Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

1985. június 5. a Képújság Dr. Töttős Gábor új könyve Az első Tolna negyei antológia - felfedezésekkel Szép könyvet tartok a ke­zemben, s tartottjaim tegnap­előtt este, amikor először el­olvastam. S gondolom, ha­sonló érzelmekkel telítődtek mindazok, alkik tegnap vet­ték kezükbe a könyvet, ugyanis a szekszárdi árusító­helyeiken ekkor lehetett elő­ször hozzájutni hivatalosan. Mindezzel nem 'az újságíró előnyeire akartam utalni, csak szerencsés helyzetemet érzékeltetni. S hogy szeren­csés voltam, annyi bizonyos, 'ahogy dr. Töttős Gábor Iro­dalmi séták Székszárdon cí­mű munkájával minden ol­vasó az lesz s gazdagodást jelent a megyének, s annak székhelyének. Az irodalomtörténeti jelen­tőségű alkotás a könyvhét Tolna megyei érdekessége, 'kuriózuma. Keletkezéséről annyit, hogy a helytörténész tíz esztendőn át gyűjtötte hozzá az anyagokat, s az utóbbi három-négy év volt az, aniikor a megfeszített munka szinte példátlan ku­tatási eredményeket hozott — mdndannyi'unk örömére. És nyilván a szerzőjére is, akit egy alkalommal éjszaka há­rom órákor ért a felfedezés csodája. Bánnia kellett az éj­jeli órát, mert örömét meg­A címlap Dr. Töttős Gábor: „Életem nagy pillanata volt” 'Osztani, netán fölsikoltani abban az időben ... hát nem­igen illendő. Tehát azon a bizonyos éjszakán bukkant Babits Mihály elsőként nyomdafestéket látott alkotá­sára, a Tolnlamegyei Közlöny 1898. (!) szeptember 2-1 szá­mának második oldalán Ju­lius Mosen (az 1803—1867. között élt haladó német köl­tő) „Távolba száll... című versének fordítására. Hogy kinek szólhatott a versfordí­tás? Ha hiszünk a Hal álfiai­nak, „akkor a regénybeli Himtáss Noámli (azaz Geiger Gyula kisebbik lánya, Dienes Valéria húga) volt a cím­zett.” A teljesség kedvéért tegyük csak hozzá: eddig a 'Babits-kutatók 1902-t tudták á szekszárdi születésű költő első megjelenésének. Tehát a felfedezést érthetően „élete nagy pillanatának” tarthatja Töttős Gábor. A könyv tulajdonképpen három részre tagozódik: az első rész irodalmi riport mű­fajában íródott, és nem sta­tisztika, hanem gondolatsor az elmúlt negyven esztendő­ről. A címadó rész a máso­dik, melyben a szerző irodal­mi sétára invitálja — és vi­szi is! — az olvasót. Épüle­tek, utcák, házak díszítései, különböző intézmények és Vállalatok, a régi lakók em­lékei vallanak mindenről, amit eddig nem is tudtunk, vagy amit csak sejtettünk, esetleg csak éreztünk. S kö­vetkezzék a harmadik blokk, a válogatás a szekszárdi vo­natkozású szépirodalomból, amely ma már talán a törté­nelmet jelenti, de egészen pontosan a kettő között van az igazság. Tény, hagy a gyűjtemény Tolna megye tör­ténetében először ad ízelítőt a helyi, vagy a helyhez is kapcsolódó szépirodalomból”. A válogatás természetesen önkényes, de „reméljük, hogy a tisztelt olvasó kiválasztja magának azt az alkotót, akinek itt idézett műve megnyerte tetszését, aki­nek nemcsak szemelvényeire, hanem egész életművére kí­váncsi szemmel tekint”. Hely hiányában nem soroljuk föl e hasábokon a szerzőket, csupán egy-két nevet emlí­tünk, így Babits ÍMdhályt, Tö­rök Sophie-t, Illyés Gyulát, Mehrwert Ignácot, Baka Ist­vánt, Csányi Lászlót, Gelléri Andor Endrét, László La-, jóst, Ordas Ivánt, valamint néhány érdekességről szó­lunk: például Dienes Valéria, az orkesztilka megteremtője, a neves gondolkodó Itt is napvilágot látott novellájáról, vagy Baka István Könyörgés lányom életéért című versé­iről (sokán tudják, hogy a •kislány Székszárdon szüle­tett), vagy az 1881-ből szár­mazó első szekszárdi munka­dalról ... A könyv szép számmal tar­talmaz értékes és szépen komponált fotókat, melyek jórészt Gottvald Károly munkái, és több izgalmas, archív felvétel is látható ben­ne. A könyv bevezetőjét Ko­vács János, a városi tanács elnöke írta, líráién, ugyanak­kor büszkén Vallva városunk­ról, mely „irodalmi emlékek­ben gazdag”. A felelős szer­kesztő Lovas Henrik, a kiadó pedig SzeksZárd Város Ta­nácsa. V. HORVATH MÄRIA KŐOLAJVEZETÉK ÉPÍTŐ VÁLLALAT FELVESZ: 25—35 éves korig, minősítéssel nem rendelkező HEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT ÉS általános, karosszéria és szerkezeti LAKATOSOKAT, GAZ- ÉS FŰTÉSSZERELŐKET, akik vállalják hegesztő tanfolyam elvégzését és az EC 2B, illetve EC 2B/C minősítés megszerzését a vállalat minősítőbázisán. A tanfolyam elvégzése és a minősítés megszerzése után a dolgozókat változó munkahellyel, csővezetéképítési (vonalhegesztési) munkára alkalmaznánk. KEDVEZŐ MUNKAREND. Dekádrendszerben (havonta 2x8 munkanap). A munkavégzés időtartamára munkásszállást, napi egyszeri meleg étkeztetést vállalatunk biztosít. KERESETI LEHETŐSÉG: A képzés idejére: 4000 Ft/hó—5000 Ft/hó között. A minősítés megszerzése után: 8300 Ft/hó—11 500 Ft/hó teljesítménytől és minőségtől függően. A munkában töltött napokra külszolgálati átalány és munkaiköri (terep) pótlék jár. A vállalati kollektív szerződésben foglaltak szerint kedvezményes beszerzésre van lehetőség vezetékes és PB-gázra. Utazási költségtérítés! Jelentkezés: személyesen, vagy írásban, részletes szakmai önéletrajzzal a vállalat munkaügyi osztályán. Cím: Kőolajvezeték Építő Vállalat Siófok, Tanácsház u. 7. Telefon: 12-311. Pf.: 2. 8601. (44) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Azt hiszem, az ettől a ta­nácskozástól várható ered­mény szerénységét leginkább Márok László, a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgató-helyettesének megnyitójából lehetett érzé­kelni, aki ezt mondta: — Ezt a mostoha ágazatot próbáljuk meg közösen egy kakaslépéssel előbbre vinni, ezért jöttünk össze. A szálas- és tömegtakar­mány termesztéséről rende­zett tájértekezletet és gépbe­mutatót Mezőfalván, a kom­binát központjában a MAE megyei szervezete négy ter­melési rendszer, a megyei ta­nács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a megyei tsz-szövetség. A szálas- és tömegtakar- mány-termesztés helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről Hecsei Jenő, a MÉM osztály­vezető-helyettese tartott elő­adást. ö sem volt elragadtat­va az ágazat eredményeitől, amikor azt mondta: „Ha ma egy 1923-ban készült szakmai brosúrát vennék elő, ebben a témakörben, az ott megfo­galmazott feladatokat ugyan­úgy kellene végrehajtani, ahogy ott leírták.” Valamit azért mégis fejlő­dött a tömegtakarmány- termesztés, hiszen évente 25 millió tonna szálas- és tö­megtakarmányt termelünk meg zöldértékben, s míg tíz évvel ezelőtt ebből 4,5 millió tonna volt a szárazanyag-tar­talom, most eléri ez a szám az 5.6 millió tonnát, úgy, hogy közben 100 000 hektárral csök­kent a termőterület. Azt is figyelembe kell venni ugyan­akkor, hogy míg hazánkban a cukorrépát átlagosan 27 aranykoronás földeken, a ku­koricát 23 aranykoronáson, a búzát 21-esen termeljük meg, a silókukorica termőterülete 19, a reteké 16, s a legelőké 4.6 aranykoronás. Tíz éve 1,7 millió tonna volt az összes keményítőértéke a megter­melt takarmánynak, addig ma eléri a 2,2 millió tonnát. Fehérjében azonban gyen­gébb a fejlődés üteme. Mind­ezt figyelembe véve is sok azonban a tennivaló, ha meg­gondoljuk, hogy a silókuko­ricából az NSZK-ban, Belgi­umban és Franciaországban megtermelnek hektáronként 40—50 tonnát, hazánkban még csak húsz alatt vagyunk. A gyenge termésátlagok oka egyrészt a kevés műtrágya- felhasználás. A silókukorica- vetésterületeken például csu­pán fele hatóanyagot hasz­nálnak fel, mint a szemes kukoricához. Az előadó elmondta, hogy a minisztérium szeretné, ha csökkenne a szántóföldi mű­velésű tömegtakarmány terü­lete, s a következő ötéves terv végére silókukoricából elérnénk a 6,8 tonnát, gyep­nél pedig a 2,3 tonna széna­termést. Dunántúlt napló Lakásszervizzé alakította a Kossuth Lajos utcai Ügyfél- szolgálati Irodát az ELISZ. Bár az új elnevezés csak má­jus végén jelenik meg az iroda portáján, különböző munkák már most megren­delhetők. Kezdjük a gyorsszolgálat­tal, amelynek CB-vel és kézi raktárral felszerelt gépkocsija már ismert, hiszen a sürgős vízvezeték-szerelésekhez azonnal, illetve 24 órán belül kimegy. Ami új, hogy a né­hány intézménnyel — pécsi kollégiumok, nevelőotthonok — sikeresen bevezetett és al­kalmazott átalánydíjas víz. vezeték-szerelést felajánlják a lakosságnak is. Húsz-har­minc forintos havi átalány­díjért rendszeres szerelést, karbantartást vállalnak. A PÉTÁV-val közösen 3 éve megkezdett nyílászáró­szigetelő programot idén be­fejezik, elkészülnek vala­mennyi távfűtéses otthon szigetelésével. De továbbra is vállalnak megrendeléseket kétféle anyaggal is: a Szilo- plaszttal és a Termostoppal. Ugyancsak hőszigetelés, de ez már az épületek burko­lása: kísérletképpen idén hat hónap alatt Ongloterm mű­anyag lapokkal burkolják az egyik pécsi, Hunyadi úti há­zat. A Borsodi Vegyikombi­nát pvc-burkolólapjai több színben készülnek, jellemző tulajdonságuk, hogy tartó- sabbak, mint az egyéb vako­latok, tisztíthatok, és ami fontos, hogy hőenergia taka­rítható meg az alkalmazásuk­kal. Jövőre már lakossági megrendelésekre is elvállalja a burkolást az ÉLISZ. Ami már most megrendel­hető: a kulcsmásolás, a szög- belövés — fregoliszerelés, va­lamint szőnyeg- és kárpit- tisztítás. Üjdonság, hogy re­luxa- és harmonika ajtókat is szerelnek: a megrendelésre beszerzik és méretre szabják a térelválasztót. Tervezik, hogy később nagyobb készle­tet is beszereznek, és a vevő helyben választhat. A Kolozsvár utcai építő­ipari kisgépkölcsönzőben öt­millió forint értékű készlet várja a megrendelőket a be­tonkeverőktől kezdve, a csi­szolók fúrók, emelők, árok­ásók, áramfejlesztők. Bővítet­ték az állványkészletet is, most ezerötszáz négyzetmé­tert tudnak kölcsön adni. PETŐFI NÉPE Az első portugál—magyar közös vállalatnak 73 százalé­kos tőkerészesedéssel tagja a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát, de bátran mond­hatjuk, hogy létrehozója is. Rajta kívül a portugál Ama- rim cég 25, a Lignimpex Kül­kereskedelmi Vállalat pedig két százalékkal részese a vál­lalatnak. A parafából készülő termékek egyetlen hazai elő­állító üzeme eddig is a kom­bináthoz tartozott. Margittal Tihamérral, a kombinát mű­szaki igazgatójával erről is beszélgettünk abból az alka­lomból, hogy a vegyes vál­lalat új üzemét átadták. — Miért egy borászati kom­binát a parafagyár gazdája? — Már 1953-tól a boripar- hoz tartozott az üzem, majd a tröszt, s végül a HUNGA- ROVIN kezelésébe került, 1981 óta pedig vállalatunkhoz kapcsolták. Indoka, hogy az iparágunk a parafa legna­gyobb felhasználója, és az utóbbi években is kötelezett­ségeink szerint elláttuk para­fadugóval társvállalatainkat. — Mégis kevesebb készült, mint amenyire igény volt.. — Tavaly is 50—60 millió darab borosdugót gyártot­tunk, felét kielégítve az igé­nyeknek, ami az elmúlt öt évben felfokozódott. — Ennek milyen okai van­nak? — Az OIV (nemzetközi borhivatal) 1981-ben Bécs- ben tartott kongresszusán határozott, hogy a minőségi borokat csak parafiadugóval lezárt palackokban lehet for­galmazni. — Ettől jobb lesz a bor? — A palackban a bor „lé­legzik”, ehhez szükséges ez a porózus parafadugó, s a bor megtartja a minőségiét. Tőkés országokba csakis pa­rafiadugóval lezárt palacko­kat lehet értékesíteni. A ma­gyar borexportban kulcskér. dés a minőség, ami egyéb­ként a parafadugóra is vo­natkozik. — Miért választQtták a portugál céget? — Mert egyike a világ leg­nagyobb parafa-feldolgozói­nak, ugyaniakkor termékei­nek minősége is a legjobb. Az Ajmorin cég szállította eddig is az alapanyag jelen­tős részét a régi budapesti gyárunkba, és az új üzem létrehozásával nemcsak egyetértett, hanem jelentős tőkét, technológiát, know- how-t adott át. Nemcsak ki­tűnő partnerünk maradt a portugál cég az üzémlétesí- tésben, hanem az esetleges termékfelesleg értékesítéséről is gondoskodik. — Felesleget említ, holott az idén még az ország im­portál dugót. — Remélem, jövőre már nem. Bizonyítani fogjuk, üz­leti verseny keretében, ter­mékmin őségben és árban, hogy a mi dugóink vásárlása a legelőnyösebb. Ugyanak­kor kapacitásiban is felnö­vünk a feladathoz: 120—150 millió dugót készítünk éven­te. Az import megszűnésével az ország évente félmillió dollárt tákarít meg. Somogyi Néplap Hét vállalat részvételével rendezett termékbemutatót Kaposváron, a Technika Há­zában az Építésügyi Tájékoz­tatási Központ kaposvári in­formációs irodája. A megnyi­tón a bemutatkozó cégek és a kereskedelem képviselői ta­lálkoztak s beszélgettek, vi­táztak gondjaikról. Építkezőknek, lakásfelújí- tóknak, autótulajdonosnak és másaknak is érdekes a „tár­lat”. A Salgótarjáni Síküveg­gyár hőszigetelő ablaküvege­in kívül traktorokhoz, teher­autókhoz és személyautókhoz való szélvédőket is kiállított. Képviselői elmondták: tud­nak arról, hogy a szélvédő sokszor hiánycikk, pedig a gyárban minden szocialista ország minden autótípusához készítenék szélvédőt, s sza­bad kapacitásuk is van. A hiba tehát a kereskedelem­ben keresendő. Épp ezért a gyár igyekszik egy lépést tenni: az Áforral kötnek megállapodást, és benzinku­taknál fogják árulni az üve­géket. A Kemikál falfestékéit, va- kolóanyagait, szigetelőmasz- száit és egyéb készítményeit mutatja be, a barcsi ÉSZKV pedig napkollektorait és hő­szigetelt üvegeit hozta el a kiállításra. A zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályha- gyár az újra divatos cserép­kályhákat ajánlja, s képvi­selői szerint a kereskedelmi választék csupán megrende­lés függvénye. A Pevdi a megszokott és drága műanyagai tókiat és -ablakokat, valamint a mű­anyagredőnyt hozta el a ka­posvári bemutatóra. Ezek mellett a Soproni Faipari Vállalat fából készült, hőszi­getelt üvegezésű, tetszetős és a műanyagnál körülbelül öt­ven százalékkal olcsóbb ab­lakai érdemelnek figyelmet. A soproniak 750 milliós be­ruházással elkészült ablak­gyára a legnagyobb az or­szágban. 27-féle méretben szállítanak ablakokat, ha... A kereskedelem — ki tudja mi­ért — keveset rendel ezek­ből. Nagy sikert arattak a So- mogyvári Építőipari Szövet­kezet egyedi gyártású zsalus ajtói és ablakai is. Kivitele­zésükhöz és tetszőleges mére­tükhöz képest ezek is olcsók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom