Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-22 / 170. szám
1985. július 22. NÉPÚJSÁG 3 A figyelem előterébe került Környezetvédelem Tolna megyeien Víz, levegő, tataj és a települések Kezdődik a görögdinnyeszezon Csányi dinnyések a paksi határban Bizakodnak a jó időben és a szép termésben Három évvel ezelőtt vizsgálta meg a megyei NEB a környezetvédelem helyzetét. A feltárt, konkrét és helyi szennyezések nyomán a vállalatok, szövetkezetek sok millió forint bírságot fizettek. Nyilvávaló, hogy a vizsgálat célja nem ez volt, mint ahogy a környezetvédelemnek sem a szankcionálás, hanem a megelőzés a célja. Az emberi környezet megóvása az ipari, mezőgazdasági ártalmaktól átfogó, egységes, tervszerű és összehangolt munkát kíván, tulajdonképpen mindenkitől. A vizsgálat célja a helyzet felmérése és a szükséges intézkedések irányának a meghatározása volt. Változott a szemlélet Az idén utóvizsgálatban tértek vissza a témára a népi ellenőrök. Megnyugtató, hogy időközben sok minden történt a környezetvédelem ügyében Tolna megyében. Egy sor gyakorlatilag is szennyező tevékenység például úgyszólván megszűnt. Lehet, hogy nem jelentős dolog, de tény, hogy a vizsgálat óta ritkán fordul elő az, ami korábban általános gyakorlat volt, hogy a mezőgazdasági üzemek a tarlóégetést mintegy ürügyül használták fel a feleslegessé vált autógumik elégetésére. A korábbi vizsgálatból kiderült, hogy a gazdasági szabályozás kevésbé serkent a fejlesztéseket és az önköltséget egyaránt növelő környezetvédelmi feladatok megoldására. A témában gyakran találkoztak közömbösséggel, a veszélyek alábecsülésével. A környezet- védelem elmaradt a gazdasági fejlődés általános ütemétől. Az ellenőrzés viszont elérte célját, mert a közfigyelem előterébe került az emberi környezet tervszerű megóvása, a lemaradások pótlása felgyorsult. A vizsgált szervek túlnyomó többsége részletes feladattervet dolgozott ki a népi ellenőrök által feltárt hiányosságok megszüntetésére és azokat jórészt végre is hajtotta. A környezetet veszélyeztető termelő üzemek, például, a Simontornyai Bőrgyár több éves tervben cselekvési programot dolgozott ki, amelyben meghatározták a tennivalókat. A vizsgált szervek mindegyike ismeri, folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdasági tevékenység során keletkező különböző hulladékokat. A tapasztalatok szerint a korábbinál nagyobb gonddal, körültekintéssel jár el azok gyűjtésében, tárolásában. Már némi eredmény felmutatható a hulladékok újrahasznosításának terén is. A termőföldek sorsa Az alapvizsgálat is megnyugtatónak találta a mező- gazdasági művelésre nem használható földek ügyét. A szántóterületek csökkenése mérséklődött, viszont az alapvizsgálat után is tovább nőtt az erdősített és a gyepterületek nagysága, a művelésre nem használható területeken, ezek víz- és levegővédelmi hatása közismert. Ma is kevés a műveletlenül hagyott föld. A megye mezőgazdasági adottságaiból következik, hogy .különös jelentősége van a termőtalaj védelmének. Az alapvizsgálat óta felgyorsultak a meliorációs munkák. A tervszerűség eredményeként 62 millió forint értékben befejezték a dombóvári, a szakcsi, a ka- posszekcsői, a teveli, a szed- resi, a bogyiszlói téeszek üzemen belüli munkálatait. A lejtős területek műszaki talajvédelmét Báta, Felsőnyék és a Hőgyészi Állami Gazdaság területén 127 millió forint értékben végezték el. Az év első negyedévében elkészült a Sárköz térségi meliorációs munkák tanulmányterve. Az is kiderült az utóvizsgálat során, hogy a mező- gazdasági üzemek ma már nagyobb gondot fordítanak a műtrágyázással, a növényvédőszer-tárolással, a -kijuttatással, valamint az állattartással kapcsolatos környezet- védelmi szabályok betartására. Ettől függetlenül még van szabadtéri műtrágyatárolás, nem megoldott ezek csomagolóanyagainak a sorsa. Jelenleg a szövetkezetek gyűjtik és tárolják, de a. végtelenségig nem mehet, hogy külön e célra megfelelő épületből elég legyen. Az újrahasznosítás, vagy a megsemmisítés ügyében több tárgyalás is folyamatban van. Az ellenőrzés hatása A népi ellenőrzés nemcsak Tolna megyében, hanem másutt is • folytatott hasonló vizsgálatokat, ennek hatására országos program keretében próbálják megoldani a veszélyes hulladékok tárolását, megsemmisítését, vagy újrahasznosítását. A mezőgazdaságban, de másutt is a javulás összefügg a korábbinál rendszeresebb és szigorúbb külső ellenőrzéssel. Jobb feltételekkel rendelkeznek a műtrágyák és növényvédő szerek kezeléséhez a gazdasági társulások, bővítésük folyamatos feladat. A hulladékokhoz hasonló gondot vet fel a hígtrágya kezelése és hasznosítása. Az elmúlt években több megoldással kísérleteztek, mindenhol alkalmazható technológia még nincsen. A megoldás több szempontból is környezetkímélő lenne, mert pótolhatná a műtrágyát, javíthatná a talaj minőségét — természetesen nem híg formában kijuttatva — és nem veszélyeztetné az élővizeket, ahova még ma is bevezetik a hígtrágya egy részét. Mindezek alapján célszerű — állapította meg a megyei NEB — a mezőgazdaság közép- és hosszú távú tervkoncepciójának kialakításánál e Halpusztulás a Sión — bármikor megismétlődhet (Archív felvételünk) kérdésre is több figyelmet fordítani. Vizek veszélyben A három évvel ezelőtti vizsgálat súlyos kifogásokat állapított meg mind a felszíni vizek, mind pedig az ivóvizek minőségével kapcsolatban. Az utóvizsgálat azt tapasztalta, hogy bizonyos területeken figyelemre méltó a javulás, másutt ez nem érzékelhető. A Sió— Kapos vízrendszer minősége nem javult, a helyzeten nem is tudunk változtatni, mert a megyén kívüli szennyezések nem szűntek meg. Ebből következően ez megyénk legszennyezettebb felszíni vízrendszere, amelynek a vízminősége a „nagyon” szennyezett kategórián belül is tovább romlott. Ezzel szemben javult és folyamatosan tisztulni fog a szek- szárd—bátai főcsatorna vize, a szekszárdi szennyvíztisztító III. ütemének átadása eredményeiként. A Duria fadd-dombori holtágában a víz bakteriológiai állapota javult, viszont az algaszám erősen emelkedik. A megyei tanács illetékes osztálya intézkedési tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtása hosszú távon biztosíthatja a víz minőségének fokozatos javulását. Közműellátás Megyénk közműves vízellátása kielégítő színvonalú, de nem tart ezzel lépést a csatornázás üteme, tehát az úgynevezett „közműolló” tovább nyílott. Az alapvizsgálat óta új szennyvíztisztító telep nem létesült, pedig ma már 84 településen üzemel vízmű. Lényegesen javult az ivóvizek minősége is, beleértve a szekszárdit is. A város vízellátásának egy részét adó, a Sió mellé telepített kutakban mikroszennyeződések voltak kimutathatók. Ezeket a kutakat kikapcsolták a vízellátásból, megkezdődött új kutak fúrása és hosszabb távra is elegendő hozamú vízbázis keresése. Az alapvizsgálat óta üzemel a vas- és man- gántalanító. A VII. ötéves terv végére a megyei program megvalósulása folyamán valamennyi településen lesz egészséges ivóvíz. A csatornázás folytatása elsősorban nem akarat, hanem pénz kérdése, ezért elsősorban a társulati formának van nagy jövője. A levegőnk még tiszta, de ez nem a védelem, hanem az adottságok következménye. Már most foglalkozni kell azzal, hogy ilyen is maradhasson. Településeink tisztasága Falva ink, városaink tisztasága rajtunk is múlik. A tanácsok még nem kezelik komplex módon és tervszerűen a környezetvédelmet, ami nem jelenti azt, hogy nincs is ilyen tevékenység. Tovább bővült az intézményes szemétszállítás köre, ugyanakkor a hulladékok kezelése a települések többségében nem megnyugtató. Ma is napirenden van a telepeken a szemét égetése, az öngyulladás. A földtakarás elmarad, vagy nem elég szakszerűen helyezik el. Gond az illegális szemétlerakó helyek létezése, és a családi házak szennyvízkezelése, illetve éppen ennek az ellenkezője, amikor egyszerűen kivezetik a szennyvizet a szabadba, vagy legrosszabb esetben a már nem használt kutakba is bevezetik a háztartási szennyvizet. IHÁROSI IBOLYA Deák Istvánná szerint, aki pontos naplót vezet, tavaly augusztus 14-én szedték az első nagyobb termést. Az idén is szinte ugyanerre az időpontra várják, hogy nyári csemegénk tömegesen a piacra kerüljön. Senkit se tévesszen meg ez a közlés, hiszen márdiny- nyét lehet vásárolni — 60 és 30 forintos áron. A szezont a tömeges piacra kerüléstől kell számolni, amikor 10 forint körül alakul a kedvelt gyümölcsünk ára. A család tavasz óta Pakson van. Most költöznek ki végérvényesen a föld mellé, mert lassan már őrzésre szorul a 22 hektáros terület. — Bent laktunk eddig az Alkotmány Termelőszövetkezet tanyáján. Hetedik éve, hogy ide, a paksi homokhátra szegődtünk. A németkéri út mellett az enyhet adó fák takarásában építik fel Deákék a faházakat, teremtenek maguknak elfogadható nyári lakot erre a szezonra. A 22 hektáros területet négyen — ifjabb Deák István és felesége, meg idősebb Deák István és felesége — művelik, nagy szakértelemmel, de csányi dinnyésekről lévén szói ezt nem is kell bizonygatni. — Milyen ára lesz az idén a dinnyének? — kérdezem a két család pénzügyminiszterét. — Nyolc-tíz forint lesz a kezdő ár és 4—5 forintért veszik majd tőlünk a végén — mondja idősebb Deák Istvánná. — Akkor mi drágábbért kapjuk? A vaskohászati vállalatok legfőbb törekvése, hogy a hazai feldolgozó ipar alapanyag-ellátását folyamatosan és az igényeknek megfelelően biztosítsák. Az év eleji gondok' óta sokat javult a helyzet, a kohászüzemek több szervezési intézkedéssel meggyorsították az iparvállalatok rendeléseinek fogadását, például az Ózdi Kohászati Üzemekben módosították az eddigi rendelés- visszaigazolási rendszert, s ezentúl rugalmasabban és gyorsabban alkalmazkodnak a vevők változó igényeihez. Az üzemek a második félévben komoly erőfeszítéseket tesznek az export növelésére is, elsősorban hengerelt árukból kívánják bővíteni a kivitelt. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésnél élmondot— A kereskedőktől függ — mondják a család tagjai. — A kereskedők azt hiszem, most is megduplázzák — mint minden évben — az árat. — Ezek szerint nem lesz tíz forint alatt a dinnye? — Nemigen — válaszolja idősebb Deák István. — Dehogynem — vitatkozik az asszonya. — Lesz az olcsóbb is, de nem sokkal. A gazdával nézgelődtünk a haragoszöld egy-két kilós dinnyék között. A harmatos kis gömböeskék még csak az ízlelőbimbók emlékezetét hozzák elő. Az emlékezetet, mert várni kell a napsütést, az érlelő időt. Azt gondolnánk, hogy a ták: a szokatlanul hideg tél okozta anyagellátási zavarok és iaz energiakorlátozás miatt összesen 1,6 milliárd forint értékű volt a termelés- kiesés. A félév során nyersvasból 1,38 millió tonnát, hengerelt áruból pedig 1,4 millió tonnát állítottak elő az üzemek, általában 2-2,5 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Elsősorban a nagy olvasztókban és az acélművekben volt jelentős a termeléskiesés, a hengersorok folyamatos üzemét viszont a KGST-országok Intermetall szervezetének termékcsere-akciói biztosították. A koksztermelés zavartalan volt, sőt a Dunai Vasműben a tervezettnél többet gyártottak. A féléves mérlegadatok szerint 122 ezer tonna hendinnyének a kánikula kedvez, pedig azt mondják, hogy 3— 4 Celsius-fokkal lehetne lentebb is a higany, mert a görögdinnye legszívesebben a 28 Celsius-fokon él. Szerencsére még van nedvesség a földben és nem okoz károkat a hőség. Azóta már esett az eső is, ami a dinnyeérésben nagy segítséget jelent. A Deák família elégedett lesz, ha ebből a 22 hektárból sikerül • kétmillió forintot kiárulni. Akkor a termelőszövetkezet is és a két család is jól ján, lesz annyi jövedelem, ami megint nyereségessé teszi a dinnye termesztését. Ez a kétmillió forint hatvan százalékban a termelő- szövetkezeté, negyven százalékban a családoké. — A család haszna ennél jóval kevesebb — mondja ifjabb Deák Istvánná. — Hiszen palántázáskor naponta 20 napszámosunk volt 340 forintért, és a biztosítónak is fizetünk 34 ezer forintot jég ellen, meg a vegyszert is fizetni kell és természetesen élni... A hűset adó fák alatt még darabokban a faház. Kosarakban, ládákban két család részére a konyha, lábasokkal, tányérokkal és mindennel, ami manapság egy családnak kell. — Ez a tartalék csetres, Minden évben itt hagyjuk a tanyán és ilyenkor nyáron kihozzuk a földre, hogy lehetőleg úgy éljünk itt is, mint otthon — mondja idősebb Deák Istvánná. — Persze úgy nem tudunk élni, hiszen szép családi házunk van, teljes felszereléssel, ezek az edények már kikoptak az otthoni konyhából. A paksi határban szép termést ígér a görögdinnye. A Deák család mértékadó véleménye szerint: az idei kitűnő év lesz. Nem lesz drága és kellő mennyiségben vásárolhatjuk majd: a piacon, a strandon, az üzletekben augusztus első hetétől. mérlege gerelt terméket szállítottak a szocialista országokba, ami csaknem azonos a tavaly első félévi kivitellel. A konvertibilis elszámolású piacokra az éves tervelőirányzatnak 43 százalékát exportálták, illetve adták át, a lemaradást a második félévben kívánják pótolni a vállalatok. Az egyesülés vezetői az első félév körülményeit figyelembe véve úgy ítélik meg, hogy az éves termelési és értékesítési feladatok teljesíthetők. Kérték a vállalati kollektívákat, hogy vállalásaikat a legfontosabb célokra összpontosítsák. A dolgozók munkáját segítik a kohász- üzemekben összeállított intézkedési tervek, amelyek az elmaradások pótlására is irányulnak. Ebből nyolc-tíz kilós lesz H. J.—G. K. A vaskohászat félévi
