Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

Mai számunkból XXXV. évfolyam, 126. Bzám. ARA: 1,80 Ft 1985. május 31., péntek. AZ EMBERNÉL NINCS FONTOSABB (3. old.) MÉG NEM ÉRTEK AZ ÜT VÉGÉRE (3. old.) NYUGDÍJASOK — TELE ÉLETKEDVVEL (4. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK A MÜSZERGYÁRBAN (4. old.) A Minisztertanács és a SZOT képviselőinek találkozója Választási nagygyűlés Kaposvárott és Pécsett Helyzetünk javításának egyetlen kulcsa a jobb munka Losonczl Pál és Aczél György beszéde Választási nagygyűlést ren­deztek csütörtökön Ka­posvárott, a városi sport- csarnokban. A mintegy ezer résztvevő között ott voltak Somogy megye és a megye- székhely politikai, gazdasági és társadalmi életének veze­tői, az üzemek, intézmények küldöttei, valamint a megye országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltjei. A Him­nusz elhangzása után dr. No- vák Ferenc, a Hazafias Nép­front megyei titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Lo- sonczi Pál, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Magyar Népkötársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke mon­dott beszédet. — Nehéz öt esztendő van mögöttünk és könnyebbnek a következő öt sem ígérkezik. — mutatott rá elöljáróban Losonczi Pál. — A külső körülmények adot­tak, azokon változtatni nem tudunk. Az előbbrejutáshoz tehát saját tevékenységünkön kell igazítani. Helyzetünk ja­vításának egyetlen kulcsa van: a jobb munka! — Gazdasági fejlődésünk elsősorban a dolgozó ember­től, munkájának színvonalá­tól és hatékonyságától függ. Ilyen munkát azonban csak akkor várhatunk el, ha a tár­sadalmilag hasznos többlet­teljesítményt következetesen — és a végzett munka érté­kének — megfelelően ismer­jük el. Sok szó esett ezekről a kérdésekről a XIII. párt- kongresszuson és a határo­zatban is megfogalmazódott a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának, a jobb munkának igénye, illetve az a kívánalom, hogy a jöve­delmek a teljesítmények nö­vekvő gazdasági-társadalmi értékét személyek szerint is differenciáltan tükrözzék. — Kívánatos lenne, amit a kongresszusi határozat is megfogalmazott, hogy a fő munkaidőben sezrzett kereset legyen az alapja az életszín­vonal emelkedésének, mert akkor több idő jutna pihe­nésre, művelődésre, sporto­lásra, szocialista eredmé­nyeink élvezetére. — Önök is naponta tapasz­talhatják, hogy a dolgozók tulajdonosi tudata — a sok és bonyolult áttétel miatt — még sok kívánnivalót köve­tel, csak népünk legöntuda- tosabb rétegeire jellemző. Az irányításban és a vezetésben meglévő, a demokratizálódás ellen ható bürokratikus vi­szonyok konzerválják azt az állapotot, amelyben az em­berek egy része még bér­munkásként gondolkozik. Segítsük hát elő minden erőnkkel a dolgozók azono­sulását munkájukkal, szak­májukkal, társadalmi szere­peikkel, vagy azzal a gyár­ral, szövetkezettel, intéz­ménnyel, ahol kifejtik tevé­kenységüket. — Olyan demokratikus légkört kell teremteni, a je­lenlegi — lehetőségeikben demokratikus — fórumokat olyanná kell átformálni, amelyben és amelyeken a dolgozók őszine választ kap­nak az őket érdeklő és érin­tő kérdésekre, amelyben és amelyeken megtorlástól való félelem nélkül fejthetik ki véleményüket, elmondhatják javaslataikat. És azok ne csak tükröződjenek a dön­tésekben, hanem nyomon kö­vethetők és számon kérhetők is legyenek. — A mögöttünk levő csak­nem három évtized során ar­ra törekedtünk, hogy a mun­kások érdemi részvételét nö­veljük a döntéshozatalban. Az új döntések — egyebek közt a vállalatirányítási rendszer továbbfejlesztése — újabb lehetőségeket bizto­sítanak a demokratizálódás­ra, a „mienk” tudat felerő­södésére, ami a hatékony munka egyik leghatásosabb erkölcsi ösztönzőjévé vál­hat. — Dolgozó népünk is­meri és nagyra értékeli a szo­cializmus építésében elért eredményeinket, gazdasá­gunk és társadalmunk átfor­málódását, kulturális és szo­ciális vívmányainkat, tudo­mányos és művészeti életünk nemzetközileg is jelentős si­kereit. — Ha nem is gondok nél­kül, de biztonságban, ember­hez méltó körülmények kö­zött élünk. Fejlődésünkhöz alapvetően hozzájárult a Szovjetunió­hoz, kommunista pártjához és az egész szovjet néphez fűződő barátságunk. A közös elvekre, az alap­vető érdekek és célok azo­nosságára, a kölcsönös elő­nyökre, valamint történelmi hagyományainkra, a sok te­kintetben közös múlt és kö­zös kultúra tényeire épül ha­zánk együttműködése a szo­cialista országok közösségé­vel. — A nemzetiségi szálak is összefűznek bennünket a szo­cialista országokkal és a szomszédos Ausztriával. Ha­zánkban kisszámú nemzeti­ség él, — németek, szlová­kok, románok, szerbek, hor- vátok és szlovének — né­pünknek viszont csaknem egyharmada határainkon kí­vül, zömmel a velünk határos szocialista országokban, il­letve Ausztriában. — Meggyőződésünk — és ezt pártunk XIII. kongresz- szusa ismételten leszögezte —, hogy a nemzetiségeknek fontos szerepe van a ma­gyarság és a szomszéd népek (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács és a SZOT képviselői csütörtökön áttekintették a népgazdaság 1985. január—áprilisi fejlő­dését, a terv megvalósításá­nak helyzetét. A tanácsko­záson a kormány részéről részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari minisz­ter, Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke; a Szak­szervezetek Országos Taná­csa részéről Gál László, Nagy Sándor, Sólyom Ferenc tit­károk, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kára. A találkozó résztvevői megállapították, hogy a ter­melés hatékonysága az el­múlt négy hónapban kisebb mértékben emelkedett, mint amire az ez évi terv készíté­sekor számítottunk; az év eleji rendkívüli hideg okozta károk és az energiakorlátozá­sok miatt kiesések voltak a termelésben, csökkentek egyes exporttermékek kül­piaci árai. Ezek, valamint a versenyképesség terén a las­sú javulás nehezítik a terv fő céljainak elérését. A Minisztertanács a ked­vezőtlen hatások ellensúlyo­zása, a népgazdaság 1985. évi tervszerű fejlődésének előse­gítése érdekében intézkedé­seket tett. A szakszervezetek képviselői kifejezték, hogy ezekkel az intézkedésekkel egyetértenek. A tanácskozás résztvevői elismerték a vállalatok és szövetkezetek eddigi erőfe­szítéseit. Megállapították azonban, hogy az időarányos feladatoktól való elmaradá­sok még április—májusban is számottevőek voltak. Ezért különösen fontos, hogy min­den gazdálkodó szervezet kezdeményező legyen és ha­tékonyabban alkalmazkodjon a kialakult feltételekhez. Alapvető népgazdasági ér­dek fűződik áhhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek a termelésben és az értékesí­tésben bekövetkezett lema­radások behozását egyenle­tes termeléssel, piacképes termékek előállításával te­gyék lehetővé. Különös gonddal ügyeljenek arra, hogy elkerülhető legyen a termelésnek a nyári hóna­pokban a korábbi évekre jellemző visszaesése. Nagy jelentőségű az anyag- és energiaráfordítások csökken­tése, az erre irányuló kor­mányprogramokban foglalt feladatok végrehajtása, az ezt szolgáló technológiai kor­szerűsítő beruházások üzem­be helyezése. Az iparvállalatok az export növelése érdekében ver­senyképes termékek előállí­tásával, a külkereskedelmi információk gyorsabb fel- használásával törekedjenek a piaci kereslet rugalmas ki­elégítésére. A mezőgazdaság­ban úgy kell felkészülni a nyári-őszi munkákra, hogy a betakarítási veszteség minél kisebb legyen. Az építő- és építőanyagiparban a tarta­lékok feltárásával, jobb, szer­vezett munkával biztosítsák; hogy a tervben előirányzott (Folytatás a 2. oldalon) Neil Kinnock látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására május 29— 30. között látogatást tétt ha­zánkban Neil Kinnotík, a Briit Munkáspárt vezetője. Neil Kinnockot fogadta Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese. A brit poli­tikussal megbeszélést folyta­tott Havasi Ferenc, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A szívélyes légkörű meg­beszéléseken véleményt cse­réltek a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, különös te­kintettel a fegyverkezési verseny megfékezésének, a kelet—nyugati kapcsolatok­ban megnövekedett feszültség csökkentésének és a kölcsö­nös bizalom építésének lehe­tőségeire. Tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről. Megerősítették szándékukat a két nép javát szolgáló ren­dezett, sokoldalú és gyümöl­csöző magyar—brit kapcso­latok továbbfejlesztésének előmozdítására, valamint a két párt kapcsolatainak to­vábbi szélesítésére. A Brit Munkáspárt veze­tője csütörtökön elutazott Budapestről. A békemozgalom önmagá­ban és közvetlenül nem le­het hatásos a rakéták ellen, de a tiltakozásoknak és a „népi diplomáciának” mégis nagy jelentősége van abban, hogy az imperialista hatal­makat politikájúkban befo­lyásolja — fejezte be beszé­dét Fodor István. A nagygyűlés zárórészé­ben fellépett a Pro Cultu- ra Humana Szövetkezeti Ve­gyes Kar és Bánffy György Jászai- és SZOT-díjas, Érde­mes és Kiváló művész. Ifjúsági békenagygyűlés Tamásiban A béke- és barátsági hó­nap keretében ifjúsági nagy­gyűlés volt tegnap délután Tamásiban a művelődési ház színháztermében. Az érkező­ket a ház előtt az úttörő fú­vószenekar műsorral fogad­ta. Az eseményen — töhbek főzött — részt vett Varjas János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára, dr. Mózes György, a Tamási Városi Tanács elnökhelyet­tese, és Bakó Béla, a városi KISZ-bizottság titkára. A nagygyűlést Horváth István, a Vegyépszer igazga­tója, az Országos Béketanács tagja nyitotta meg, majd Fo­dor István, az OBT titkára mondott beszédet. A fiatal hallgatósághoz szólva beszélt arról, hogy tu­a földet — a népek közötti szolidaritás jelentősége. Országunk a „hadak út­ján” fekszik, moát először nyílt negyven évnyi alkalom arra, hogy ez a nép megmu­tathatta, mit tud békében al­kotni. Hasonlóan nagy és lelkesítő feladatok állnak a mai tizenévesek előtt is. Át­tekintette a történelmi évfor­dulók tanulságait és tapasz­talatait. majd arról szólt, hogy Magyarország békepo­litikájának rangja van a vi­lágban és ennek a hitelét a gazdaság, a politika stabili­tása jelenti, abban pedig mindenkinek része van, aki e hazában él. Az ország éle­tének formálásában minden­ki részt vehet, a fiatalok például azzal, hogy igyekez­nek tisztán látni a világ dol­gaiban és okosan készülnek a felnőtt életre. lajdonképpen mitől is akar­juk megóvni őket. Beszélni ikiell a háborúról, hiszen a jelenlévők valamennyien a felszabadulás után születtek, közvetlen tapasztalataik nin­csenek. A béke és a szocila- lizmus számukra — szá­munkra — már egymással szorosan összefonódó fogal­mak, hiszen ebben élünk, ez a természetes, ezért nem mindig érzékeljük, hogy mekkora érték is mindez. Szólt hazánk és a világ történetének idei jeles év­fordulóiról és azok tanulsá­gairól, összekapcsolva a ha- zafiság és internacionalizmus egymástól elválaszthatatlan fogalmaival. Ebből követke­zik, valamint abból, hogy a technika révén igen kicsi lett a földgolyó, — a békés és nem békés célú rakéták per. fíiilr alatt lrörKpc7áonlr1hQtiálr Mintegy ötszázan vettek részt az ifjúsági békenagygyűlésen Fodor István, az OBT titkára beszédét mondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom