Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

2 ríÉPÜJSÁG 1985. május 31. Választási nagygyűlés Kaposváron és Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) közötti barátság ápolásában, országaink együttműködésé­nek erősítésében. A magunk részéről természetesnek tartjuk, hogy a nemzetiségek ápolják anyanyelvűket, fej­lesztik kultúrájukat, erősítik rokoni és intézményes kap­csolataikat, a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel, miközben hazájuknak a Ma­gyar Népköztársaságot te­kintik, amely számukra a tel­jes egyenjogúságot biztosít­ja. — A legtermészetesebb igény, hogy a szomszédos or­szágok magyar nemzetiségű lakossága a mindennapok va­lóságában, a gyakorlatban is tanulhassa és használhassa anyanyelvét, gazdagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhas­sa rokoni, baráti és intézmé­nyes kapcsolatait — hazája hű állampolgáraként — az anyanemzettel, a szocialista Magyarországgal. — Marxszal együtt valljuk, hogy ...... az a nép, amely e gy másik népet elnyom, sa­ját láncait kovácsolja”. Ez a gondolat is benne van nem­zetiségi politikánk elveiben és gyakorlatában, mint ahogy tükröződik benne a lenini vélemény is: ......a nemzeti k isebbséggel szemben tanúsí­tott engedékenységet és bé- külékenysóget inkább túloz­zuk el az adott esetben, sem­mint megfordítva.” — Ami pedig történelmi tapasztalatainkat illeti: a többi Duna-völgyi naciona­lizmussal egy időben született meg a magyar is a XVIII. század utolsó éveiben. Álla­miságunk 1100 esztendős tör­ténelméből azonban csak alig több, mint hét évtized — az 1867-es kiegyezéstől az 1945-ös felszabadulásig — terjed az az időszak, amikor előbb a 30 milliós Magyar Nemzeti Birodalom ábránd­ja, majd a revansvágy Tria­nonért tényleges erőszakot, népeink között gyűlölködést szült, olykor kíméletlenül megnyirbálva a kisebbségek jogait. — Önök is találkozhattak már, kedves somogyi bará­taim, a közös történelmi gyö­kerű, még napjainkban is fel-feléledő Duna-völgyi na­cionalizmusok nézeteivel, in­dulataival, melyeket az an- tikommunista ideológiai of- fenzíva éppúgy erősít, mint ahogy erősítik a szocializmus építése során keletkező el­lentmondások, téves elgondo­lások, káros nézetek. — Mi, magyarok, megta­nultuk: „aki a nacionaliz­musra nacionalizmussal vá­laszol, kárt Okoz saját népé­nek, nemzetének is”. Megta­nultuk, hogy a kisebbségek nem gátjai, hanem éppenség­gel előremozdítói, segítői a többségi nemzet országépítő, társadalamfejlesztő törekvé­seinek. Ezért becsüljük sok­ra a jószomszédságot, az egy­másra utalt népek testvéri­ségét, együttműködését, és ezért tiltakozunk a múlt se­beinek szüntelen felszagga­tása ellen, éppen úgy, mint a történelemhamisítással pá­rosított ábrándok szövögeté­se, azok nyílt, vagy burkolt hirdetése ellen. — Szocialista államunk is­kolák, közművelődési intéz­mények, öntevékeny művé­szeti csoportok, vagy együt­tesek, újságok, rádiós és te­levíziós adások fenntartásá­val — sőt, folyamatos bőví­tésével támogatja a hazánk­ban élő nemzetiségek anya- nyelvének, sajátos nemzeti kultúrájának megőrzését, fejlesztését. Ezeken a terüle­teken is — mint minden, nemzetiséget érintő kérdés­ben — bátran támaszkodha­tunk a délszlávok, a néme­tek, a románok és a szlová­tünk abban, hogy jut pénz az országos gazdaság- és telepü­lésfejlesztési feladatokra ép­pen úgy, mint a tudomány, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, s a helyi célki­tűzések teljesítésére is. Ha a bizalmukkal kitün­tetve elküldenek az ország­gyűlésbe — mondotta végül Szentágothai János — meg­ígérhetem, hogy elsősorban a tudomány- és oktatáspoliti­kai célok valóra váltásáért, az egészségügy fejlesztéséért, s azon belül is főleg a hátrá­Csütörtökön Pakson is sor került a második választási gyűlésre, ahol az országgyű­lési képviselőjelöltek prog­ramjukkal léptek a választó- polgárok elé. A Himnusz elhangzása után Lipovszky Gyula, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra üdvözölte a megjelenteket, majd a Hazafias Népfront megyei bizottságának megbí­zásából Péter Szigfrid, a me­gyei pártbizottság első titká­ra tartott beszédet. A szónok részletesen be­szélt anról, hogy az új vá­lasztójogi törvény növeli az állampolgári jogok gyakorlá­sának lehetőségét. A válasz­tások politikai célja a szo­cialista nemzeti egység to­vábbi erősítése. A választás során nem csupán a testü­letek személyi összetételéről kell dönteni, hanem egyben a Hazafias Népfront politikai programjával kapcsolatban kell állást foglalni. Az ország és a megye szin­te valamennyi kérdésével foglalkozott az előadó, ebből egyet emelünk ki. Elmondta, hogy a társadalomnak fel­adata a fiatalok számára a pályakezdést garantáló pers­pektívák biztosítása. A la­káskérdéssel kapcsolatban szólt arról, hogy növelni kell az állami lakásépítés ará­nyát. A társadalom, a gazda­ság sok kérdése hatványozott gond a fiataloknak, mert kok demokratikus szövetsé­geire. — Állandó marad az a tö­rekvésünk, hogy a nemzeti­ségek minél inkább otthon érezzék magukat Magyaror­szágon. Tapasztalják napról napra a tényleges egyenlő­séget, nyelvük és kultúrájuk ápolásának gazdagodó lehe­tőségeit, az országhatárokon átnyúló rokoni, baráti és in­tézményes kapcsolatok erősí­tésének bátorítását, a bizta­tást az állandó szellemi érintkezésre, mert nemcsak magyar állampolgárok ők, hanem a környező nemzetek részei is. Losonczi Pál felidézte so­mogyi kötődését — hiszen mint mondotta: harminckét esztendeje itt választották meg először országgyűlési képviselővé — majd párt- és állami vezető szerveink elis­merését és köszönetét tolmá­csolta Somogy megye dolgo­zó népének a nehéz körülmé­nyek között végzett, sikeres munkájukért. Büszkék lehe­tünk valamennyien — mon­dotta —, hogy az ipari ter­melőerők ezekben az évek­ben is folyamatosan fejlőd­tek és a termelésnövekedés nagyobb hányada a termelé­kenység javulásának eredmé­nye, üteme pedig felülmúl­ta az országos átlagot. A nagygyűlésen négyen szólaltak fel: Kiss Katalin, a Kaposvári Pamutfonóipari Vállalat fonónője, Berke Im­re a Kadarkúti Szabadság Termelőszövetkezet tagja, gépésze, Gadár László, a Ka- posgép Vállalat személyügyi főelőadója, Kaposvár városa Béke-'Füredi városrész 23. számú választókörzetének ta­nácstagielölje és Akkerman József, a Csepel Művek Egye­di Gépgyár Kaposvári Ne- hézgépgyárának igazgatója. A választási nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. (MTI) nyos egészségi helyzetben lévők és az idős emberek sorsának megjavításáért igyekszem latba vetni ké­pességeimet. A továbbiakban felszólalt Andi Gábor, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat vájárja, a pécsi 5-ös számú válasz­tókerület képviselőjelöltje, Medveczky Antalné, a Pol­lack Mihály Műszaki Főisko­la tanára, a pécsi 4-es szá­mú választókerület képvi­selőjelöltje és Szabó Imre, a mozsgói Zrínyi Miklós Tsz nagy részük miközben saját életkörülményei kialakításán fáradozik, máris felelőssé válik utódaiért. A munkába álló fiatalok nem adományt, hanem lehetőséget kérnek, nem egyszerűen pénzt, ha­nem igényesebb feladatokat akarnak, s olyan elbírálást, amely a valós feladatokat és teljesítményeket forintban is jól mérhetővé teszi. A gyűlésen, mintegy prog­ramjavaslattal, felszólalt — az egyéb felszólalók mellett — a választókerület három országgyűlési képviselőjelölt­je is. Frast Antal, a Tolna Me­gyei Ruhaipari Szövetkezet elnöke érzékletes ismertetést adott a szövetkezet munká­járól, eredményeiről, hang­súlyozva azt, hogy tevékeny­ségük jelentősen hozzájárult a környező községek lakos­ságmegtartó erejének növelé­séhez. A szövetkezet export- termelése jelentős, a megye tőkés exportjának egyötödét ők termelik. Szólt arról is, hogy a tör­vényhozás egy nemrégi dön­tésénél figyelembe vette a szövetkezeti tapasztalatokat, amikor az állami vállalatok­nál az új vállalatvezetési formák bevezetéséről döntött. Simon János, városi NEB- elnök, az együttgondolkodás és együttes cselekvés jelen­tőségét és fontosságát hang­súlyozta felszólalásában. A elnöke, a szigetvári 13-as szá­mú választókerület képvise­lőjelöltje. Ezt követően Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Társada­lomtudományi Intézet fő­igazgatója, a pécsi 1-es szá­mú választókerület képvise­lőjelöltje szólt a választó- polgárokhoz. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta annak jelentőségét, hogy a megye országgyűlési képvise­lőjelöltjei, akik különböző foglalkozásúak, korosztály­beliek, férfiak, nők, idősek, fiatalok, valamennyien a Ha­zafias Népfront programját képviselik. Ez a tény is kife­jezi a társadalmi egyetértést, amelyhez sok munkával, tü­relemmel, bizalommal jutot­tunk el. Arra hívta fel a nagygyűlés résztvevőit, s a háromszáztízezer baranyai választót, hogy ne csak sza­vazatukat adják a Népfront listájára, arra, hogy folyta­tódjék a párt immár csak­nem három évtizedes bevált politikája, hanem környeze­tükben tevékeny közreműkö­désükkel segítsék annak meg­valósulását. Az élet minden területén fejleszteni szükséges a szo­cialista demokráciát. Ennek révén erősíteni kell a helyi politikát, és azt, hogy növe­kedjék a felelősség az or­szág ügyei iránt. Napjaink­ban vállalatoknál, üzemek­nél, az élet különféle terüle­tein tapasztalhatjuk, hogyha nehezebb körülmények kö­zött is, de előre haladunk a szocialista demokrácia fej­lesztésében. Nem könnyű el­érni, amit akarunk, nem já­runk kitaposott úton. A de­mokrácia a szocializmusban nem ajándék, az érte való munkálkodás szebbé, gazda­gabbá teszi az egyén és a társadalom életét. A gazda­sági nehézségek ellenére jó úton járunk. Átgondoltan kell haladnunk. Tekintetün­ket azért is kell előre sze­geznünk, mert népünk mai munkájával már az ezredfor­duló történelmét készíti elő. Sok szó esik manapság az érdekekről. Ha például a bányászok jogos igényeit nem tudjuk kielégíteni, az tízmil­lió magyar ember életére is hat. Tárjuk fel hát a részér­dekeket, de lássuk a közös érdekeket is, mert nem lehet csak a részérdekeket hangsú­lyozni. Az érdekképviselet egyben a közös érdek szün­telen keresését is jelentse — mondotta többek között. A pécsi nagygyűlés a Szó­zat hangjaival ért véget. fejlődés és a továbblépés el­képzelhetetlen a legszélesebb nemzeti összefogás nélkül. S ha egy közéleti ember ezt akarja, ezért akkor is érde­mes cselekedni, ha nem vá­lasztják meg valamely tiszt­ségre. A megválasztás után viszont kötelessége, hogy il­letékes fórumokra továbbítsa a lakossági igényeket, majd vegyen részt tevőlegesen a döntések megvalósításában. Simon Péter, a PAV osz­tályvezetője, azzal kezdte, hogy a közéleti cselekvést úgy közelíti meg, mint egy mérnök a munkáját az atom­erőműben. Először elemezni kell a helyzetet, aztán cse­lekedni. Elmondta, hogy nyolc éve él Pakson, részese volt a leg­nehezebb időknek s most örömmel részese az eredmé­nyeknek. Amit a legfontosabb fel­adatoknak tart a megoldan­dók közül: a kereskedelmi választék bővítése, az álla­mi lakásépítés növelése, az úthálózat javítása, a szemét- szállítás jobb megszervezése, a villamos ellátás rendsze­rességének biztosítása. Elmondta, hogy az erőmű jól üzemel, további fejlesz­tése várható és annak ará­nyában kíván és tud részt venni Paks város fejlesztésé­ben. A választási gyűlés a Szó­zattal ért véget. Fejlesztjük a szocialista demokráciát Péter Szigfrid beszéde Pakson A Minisztertanács és a SZOT képviselőinek találkozója (Folytatás az I. oldalról.) számú lakás megépüljön. A közlekedésben törekedni kell a vasúti szállítási torló­dások elkerülésére. Egyetértés volt abban, hogy a terv fő gazdaságpoli­tikai céljainak elérése érde­kében intézkedni kell a vál­lalatoknak a munkaidőalap legeredményesebb felhaszná­lására. A termelési és éxport- feladatok teljesítését a vállalatok és szövetkezetek pótműszakok, indokolt ese­tekben hétvégi műszakok megszervezésével is segítsék elő. Fordítsanak figyelmet a szabadságok célszerű kiadá­sára, hogy azok a nyári hó­napokban se hátráltassák a folyamatos munkát. A kormány és a szakszer­vezetek képviselői egyetér­tettek abban, hogy a lakossá­gi jövedelmek és a fogyasz­tói árak a tervcélok megva­lósulásával összhangban ala­kuljanak. Ennek érdekében a vállalati termelői árak kép­zése és alakulása szigorúan az érvényes szabályoknak megfelelően történjen. A ta­nácsok és a költségvetési in­tézmények kiadásaiknál to­vábbi megtakarítások eléré­sére törekedjenek. A megbeszélés résztvevői véleményt cseréltek időszerű bérpolitikai, keresetszabályo­zási, életszínvonal-politikai kérdésekről; az e téren elért eredményekről, aránytalansá­gokról és a tennivalókról. Hangsúlyozták: az 1985. évi népgazdasági terv meg­valósítása fontos feltétele az 1986—1990-es esztendőkre szóló VII ötéves terv meg­alapozásának. A Miniszterta­nács és a szakszervezetek kép­viselői felhívják a dolgozó kollektívákat, hogy hatékony, fegyelmezett munkával járul­janak hozzá a népgazdasági terv teljesítéséhez. Kívánatos, hogy a szocialista munka­verseny, amely a párt XIII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 40. évforduló­jának tiszteletére bontakozott ki, az eddigi kezdeményező erővel és lendülettel folyta­tódjon. (MTI) Haderőcsökkentés Magyar A szocialista országok feb­ruári javaslata számos kér­désben elébe megy a nyuga­ti partnerek kívánságainak és egyszerű, könnyen megva­lósítható megoldásokat kí­nál — mondotta a magyar nagykövet a bécsi haderő­csökkentési tárgyalások csü­törtöki ülésén. Petrán János felszólalásában hangoztatta, hogy a javaslat tekintetbe veszi minden résztvevő biz­tonsági érdekeit, beleértve a különleges státusú országo­kat (így hazánkat) is és hasz­felszólalás nősít ja a bécsi tárgyalások csaknem 12 éve alatt felhal­mozódott tapasztalatokat. A nagykövet rámutatott, hogy az utóbbi években rendkívüli mértékben meg­nőtt a harci technika jelen­tősége a katonai erőben. Ezért irreális lenne minden olyan megállapodás, amely csak a haderők mérséklését irányozná elő, hiszen így nem csökkenne a felhalmo­zott fegyverek mennyisége és minősége a közép-európai térségben. Magyar-szovjet külügyi megbeszélések Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, külügyminisztériumi ál­lamtitkár, a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának meghí­vására május 28. és 30. kö­zött látogatást tett Moszkvá­ban. Találkozott Georgij Kornyijenkoval, a külügymi­niszter első helyettesével, Bo­risz Arisztov miniszterhelyet­tessel, az SZKP Központi Bi­zottságának tagjaival, vala­mint a szovjet külügyminisz­térium más képviselőivel. Vé­leménycserét folytattak a nemzetközi élet — különös tekintettel az európai béke és biztonság helyzete —, va­lamint a magyar—szovjet kapcsolatoknak az időszerű kérdéseire. PANORÁMA BUDAPEST A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára május 26—30. között ni- caraguai küldöttség tett láto­gatást hazánkban Leticia Herrera, a Nicaraguái Nem­zetgyűlés első elnökhelyette­se, a Forradalom Védelmére Alakult Sandinista Bizottsá­gok Országos Végrehajtó Bi­zottsága főtitkára vezetésé­vel. A delegációt fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A nicaraguai vendégek megbeszélést foly­tattak a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Pozsgay Imre főtitkár vezette tárgya­lócsoportjával és együttmű­ködési megállapodást írtak alá. MOSZKVA Az SZKP KB Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb -Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa meghívására csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. WASHINGTON Csaknem 800 vezető ame­rikai tudós, köztük 53 Nobel- díjas írta alá azt a felhívást, amelyben Reagan amerikai elnöktől és Mihail Gorba- csovtól, az SZKP KB főtit­kárától azonnali tárgyaláso­kat, intézkedéseket kér az űrfegyverkezés megakadá­lyozására. Az „Aggódó Tudó­sok Szövetsége” (Union of Concerned Scientists) nevű szervezet egyidejűleg nagy­szabású felvilágosító munká­ba kezd, hogy az amerikai közvélemény figyelmét fel­hívja az űrfegyverkezés pél­dátlan veszélyeire. SAN JÓSÉ Ismeretlen fegyveresek szerdán robogó autóból több lövést adtak le San Jóséban a Cosita Rica-i elnök palo­tájára. A merénylők kiléte nem ismeretes. PEKING Todor Zsivkovnak, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak, a Bolgár Államtanács elnökének vezetésével csü­törtökön négynapos hivata­los látogatásra bolgár párt- és állami küldöttség érke­zett a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságba. TOKIO Nakaszone Jaszuhiro mi­niszterelnökkel és Abe Sinta- ro külügyminiszterrel is ta­lálkozott csütörtökön Tokió­ban Jaromir Obzina cseh­szlovák miniszterelnök-he­lyettes, aki Lubomir Strougal miniszterelnök nevében Na­kaszone Jaszuhirót cseh­szlovákiai látogatásra hívta meg. Választási nagygyűlést tar­tottak csütörtökön a pécsi sportcsarnokban. A megjelent mintegy kétezer választópol­gár között ottvoltak a me­cseki szén- és ércbányászok, a baranyai gyárak és gazda­ságok, a pécsi felsőoktatási intézmények, a megyében élő nemzetiségek képviselői, va­lamint Baranya megye és Pécs város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek ve­zetői. Részt vettek a nagy­gyűlésen a megye országgyű­lési képviselőjelöltjei és a megyeszékhely számos ta­nácstagjelöltje is. A Himnusz elhangzása után Ádám Antal, a Haza­fias Népfront Baranya Me­gyei Bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket és megnyitotta a nagygyű­lést. Elsőként Szentágothai Já­nos akadémikus, a Hazafias Népfront országos listájának képviselőjelöltje emelkedett szólásra. Örömét fejezte ki, hogy el­ső választói beszédét éppen abban a városban mondhatja el, ahol 1946-tól életének legszebb tizennyolc esztende­jét töltötte az Orvostudomá­nyi Egyetem oktatójaként. Pécs régi és mostani hely­zetét összehasonlítva, kiemel­te, hogy az utóbbi két évti­zedben fontos változások tör­téntek a város felsőoktatásá­ban. Felépült az új Orvos­tudományi Egyetem és klini­kai tömbje, s az egyetemi in­tézetekben működő orvosi is­kolák nemzetközileg is ismert és elismert tudományos mű­helyekké váltak. A Tudo­mányegyetem, amely Janus Pannonius nevét vette fel, ma három kara van; a jog- és közgazdaságtudományi kar mellett jelentős pedagógiai műhely jött létre. Kifejtette továbbá, hogy előrehaladásunk feltétele; mi­nőség a tudományos kutatás­ban, az oktató és nevelő mun­kában, az ügyintézésben és a vezetésben, az üzem- és munkaszervezésben, a minő­ség minden típusú ipari és mezőgazdasági tevékenység­ben. Ha ez megvalósul, hihe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom