Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-22 / 170. szám

1985. július 22. TOO** \ rtÉPÜJSÁG 5 Mit mutat az érem két oldala a dunaföldvári kéziseknél? Oknyomozás kuiarcsirizat ürügyén Egy bizton: az MB li-ro szükség van Amikor még „futott a szekér”, otthon zsúfolt lelátó előtt játszottak Augusztus 18-W~20-án Nemzetközi lovasverseny Tamásiban Hírek Még tart a nyári szünet a tenisz OB Ill-ban, a paksiak azonban már szorgalmas ed­zésekkel készülnek az őszi feladatokra. Az OB III. „C” csoportjának tavaszi vég­eredménye: 1. Paksi SE 12, 2. Fővárosi Vízművek 10, 3. Győri ÉPFU 8, 4. Testvéri­ség 4, 5. Esztergom 4, 6. Ba­ja 2, 7. Boly 2 ponttal. Július 22-én, hétfőn 16.30 órakor a megyei sporthiva­tal tanácskozótermében ren­dezi ligaértekezletét a szek­szárdi városi labdarúgó-szö­vetség. Napirenden az 1985— 86. évi körzeti bajnokság be­indításával kapcsolatos teen­dők megbeszélése. * Az Iregszemcsei Tsz SE elnöksége hozzájárult Bren­ner György labdarúgóedző szerződésbontásához. A szak­vezető július 1-től a Siófoki Bányász utánpótláscsapatá­nak edzéseit irányítja. * Az 1985—86. évi területi labdarúgó-bajnokság Dráva- csoportjában működő ellen­őrök ma Kaposváron a me­gyei sporthivatal tanácster­mében tartják nyitóértekez­letüket. Maratoni futás transzban Az agy impulzusainak mé­rése útján a tudósok kide­rítették: a .hosszútávfutók önhipnózissal gyűrik le a fu­tás fáradalmait. A tübingeni egyetem pszi­chológusa, Wolfgang Larbig maratoni futás közben elekt- roenkefalogramot (az agyké­reg működésével járó elekt­romos feszültségváltozásokat rögzítő görbe) készített atlé­tákról. A görbe különösen lassú feszültségváltozásokat, az úgynevezett theta-hullá- mokat mutatta, melyek mély transzállapotokra utalnak. Larbig már korábban kide­rítette, hogy ugyanezek a hullámok mutathatók ki a fakíroknál is, akik kikapcsol­ták fájdalomérzetüket. Kenneth Gallen amerikai kutató szerint mind a profi, mind az amatőr futók olyan elmélyedt állapotba süpped­nek, amelyben az az érzésük, hogy lebegnek. Hogy ezt az állapotot elérjék, a meditáció módszerét követve ugyan­azokat a szavakat, mondato­kat, dallamokat ismételgetik magukban. Mások szünet nélkül a megtett köröket, lépéseiket, vagy a melettük elhaladó járműveket számolják. Sok futó ritmikus lélegzéssel is próbálja hipnotizálni magát. Mások különböző jeleneteket képzelnek maguk elé: példá­ul azt, hogy beérnek az olimpiai célegyenesbe, vagy szép tájképekben gyönyör­ködnek. Larbig szerint az elektro- encefalogram azt bizonyítja, hogy a futás ösztönzi a gon­dolkodási képességet: a futás vége felé a bal oldali agy­félteke, ahol a beszéd és a gondolkodás központja van, különösen aktív. Az ember egyébként nehéz helyzetek­ben akaratlanul is az önhip­nózis módszeréhez folyamo­dik. A dunaföldvári NB Il-es kézilabdacsapatot szállító képzeletbeli „Földvár” hajó kétéves, békés siklás után ta­vasztól zátonyok között ver­gődik. A kormányosok és a matrózok körében nem vett erőt a pánikhangulat), de a mielőbbi kievickélés módjá­ra vonatkozóan még nincs egyetértés. Tétovázásra sincs sok idő. A Dunaföldvári Szövetke­zeti Spartacus NB Il-es fér­fi kézilabdacsapata némi fényt jelentett abban a sö­tétségben, ami a sportágat megyei viszonylatban körül­veszi. Az NB II. újoncaként két évvel ezelőtt az előkelő ötödik helyen végeztek, míg tavaly Jezsekék alaposan magukra irányítva a sport­közvélemény figyelmét, végig harcban voltak Újkígyós csa­patával az elsőségért és csak az egymás elleni eredmény döntött a rivális javára. Ter­mészetesen tovább szaporo­dott a nagyközségben a csa­patért szurkolók népes tábo­ra. Nem ritkán félezer szur­koló biztatta a gárdát. A helybeli népszerűségi listán megelőzték a focit — és ez nem kis szó. Mi pedig a sport­ágban egy kedvező folyamat elindítását serkentő fellegvár épülését sejtettük és... „Mi már tudtuk” A közcím az első számú szakmai vezető, Kolics János mondandójának sommázata. Mert a szurkolók az ég adta egy világon semmit sem tud­hattak. Az ezüstérmes gárda adott volt erre a bajnokság­ra, és ezek a játékosok ilyen rövid idő leforgása alatt nem felejthettek el játszani. A ri­deg tény: szerény négy pont­tal a kieső, 11. helyen vár­ják az őszi folytatást. A szak­mai magyarázat nyilván Ko­lics János edző asztala. — Nagyon előre kell, hogy menjek időben a tisztánlátás érdekében. Az, hogy támadó­játékunk eredménytelen volt, közben pedig számolatilanul kaptuk a gólokat, nagyon megjósolható következmény volt. Télen az edzéstervnek megfelelően elvégezték az alapozó jellegű erőnléti mun­kát és következett volna a mérkőzésekkel teli formába- hozási időszak. Mégpedig olyan csapatokkal, amelyek velünk azonos, vagy jobb ké­pességűek. Ehelyett... Anya­gi okokra hivatkozva egyet­lenegy (!) mérkőzést sem ját­szottunk, az elvégzett edzés­munka gyakorlatilag felesle­ges volt, s teljesen felkészü­letlenül vártuk a rajtot, s ez az NB II-ben több mint luxus. — Csupán ennyi... — önnek meg a szurkolók­nak ez önmagában nem meg­győző, de az edzőkollégák el tudnák mondani: mit jelent az, ha egy csapat mérkőzés nélkül készül. A begyakorolt játékelemeket, mérkőzéssze­rű szituációkat csak élesben lehet beidegzeni. Kiürült a kassza Igen, megint a sokat em­legetett anyagiak. A vállala­toknál^ üzemeknél az év ele­jén életbe lépő új bér- és ke­resetszabályozás sok esetben veszélybe sodorta- a sport- mozgalmat. Jól emlékszünk: még az országosan kiemelt egyesületeknél is derült ég­ből villámcsapásként hatott a hír, miszerint ha a bázis- szervvezetők úgy látják, ak­kor a lehető legkisebb össze­gig, egészen a további mű- I ködés bajossá tételéig mini­malizálhatják a támogatást. Az OTSH vészharang konga- tására felfigyelt a Pénzügy­minisztérium, és megegyez­tek ez ügyben. Az érdeklődés homlokterében levő egyesüle­tek esetében... A nagyközsé­gi és községi sportegyesületek pedig... ott úgy is alakul majd valahogy... Dunaföldváron úgy alakult, hogy a sportkör egyszámlá­járól eltűntek a forintok. Ez a kézilabdát, mint a 11 szak­osztály kiemeltjét arculcsa- pásként érte. A dolgok odá­ig fajultak, hogy a jármű­vet sem kapták meg, csak úgy, a főszereplőknek fizet- n í kellett!, hogy játszhassa­nak. .Pintér György, a márciusi küldöttközgyűlésen megvá­lasztott új ügyvezető elnök: — Soha senkinek ilyen kez­dést, pénz hiányában tétle­nül szemléltem a fejleménye­ket. A kedvezőtlen előjelek már jelentkeztek a télen, de hogy ilyen kilátástalanná vá­lik a helyzet, arra a legré­mesebb álmainkban sem gon­doltunk. Talán, ha már akkor melegében egyeztettük, konk­retizáltuk volna a megállapo­dásokat...? Mert sirámainkat a korábbiakban segítőkész bázisszervek nem vették ko­molyan. Kolics János: — Nem tartjuk magunkat profinak, de mi képviseljük az egyesületen belül a „mi­nőségére s ennek megfelelő bánásmódot várunk. Addig, míg az elnökség tagjai (bázi­saink vezetői) nem tudnak azonosulni céljainkkal, nem várható nagy horderejű vál­tozás. Nagyon elszomorító, hogy egyesek hangot is ad­nak olyan szélsőséges állás- foglalásnak, miszerint örül­jünk annak, hogy egyáltalán játszhatunk. Ha ez a szem­lélet általánossá válik, akkor úgy érzem, a három éve vég­zett közös munkák értelmet­lenné válik. Azzal a nem tit­kolt szándékkal láttam itt munkához, hogy minél fel­jebb lépjünk — akár az NB I B-ig. A gyenge szereplés — kieső helyen állnak — a nemré­gen lezajlott községi sport­aktíván is szóba került. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy konkrét megállapodások születtek. A nagyközség óhajtja - az NB Il-őti, így a bázisok hozzáállása is ked­vezőbb. Megkapták a szere­léselőleget és az edzőmérkő­zések is meglesznek a fel­készüléshez. Jó hír az edző számára, hogy részt vehet­nek Fonyódon a nemzetközi kézilabdatornán, ami a nyár kiemelt hazai sporteseménye. Kolics János: — Az év eleji állapotok­hoz képest kedvezőbb a kép. Ha így lesz, az eredmények sem maradnak el. Megfelelő felkészülés után ez a gárda benntmarad. A játékosokat a kudarcsorozat nem fogta visz- sza. Mindannyian tudják, ez nem az igazi arcuk. Az elnökség tevékenységét sok bírálat érte az edző és a játékosok részéről. Minden­képpen kikívánkozik belő­lünk: az érmet meg kellene fordítani. Elérhető közelség ben van dr. Pozsonyi Imre körzeti orvos, az egyesület társadalmi elnöke. — Elöljáróban hadd mond­jam el: aktív kézilabdás- múlttal rendelkezem, így nem csak közel áll hozzám, ha­nem értek is „valamit” eh­hez a népszerű sportághoz. Elismerem az anyagiak je­lentős csökkenése miatt a szakosztálynál jelentkező gondokat. Ez azonban nem vezethetett volna törvénysze­rűen eddig a mélypontig. Vágjunk a közepébe! A zic­cerek, a hétméteresek érté­kesítése, a könnyelmű véde­kezés nem pénzkérdés! A mi játékosaink birtokolják azo­kat a képességeket, amelyek révén döntő pillanatokban nem hibáznak. Nem voltak mérkőzések? Igaz. Ettől füg­getlenül a gyermeteg hibák sorozatára ez nem elfogadha­tó magyarázat. — Nem érzik igazán meg­becsültnek magukat a játé­kosok. Mi erről a vélemé­nye? — Nézze, ha jobb módú csapatoknál vizsgálódunk!, ak­kor a játékosok szemüvegét is feltéve megértem zsörtölő- désüket. De nekünk itt kell bizonyítani. A nagyközség sportéletének jövője szem­pontjából a többi szakosztály­ra is figyelni kell. Meggyőző­désem, hogy hosszú távon biztosítva voltak és lesznek is az átlagos körülmények. Azt a bizonyos kritikus idő­szakot én is szeretném mi­előbb elfelejteni. A beszélgetések után azt szűrtük le, hogy a feszült­ség okainak megállapításakor még van véleménykülönbség a kormányosok és a legénység között. Ám az alapvető kér­désben, miszerint továbbra is kell az NB II. Dunaföldvár- nak, már közös nevezőn van­nak. Az őszi hétvégék pedig mindenre választ adnak majd... BÁLINT GYÖRGY A tamási lovasnapok ren­dezőbizottsága elkészítette a XXII. nemzetközi meghívá­sos lovasverseny kiírását, és programját. Augusztus 18— 19—20-án ismét gazdag, lát­ványos vetélkedő szemtanúi lehetnek azok a nézők, akik a hármas ünnepen ellátogat­nak Tamásiba. Három jugo­szláv, két csehszlovák és egy NDK-beli csapat mellett enyingi, daimandii, lajosko- máromi, regölyi, mezős zi las i, kisíkunhalasi, gödöllői, ka­posvári, igar-simontomyai lovasok is rajthoz állnak. A fővárosi lovasklubok közül a Budapesti Honvéd SE és a Budapesti LK küldi él leg­jobbjait megyénk legfiata­labb városába. A technikai értekezletet augusztus 17-én tartják, majd augusztus 18-án már a lovak és lovasaik veszik át a főszerepet. Ezen a napon 15 évvel ezelőtt David Rudmam, ötszörös szarnbo világbajnok még nem is gondolt edzői karrierre, bár ehhez minden lehetősége adott volt. Ekkor, 29 évesen, végezte el az építőipari főis­kolát. Ennek ellenére mégis csak szakmát változtatott. Az okot Moszkva egyik új kerületé­nek iskolás korú fiúi szolgál­tatták. Rudman ugyanis fel­figyelt arra, hogy az új la­kótelepen a kamaszok — kü­lönösen a „fenegyerekek” — számára nincs olyan lehető­ség, ahol egészségesen leve­zethetnék a felgyülemlett energiájukat. Esténként a játszótereken gyülekező fiúk erejüket, ügyességüket fi­togtatva, sokszor a járóke­lőkbe is belekötöttek. Ugyan­akkor a Rudmanékkal szem­beni iskola tornaterme a ta­nítás után kihasználatlanul állt. Mi lenne, ha megpróbálná a fiatalok érdeklődését fel­kelteni a szarnbo iránt? Az elgondolást hamarosan tett követte, annál is inkább, mivel az iskola vezetésével hamar szót értettek. Az első foglalkozásra 19 fiú jött el. Hamarosan kevésnek tartot­ták a tornatermi foglalkozá­sokat, és felmerült bennük egymás jobb megismerésé­nek igénye is. Először csak együtt futottak reggelenként a telepen, később már közö­sen ünnepelték egymás szü­letésnapjait is. A „Szarnbo—70” (a meg­alapítás évéből származik az elnevezés) hamarosan önál­ló szabályzattal, emblémával és szokásokkal sajátos tiné­dzserközösséggé alakult. En­nek az önkéntes sportklub­nak a belső életét a felnőtt vezetőkkel együtt a kapitá­nyok tanácsa irányítja. Aztán eljött az idő, ami­kor a kerület vezetése önál­ló sportiskola létrehozása mellett döntött. A szambo- szakosztály elnökévé termé­szetesen David Rudmant vá­lasztották. A kerületi tanács kifeje­zetten a szambósok számára új termet építtetett. A vako­lásnál, a festésnél, a mesze­lésnél a klub tagjai is segéd­keztek. Segítettek természe­délelőtt 9 órakor amatőrök kettesf ogat-h aj tó versenyére kerül sor, majd a 14 órai ünnepélyes megnyitót köve­tően a 110 és a 120 centimé­teres akadályok fölött dön­tik el a nemzetközi megnyi­tóverseny helyezéseit. A verseny második napján folytatódik az amatőr ket- tesfogat-hájtás, délután előbb a fokozatos nehézségű versenyt, majd 16 órától a barátságstafétát rendezik meg. Augusztus 20-án dél­előtt díjugratás és vadász- verseny, délután pedig a két­fordulós nagydíj, valamint a kitartásos magasugratás ver­senyszámát rendezik. Ter­mészetesen ezúttal is lesz birkafőző verseny, csikósbe­mutató, s a várhatóan nagy­számú közönség a szünetek­ben megcsodálhatja a pusz­ta-ötös bemutatóját, vala­mint a székfoglaló játékot. tesen az ügyben érdekelt sziülők is. — Alig pár lépésnyire la­kunk az iskolától, és ezért 9 éves fiam önállóan járhat oda — mondta Pavel Korot­kov, mérnök. — Messzebbre vinni, más sportegyesülethez bonyolultabb dolog lenne. Nem hiszem, hogy a fiamból kiváló sportoló válik. Meg­győződésem azonban, hogy a „Szarnbo—70” foglalkozá­sai elősegítik, hogy belőle igazi, becsületes, a döntések­től nem félő, tetteit vállalni merő férfi váljék. A „Szarnbo—70” a 15 esz­tendős fennállása alatt ko­moly versenyzőket is — tíz országos bajnoki helyezel tét, huszonöt sportmestert és több száz első osztályú ver­senyzőt — is kinevelt. A „Szarnbo—70” példájá­ra hasonló klubok alakultak a Szovjetunió más városai­ban is. Alapítási évüktől füg­gően ezek a „Szarnbo—75”, „Szarnbo—80” stb. elnevezést viselik. Vezetőik David Rudmanhoz hasonló, lelkes sportbarátök. Nevelési és ed­zési módszereik természete­sen eltérőek. Valamennyiük­ben közös azonban a gyer­mekek szeretete és az a meg­győződés, hogy a sport elő­segíti igazi férfivá válásukat. LEV ROSSZOSIK Férfiakat nevelő iskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom