Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

A NÉPÚJSÁG 1985. július 11. „Bent” és otthon A papa hazajött, a papa ideges. A család csendben meghúzódik. A nagyfiú le­halkítja a magnót, a nagy­lány kimegy a konyhába, és inkább ott segít az anyunak. A mama pedig csendben oda­súgja a lánynak: „Biztosan megint bent volt valami rumlija...” A férfi bement a munka­helyére. Nem tetszett semmi. Nem volt jó az anyag, amit eléje tettek, összeveszett a beosztottjaival, összeveszett a főnökével. Az egyik kollé­gája odasúgta a másiknak: „Biztosan otthon volt vala­mi rumlija...” Mindkét történet kitalált, de mégsem azt hanem — sajnos — valóban mindenna­pi. Ami a munkahelyen tör­ténik velünk, azt visszük ha­za, és ami otthon, azt visz- szük magunkkal a munkahe­lyünkre. Itt be is lehetne fe­jezni a gondolatsort, mert mit is lehet hozzátenni?! Vagy mégis lehet? Azt gondolom, igen. Az egyik színtér, életünk egyik legfontosabb része az otthon. Nem jó dolog, ha va­lakinek nincs nyugodt ottho­na, de ha otthon valami konfliktusa támad, akkor nem kell azt lenyelni, hanem megbeszélni egymással, tisz­ta vizet önteni a pohárba, öregek bölcs tanácsa fiatal (és nem fiatal) házasoknak: ha nappal vagy este össze­vesztek), akkor se feküdjenek le haraggal! Az egyik enged­jen, az egyik kezdeményez­zen, az egyik akarjon békül- ni, s akkor akar majd a má­sik is. Persze tudom, az élet nem olyan egyszerű, mint amilyen bölcsen hangzik a tanács. De tény, hogy a sé­relmeket nem szabad hur­colnunk sem otthonról a munkahelyre, sem fordítva. Nemcsak környezetünk mi­att nem szabad, hanem első­sorban önmagunk miatt pró­báljunk megszabadulni tő­lük. Szinte hallom a választ: rendben van, otthon megfo­gadható a bölcs tanácsa, de a munkahelyen, például a főnökének nem mindenki szólhat vissza. Ha bántás, ha sérelem értev akkor az benne marad, s bizony viszi haza. Ez elképzelhető. De akkor sem az a módja a sérelmek­től való megszabadulásnak, hogy az illető otthon tör-zúz, beleköt az élő fába is. A családnak iszonyú, és neki sem lesz körmyeb, mert most már nemcsak „bent” van baj, feszült légkör, hanem otthon is. Recept? Recept nincs, de tapaszta­latokon alapuló jó tanács akad. Meséljük el életünk társának, hogy mi bánt ben­nünket, s azzal) hogy elme­séltük, meg is könnyebbü- lünk. Vagy mert egyetértőén megosztja velünk valaki a terhet, vagy mert talán egy kívülálló szemével nézve ta­lán mi magunk nagyítottuk fel a történteket, és a har­madik véleménye alapján megnyugszunk kissé. De eh­hez az kell, hogy legyen, aki odafigyel a szóra. A házas­társaknak társnak keill lenni ebben is, akár az egyiknek, akár a másiknak van nehe­zebb napja, nehezebb korsza­ka. Egyszerűen hangzik? Tudom, nem ilyen egysze­rű, de próbálkozni lehet. Talán beválik a módszer, és mindenkinek könnyebb lesz. A sérelmeket nem cipelni keill), hanem megszabadulni tőlük. (sm) Tótágastul mese Nyári ételmérgezések és megelőzésük Statisztikák tanúsítják: a nyári hónapokban megnö­vekszik a fagylalt- és étel- mérgezések száma. Azt hi­hetnénk: ez természetes, hi­szen fagylaltot általában nyá­ron fogyasztunk. Megnövek­szik azonban az egyéb étel- mérgezések száma is; ezek a hasmenéssel, néha hányás­sal járó gyomor- és bélfertő­zések — bár egész évben előfordulnak — ugyancsak sokkal gyakoribbak a meleg idő beköszöntése után. Az ételmérgezést általában szalmonellák okozzák, de nem sokkal különbözik tőle — tüneteiben — a vérhasnak nevezett dizentéria sem, bár a kórokozó merőben más, sőt a terjedésében is lehet jelentős eltérés. Közös vi­szont, hogy mindez a tiszta­ság, a higiéné elemi szabá­lyainak a megszegéséből fa­kad. 'A szalmonella okozta étel- mérgezés fertőzött állati ter­mékek (hús, tej tojás) fo­gyasztásának a következmé­nye. Különösen veszélyesek a töltelékáruk (hurka, kol­bász, disznósajt), mert ezek­ben a szalmonellák jó táp­talajra találnak és gyorsan szaporodnak. Egyetlen haté­kony védekezés a kórokozók hővel történő elpusztítása: a megfelelő ideig tartó főzés. A sütés nem elég megbízha­tó. Egyrészt rövid ideig szo­kott tartani, másrészt ilyen­kor — a háziasszonyok ta­pasztalatból tudják — az élelmiszer belsejében sok­szor nem emelkedik a hő­mérséklet kellő magasra. A lázas, hasmenéses meg­betegedések másik gyakori fajtája a vérhas (dizentéria). Ezt nemcsak étel-ital ter­jesztheti, hanem például a strandfürdő vize is. Bár a strandok vizét rendszeresen ellenőrzik, a fertőzés mégis előfordulhat, ha előzetes zu­hanyozás nélkül mennek az emberek a medencébe. Saját egészségünk védelme érde­kében a medence elhagyása után is zuhanyozzunk! A megelőzés legfontosabb szabályáról, az élelmiszerek hőkezeléséről már szóltunk. Célszerű ezt nyáron alapo­sabban, a szokottnál hosz- szabb ideig végezni. Lénye­ges, hogy a megmaradt ételt hűtőszekrényben tároljuk, de még így se tovább egy nap­nál. Elfogyasztása előtt ala­posan főzzük-süssük újra át, ne elégedjünk meg az egysze­rű felmelegítéssel. Gondoljunk arra is, hogy az egyébként kedvező élet­tani hatású gyümölcs túlzott mértékű fogyasztása átmene­tileg oly mértékben felhígít­hatja a gyomor sósavtartal­mát, hogy az ugyancsak meg­betegedést idézhet elő. Foko­zott ez a veszély, ha a gyü­mölcs előzetesen nem volt megmosva, vagy legyek fer­tőzték. A mosás az esetleg rajta maradt permetező (nö­vényvédő) szertől is véd. Kü­lönös gonddal járjunk el a nyersen fogyasztott zöldség­nél, - salátánál. A leveleket szétszedve, egyenként jól mossuk meg. Hasmenés esetén különö­sen gyerekek közt lehet sú­lyos következménye a túl­zott folyadékveszteségnek a szervezet kiszáradása (exszifckózisa). Amíg orvos­hoz nem jutunk, itassunk vele langyosra hűtött, de elő­zetesen jól átforralt vízből készült teát. Ezt — kanalan­ként — még hányás esetén is el szokta fogadni. Nem árt tudni, hogy a szalmonella lappangási ide­je étel- (fagylalt) fertőzés esetén 2—24 óra. Ha más úton (például fertőzött sze­mélytől) kapja meg valaki, akkor a lappangási idő hosz- szabb, 2—7 nap. Enyhébb esetekben kisebb láz, fejfá­jás, levertség a tünet, sú­lyosabb esetekben a hányást, a hasmenést, erősebb fejfá­jás, láz és görcsök kísérik. A baktériumos eredetű di­zentéria lappangási ideje 1— 4 nap. Enyhébb esetben gya­kori hasmenés, súlyosabb esetben láz, fejfájás, hasfájás a tünet; a székelések száma akár napi 10-re is megnő. A kezdeti kiadós székletürítést később csak kínzó székelési inger követi, amikor is ke­vés nyálkás, jellegzetesen bű­zös széklet ürül; ez az ese­tek mintegy felében vért is tartalmaz. A betegségekből való tö­kéletes kigyógyulást csak la­boratóriumi vizsgálat bizo­nyítja. Dr. Soproni László Háromkerekin innen, azaz Háromkerekin onnan, alig egy szarkalábra az öreg­anyám szeme alján, történt ez az eset. Háromkereki háromszor körbekerülte saját magát, majdhogynem megkergült, a völgyek felszaladtak a dom­bok tetejére, a dombtetők pedig vállukra vették a fo­lyókat. Hogy miért volt ez a felfordulás, senki nem tud­ta. Az emberek — mit volt mit tenni — fogták magu­kat, és kimentek a mezőre szelet vetni. A föld egészen a földig ért, az ég sem kü­lönbül a földig ért, amerre a szem ellátott. Akinek nem volt vetni való szele, az fog­ta a kaszáját, és vihart ara­tott. Mások sem ültek tétlenül a házukban, hanem fogták a kapáikat és az ásóikat, és a türelmüket ültették el. Lett is belőlük akkora rózsafa, hogy egyik kéményről futott a másikra. Akinek pedig végképp nem volt mit tennie ebben a tót­Előfordul, hogy hosszabb út során, benzinkúttól távol kiürül a kocsi üzemanyag­tartálya. Előrelátó autóst ak­kor sem érhet meglepetés, mert van nála tartalékben­zin. Az viszont megeshet, hogy a benzint nem tudja betölteni, mert vagy a ben­zineskanna, vagy az üzem­anyagtank nyílásának ki­képzése előnytelen, s több benzin megy a földre, mint amennyi a tartályba folyik. Ha nincs nálunk tölcsér, a képen látható módon vágjuk ágast álló világban, az leült az árok szélére, és hallgatta a rügyek pattogását, a füvek növését. Aki még erre sem tudott mit tenni, az kézen állt és fejen járt. Hogy miért volt ez a fel­fordulás, sarkából kifordított világ? Három nap és három éj­jel törte a fejét az okosi bí­ró. Miért ez a tótágas, haj- cihő? Vakarta a fejebúbját az okosi bíró, még a kutyá­ját is megkérdezte. Miért ez a cécó, jatata, felfordulás, hacacáré? Kérdezte volna a kutyáját az okosi bíró, na­gyon is kérdezte volna a ku­tyáját, de az bizony nem volt az őrhelyén. Elment kutyál- kodni. Az okosi bíró szeme erre felcsillant, a homlokára csa­pott, még ugrott is egy na­gyot. — Hát persze! Megvan, hogy miért! Értem már ezt a fenekestül fölfordult vilá­got. Hát persze! Tavasz van. MEGÉRKEZETT A TA­VASZ! Sz. M. ki egy műanyagflakon pa­lástját, s az így nyert töl­csérrel már veszteség nél­kül, könnyen tankolhatunk. Ötlet autósoknak • • Ügyességi rodeo Vidéki vagy vidéken nya­raló gyerekeknek az udva­ron, a ház körül; városi gye­rekeknek a közeli parkban, erdőben ajánlatos egy ügyes­ségi versenyt, vetélkedőt ren­dezni. Nagyon sok ügyességi aka­dály, feladat szervezhető itt. Csak néhány gondolatébresz­tő feladatot írok le. Csengetős akadály A földtől kb 1 méter ma­gasságban botok, karók te­tejére szereljetek fel kötél­hálózatot! Erre kössetek fel csengőket! (De a konzervdo­bozok ,is megteszik, ha ka­vicsot tesztek bele.) A ver­senyzők feladata ez alatt úgy átkúszni, hogy a csengők ne szólaljanak meg (a dobozok ne zörögjenek)! Győztes az, akinél „néma” marad az akadály. (Lásd a rajzot). Papírrepülő vadászat Minden résztvevő 3—3 pa­pírrepülőt hajtogat, és ezen kívül van három rongylab­dája. A verseny kétfélekép­pen is játszható. Első változat: egymásután három repülőt felrepítenek, és a versenyző egy-egy rongylabdával próbálja el­találni. Minden találat 5 pontot ér. Az össztalálat alapján lehet a győztest ki­hirdetni. Második változat: Egymás­után feldobja mindenki a saját repülőjét, és a többiék dobnak. Amelyiket nem ta­lálják el, az után öt pontot kap a „reptető”. Kosaraslabda Két gyerek játszhatja pár­ban. Az egyiknek az a fel­adata, hogy a teniszlabdákat a falhoz, illetve a kosárpa­lánkhoz pattintja. A vissza­pattanó labdákat pedig a tár­sának egy kosárral kell el­kapnia. Az elkapott labdák száma adja a végeredményt. Minden párnak tíz kísérlete van. Lábizom-leckéztető A lábizmok erősítését is szolgálják ezek a versenyszá­mok. Előbb a bal-, majd a jobblábon 10—10 méter szök­delés. Ez sorváltóban is meg­rendezhető. (Aki lelép, hiba­pontot kap). De érdekes, sőt vidám versenyszám lehet a féllábas távolugró verseny is. Lóugrásban A bal felső sarokban lévő T betűből kiindulva ló­ugrásban olvassátok össze a betűket! Ha helyes útvo­nalon haladtok végig, Ady Endre A föl-földobott kő című verséből kaptok idézetet. Hogy szól ez az idézet? Fehérben Igazi nyári szín a fehér. Még ha gyorsan piszkolódik is, szívesen viseljük, mert dekoratív, kellemes, a lebar­nult bőrt még jobban ki­hangsúlyozza, és visszaveri a napsugarakat. Az idei di­vat egyik jellegzetessége, hogy a ruhák, blúzok, szok­nyák ráncoltak, húzottak. Mint rajzainkon is: 1.) A fehér vászonruha dí­sze a tengerészstílust felele­venítő csíkos gallér, öv, és a nyakkivágás betétje. A széles vállap alatti rész erősen hú­zott. 2. ) Érdekes megoldású kombinált ruha — mely kö- téinyruhaként is variálható. Felsőrésze sötétkék-fehér csí­kos, és piros-fehér kockás anyagból variált, az ujja fe­hér vászon, a karkivágásnál erősen húzva. 3. ) Ujjatlan, elkerekített vállrészes, tűzéssel díszített fehér pikéruha, egészen vé­kony pántos övvel megköt­ve. A sötétkék tűzés kihang­súlyozza az érdekes szabás­vonalat. 4.) Rövidujjú, állógalléros fehér ruha, a vállap alatt ráncolva. A ruha bőségét há­tul masnira kötött vékony, hosszú öv fogja össze. (Kis­mamáknak is kellemes viselet a terhesség időszakában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom