Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
f rom* \ B rtÉPÜJSAG 1985. július 6. Kicserélni vagy gyógyítani Sérült testrészeit az ember technikai eszközökkel segíti), pótolja. Az utóbbi időben az emberi szívet is igyekeznek műszívvel helyettesíteni. E téren sikert könyvelnek el a brnói Jan Evangelista Pur- kyné Egyetem specialistái is. A műszív alkalmazási lehetőségét ez ideig állatokon kísérletezték. A műtétet fiatal borjúk néhány hónappal élik túl. Egyebek között azért, mert gyorsan nőnek és a műszer nem győzi szerveiket mind több vérrel ellátni. Mindazonáltal Csehszlovákia a világon a harmadik ország, ahol az orvosok és a mérnökök közös erőfeszítése gyakorlati eredményt hozott ezen vérszivattyúk megalkotásában. A kutatók között az orvosok és állatorvosok mellett villamos- és gépészmérnökök, vegyészek, hematológusok, biokémikusok, munkások, technikusok és laboránsok vannak. A tím tagjai a kardiológiai központ azon sebészei is, akik hazánkban elsőként hajtottak végre májátültetést. Érdekes a műszív legközelebbi és távolabbi jövője. Dr. Jaromír Vasku professzor, a brnói kutatócsoport vezetője szerint az élő szövet transz- plantálásának lehetőségei korlátozottak, hiszen kevés átültethető szív állhat rendelkezésre. Vasku professzor mint orvos azt szeretné, ha a szív- és az érbetegségek fokozatosan megszűnnének. Mindazonáltal az emberi szív helyettesítésének kísérletei immár sok elméleti és gyakorlati ismerettel szolgál, amely alkalmazható a gyógyítás más területein is. A sokéves hangyaszorgalommal végzett kutatás tehát akkor sem volt hiábavaló, ha a szívbetegségeket sikerült teljes mértékben megelőzni. 1600 napsugár-tükör Naperőmű épül a Krímben A Krzsizsanovszkij nevét viselő moszkvai energetikai intézet munkatársai mérési munkálatokat végeznek a naperőmű hellosztátjain 1985 végén a Krímben elkészül az első szovjet kísérleti napsugár-erőmű. (SZESZ—5.) Koncepcióját a Krzsizsanovszkij nevét viselő állami energetikai intézetben dolgozták ki. Az APN tudósítója találkozott Kúsztam Berovics Ahma- dovval, a műszaki tudományok doktorával, az intézet igazgatójának első he- helyettesével. — A megújuló energiaforrások — a víz, a szél, a nap — felhasználásának problémája nem új. Előnyeik: a ki- fogyhatatlanság, az ökológiai tisztaság, az egyensúly megőrzésének lehetősége bolygónk hőmérlegében. Külön kell szólnunk a Napról, amely az energia valóságos óceánját árasztja a Földre. Ennek az energia- mennyiségnek egy kis hányada is elegendő lenne ahhoz, hogy az emberiség minden szükségletét kielégítse. A napsugárzásban rejlő hőenergia, amely a Föld felszínét eléri), 5000-szerese a világon felhasznált összes tüzelő- és energiafajta hőértékének. A napenergiát egyre több célra használják fel: házak fűtésére, sólepárlásra. Az űrhajókon elhelyezett napelemek villamossággá alakítják át a szoláris energiát. Az épülőfélben lévő SZESZ —5 az első lépések egyike a jövő energetikájához vezető úton. Teljesítőképessége nem nagy: 5000 kilowatt. Megjegyezzük azonban, hogy a világ első atomerőműve, amelyet 1954-ben a Szovjetunióban építettek meg, pontosan ugyanilyen teljesítőképességű volt. Napjainkban viszont egymás után helyezik üzembe az atomerőműveknek azoknak a blokkjait, amelyeknek egységnyi teljesítőképessége eléri az 1 millió kilowattot. — Mi is voltaképpen a naperőmű? — A komplexum központjában 89 méter magas fémtornyot találunk. Ezt hedio- sztátokból kialakított gyűrű veszi körül. A heliosztátok az erőmű optikai rendszerének fő elemei. Az a rendeltetésük, hogy koncentrálják a napenergiát. Visszaverő felületüket különálló, 5 milliméter vastag síktükörből rakják össze. A heliosztátok — az erőműben 1600 lesz belőlük — visszaverő felszínének ■ összterülete 40 000 négyzetméter. A heliosztátok a napraforgóhoz hasonlóan mindig a Nap felé fordulnak és a napsugarakat meghatározott irányban verik vissza. Ezek a „fénypamacsok” mindenünnen a torony tetején elhelyezett gőzgenerátor hevítőfelülétére vetítődnek. Minden további folyamat úgy megy végbe, mint a szokványos hőerőműben. — S mi a helyzet éjszaka, vagy rossz idő esetén? — Borús napokon és éjszaka a vízgőz-akkumulátorok működtethetik a turbinát. Az akkumulátorok az előre tartalékolt hőt fogják leadni, s ezzel biztosítani fogják a turbina munkáját négy órán keresztül, s az erőmű továbbit, legalább tíz óra hosszat képes lesz „kis áramot” — 2 vagy 2,5 ezer wattot — szolgáltatni. A Krímben a napsütéses órák száma lehetővé teszi a SZESZ berendezés számára, hogy évente 2000 órán át üzemeljen, 6 millió kilowattóra villamos energiát termelve. Ez kb. 2000 tonna egyezményes tüzelőanyag megtakarításával egyenértékű. — Mennyibe kerül a Naptól szerzett villamos energia? Az SZESZ—5 berendezésben előállított villamos energia drágább lesz a hő- vagy atomerőművekben előállított energiánál. Nagyok a kísérletre fordított kiadások, hiszen új a berendezés, új a technológia. Persze mihelyt az SZESZ technológiáját itt a Krímben teljesein kifejlesztik, s megjelennek az új technikai megoldások, a naperőművek gazdasági mutatói menten megjavulnak. Ezzel összefüggésben helyénvaló emlékeztetni arra, hogy az első atomerőmű létesítésére történt fajlagos ráfordítások aránytalanul nagyok voltak és több tízszeresen meghaladták a mai atomerőművek költségét. — Milyen kilátások vannak új, nagyobb teljesítőképességű naperőművek építésére? — Intézetünk kidolgozta ama kombinált erőmű létrehozásának tudományos-műszaki koncepciói ált, amely napenergiával és különféle tüzelőanyagok felhasználásával egyaránt üzemelhet Jelenleg a kombinált erőmű számára nagy teljesítményű — 300 megawattos — energiablokkot konstruálnak. Az erőmű építését a közeljövőben megkezdik Üzbegisztánban. A Szovjetunió déli körzeteiben a jövőben körülbelül 10 000 négyzetkilométernyi területen létrehozzák a naperőművek hálózatát, ami ugyanolyan mennyi és gű energia termelését teszi majd lehetővé, mint amennyit ezekben a körzetekben jelenleg az összes erőműben előállítanak. Anna Sztirnyelszkaja Mars iskolái - vietnami módra A délkelet-ázsiai civilizáció izgalmas, ősi hagyománya a hadi tudományok ápolása. Vietnamban évszázadok óta fennállnak a vo-iskolák, ahol a helyi stílusú harcászat és harcmodor minden változatát elsajátíthatják a hallgatók. A vónak az idők folyamán számos irányzata alakult ki. A legjelentősebbek a Tay Son vo, a Nhat Nam vo és a Vietnam vo. A Tay Son vo bölcsője Ngia Binh tartomány. 1771 és 1802 között a közép-vietnami Tay-Son (nyugati hegyvidék) térségében bontakozott ki a vietnami történelem legnagyobb, legtovább tartó és legjelentősebb parasztmozgalma, amely azután Tay- Son néven vált ismertté. A felkelést három fivér irányította, közülük a legnevesebb Nguyen Hue volt. Miután a felkelők megdöntötték a királyságot, a trónfosztott király Kínához fordult segítségért A tay-sonok Nguen Hue vezetésével győzelmet arattak a 200 000 fős mandzsu hadsereg felett, s a parasztok vezére nemzeti hős lett. Nguen Hue kései utódai ma háromfajta alapkiképzésben részesülnek. Megtanulhatják a fegyver nélküli küzdelmet, fizikai gyakorlatokon vesznek részt — ez utóbbit harcászati terápiának nevezik —, s megismerkednek az olyan harci eszközök használatával, mint a kard, a handzsár, a buzogány, az ala- bárd és a súlygolyó. A Nhait Nam vo hazája Nghe An, amely jelenleg Nghe Tinh tartomány része. A Nhat Nam vót kitanuló harcosok különösen kiválnak a test-test elleni küzdelemben, s olyan légzéstechnikát sajátítanak el, amellyel megsokszorozzák a harci erőt. Tusázás közben éles kiáltáso- kait hallatnak az ellenség megfélemlítésére. Ez a harcmodor valaha az északi országrészen volt népszerű. A Vietnam vo ismert Európában és az észak—afrikai országokban is. Ez az iskola a döntő súlyt a fizikai erőnlét növelésére helyezi. A vo-iskolák ma is ezerszámra vonzzák a fiatalokat. Huéban mintegy 8000, Ho Si Minh-városban pedig 10 000 tanulója van az iskolának. A Vietnami Harci Művészetek Szövetsége Francia- országban, Olaszországban és Algériában is működtet iskolákat, ahol igen sokan gyakorolják a küzdősportokat. Lézerrel készített faintarzia Nemzetközileg is új felhasználási területet tártak fel a lézertechnika számára a zeulendrodai NDK (Gera megye) bútorkombinát szakemberei a jénai Friedrich Schiller Egyetem tudósaival közösen. A lézersugarat előre programozott motívumoknak a fába való beégetésére használják, vagy akár 20 mm vastag fából is tetszés szerinti körvonalak automatikus kivágására. A lézertechnológia lehetővé teszi olyan intarziák ipari előállítását, melyek évszázadok óta kézi munkával készültek. Az újítással hat-itíz- szeresére nő a termelékenység — a minőség romlása nélkül. A Zeulendrodában szerzett tapasztalatok szerint a technológia felhasználható síküveg színes metszésére. Lengyelország Negyvenegymillió lengyel az ezredfordulón Negyven év alatt több mint 13 mii 1 Hóval gyarapodott Lengyelország lakossága. 1985. január elsején 37 millió 70 ezer állampolgár élt az országban. A születési csúcsot 1955- ben érték el', amikor is 800 ezer gyermek jött a világra. Később demográfiai hullám- völgyibe került az ország. A mélypontra 1968-ban jutottak el, ekkor ugyanis mindössze 520 ezer újszülöttet anyakönyveztek. 1977-től a születések száma újra emelkedett, s 1983-ban már 721 800 gyermeknek adtak életet az anyák. Tavalytól kezdve azonban ismét csökkenni kezdett a születések száma. Ekkor 705 ezer csecsemő született. Minden jel arra mutat, hogy az ezredfordulóig évről évre kevesebb lesz az újszülöttek száma. Érdemes viszont megjegyezni, hogy az utóbbi néhány évben növekedett a több- gyermekes családok száma. A kétgyermekes családimo- dellt felváltotta a háromgyermekes. Az 1945—1955 közötti demográfiai hullámhegyet kiváltó ökok között elsősorban a háború előtti sokgyermekes családok hagyományának továbbélését, valamint a háború miatt elhalasztott nagyszámú házasságkötést említik meg. A második nagy demográfiai hullámhegy kialakulásában, a születésszám növekedésében közrejátszott az állami szociálpolitika is, amelynek eredményeként bevezették a gyermekgondozási segélyt és a hosszabb gyermekgondozási szabadságot. Abban azonban valamennyi demográfus egyetért, hogy a legközelebbi években az eddiginél megint csak kevesebb gyermek születik. Ám az előzetes számítások szerint Lengyelország lakossága az ezredfordulóra még ilyen körülmények között is eléri a 40,5 Vagy a 41 milliót. Az ugrásszerű népességnövekedés persze számos problémát vetett fel. Az első nagy demográfiai hullám korosztályai részére például 1500 iskolát kellett építeni a hatvanas években. Aztán gondoskodni kellett a megfelelő élelmiszer, és egészségügyi ellátásról, valamint sok új munkahelyről és lakásról. Csiák az elmúlt évtizedben 2,9 millióval növekedett a munkaképes korú lakosság száma. A nyolcvanas években már számolni kell a második nagy demográfiai hullám iskoláskorba lépő korosztályainak a megjelenésével. Máris bővíteni kell az oktatási létesítmények hálózatát és növelni a pedagógusok számát. Ám ugyanebben az időszakban kisebb mértékben növekszik a munkaképes korú lakosság száma: 1981 és 1985 között például csiak 600 ezerrel, szemben a korábbi ötéves tervidőszakok átlagos egymilliós emelkedésével. Sőt a növekedés üteme a következő öt évben még alacsonyabb lesz, mindössze 410 000. Ugyanakkor 825 ezer fővel gyarapodik a nyugdíjasok számla. Jelenleg az országban 2 millió öregségi nyugdíjast, vaflamint 1,6 millió járadékost és rokkantnyugdíjast tartanak nyilván. Ezért már a közeljövőben nagyóbb figyelmet kell fordítani a jóbb munkaszervezésre és a munkatermelékenység növelésére. Növelni kell a lakásépítés ütemét, gyorsítani keli a mezőgazdaság, az élelmiszer-, a köny- nyűipar és egy sor más ágazat fejlesztését. Ezért a kormány kötelezte a Minisztertanács mellett működő Országos TerVbizott- ság elnökét, valamint a vajdasági és a városi vezetőket, hogy az 1986—1990-re szóló népgazdasági terv kidolgozásánál a legmesszebbmenőkig vegyék figyelembe az ország demográfiai helyzetéből adódó társadalmi-gazdasági követelményeket. A VIT vendégei lesznek A moszkvai VIT-re érkező 10 ezer külföldi turista között ott lesz az a 30 fiatal is, akik megnyerték a Moszkvai Rádió VIT-vetélkedőjét. Az első felhívás a Moszkvai Rádió idegen nyelvű adásaiban 1984. szeptember 15-én hangzott el 62 nyelven. Arra kérték a külföldi fiatalokat, hogy válaszolják meg a fesztivál történetére vonatkozó kérdéseket és írják meg azt is, hogy véleményük szerint melyik az a legfontosabb probléma', amelyet szeretnének megvitatni a moszkvai fesztiválfórumon. Eddig több mint 30 ezer levél érkezett a Moszkvai Rádió címére, összesen 160 országból írtak a fiatalok, többek között Japánból, az USÁ-ból, Angliából, Olaszországból. A levelekből kitűnik, hogy a különböző országok különböző nézeteket valló ifjúsága olyan lehetőségnek tekinti a fesztivált, ahol megvitathatják a maguk társadalmi, gazdasági és politikai problémáit, a mai ifjúság társadalmi helyét és szereli. „A küszöbön álló ifjúsági és diáktalálkozónak fontos szerepe van a békés egymás mellett élés politikájának diadaláért folyó harcban — írja a japán Numata Asuci. — Hiszen az ifjúság a felelős az emberiség jövőjéért. A fesztivál pedig olyan fórum, amelyen a különböző országok ifjúságának képviselői, sőt, az ifjúság és az idősebb nemzedék képviselői is szabadon véleményt cserélhetnek." Szinte minden levélírónak az a véleménye, hogy a fesztiválon meg kell vitatni a béke és biztonság meg- - őrzésének problémáit. „ötvenmillió ember pusztult el a második világháborúban, ebből 20 millió szovjet ember volt. Figyelmeztesse ez a háború utáni nemzedéket arra, hogy a békét, aminek ekkora ára volt, meg kell őrizni” — írja a nyugat-németországi Erwin Lange. A nemzetközi rádiós pályázat zsűrijének elnöke egyébként Szvetlána Szavickaja, a Szovjetunió űrpilótája. A zsűri jelenleg is a levelek értékelésével foglalkozik. A nyertesek nevét a Moszkvai Rádió minden idegen nyelvű adásában bemondják majd.
