Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 159. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. július 9., kedd. Mai számunkból HA VERSENY — LEGYEN VERSENY (3. old.) A MADRIGÁLKÓRUS HANGVERSENYE (4. old.) A MEGYEBAJNOKSÁGRÓL HA N ka/m'Ás^8^’ (6. old.) (3. old.) Kaláka Az elmúlt hét végén számtalan kisebb-nagyobb községen át vitt az utam. Ahogy mondani szokás: talpon volt a falu. A há­rom-négyszáz négyszögöles háztáji telkek szélén ott állt az autó, s felnőttek, gyerekek egyaránt dolgoz­tak, kapáltak, gyomláltak, vagy éppen az árok szélén kaszálták a füvet. A legtöbben azonban az újonnan épülő házak körül serénykedtek, akadt nem is egy, ahol tíz-tizenöt férfi adogatta a téglát, keverte a maltert, rakta a cserepet. Épülő-szépülő községeink új utcasorai, házai készül­nek így: a rokonok, bará­tok, brigádtársak segítsé­gével. Az egymást segítő roko­nok, barátok szakmai tu­dása kamatozik ezeken a hétvégeken, hisz ha a víz­vezeték-szerelő segít az asztalos barátjának, nyu­godtan számíthat arra, hogy nem lesz gond akkor, ha nála az asztalosmunká­ra kerül sor. Sokan kiszá­mították már: ezek a köl­csönös segítségek, és visz- szasegítések hány ezer fo­rintot érnek. Lényeges szempont, hisz az egyre emelkedő építőanyagárak mellett egyáltalán nem mindegy, hogy mennyibe kerül a mesterember, vagy hogy éppen a kölcsönös segítséggel mennyit lehet lefaragni a munkadíjból. Van azonban ezeknek a kalákában végzett mun­káknak az anyagi megta­karításon túl egy hallatla­nul fontos, lényeges mo­mentuma, mégpedig az, hogy a munkahelyeken együtt dolgozó, s egymást kevésbé ismerő munkatár­sak, kollégák jobban meg­ismerkednek, emberibb kapcsolatba kerülnek egy­mással. Ez pedig visszahat a munkahelyen végzett munka minőségére és szer­vezettségére. „Megtanulják” egymást, egymás munka­stílusát, emberi magatar­tását, reakcióit azok az emberek, akiknek minden­napi munkájuk során ta­lán nincs is arra módjuk, hogy részletesebben, mé­lyebben megismerkedjenek egymással. A kalákamunka szüne­teiben mód van arra is, hogy a magánélet bukta­tóiról is szó essék. S nem kis segítség ez is, hisz tud­juk jól, hogy a megértés, a jó tanács, az együttérzés milyen fontos dolog abban, hogy kiegyensúlyozottabbá tegyük életünket, tolerán- sabbak legyünk az elvisel­hetetlennek tűnő dolgok­kal szemben. A kaláka tehát túl a szakmai, tudásbéli segítsé­gen nagyon lényeges pluszt is nyújt, kialakítja, vagy éppen elmélyíti a ki­sebb-nagyobb közösségek belső kapcsolatait. S hi­tem szerint ez legalább annyira fontos, mint az, hogy kellő szakértelemmel épüljön föl az a ház, amely otthont, s jó bará­tokat is ad a lakóinak. D. VARGA M. Kádár János fogadta Ernst Breitet Megkezdték megyénkben a búza aratását Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt főtitkára hétfőn dél­után a Központi Bizott­ság székházában fogadta Ernst Breitet, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnökét. A szívé­lyes légkörű találkozón jelen volt Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. (MTI) Közlemény Várkonyi Péter moszkvai tárgyalásairól Várkonyi Péter, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere a szovjet kormány meghívásá­ra 1985. július 7—8-án bará­ti látogatást tett a Szovjet­unióban. Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere a testvéri barátság és a teljes egyetértés légkö­rében tárgyalásokat folyta­tott. Tájékoztatták egymást a fejlett szocialista társada­lom hazájukban folyó építé­séről, illetve tökéletesítésé­ről, az MSZMP XIII. kong­resszusa határozatainak va- lóraváltásáért folyó munká­ról és az SZKP XXVII. kongresszusára történő szé­les körű felkészülésről. Át­tekintették a kétoldalú kap­csolatok erősítésének és fej­lesztésének feladatait, vala­mint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a magyar— szovjet kapcsolatok magas színvonalúak. Ezek alapja a marxizmus-leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei; a célok és érdekek közössége, az MSZMP és az SZKP kipróbált szövetsége, politikai és eszmei egysége. A kétoldalú kapcsolatok minden területen gyümöl­csözőek és dinamikusan fej­lődnek, teljes összhangban az 1967. szeptember 7-én alá­írt barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződéssel és a legfel­ső szintű magyar-szovjet ta­lálkozók megállapodásaival. A gazdasági együttműködés elmélyítésének új lehetősége­it teremti meg az 1985. áp­rilisában aláírt, a Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­se fejlesztésének 2000-ig szó­ló programja. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió szilárd elhatározása, hogy minden eszközzel erősíti a szocialis­ta közösség államainak egy­ségét, összeforrottságát, együttműködését, amely nö­vekvő befolyást gyakorol a világ fejlődésére. A felek egybehangzóan állapították meg, hogy a testvéri orszá­gok politikai, gazdasági, ideo­lógiai, védelmi és más terü­leteken fennálló kapcsolatai­nak elmélyítése, közös tevé­kenységük tökéletesítése és hatékonyságának növelése a Varsói Szerződésben és a (Folytatás a 2. oldalon) Aratják a kenyérnekvalót a tolnai határban Tegnap reggel a harmat elpárolgását követően me­gyénk három termelőszövet­kezetének kombájnjai vonul­tak ki a határba, hogy meg­kezdjék a búza aratását. A kajdacsi Aranykalász Termelőszövetkezetben hat géppel kezdték el a 600 hek­tárnyi búzatábla aratását. Faddon, a Lenin téesz te­rületén ugyancsak hat kom­bájnnal kezdtek neki az 1095 hektárnyi búzatábla aratá­sának. A tolnai Aranykalász Ter­melőszövetkezetben öt mun­kagéppel vette kezdetét a 714 hektárnyi kenyérnekvaló ara­tása. Fél évvel a tervezett határidő előtt • • Üzemcsarnok-átadás Pécsett Korszerű üzemcsarnok épült — 150 millió forintos MÁV-beruházással — a pécsbánya-rendezői pályaud­varon. A beruházási programban szereplő kocsijavító csarnok, vágányhálózat és a kapcso­lódó létesítmények üzembe­helyezésének átadási határ­ideje 1985. december 31-e volt. A kivitelező — a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat társkivitelezőivel, kongresszusi munkaverseny­ben vállalta, hogy a terve­zett határidő előtt fél évvel korábban átadja rendelteté­sének a csarnokot. A műsza­ki átadás június 30-án meg is történt. Ezzel hétszázzal több teherkocsi javításának lehetőségét teremtették meg. Az eddig végzett munkák számszerű adatai: a teljes terület kialakításához 50 ezer köbméter földet kellett meg­mozgatni, elkészült és át­adásra került a 3185 négy­zetméter alapterületű javító­csarnok, a 778 négyzetméter hasznos alapterületű segéd- műhelysorral. Megépült 1257 méter vágányhálózat, a javí­tóműhely területén 6500 négyzetméter út és térburko­lat. Elkészült több mint 3 kilométer hosszúságú közmű- vezeték. Korszerű térvilágí­tás, távközlőhálózat, vala­mint gépek, berendezések so­ra szolgálja a jobb munka- körülményeket. Az év hátralévő részében készülnek el a további ki­Megkezdődött a személykocsik karbantartása Ughi Tamás szerelő, a kocsiemelőt ellenőrzi egészítő létesítmények, mint a szociális épület az öltözők­kel, mosdókkal, melegítő konyhával, kazánházzal, szer­tári és raktári helyiségekkel. A pécsbánya-rendezői ko­csijavító csarnok ünnepélyes átadása tegnap délben volt, amelyen megjelentek Bara­nya és Tolna megye párt- és állami vezetői: Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának első titkára, Pé­ter Szigfrid, az MSZMP Tol­na Megyei Bizottságának első titkára, Császár József, a Tolna Megyei Tanács elnö­ke, Bognár Zoltán, a Bara­nya Megyei Tanács elnök- helyettese, Villányi József, a TÁÉV igazgatója. Az ünnepségen Fényes Jó­zsef vasútigazgató mondott beszédet, majd Mester Ala­jos, a MÁV vezérigazgató­helyettese jutalmakat adott át a kiváló munkáért. v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom