Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

XXXY. évfolyam, 172. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. július 24., szerda. Mai számunkból FURCSA HÁBORÚ ANGOLÁBAN (2. old.) SZABÁSZOK (5. old.) RADIKÁLIS változások bataszúken (6. old.) VASÚTI MÚZEUM PAKSON (3. old.) Az első munkahely Lassan véget ér az utol­só nyár azok számára is, akik eddig a főiskolai és egyetemi értékesítésekre tártak, s akiket nem vet­tek fel, azok is munkába állnak. Az idén Tolna megyében 3156 új munkavállaló vár­ható, közülük 1492-en á lányok. Az elhelyezkedés egyre nehezebb, lehetséges, hogy nem is jut minden­kinek olyan munka, ami­lyent előzetesen elképzelt. Ez esetben még mindig legalább három lehetőség van. Az egyik, hogy meg­szeretik a fiatalok az álta­luk korábban nem ismert munkakört és maradnak, vagy állást változtatnak, s bizonyára olyanok is lesz­nek, akik továbbtanulnak, vagy azért mert eredeti­leg is ez volt a tervük, azért, mert a munkahelyük ezt igényli, ők pedig vál­lalják a munka mellett a tanulást. Az első munkavállalók legnagyobb hányada fiatal szakmunkás, az idén szak­munkásképzőt 1290-en vé­geztek, szakközépiskolából összesen háromszázan ke­rültek ki, a szakiskolát végzettek száma 103. Van­nak, akik a gimnázium vagy az általános 1 iskola után pillanatnyilag nem tanulnak tovább, de szá­mukra mindenképpen a tanulás marad a cél, leg­alább valamilyen tanfo­lyam erejéig. Majdnem hétszázra be­csülik a megyei tanács il­letékesei azok számát, akik elkezdik ugyan az ősszel tanulmányaikat, de még az idén „lemorzso­lódnak” és munkavállaló­ként jelentkeznek. Legin­kább ez a szám aggasztó, bár itt is lehet még szá­mítani a munka melletti képzésre. Nem kevés emberről van tehát szó, és az első mun­I kahelyen szerzett benyo­mások a továbbiakra néz­ve sem közömbösek, sem a munkáltató sem pedig a munkavállaló szempontjá­ból. Az iskolai évek után nem könnyű a beilleszke­dés egy új kollektívába, pedig a jó munkahelyi lég­kör valósággal „termelő­erő” lehet. Igazán jó mun­kát csak kellemes munka­helyi légkörben lehet vé­gezni. Külön gondot kell fordítani az első munka- vállalókra a szakszervezet­nek, hiszen elsősorban ők az érdekvédelmi szervezet, az újak segítségével a jövő aktivistáit is nevelhetik. Ugyanez vonatkozik a párt- és a KlSZ-szerveze- tekre is. Azért minden feltétel kö­zött a legfontosabb az ér­telmes munka, amelyben kipróbálhatja erejét a fia­ttal ember. Végül nem sza­bad arról sem elfeledkez­ni, hogy „kettőn áll a vá­sár” és nemcsak a beillesz­kedést kell segíteni, leg­alább ilyen fontos a pá­lyakezdő igyekezete a be­illeszkedésre, elvégre ő az, aki már egy kialakult kol­lektívába kerül be. Lázár György látogatása budapesti vállalatoknál Lázár György elbeszélgetett Varró Lászlóné műszerész­szel, a BHG elektronikus végszerelő üzemében (Telefotó) Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden egész napos progra­mon tájékozódott a főváros fejlődéséről, az elmúlt évek eredményeiről, s a közeljö­vő terveiről. Programja első állomásán, a budapesti pártbizottságon Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a pártbizottság első titká­ra, és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke fo­gadta. Az MSZMP Budapes­ti Bizottságának székházá­ban — ahol jelen voltak a főváros politikai életének vezetői — Grósz Károly Bu­dapest politikai, társadalmi és gazdasági életéről, a fő­városi pártszervezetek, kom­munisták tevékenységéről adott tájékoztatást. Kiemel­te: a fővárosra a kiegyensú- ilyozottt, nyugodt politikai légkör a jellemző, érződik az elmúlt félév eseményeinek, m'ndenekelőtt a párt XIII. kongresszusának és az or­szággyűlési képviselői és ta­nácstagi választásoknak a pezsdítő hangulata. A továb­biakban az idei népgazdasá­gi terv fővárosi teljesítésé­nek féléves helyzetéről, s az év végéig hátralevő felada­tokról beszélt. Szépvölgyi Zoltán a fővárosi tanács ha­todik ötéves tervének eddigi teljesítéséről számolt be, majd a következő tervperió­dus fővárosi koncepcióját körvonalazta. Az elkövetke­zendő öt esztendőben is ki­emelt figyelmet fordítanak a lakásellátás további javí­tására, az egészségügyi há­lózatnak, középiskolai okta­tás tárgyi feltételeinek fej­lesztésére. Lázár György, a főváros sajátos helyzetének ismere­tében fűzte mondandóját az elhangzottakhoz, hangsú­lyozva annak fontosságát, hogy az ésszerűség és a ta­karékosság fontos szerephez jut majd a rendelkezésre ál­ló anyagi erőforrások fel- használásánál. A kedvező politikai légkör, a bizakodó hangulat fontos eleme a fel­adatok megoldásának, a to­vábblépést szorgalmazó ter­vek megvalósításához azon­ban rendkívül feszített üte­mű és fegyelmezett munká­ra van szükség — hangoz­tatta. A főváros vezetőivel foly­tatott megbeszélés után Lá­zár György útja — Grósz Károly és Szépvölgyi Zoltán kíséretében — a BHG Hír­adástechnikai Vállalathoz vezetett. A BHG központi gyáregysége kapujában a kormány elnökét Bognár Sándor ipari miniszterhe­lyettes, valamint a vállalat és a kerület vezetői köszön­tötték. A csaknem 8800 dolgozót foglalkoztató vállalatnál Be- recz Frigyes vezérigazgató és Rácz Károly, a pártbi­zottság titkára adott tájékoz­tatást a nagy múltú gyár több évtizedes gazdasági fej­lődéséről. Az ismertetőt kö­vetően a vendégek megte­kintették a BHG bemutató- termét, ahol a több* mint egy évszázados vállalat haj­dani és jelenlegi termékeit állították ki. Itt láthatók azok a crossbar rendszerű automata telefonközpontok, valamint a saját fejlesztésű elektronikus alközpontok, amelyek a gyár termelésének 70 százalékát adják, s kere­settek a világ minden táján. Egymás mellett sorakoztak azok a rádió és a tévé adá­saihoz szükséges technikai berendezések is, amelyeket 1976. óta állítanak elő a BHG-han. Az utóbbi évek fejlesztéseinek eredménye­ként a termékszerkezet je­lentősen megváltozott, nö­vekedett az elektronikus gyártmányok aránya. A be­mutatóterem után a vendé­gek megtekintették az elekt­ronikus alközpontokat össze­szerelő üzemet. Lázár György ezután a Te­lefongyárat kereste fel, ahol a vállalat és a kerület ve­zetői fogadták. A kormány elnöke először üzemlátogatá­son vett részt: megtekintet­te a fejlesztési részleget, ahol számítógépek segítségével tervezik a nyomtatott áram- körű lapokat. E termékeket távadatfeldolgozó rendsze­rekhez és átviteltechnikai berendezésekhez alkalmaz­zák. A gyárlátogatást köve­tően Koncz Károly vezér- igazgató adott tájékoztatást a gyárról. Mint elmondta, a 4650 dolgozót öt telephelyen foglalkoztató gyárban az el­múlt években végrehajtott nagy mértékű technológiai rekonstrukciónak köszönhe­tően számottevő gazdasági eredmények születtek. Az idei hárommilliárd forintos árbevételi tervüket az év el­ső hat hónapjában 52 száza­lékra teljesítették. A válla­lat termékeinek csaknem 75 százalékát exportálják. A Minisztertanács elnöke mindkét vállalatnál elisme­réssel szólt az eredmények­ről, s további sikereket kí­vánt a tervek valóra váltá­sához. (MTI) Marjai József belgrádi tárgyalásai Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese Ma­cedóniában és Bosznia-Her­cegovinában tett hivatalos, baráti látogatása után ked­den rövid munkalátogatásra Belgrádba érkezett. Janez Zemljariccsal, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács (kormány) alelnökével és a jugoszláv kormány több tag­jával folytatott megbeszélé­seket. Megállapították, hogy a magyar—jugoszláv kapcso­latok döntően a közösen meghatározott célokkal össz­hangban fejlődnek. Hangsú­lyozták: meg kell gyorsítani a meglévő együttműködési valamint az új lehetőségek egyeztetésére irányuló mun­kálatokat annak érdekében, hogy azok eredményei be­építhetők legyenek a két or­szág középtávú fejlesztési programjaiba, s e célból meghatározták a konkrét te­endőket. Részletesen vizs­gálták a kölcsönös előnyöket biztosító szorosabb és min­den területre kiterjedő ener­giagazdálkodási együttműkö­dés kialakításának feltéte­leit. Marjai Józsefet hosszabb baráti eszmecserére fogadta Milka Planinc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke. A miniszterelnök-helyettes kíséretének tagjai, Szabó Imre ipari minisztériumi ál­lamtitkár és Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkára jugoszláv partnereikkel külön megbe­széléseket is folytattak. A kormány elnökhelyette­sét elutazásakor a belgrádi repülőtéren Janez Zemlja- rics, a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács alelnöke búcsúz­tatta. Jelen volt Simon Pál, hazánk belgrádi nagykövete. Pusztahencse, Mőcsény, Kajdacs, Zomba Befejezték az aratást, segítenek a szomszédos üzemeknek Megyénkben elsőként Pusztáhencsén, a Kossuth Toz-ben fejezték be az ara­tást július 21-én, vasárnap. A Mőcsényi Völgység Né­pe szövetkezetből tegnap, július 23-án érkezett a hír, hogy a déli órákra 852 hek­táron learatták a búzát, s a termésátlag meghaladta a tervezettet. A kombájnok a környező üzemekben segítik a betakarítást. Ez évben az aratási szezonra került egy terepjáró Kát kombájn a mőcsényi termelőszövetke­zetbe. A köztudottan dom­bos vidéken gazdálkodó szö­vetkezetben kitűnő szolgála­tot tett a gép, a legrosszabb körülmények között első rendű munkát végzett. Mindössze egy ilyen gép van az országban, kísérleti cél­lal, de a mőcsényi vezetők már eldöntötték, vásárolnak egy ilyen típusú kombájnt, amely megoldja a betakarí­tási gondjukat a dombokon. Kajdacson ugyancsak teg­nap fejezték be a búza ara­tását, 602 hektáron. A kom­bájnok közül kettő Tengeli- cen, a borsóaratásban segít, a többi kombájn a szomszé­dos gazdaságokban aratja a búzát. Ugyancsak tegnap Zombán, az Egyesült Erővel szövetkezetben 738 hektáron fejeződött be a búza aratása. A terepjáró kombájn Mőcsényben aratott

Next

/
Oldalképek
Tartalom