Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
2^REPÜJSÄG 1985. július 9. Közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) KGST-ben megfelel a magyar és a szovjet nép érdekeinek, Európa és a világ békéje erősítésének. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb párt- és állami vezetői 1985 áprilisi találkozójának történelmi jelentőségét, ahol aláírták a szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet. >A véleménycsere újból megerősítette a teljes nézet- azonosságot a jelnlegi világ- helyzet, a legfontosabb nemzetközi kérdések értékelésében. Mindkét fél kinyilvánította, hogy a jövőben is összehangolják külpolitikai tevékenységüket, amely korunk legfőbb feladatának megoldását — a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a nemzetközi légkör gyökeres megjavítását — szolgálja. A tárgyaló felek komoly aggodalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet feszültsége miatt, amelynek oka a reakciós, imperialista erők aktivizálódása, mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Ezek a körök a katonai fölény megszerzésének, a belügyekbe való beavatkozásnak, a nemzetközi bizalom aláásásának konf- rontációs politikáját folytatják. Különösen veszélyesek azok az amerikai tervek, amelyek a világűr militari- zálására irányulnak és azok a kísérletek, amelyek szövetségeseik bevonását célozzák kozmikus csapásmérő fegyverek létrehozásába. Nyu- gat-Európában folytatódik az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése. Az aktivizálódó revansista körök megpróbálják megkérdőjelezni a második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeit. A külügyminiszterek szilárd meggyőződésüket nyilvánították ki, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben is van reális esély a militarista erők megfékezésére, az események menetének gyökeres megváltoztatására, az enyhülési folyamat megújulására. Ennek megbízható útja a különböző társadalmi berendezkedésű államoknak a békés egymás mellett élés elvein nyugvó viszonya, a becsületes és konstruktív párbeszéd. A magyar fél megelégedését fejezte ki a szovjet—amerikai felső szintű találkozó megtartásáról létrejött megállapodással kapcsolatban, és reményének adott hangot, hogy a találkozó hozzájárul a szovjet— amerikai viszony, az általános nemzetközi helyzet javulásához. A felek megítélése szerint a háborús veszély csökkentésében és végső soron megszüntetésében óriási jelentőségű lenne az egyenlőség és egyenlő biztonság elvének betartásán alapuló eredmények elérése a genfi szovjet —amerikai tárgyalásokon, az űrfegyverek és a nukleáris — hadászati és közepes hatótávolságú — fegyverek kérdéseiben, amelyeket kölcsönös összefüggésükben kell megvitatni és megoldani. A Szovjetunió kezdeményezései, amelyekkel megerősítette készségét kölcsönösen elfogadható megállapodások elérésére, kedvező visszhangra találtak szerte a világon. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is támogatja az összeurópai enyhülési folyamatot, következetesen törekszik a kontinensen a katonai szembenállás szintjének csökkentésére és Európa teljes megszabadítására mind a közepes ható- távolságú, mind a harcászati atomfegyverektől. Európa békéjének és biztonságának erősítéséhez hozzájárulna, ha a NATO-országok konstruktív választ adnának a Varsói Szerződés tagállamainak az európai kontinens vegyi fegyverektől való mentesítéséről, valamint a katonai kiadások szinten tartásáról, illetve csökkentéséről szóló javaslataira. A felek síkra- szálltak azért, hogy a bécsi tárgyalások mielőbb kimozduljanak a holtpontról. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a stockholmi konferencián mihamarabb megkezdődjenek az érdemi tárgyalások, amelyek konkrét, kölcsönösen elfogadható döntéseket hoznának nagy horderejű politikai és katonai bizalomerősítő intézkedésekről. « A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll az összeurópai tanácskozás záróokmánya Helsinkiben történt aláírása tizedik évfordulójának méltó, az enyhülési folyamat helyreállítását elősegítő megünnepléséért. A felek hasznosnak tartják a KGST és az EGK kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatainak megteremtését, valamint az érintkezések és az együttműködés fejlesztését nemzetközi kérdésekben. Magyarország és a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a küszöbönálló, Budapesten megrendezésre kerülő európai kulturális fórumnak, és minden szükséges lépést megtesz sikeres lefolytatásáért. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az ENSZ megalapítása negyvenedik évfordulójának megünneplése és a nemzetközi békeév hozzájárul az ENSZ tekintélyének és szerepének erősítéséhez, az államok nemzetközi együttműködésének fejlesztéséhez. Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze hasznosnak ítélték a tárgyalásokat és síkraszálltak a kétoldalú és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről tartott rendszeres találkozók és konzultációk gyakorlatának aktív folytatásáért. Várkonyi Péter a kormány nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. PANORÁMA BUDAPEST Várkonyi Péter külügyminiszter Hans van den Bro- ek holland külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra a Holland Királyságba utazik. * Július 5. és 8. között munkalátogatást tett Budapesten a spanyol Munkabizottságok Szakszervezeti Szövetségének küldöttsége, Marcelino Gamaoho főtitkár vezetésével. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke megbeszélést folytatott a küldöttséggel a SZOT és á munkásbizottságok együttműködéséről valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. i ROMA Bekir Celenknek Bulgáriából Törökországba való visz- szatérése állt hétfőn Rómában a pápa elleni merénylet ügyét tárgyaló per középpontjában. Celenket hazatérése után a török nyomozószervek azonnal letartóztatták, mert közönséges bűn- cselekmények miatt körözés alatt állt. A római per fővádlottja és egyben a vád „koronatanúja” Mehmet Ali Agca szerint Bekir Celenk volt a közvetítő a török „Szürke Farkasok” és az ügyben állítólag részes bolgár állampolgárok között, ezért már több ízben követelte, hogy a bíróság hallgassa ki őt is. Antonio Marini főügyész javasolta, hogy a bíróság kérje a török kormánytól Celenk kiadatását, ezzel a védelem képviselői is egyetértettek. A bíróság elfogadta a javaslatot, amely egyébként némi jogi akadályba ütközik, mivel egy évvel ezelőtt Olaszország és Törökország olyan egyezményt írt alá, mely szerint büntetőjogi eljárás esetén sem adják ki egymásnak saját állampolgáraikat. így a hivatalos kiadatási kérelemben a római bíróság az 1977-es terrorizmus-ellenes strasbourgi konvencióra hivatkozik, amelyet annak idején Ankara is aláírt. t Válság az olajpiacon és az OPEC-ben Ha a Kőolajexportáló Országok Szervezete képtelen hatékony döntésekre, eluralkodik az anarchia az olajpiacon, s ez zuhanásszerű áresést idéz elő — figyelmeztetett Venezuela olajügyi minisztere. E jóslatnak legalábbis az első fele máris beigazolódott. Az OPEC képtelen megbirkózni azokkal a gondokkal, amelyek a világ- gazdaság szerkezeti változásaival, a folyékony arany iránt világszerte mérséklődő igényekkel függnek össze. Olyannyira nem, hogy az OPEC szokásos félévi miniszteri értekezlete gyakorlatilag létre sem jöhetett. A szervezet szokás szerint megelőző konzultációkon alakítja ki közös álláspontját, amit aztán a miniszterek szentesítenek. Bécsben három napig vitatkoztak a szakminiszterek, „briliáns” ötleteket vetettek föl a nyomasztó piaci olajfelesleg eltüntetésére, ezek egyike sem tetszett azonban egyöntetűen mindenkinek. A tagállamok jelenleg naponta 16 millió hordó olajat termelhetnek egy tavaly született megállapodás szerint, és ezt a mennyiséget egymás között osztják föl kvóták szerint. A telet követően azonban világossá vált, hogy ma már ennyi nyersolajat sem képes a piac felszippantani, — mintegy egymillió hordóval kevesebbet kellene exportálni ahhoz, hogy a kereslet a kínálattal megközelítőleg egyensúlyba kerüljön. A kivitel korlátozására azonban a 13 tagországból mindössze egyetlen, Szaúd-Arábia hajlandó. Ira- kot és Iránt a háborús szükségletek hajtják a túltermelésre, Venezuela, Nigéria, Ecuador fegyelmezetlenségét a súlyos eladósodás, Kuvait, Algéria, Líbia vagy az Emírségek szolidaritásának hiányát a fejlesztési szándékaiktól egyre jobban elmaradó bevételek indokolják. Legtöbbjük egy-két dollárral kínálja a hivatalos 28 dollár körüli ár alatt az olajat, vagy köt olyan közvetlen árucsereüzletet, ahol az importcikkért szállított olaj tényleges ára ellenőrizhetetlen, illetve ajánl rendre vevőinek különféle kedvezményeket. Az OPEC-olaj háromnegyede a hivatalos ár alatt kel el. Mindemellett egyik tagország sem tartja magát a megállapodott termelési mennyiséghez, Ecuador például 60, Nigéria, Kuvait, vagy az Emírségek 20— 30 százalékkal kvótájánál többet dob a piacra. Ilyen körülmények között Szaúd- Arábia, amely egyébként a világ egyik legnagyobb olajexportőre volt, azzal, hogy húszévi mélypontra szorította le kitermelését, nemcsak az olajpiaci dekonjunktúra fő terhét viseli, de szinte egymagában tartja úgy- ahogy össze a szervezetet. Naponta alig 2 millió hordót termel, pedig napi 4,3 millió hordó az „engedélyezett” mennyisége, ami maga is messze elmarad a hetvenes évek 11 milliós csúcsteljesítményétől. Szaúd-Arábia türelme határához érkezett: Jamani olajügyi miniszter azzal fenyegette meg partnereit, hogy növeli a piacra dobott olajmennyiséget és csökkenti az árakat, ha a többiek nem tanúsítanak önmérsékletet. A világpiaci árak ez esetben egyszerre akár 20 dollárra eshetnének vissza. A szervezet nyílt szétbombá- zásávai felérő lépés ugyan nem következett be, helyette azonban nem született semmilyen hatékony intézkedés. Jamani, a szaúdi olajipari miniszter Ez azt jelenti, hogy az egykor mindenható OPEC — amely a hetvenes években a világpiaci olajigények 60 százalékát elégítette ki, napjainkban alig egyharmadát —, fokozatosan elveszti a piac feletti ellenőrzését, csökken befolyása a független eladókhoz, a Szovjetunióhoz, Nagy- Britanniához, vagy Norvégiához és természetesen az olaj- felhasználó országokhoz képest. Mind az árak mérséklésének, mind a termelési kvóták csökkentésének tervét elvetették az OPEC miniszterei a bécsi tanácskozáson. „Abban alakult ki többé-kevés- bé egyetértés” — ahogyan a tanácskozáson elnöklő Subro- to indonéz bányaügyi miniszter mondta —, hogy a termelést a „szezonális igényekhez jobban igazítsák”, változatlanul hagyva az évben kitermelt összes mennyiséget. Bevezetésének alig van esélye, hiszen ebben a szisztémában sem kerülhető meg a probléma: miként szeleteljék fel a „tortát”. Még kevesebb esélye van a másik javaslatnak, amely az árak védelmében korlátozná a tagországok befolyását, nagyobb szerepet szánna az OPEC-nek az ár- és termelési fegyelem megteremtésében. Üj olajelosztó szervezetet hoznának létra, amely gazdálkcrina az olajbevételekkel, és adna mindenkinek a befolyt ösz- szegből — megint csak a sokat vitatott kvóták arányában. A tagországok folyamatosan és nem egymás rovására jutnának a szükséges devizabevételekhez. Erre persze aligha lesz lehetőség, mert ma senki nem engedi ki a kezéből a legfontosabb nemzeti kereskedelem-politikai elhatározásokat. Ám az is igaz, hogy a szervezet működésképtelensége csak véletlenszerűen juttathat egyes vevőket alkalmi előnyökhöz. A szoros egymásrautaltságban működő világgazdaság legtöbb résztvevője érdekelt lenne az OPEC stabilizálódásában, hatékony döntéseiben. Senkinek sem kedvezne, ha újabb adósságválság rázná meg a világot, ezúttal Nigéria, vagy Venezuela fizetésképtelensége nyomán, ha radikálisan csökkerftie az OPEC-tagok mezőgazdasági, vagy ipari termékimportja, vagy ha egy esetleges olajárzuhanás hirtelen aláásná az energiatakarékosság érdekében tett erőfeszítéseket az ipari országokban! vagy például veszteségessé tenné az olajkitermelést az Északi-tengeren és az Egyesült Államokban. Marton János Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Moszkvában hétfőn reggel plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 33. ülésszaka. A bizottság munkájában részt vevő magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, a szovjet delegációt Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. Az ülésszakon értékelik a két ország kormányfőinek találkozóin elért megállapodások, a bizottság korábbi ülésszakain született határozatok megvalósításának helyzetét, az 1985. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvből adódó kölcsönös szállítási kötelezettségek teljesítését. Tárgyalnak az 1985 utáni időszakra szóló műszaki-tudományos együttműködési, valamint gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények aláírásáról és meghosszabbításáról. Jaruzelski Belgrádban Hivatalos baráti látogatásra hétfőn Belgrádba érkezett Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke. A Belgrád melletti repülőtéren a magas rangú vendéget Vidoje Zsarkovics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke és Milka Planinc miniszterelnök üdvözölte. Jaruzelski Jugoszláviában az ország vezetőivel a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyal. Elutazása előtt a Tanjug jugoszláv hírügynökségnek és a jugoszláv televíziónak adott nyilatkozatában megelégedéssel szólt a két ország és párt között kialakult kapcsolatok helyzetéről és elemezte a nemzetközi helyzet legidőszerűb kérdéseit. Megnyílt az ASEAN külügyminiszteri ülése Vietnami és kambodzsai nyilatkozat Hétfőn Kuala Lumpurban megnyílt a délkelet-ázsiai országok szövetségének, az ASEAN-nak a kétnapos külügyminiszteri értekezlete. A szokásos évi külügyminiszteri értekezlet a tervek szerint három fő témakörrel foglalkozik: Kambodzsával, kereskedelmi kérdésekkel és a kábítószer-termelés és -kereskedelem elleni harccal. Az ASEAN-tagországok — Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Malaysia, Thaiföld és Szingapúr — Kambodzsa bel- ügyeibe avatkozva olyan tárgyalási javaslatot szándékoznak előterjeszteni,, amely a kambodzsai nép törvényes képviselőját, a Kambodzsai Népköztársaság kormányát eleve kizárná az úgynevezett kambodzsai ügy rendezéséből. A javaslat, mint ismeretes, a vietnami kormány és az ellenzéki emigráns erők közvetett tárgyalásait szorgalmazza. A külügyminiszteri konferenciához kapcsolódik az ASEAN-tagállamok képviselőinek hagyományos háromnapos megbeszéléssorozata a fejlett tőkés országok egyes vezetőivel. E megbeszélésekre a malaysiai fővárosba érkezik George Shultz amerikai és Abe Sintaro japán külügyminiszter, valamint Claude Cheysson, az Európai Közösségek Bizottságának képviseletében. A kambodzsai és a vietnami külügyminisztérium elutasította a thaiföldi külügyminiszter július 3-án előterjesztett javaslatát, amely közvetett tárgyalásokat irányoz elő a Norodom Sziha- nuk által vezetett emigráns „kambodzsai koalíciós kormány” és Vietnam között. A Kambodzsai Népköztársaság kategorikusan elutasítja a javaslatot, mert az a kambodzsai nép függetlenségének, szuverenitásának és önrendelkezési jogának nyílt megsértése — hangsúlyozza a Phnom Penhben közzétett közlemény. A vietnami és kambodzsai külügyminisztérium ismét megerősítette országaiknak a rendezéssel kapcsolatos álláspontját, amelyet ez év január 18-án a három indokínai ország — Kambodzsa, Laosz, Vietnam — külügyminisztereinek találkozóján egy ötpontos javaslatban rögzítettek. Líbiai-szudáni katonai kapcsolatok Szudán és Líbia között ka tonai együttműködési megállapodás jött létre közölte vasárnap Tripoliban tett látogatásáról hazatérve Oszmán Abdullah Mohammed tábornok, szudáni hadügyminiszter. Líbia támogatni fogja Szudán fegyveres erőit és a két ország polgárai kölcsönösen tanulhatnak egymás katonai akadémiáin — mondta kar- túmi sajtóértekezletén a miniszter anélkül, hogy a Tripoliban aláírt megállapodás további részleteiről szólt volna. Hozzáfűzte, hogy Líbia Szudán gazdasági megtámo- gatására is ígéretet tett, ami egyfelől kőolaj küldésében, másrészt újabb repülőgépek átadásában fog megnyilvánulni, hogy elősegítsék a szárazság sújtotta szudáni területekre szánt segélyek célba juttatását. Az áprilisban hatalomra került ideiglenes katonai tanács az ország Nimeri idejében megromlott külkapcsola- tai közül elsőként Líbiával állította helyre a teljes értékű diplomáciai viszonyt. Ez a másik szomszédos arab ország, Egyiptom hivatalos köreiben nagyfokú nyugtalanságot váltott ki, minden jel szerint jóval nagyobbat, mint az — a kétoldalú kapcsolatokat terhelő — probléma, hogy a kartúmi vezetők mindenáron szeretnék elérni a megbuktatott elnök, Nimeri Egyiptomból való kiadatását. A hivatalos Kairó máris azzal vádolja Líbiátl, hogy Szudánt az Egyiptommal való szakításra akarja rávenni. Az egyiptomi sajtó múlt heti jelentései szerint a szudáni hadügyminisztert a közeli napokban Kairóba várják, s kairói tájékoztatás szerint Egyiptom kartúmi nagykövete után Szudán kairói nagykövete is elfoglalta az áprilisi hatalomátvétel után ideiglenesen otthagyott állomáshelyét.
