Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-22 / 170. szám
A tíÉPÜJSÁG 1985. július 22. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Egyetértés Július 15-i számunk On kérdez — Mi válaszolunk rovatában közöltük a „Miért nincs Kondifix?” kérdésre a választ. A válasz után több kérdést tettünk fel. Ezekre a kérdésekre válaszolt Andrási Imre, a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője. — A válaszhoz fűzött megjegyzéseikkel egyetértek. Egyben tájékoztatom önöket, hogy a Kisállattenyésztő Szövetkezet vezetőinek ismételten felhívtam a figyelmét a következőkre: a panasszal hozzájuk fordulóknak kötelesek érdemben válaszolni a jogszabályokban meghatározott határidőn belül, a Kondifix takarmány-kiegészítő beszerzéséről a lakossági igényeknek megfelelően gondoskodjanak, a megye területén legalább egy kijelölt üzletükben értékesítsék ezt a takarmány-kiegészítőt. Hol lehet biztonsági övét vásárolni? Juhász Sándor szekszárdi olvasónk telefonon kereste meg szerkesztőségünket, és azt kérdezte, hogy Tolna megyében hol lehet biztonsági övét vásárolni? A kérdést a Tolna Megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztályához továbbítottuk, ahonnét Andrási Imre osztályvezető válaszolt: — A biztonsági övék kötelező használatáról szóló rendelkezés életbelépése után a kereskedelemben választékos, jó ellátás volt ezen termékekből. Az övék általános elterjedését követően azonban a lakossági kereslet csökkenése miatt a kereskedelmi készletek eladhatatlanná váltak. Néhány éve engedményes áron kiárusíT elefonszámunk: 16-211 tásra kerültek az elfekvő biztonsági övék. A néhány darabos pótigény kielégítésére a hazai gyártó ipar szakaszosan több típust gyárt. Az időszakos termelés következménye, hogy hónapokig nem lehet kapni a kereskedelemben biztonsági övét. — A szaknagykereskedelmi vállalat tájékoztatása szerint a gyártás folyamatban van, e hónap végére várhatóan a kiskereskedelmi egységekben ismét beszerezhető lesz ezen termék. — E hónap utolsó hetében a helyi Autóker-szaküzlet- be is remélhetőleg megérkezik a szállítmány. Zárva volt a sorompó Rozgonyl István szekszárdi olvasónk elmondta, hogy június 10-én, hétfői napon 11.52-tői 12.24 óráig a Mátyás király utcai — Bogyiszlói úti vasúti átjáróban lévő sorompó zárva volt. Ez alatt az idő alatt kerékpárosok, gyalogosok nem vették figyelembe a lezárt sorompót, sőt még a gyerekek is a tolató vasúti kocsik között szaladgáltak. Azt is lehet mondani, azért van a felüljáró, hogy arra közlekedjenek az autók, így elkerülhetők az ilyen esetek. De akkor hol van az energiatakarékosság, ha 3-4 kilométert is kerülni kell? A Magyar Államvasutak Igazgatóságának igazgatója, Fényes József válaszolt: — A Szekszárd állomáson, a Mátyás király úti sorompót, az olvasójuk által jelzett napon és időpontban a szükséges tolatási munkák elvégzése miatt tartották zárva huzamosabb ideig. A mulasztást elkövető dolgozót felelősségre vonattam, egyúttal a szabályszerű, előírás M/ szerinti sorompókezelésről az állomás többi sorompókezelőjével együtt kioktattam. — Megjegyzem, amennyiben a közúti gépjárművek vezetői a milliós beruházásból megépült felüljárót céltudatosan vennék igénybe, a jelenleginél jóval nagyobb arányban, kevesebb bosszúsággal, biztonságosan érnék el úticéljukat. Van-e szén a szekszárdi Tüzép-telepen? Horváth István szekszárdi olvasónk leveléből idézünk: „Általában azt mondják a lakosságnak, hogy szerezze be lehetőleg minél több állampolgár a tüzelőt még a nyár folyamán, és akkor ősszel és télen nem lesznek olyan súlyos gondok, mint az utóbbi' télen voltak. Május hónapban meghirdették a tüzelőakciót — igaz, csak magyar barnaszenekre és brikettre —, azonban a több mint egy hónapig tartó akció során magyar barnaszenet egyáltalán nem lehetett kapni Szekszárdon, pécsi iszapszenet is csak egészen rövid ideig. Az utóbbi napokban pedig a Tüzépen azt a felvilágosítást adták, hogy semmilyen szén nincs. Többször jártam a Tüzép Mikes utcai boltjában is, ahol sokáig csak a brikett volt a jelenleg kapható szenek között kiírva (meg a kevesek által használt koksz). Nem tagadható, hogy néhányszor kapható volt külföldi — jugoszláv, csehszlovák, valamint lengyel — szén is, de milyen áron? 82—140 forint között. Kérdezem: hol vannak a 40—50 forintos szenek? Hogy lehet az, hogy a boltban még nem is tudnak a szén megérkezéséről, és a Tüzép-telepen már eladták? A Dél-dunántúli Tüzelő- szer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat tüzelőanyagosztályvezetője, Kiss Béla küldte meg a választ: — A köztudottan igen erős tél nagyon komoly gondot akozott a tüzelőellátásban, amelynek hatása mind a mai napig érződik. Telepeinken készletek nem képződnek, mert a beérkezett brikett és szén azonnal eladásra, illetve kiszállításra kerül. Ugyanezt mondhatjuk el az olvasójuk által említett szekszárdi telepünkre is. Meggyőződésünk, hogy szekszárdi települik, illetve az értékesítésre kijelölt Mikes utcai boltunk igyekszik a meglévő mennyiségeket úgy elosztani kedves vásárlóink között, hogy az a legkisebb zökkenővel történjék. Nem könnyű feladat ez, és — általános tapasztalat, — igen sok esetben nem megy problémamentesen. — Szekszárdi telepünket, mint megyeszékhelyen lévőt, kiemelten kezeljük, és tényként állapíthatjuk meg azt is, hogy az I. félévben 30 százalékkal több tüzelőanyagot forgalmaztak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. És még így sem volt elég. Tekintettel arra, hogy a mennyiség növelésére hazai viszonylatban minimális a lehetőség, import tüzelőanyagok behozatalára került sor, illetve a jövőben is ezzel bővíthetjük készleteinket. Szekszárdi tem lepünk is egyre nagyobb mennyiségben részesül importszénből. Vásárlóink zöme elsősorban a jó minőségű, magas fűtőértékű feketeszeneket keresi, a hazai barnaszenek iránt minimális az érdeklődés. Szekszárdi telepünkre rendszeresen szállítunk barnaszenet (hazai feketeszenet is), és aki ebből akar vásárolni, 1 hónapon belül megkaphatja — esetleg többszöri érdeklődés után. VÁLASZOLUNK "1 A Magyar Kereskedelmi Kamaráról | szól a Magyar Nép- köztársaság Elnöki | Tanácsának 1985. -* évi 11. számú rendeleté, amely szerint a Kamara érdekközvetítő, érdekegyeztető, és érdekképviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő társadalmi szervezet, s az a közgyűlés által megállapított alapszabály alapján működik. A törvényerejű rendelet megszabja a Kamara feladatait, kapcsolatait az állami gazdaságirányító szervekkel, a szakszervezetekkel és a szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel, rendelkezik a kamarai tagságról, a Kamara testületéiről és szerveiről, valamint a Kamara feletti törvényességi felügyeletről. Itt jegyezzük meg, hogy a Kamarának tagjai az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervezetek, gazdasági társulások, intézetek és intézmények lehetnek. A törvényerejű rendelet kihirdetése napján — 1985. évi június hó 22-én — lépett hatályba. A szövetkezetekről szóló és oz ipari szövetkezetekről szóló ko. ábbi jogszabályokat módosítja a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának 1985. évi 13. számú törvény- erejű rendelete, amely szerint a szövetkezet tervek alapján gazdálkodik, és ezeket a terveket maga készíti el és állapítja meg. Kimondja a jogszabály — többi között — azt is, hogy a szövetkezet — a jogszabályok keretei között — alapszabályában és más belső szabályzataiban olyan munkaszervezeti és érdekeltségi rendszert alakít ki, amely biztosítja a szövetkezeti vagyon megtartását, és növelését, a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növekedését, a szövetkezeti sajátosságok erősödését különösen a szövetkezetben dolgozó tagok és alkalmazottak anyagi és erkölcsi érdekeltségét. Indokoltnak és szükségesnek mutatkozik tehát — a hivatkozott jogszabályra figyelemmel — különösen a belső szabályzatok felülvizsgálása és szükség szerinti átdolgozása. A Tvr. egyébként 1985. évi július hó 1. napján hatályba lépett. Egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szól a Minisztertanács 28/1985. (VI. 22.) számú rendelete, amely érinti az építéstervezési jogosultságot, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység gyakorlását, idevonatkozó egyes előírásokat hatályon kívül helyez. A hatályon kívül helyezett rendelkezéseket idézni nem tartjuk indokoltnak, csupán az érintettek figyelmét hívjuk fel a folyó évi június 22-én hatályba lépett módosító jogszabályra. Az állami kitüntetések és kitüntető címek után járó nyugdíjkedvezményeket a Minisztertanács 30/1985. (VI. 22.) rendelete írja elő, táblázatban tünteti fel a különböző címek és kitüntetések után járó nyugdíjkiegészítés havi összegét, valamint ezek tulajdonosainak legkisebb havi nyugdíját. Ezt a táblázatot természetesen ugyancsak nem másoljuk át ide, s csupán annyit jegyzünk meg, hogy ez a jogszabály is idén, június 22-én lépett hatályba. A nemzeti gondozottakról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 31/1985. (VI. 22.) számú rendelete, amely szerint a nemzeti gondozási díj havi ösz- szege: 1. rokkant részére havi 5000 Ft, 2. házastárs (özvegy, élettárs) részére 4000 Ft, 3. félárva részére 3000 Ft, 4. teljes árva részére 4000 Ft, 5. szülők (nagyszülők) részére 4000 Ft. Ha a szülői (nagyszülői) ellátásra több személy jogosult, közöttük a nemzeti gondozási díj összegét meg kell osztani, de megosztás esetén sem lehet egy személy részére havi 3000 forintnál kisebb összegű gondozási díjat megállapítani. Ez a rendelet is 1985. évi június 22-én lépett hatályba, és valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 25. számában jelent meg. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus világraszóló sikere „Ismét nagy feladat, komoly erőpróba előtt áll az ország több száz énekkara közül is a legjobbak közt számon tartott Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus. Az együttes tagjai, a kitűnő karnagy, Jobbágy Valér vezetésével ma utaznak a nagy-britanniai Llangollen- be, hogy részt vegyenek az immár több, mint két és fél évtizede rendszeresen megrendezésre kerülő nemzetközi kórusversenyen...” írta július 9-i értékelésében a krónikás, mi pedig azt erősítsük meg: sem e szavakban, sem a címben nincs semmi túlzás. Kiigazítani való, legfeljebb annyi, hogy az északwalesi Llangollenben évről évre megrendezésre kerülő „Eisteddfod” nem csupán kórusverseny — jóllehet ez a minőség áll a középpontban —, hanem összemérhetik erejüket kitűnő énekes szólisták, hangszeresek, sőt népi táncosok is. A walesi kisebbség körében — Wales-t az ő nyelvükön „Cymry”-nak mondják — nem csodálni való a népi. nemzeti identitás becsülete; ennek egyik jele volt az ötnapos versenysorozat Diana hercegnő és Charles walesi herceg által való megnyitása, ám az is, hogy az együttesek kötelezően kiírt versenyszáma mellett rendszerint egy saját honbeli, eredeti művet is elő kellett ad- niok. Ha kicsit a dolgok elébe szaladunk, azt kell mondani, hogy a „nagy derbyn”, a vegyeskari versenyen Vajda—Babits: Allelujája tette fel az i-re a pontot: azaz jelentette azt az egy vonást, amivel a madrigálkórus megelőzte a York-i Keighlen Vocal Union nyolcvan főt számláló kórusát, vagy az USA-beli San Luis Obispo Vocal Arts Ensmble-t. S ha már itt tartunk, idézzük ide egyszerű felsorolás módján a résztvevő országokat: Anglia, Wales, Svédország, Kanada, Spanyolország, Olaszország, az NSZK, Peru, Jugoszlávia, Bulgária, Írország, Norvégia, Japán, Dánia, Csehszlovákia, Románia, Törökország, Görögország, Svájc, Franciaország, Izrael, Banglades, Ausztria, Lengyelország, Finnország, Fülöp-szigetek... s természetesen Magyarország. Végül is, Európát tekintve, szinte azt kellene elősorolni, ki nem vett részt... A nagy nevek mellett a közelmúltból három magyar sikerről is számot adhatunk: 1980-ban a Kaposvári Vikár Béla Kórus, 1982-ben a Budapesti Bartók Kórus, majd 1984-ben a Nyíregyházi Gyermekkórus nyertek előkelő díjakat. S hogy 1985- ben a szekszárdiak hoznak két I. és egy II. helyezést (az előbbiek női kar, illetve vegyes kari minőségben, az utóbbi a népi kategóriában), s hogy a nagydíjat jelentő trófea is az ő tulajdonuk lesz — erről 10 nappal korábban még csak nem is álmodtunk... Mi a legfontosabb tudnivaló tömören a , llangolleni fesztiválról? A fentieken kívül a leglényegesebb, hogy a maga két és fél évtizedes múltjával világversennyé, mégpedig az egyik mértékadó nemzetközi (elsősorban kórus-) versennyé nőtte ki magát. Zsűrije alkalmanként a zenei élet legrangosabb szakembereiből kerül ki, s llangollen, ez a vadregényes hegy-völgyi tájon fekvő 3000- es létszámú kis városka ilyenkor mintegy 15 000-re növekszik lélekszámában. A valóságos népünnepély, zarándoklat mindenfelől érthető, ha meggondoljuk, hogy a walesiek kicsit nem egészen komolyan, kicsit nagyon is komolyan a kelták leszár- mazottainak tartják magukat, s az Eisteddfod — miként a trófea, s a címere is mutatja — nem más, mint a walesi bárdok kései utókorra hagyományozott nemes összejövetele, versengése. Az alkalom ilyen módon fesztivál-, népünnepély-jelleget is ölt hamisítatlan északi sörrel, sült krumplival; ez azonban mit sem von le a szakmai értékéből. Jellemzésül álljon itt néhány sor az írásban kiadott véleményezésről : „Sheperd: Gyönyörű, tiszta intonáció és tónus, jól kontrollált, frazí- rozott. Csodálatos tisztaság a szólamok között, kitűnő összhangban, kiegyenlítettség. Igen érzékeny és muzikális...” Fauret: „Leheletkönnyű, pihekönnyű. Lebegő, ugyanakkor flexibilis, plesztikus. Megint kitűnő összhang. kiegyenlítettség; teljesen kontrollált az egész idő alatt. Csak hébe-hóba egy-egy erőltetett hang: erre figyeljenek...” Clifford Rouse, a London Borough of Waltham Forest Connaught School Hall-já- ban rendezett július 15-i hangverseny fő szervezője így emlékezett: „A Shropshire Star szerint a magyar kórus harmadik sikere megdöbbentette, mintegy lehengerelte az Eisteddfod közönségét.” Ehhez kiegészítésül a sorrendeket: I. Magyarország, Japán, Wales, II. Japán, Magyarország, Spanyol- ország, III. Magyarország, Anglia, USA. Clifford Rouse, aki máskülönben maga is kórusvezető, azt mondotta: A győztes női kar az eredményhirdetés után az utóbbi időben ilyen jó együttest még nem hallott... Hihetünk neki, valamint annak a lelkesedésnek is, amely saját hanglemezért, kazettáért ostromolta a kórust. Minthogy ilyen nem volt, az énekkar csak a jóemlékezetét hagyhatta hátra. Arról azonban mindenki meg van győződve, hogy az ott lévők és a szakma emlékezetében ez hosszú hatástar- tamú lesz — Amerikától Japánig DOBAI TAMÁS
