Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

f rom* \ B rtÉPÜJSAG 1985. július 6. Kicserélni vagy gyógyítani Sérült testrészeit az ember technikai eszközökkel segíti), pótolja. Az utóbbi időben az emberi szívet is igyekeznek műszívvel helyettesíteni. E téren sikert könyvelnek el a brnói Jan Evangelista Pur- kyné Egyetem specialistái is. A műszív alkalmazási le­hetőségét ez ideig állatokon kísérletezték. A műtétet fiatal borjúk néhány hónappal élik túl. Egyebek között azért, mert gyorsan nőnek és a mű­szer nem győzi szerveiket mind több vérrel ellátni. Mindazonáltal Csehszlovákia a világon a harmadik ország, ahol az orvosok és a mérnö­kök közös erőfeszítése gya­korlati eredményt hozott ezen vérszivattyúk megalko­tásában. A kutatók között az orvo­sok és állatorvosok mellett villamos- és gépészmérnökök, vegyészek, hematológusok, biokémikusok, munkások, technikusok és laboránsok vannak. A tím tagjai a kar­diológiai központ azon sebé­szei is, akik hazánkban első­ként hajtottak végre máját­ültetést. Érdekes a műszív legköze­lebbi és távolabbi jövője. Dr. Jaromír Vasku professzor, a brnói kutatócsoport vezetője szerint az élő szövet transz- plantálásának lehetőségei korlátozottak, hiszen kevés átültethető szív állhat ren­delkezésre. Vasku professzor mint orvos azt szeretné, ha a szív- és az érbetegségek foko­zatosan megszűnnének. Mind­azonáltal az emberi szív he­lyettesítésének kísérletei im­már sok elméleti és gyakor­lati ismerettel szolgál, amely alkalmazható a gyógyítás más területein is. A sokéves han­gyaszorgalommal végzett ku­tatás tehát akkor sem volt hiábavaló, ha a szívbetegsé­geket sikerült teljes mérték­ben megelőzni. 1600 napsugár-tükör Naperőmű épül a Krímben A Krzsizsanovszkij nevét viselő moszkvai energetikai inté­zet munkatársai mérési munkálatokat végeznek a naperő­mű hellosztátjain 1985 végén a Krímben elkészül az első szovjet kí­sérleti napsugár-erőmű. (SZESZ—5.) Koncepcióját a Krzsizsanovszkij nevét viselő állami energetikai intézetben dolgozták ki. Az APN tudósítója találkozott Kúsztam Berovics Ahma- dovval, a műszaki tudomá­nyok doktorával, az inté­zet igazgatójának első he- helyettesével. — A megújuló energiafor­rások — a víz, a szél, a nap — felhasználásának problé­mája nem új. Előnyeik: a ki- fogyhatatlanság, az ökológiai tisztaság, az egyensúly megőr­zésének lehetősége bolygónk hőmérlegében. Külön kell szólnunk a Napról, amely az energia va­lóságos óceánját árasztja a Földre. Ennek az energia- mennyiségnek egy kis hánya­da is elegendő lenne ahhoz, hogy az emberiség minden szükségletét kielégítse. A napsugárzásban rejlő hőener­gia, amely a Föld felszínét eléri), 5000-szerese a világon felhasznált összes tüzelő- és energiafajta hőértékének. A napenergiát egyre több célra használják fel: házak fűtésé­re, sólepárlásra. Az űrhajó­kon elhelyezett napelemek villamossággá alakítják át a szoláris energiát. Az épülőfélben lévő SZESZ —5 az első lépések egyike a jövő energetikájához vezető úton. Teljesítőképessége nem nagy: 5000 kilowatt. Megje­gyezzük azonban, hogy a vi­lág első atomerőműve, ame­lyet 1954-ben a Szovjetunió­ban építettek meg, pontosan ugyanilyen teljesítőképességű volt. Napjainkban viszont egymás után helyezik üzembe az atomerőműveknek azok­nak a blokkjait, amelyeknek egységnyi teljesítőképessége eléri az 1 millió kilowattot. — Mi is voltaképpen a naperőmű? — A komplexum központ­jában 89 méter magas fém­tornyot találunk. Ezt hedio- sztátokból kialakított gyűrű veszi körül. A heliosztátok az erőmű optikai rendszerének fő elemei. Az a rendelteté­sük, hogy koncentrálják a napenergiát. Visszaverő felü­letüket különálló, 5 millimé­ter vastag síktükör­ből rakják össze. A heliosztátok — az erőműben 1600 lesz belőlük — vissza­verő felszínének ■ összterülete 40 000 négyzetméter. A helio­sztátok a napraforgóhoz ha­sonlóan mindig a Nap felé fordulnak és a napsugarakat meghatározott irányban ve­rik vissza. Ezek a „fénypa­macsok” mindenünnen a to­rony tetején elhelyezett gőz­generátor hevítőfelülétére ve­títődnek. Minden további fo­lyamat úgy megy végbe, mint a szokványos hőerőműben. — S mi a helyzet éjszaka, vagy rossz idő esetén? — Borús napokon és éjsza­ka a vízgőz-akkumulátorok működtethetik a turbinát. Az akkumulátorok az előre tar­talékolt hőt fogják leadni, s ezzel biztosítani fogják a turbina munkáját négy órán keresztül, s az erőmű továb­bit, legalább tíz óra hosszat képes lesz „kis áramot” — 2 vagy 2,5 ezer wattot — szolgáltatni. A Krímben a napsütéses órák száma lehetővé teszi a SZESZ berendezés számára, hogy évente 2000 órán át üze­meljen, 6 millió kilowattóra villamos energiát termelve. Ez kb. 2000 tonna egyez­ményes tüzelőanyag megta­karításával egyenértékű. — Mennyibe kerül a Naptól szerzett villamos energia? Az SZESZ—5 berendezés­ben előállított villamos ener­gia drágább lesz a hő- vagy atomerőművekben előállított energiánál. Nagyok a kísér­letre fordított kiadások, hi­szen új a berendezés, új a technológia. Persze mihelyt az SZESZ technológiáját itt a Krímben teljesein kifejlesz­tik, s megjelennek az új tech­nikai megoldások, a naperő­művek gazdasági mutatói menten megjavulnak. Ezzel összefüggésben he­lyénvaló emlékeztetni arra, hogy az első atomerőmű lé­tesítésére történt fajlagos rá­fordítások aránytalanul na­gyok voltak és több tízszere­sen meghaladták a mai atomerőművek költségét. — Milyen kilátások vannak új, nagyobb teljesítőképes­ségű naperőművek építé­sére? — Intézetünk kidolgozta ama kombinált erőmű létre­hozásának tudományos-mű­szaki koncepciói ált, amely napenergiával és különféle tüzelőanyagok felhasználásá­val egyaránt üzemelhet Jelenleg a kombinált erőmű számára nagy tel­jesítményű — 300 megawat­tos — energiablokkot konst­ruálnak. Az erőmű építését a közeljövőben megkezdik Üz­begisztánban. A Szovjetunió déli körze­teiben a jövőben körülbelül 10 000 négyzetkilométernyi területen létrehozzák a nap­erőművek hálózatát, ami ugyanolyan mennyi és gű energia termelését teszi majd lehetővé, mint amennyit ezekben a körzetekben jelen­leg az összes erőműben elő­állítanak. Anna Sztirnyelszkaja Mars iskolái - vietnami módra A délkelet-ázsiai civilizá­ció izgalmas, ősi hagyománya a hadi tudományok ápolása. Vietnamban évszázadok óta fennállnak a vo-iskolák, ahol a helyi stílusú harcászat és harcmodor minden változa­tát elsajátíthatják a hallga­tók. A vónak az idők folyamán számos irányzata alakult ki. A legjelentősebbek a Tay Son vo, a Nhat Nam vo és a Vietnam vo. A Tay Son vo bölcsője Ngia Binh tartomány. 1771 és 1802 között a közép-vietna­mi Tay-Son (nyugati hegyvi­dék) térségében bontakozott ki a vietnami történelem legnagyobb, legtovább tartó és legjelentősebb parasztmoz­galma, amely azután Tay- Son néven vált ismertté. A felkelést három fivér irányí­totta, közülük a legnevesebb Nguyen Hue volt. Miután a felkelők megdöntötték a ki­rályságot, a trónfosztott ki­rály Kínához fordult segítsé­gért A tay-sonok Nguen Hue vezetésével győzelmet arattak a 200 000 fős mand­zsu hadsereg felett, s a pa­rasztok vezére nemzeti hős lett. Nguen Hue kései utódai ma háromfajta alapkikép­zésben részesülnek. Megta­nulhatják a fegyver nélküli küzdelmet, fizikai gyakorla­tokon vesznek részt — ez utóbbit harcászati terápiának nevezik —, s megismerked­nek az olyan harci eszközök használatával, mint a kard, a handzsár, a buzogány, az ala- bárd és a súlygolyó. A Nhait Nam vo hazája Nghe An, amely jelenleg Nghe Tinh tartomány része. A Nhat Nam vót kitanuló harcosok különösen kiválnak a test-test elleni küzdelem­ben, s olyan légzéstechnikát sajátítanak el, amellyel meg­sokszorozzák a harci erőt. Tusázás közben éles kiáltáso- kait hallatnak az ellenség megfélemlítésére. Ez a harc­modor valaha az északi or­szágrészen volt népszerű. A Vietnam vo ismert Eu­rópában és az észak—afrikai országokban is. Ez az iskola a döntő súlyt a fizikai erőn­lét növelésére helyezi. A vo-iskolák ma is ezer­számra vonzzák a fiatalokat. Huéban mintegy 8000, Ho Si Minh-városban pedig 10 000 tanulója van az iskolának. A Vietnami Harci Művé­szetek Szövetsége Francia- országban, Olaszországban és Algériában is működtet isko­lákat, ahol igen sokan gyako­rolják a küzdősportokat. Lézerrel készített faintarzia Nemzetközileg is új fel­használási területet tártak fel a lézertechnika számára a zeulendrodai NDK (Gera me­gye) bútorkombinát szakem­berei a jénai Friedrich Schil­ler Egyetem tudósaival közö­sen. A lézersugarat előre programozott motívumoknak a fába való beégetésére hasz­nálják, vagy akár 20 mm vas­tag fából is tetszés szerin­ti körvonalak automatikus kivágására. A lézertechnológia lehető­vé teszi olyan intarziák ipari előállítását, melyek évszáza­dok óta kézi munkával ké­szültek. Az újítással hat-itíz- szeresére nő a termelékeny­ség — a minőség romlása nélkül. A Zeulendrodában szerzett tapasztalatok szerint a technológia felhasználható síküveg színes metszésére. Lengyelország Negyvenegymillió lengyel az ezredfordulón Negyven év alatt több mint 13 mii 1 Hóval gyarapodott Len­gyelország lakossága. 1985. január elsején 37 millió 70 ezer állampolgár élt az or­szágban. A születési csúcsot 1955- ben érték el', amikor is 800 ezer gyermek jött a világra. Később demográfiai hullám- völgyibe került az ország. A mélypontra 1968-ban jutot­tak el, ekkor ugyanis mind­össze 520 ezer újszülöttet anyakönyveztek. 1977-től a születések száma újra emel­kedett, s 1983-ban már 721 800 gyermeknek adtak életet az anyák. Tavalytól kezdve azonban ismét csök­kenni kezdett a születések száma. Ekkor 705 ezer cse­csemő született. Minden jel arra mutat, hogy az ezred­fordulóig évről évre kevesebb lesz az újszülöttek száma. Érdemes viszont megjegyez­ni, hogy az utóbbi néhány évben növekedett a több- gyermekes családok száma. A kétgyermekes családimo- dellt felváltotta a három­gyermekes. Az 1945—1955 közötti de­mográfiai hullámhegyet ki­váltó ökok között elsősorban a háború előtti sokgyerme­kes családok hagyományának továbbélését, valamint a há­ború miatt elhalasztott nagy­számú házasságkötést emlí­tik meg. A második nagy demográ­fiai hullámhegy kialakulásá­ban, a születésszám növeke­désében közrejátszott az ál­lami szociálpolitika is, amelynek eredményeként be­vezették a gyermekgondozási segélyt és a hosszabb gyer­mekgondozási szabadságot. Abban azonban valamennyi demográfus egyetért, hogy a legközelebbi években az ed­diginél megint csak kevesebb gyermek születik. Ám az elő­zetes számítások szerint Len­gyelország lakossága az ez­redfordulóra még ilyen kö­rülmények között is eléri a 40,5 Vagy a 41 milliót. Az ugrásszerű népesség­növekedés persze számos problémát vetett fel. Az első nagy demográfiai hullám korosztályai részére például 1500 iskolát kellett építeni a hatvanas években. Aztán gondoskodni kellett a meg­felelő élelmiszer, és egész­ségügyi ellátásról, valamint sok új munkahelyről és la­kásról. Csiák az elmúlt évti­zedben 2,9 millióval növe­kedett a munkaképes korú lakosság száma. A nyolcvanas években már számolni kell a második nagy demográfiai hullám iskolás­korba lépő korosztályainak a megjelenésével. Máris bőví­teni kell az oktatási létesít­mények hálózatát és növelni a pedagógusok számát. Ám ugyanebben az időszakban kisebb mértékben növekszik a munkaképes korú lakos­ság száma: 1981 és 1985 kö­zött például csiak 600 ezer­rel, szemben a korábbi ötéves tervidőszakok átlagos egy­milliós emelkedésével. Sőt a növekedés üteme a követke­ző öt évben még alacsonyabb lesz, mindössze 410 000. Ugyanakkor 825 ezer fővel gyarapodik a nyugdíjasok számla. Jelenleg az ország­ban 2 millió öregségi nyug­díjast, vaflamint 1,6 millió járadékost és rokkantnyug­díjast tartanak nyilván. Ezért már a közeljövőben nagyóbb figyelmet kell for­dítani a jóbb munkaszerve­zésre és a munkatermelé­kenység növelésére. Növelni kell a lakásépítés ütemét, gyorsítani keli a mezőgazda­ság, az élelmiszer-, a köny- nyűipar és egy sor más ága­zat fejlesztését. Ezért a kormány kötelezte a Minisztertanács mellett működő Országos TerVbizott- ság elnökét, valamint a vaj­dasági és a városi vezetőket, hogy az 1986—1990-re szóló népgazdasági terv kidolgo­zásánál a legmesszebbmenő­kig vegyék figyelem­be az ország demográfiai helyzetéből adódó társadal­mi-gazdasági követelménye­ket. A VIT vendégei lesznek A moszkvai VIT-re érkező 10 ezer külföldi turista között ott lesz az a 30 fiatal is, akik megnyerték a Moszkvai Rádió VIT-vetélkedőjét. Az első felhívás a Moszkvai Rádió idegen nyelvű adásaiban 1984. szeptember 15-én hangzott el 62 nyel­ven. Arra kérték a külföldi fiatalokat, hogy válaszolják meg a fesztivál történetére vonatkozó kérdéseket és írják meg azt is, hogy véleményük szerint melyik az a legfontosabb probléma', amelyet szeretnének megvi­tatni a moszkvai fesztiválfórumon. Eddig több mint 30 ezer levél érkezett a Moszkvai Rádió címére, összesen 160 országból írtak a fiatalok, többek között Japánból, az USÁ-ból, Angliából, Olasz­országból. A levelekből kitűnik, hogy a különböző or­szágok különböző nézeteket valló ifjúsága olyan lehe­tőségnek tekinti a fesztivált, ahol megvitathatják a maguk társadalmi, gazdasági és politikai problémáit, a mai ifjúság társadalmi helyét és szereli. „A küszöbön álló ifjúsági és diáktalálkozónak fontos szerepe van a békés egymás mellett élés politikájának diadaláért folyó harcban — írja a japán Numata Asuci. — Hiszen az ifjúság a felelős az emberiség jövőjéért. A fesztivál pedig olyan fórum, amelyen a különböző országok ifjúságának képviselői, sőt, az ifjúság és az idősebb nemzedék képviselői is szabadon véleményt cserélhetnek." Szinte minden levélírónak az a véleménye, hogy a fesztiválon meg kell vitatni a béke és biztonság meg- - őrzésének problémáit. „ötvenmillió ember pusztult el a második világháborúban, ebből 20 millió szovjet ember volt. Figyelmeztesse ez a háború utáni nemze­déket arra, hogy a békét, aminek ekkora ára volt, meg kell őrizni” — írja a nyugat-németországi Erwin Lange. A nemzetközi rádiós pályázat zsűrijének elnöke egyébként Szvetlána Szavickaja, a Szovjetunió űrpiló­tája. A zsűri jelenleg is a levelek értékelésével foglal­kozik. A nyertesek nevét a Moszkvai Rádió minden idegen nyelvű adásában bemondják majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom