Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-21 / 144. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 144. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. június 21., péntek. HAZAFIAK KÖZT A SALVADORI ŐSERDŐBEN (2. old.) MEGÚJULT ÉS MEGÚJULÓ NÉPKÉPVISELET (3. old.) TUDÓSÍTÓINK írják (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT A PIAC IGÉNYEI — A VÁLLALAT TÖREKVÉSEI (3. old.) Vállalati tanácsok Immár fél év telt el a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése óta. Egyes határozatok megvalósítása, így a vállalatirányítási rendszer megújítása viszony­lag hosszabb időt vesz igénybe, hiszen az egész kol­lektívát érintő döntésekről mindenhol megkérdezik az érintettek véleményét is. Minden olyan gyárban jelö­lőgyűléseket tartanak, ahol — s ez általában a ver­senyszféra közép- és nagyüzemeire jellemző — hama­rosan a vállalati tanács veszi át a legfőbb irányítási feladatokat. Miből, pontosabban kiből is áll a vt? A szabályok szerint a tagok felét a dolgozók küldöttei alkotják, ezenkívül részt vesznek még az igazgató és jelöltjei, a vállalatvezetés képviselői. Mindegyikük egy-egy sza­vazattal rendelkezik, s együttesen dönthetnek a válla­lati stratégiát érintő kérdésekről. Az új szervezeti forma megjelenése átírja a döntések korábbi forgatókönyvét; az igazgató véleménye mel­lett most már egy választott testület közös akarata lesz a döntő. A vállalatvezetést gyökeresen megújító jogszabályok természetesen nem rendelkezhettek rész­letesen arról, hogy milyen legyen a munkamegosztás az igazgató és a vt között, de értelemszerűen a napi, operatív döntések az igazgatóhoz, míg a hosszabb táv­ra ható, stratégiai határozatok pedig a vállalati tanács hatókörébe kerülnek. E választott szervezet egyébként az igazgató munkáltatója is. titkos szavazattal dönte­nek személyéről, és a megbízást mindössze öt évre ad­ják. S jogukban áll, szintén titkos szavazással akár vissza is hívni a vezetőt. A vállalati tanács működése valószínűleg számos, előre nem látható problémát vet majd föl, És termé­szetesen mint minden új formánál, fönnáll annak a le­hetősége, hogy csak látszólag alakul át az irányítás. A vt égisze alatt ugyanazok vezetik majd a vállalatot, mint korábban a régi módon. De remélhetőleg erre rá­cáfolnak majd a következő évek, s erről tanúskodnak az eddig lezajlott választások is. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok közül elsőként az Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalatnál, majd az Egyesült Vegyiműveknél vette át a stafétabo­tot a vállalati tanács. Mindkét cégnél a régi igazgató került ismét az el­ső vezető posztjára. Sőt a jelölőgyűlések alkalmával nem is javasoltak mást a helyükre. De — ahogy az egyik alakuló ülésen hangsúlyozták a hozzászólók —, mindenképpen új igazgatót választottak, mert az át­alakulás után csak új módon lehet dolgozni és irá­nyítani. Az igazgató mellett ezentúl mindig ott lesz a vállalati tanács, s a dolgozók küldöttei, akik hatható­san kívánnak élni most kapott jogaikkal. Ez az aktivitás már megmutatkozott a választást megelőző gyűléseken is, ahol a hasonló rendezvények­hez viszonyítva sokkal többen vettek részt, sőt jó né- hányan a szabadnapjukat áldozták föl, hogy ott le­hessenek. Az itt elhangzott javaslatok egy részét pe­dig már a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. (Ez az okmány határozza meg a vállalati tanács mű­ködésének alapelveit, a döntési hierarchiát.) A lehetőséget tehát a dolgozók ki akarják hasz­nálni, ám az sem mindegy, mennyi információt kap­nak a döntés előtt. A kimerítő, alapos tájékoztatás, a kételyektől és problémáktól sem mentes indoklás te­hát szükségszerű velejárója kell, hogy legyen a javas­latok kidolgozásának. Ellenkező esetben csak formáli­san szavazhatnak a vt tagjai, s főleg a dolgozók kül­döttei. A szervezeti változáson már túljutó cégeknél sem lesz sima az új rendszer útja. Elsőként ők tanulják meg az önállóbb gazdálkodás, a közös döntés ábécéjét. Például meg kell találniuk a választ a ma még nyit­va álló kérdésekre, hogyan működhetnek együtt a tár­sadalmi szervek képviselőivel, akik közül egyébként néhányat a vállalati tanács tagjai között találunk. És talán az átalakulást megelőző csaknem féléves munka lázában kevesen gondoltak arra, hogy az önál­lóság, a döntések megosztása nemcsak jog, hanem sú­lyos felelősség is. Mert a helytelen döntések következ­ményeiért a dolgozók küldöttei saját üzemegységük előtt egyszemélyben vállalják a felelősséget. Remélhe­tőleg ez megfontolt, körültekintő munkára és a lehető legeredményesebb gazdálkodásra ösztönzi majd a válalati tanácsokat. LAKATOS MARIA Megalakult Szekszárd Város Tanácsa Tegnap reggel kilenc óra­kor foglalták helyet Szek- szárdon a megyei és városi művelődési központ színház- termében a június 8-án megválasztott tanácstagok, valamint az ünnepélyes ala­kuló ülésre meghívottak. A Himnusz elhangzása után Kiss Istvánná, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára köszöntötte az ülés szépszámú résztvevő­jét, majd átadta a szót a kor­elnöknek, Gimesi Imrének, aki ezután ellátta a levezető elnöki tisztet. A korelnök külön köszöntötte megyénk és a megyeszékhely politikai, állami és társadalmi vezetőit, közöttük Császár Józsefet, a megyei tanács elnökét, Péti Imrét, a megyei pártbizott­ság titkárát, és Varjas Já­nost, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­rát, majd az első munkaülés résztvevői megválasztották az ügyrendi bizottságot — elnökéül dr. Szigeth Feren­cet, aki a bizottság tagjaival történt tanácskozás után je­lentést tett a mandátumvizs­gálatról. Ezt megelőzően dr. Só­lyomvári Nándor, a városi választási elnökség elnöke számolt be a június 8-án megtartott országgyűlési képviselő- és tanácstagi vá­lasztás előkészítéséről, lebo­nyolításáról, majd részlete­sen ismertette az eredménye­ket. Megyeszékhelyünkön 55 tanácstagi választókerületben választottak tanácstagot az állampolgárok. A városban 114-en kerültek fel a jelölő­listára. Négy körzetben volt hármas jelölés, s mindössze egy helyen kell pótválasztást tartani. így ma még 54 ta­nácstagja és 48 póttanácstag­ja van Szekszárdnak. A törvény által megszabott sorrendben folytatódott az ülés. Kiss Istvánná tett ja­vaslatot a lil tagú végrehaj­tó bizottság tagjaira, akik a tanácstagok szavazata nyo­mán jelölőlistára kerültek. Míg a lista készült, a városi népfrontbizottság titkára be­mutatta — a sokak által már ismert — dr. Farkas Lászlót, akit tavaly meghatározatlan időre neveztek ki a Szek­szárdi Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága titkárának. Ezután került sor a titkos szavazásra, melynek eredmé­nyét a szünet után ismertette dr. Szigeth Ferenc. Kovács Jánost választották meg a városi tanács elnökének, az általános elnökhelyettes dr. Ferincz János lett, .az elnök- helyettes pedig Füredi Fe­renc. A vb tagjai: Benizs Sándor, Deményné Miskei Mária, Béres Vilmos, Wéber Antalné, Szigetvári Ernő, Hartmann Lajos és Révai Ferenc tanácstagok lettek, akik a tanácstestület előtt tették le az esküt. Mielőtt el­foglalták volna helyüket, va- láhányukat virágcsokorral köszöntötték a város úttörői­nek képviselői. A meghitt perceket köve­tően Kovács János, az ismét megválasztott tanács­elnök emelkedett szólásra, s megköszönve a bizalmat, rö­viden szólt a város előtt álló feladatokról, egybek között a gázprogramról, a lakásépí­tésről — különös tekintettel a fiatalok első lépcsős la­káshoz juttatásának fontos­ságára — az intézményháló­zat bővítéséről, a 16 tarter­mes gyakorló általános isko­la felépítéséről, melyre a VII. ötéves tervben kerül sor. Vé­gezetül a tanácstagok és a póttagok feladatait ecsetel­te, s kérte őket, hogy mi­előbb vegyék fel a kapcso­latot alkotó módon a lakos­sággal, a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak elnö­keivel, és a lakótelepi párt- alapszervezetek titkáraival, s készítsenek közös elképze­léseikről tervet, amely majd alapját képezheti a megye- székhely további várospoliti­kájának, illetve várospoliti­kai célkitűzéseinek. A következő napirendi pont a számvizsgáló bizottság megválasztása volt, melynek elnöke Metzger József lett, majd a városi NEB tisztség- viselőit és tagjait választot­ták meg — elnökének dr. Bősz Endrét —, akik letet­ték a törvényben előírt es­küt. Ezután 110 népi ülnök választása volt a feladat, pontosabban 92, ugyanis tíz ülnököt már a bonyhádi ta­tács tagjai, nyolcat pedig a tolnai tanács tagjai korábban megválasztottak. A további­akban is választással folyta­tódott az ülés: titkos szava­zással választotta meg négy megyei tanácstagját a váro­si tanács. A megyei tanács tagjainak személyére Varjas János tett javaslatot. A két delegált megyei tanácstag Császár József és Szénási László ezredes lett, a városi tanácsból pedig Kovács Já­nos tanácselnök és Ranga Zoltánná tanácstag képviseli Szekszárdot a megyei ta­nácsban. A megválasztott megyei tanácstagok nevében Császár József köszönte meg a meg­tisztelő bizalmat, s tett ígé­retet arra, hogy a város ér­dekeit igyekeznek jól képvi­selni a megyei tanácsban. Ezután az újonnan alakult tanácsok feladatáról szólt, azt hangsúlyozva, hogy 1986- tól változnak a tanácsok anyagi lehetőségei. Több pénz ugyan nem lesz, viszont a meglévő anyagi eszközök­kel szabadon gazdálkodhat­nak, ami a korábbiakhoz ké­pest lényeges és fontos vál­tozás. Beszélt külön is a pót­(Folytatás a 2. oldalon) Pótválasztások megyénkben Pakson öt órától lehet szavazni Illést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közti: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Olof Pál. ménak, a Svéd Királyság miniszterelnökének hazánk­ban tett hivatalos látogatá­sáról. A kormány a tájékoz­tatót jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács, átte­kintve a külföldi kiküldeté­sek rendjét szabályozó hatá­rozat végrehajtásának hely­zetét, úgy foglalt állást, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az egyes kikül­detések indokoltságának el­bírálására, a végzett munka számonkérésére, valamint a megszerzett ismeretek és ta­pasztalatok hasznosítására. A Minisztertanács megtár­gyalta és élfogadta a kor­mány, valamint a kormány­bizottságok 1985. II. félévi munkatervét, továbbá a Köziponti Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrzési tervét. (MTI) 1 ólma megyeben összesen 32 választókerületben tarta­nák holnap tanácstagi és egy választókerületben, a paksi­ban országgyűlési képviselői pótválasztást. A szavazóhe­lyiségek általában reggel hat órakor nyitnak, de a paksi országgyűlési választókerü­letben a választópolgárok már reggel öt órától lead­hatják szavazataikat. teriumd államtitkár az oszt­rák külügyminisztérium meghívására 1985. június 18 —19-én látogatást tett Becs­ben. Megbeszéléseket folytatott Gerald Hintereggerrel, az osztrák külügyminisztérium főtitkárával és a külügymi­nisztérium más vezető kép­viselőivel a nemzetközi hely­zettel, elsősorban az európai biztonsági és együttműködé­Megyónkben a következő helyeken lesznek tanácstagi pótválasztásdk: Bonyhádon a 32., Nagymányokon a 10., Pakson a 9. és a 24., Duna- földváron az 5., 23. és a 26., Gerjenlben a 6. és a 9., Nagydorogon a 24., Sárszent- lőrincien a 3., a 4. és a 9., Szekszárdon a 26., Bátaszé- ken az 1., Medinán a 7., Szedresen a 11. és a 13., si folyamattal, így a buda­pesti kulturális fórummal kapcsolatos és más, kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó kérdésekről. A magyar külügyminiszté. riumi államtitkárt fogadta Leopold Gratz külügyminisz­ter. Találkozott Heinz Fi­scher rel, a tudományos és kutatási ügyek miniszteré­vel. A megbeszéléseken részt vett Nagy János, hazánk ausztriai nagykövete. Tolnán a 7., a 18., a 25. és a 30., Zomlbán a 7., Tamásiban a 27., Gyönkön a 9., a 12., a 17. és a 19., Regölyben a 9., Simontornyán pedig a 11., a 16. és a 21. tanácstagi vá­lasztókerületben. (Arról, hogy hogyan lehet szavazni a pótválasztásakon, a 2. oldalon olvashatnak.) Budapesti pártküldöttség utazott Prágába Grósz Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti párt- bizottság első titkárának ve­zetésével csütörtökön párt- delegáció utazott Prágába. A küldöttség a Csehszlovák Kommunista Párt prágai bi­zottságának meghívására két napot tölt Csehszlovákia fő­városában. Horn Gyula ausztriai látogatása Horn Gyula küíügyminász­Szavaznak a tanácstagok

Next

/
Oldalképek
Tartalom