Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
1985. május 4. Képújság s Eredményeink a mezőgazdaságban Uj technológia - kelendőbb húsáru A mezőgazdasági ágazat — a Mezőgazdasági és ----------------=-------------2------—-----------Élelmezésügyi Minisztérium előzetes adatai alapján — 1984. évi brulttó nemzeti termelése — összehasonlító árakon számolva — a tervezettet 1 százalékkal, az 1983. évi ténylegeset mintegy 4,4 százalékkal haladta meg. Az alaptevékenység meghatározó részarányát — mintegy 88 százalékát — képviselő mezőgazdasági termékek változatlan áron mért bruttó termelési értéke mintegy 1,5 százalékkal meghaladja a tervezettet, és 4,7 százalékkal az 1983. évtit. Ebben a növénytermelés — a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére megközelíti a tervezettet — ez az 1983, évi tényleges eredménynél 7,6 százalékkal több, az állattenyésztés termékkibocsátása a tervezettet 3,4 százalékkal, az előző évit pedig 2 százalékkal haladja meg. Az alaptevékenységhez kapcsolódó közvetlen kiegészítő tevékenység teljesítményértéke — ugyancsak összehasonlító árakon számolva — a múlt évinél 4,5—5 százalékkal több. Tolna megye termelőszövetkezetei az 1984. évi tervidőszakra a termelési érték 1,66 százalékos Visszaesését tervezték. A szabályozómódosításak 'hatását is figyelembe véve, a mérleg szerinti nyereség a tervben 17 százalékkal volt alacso- csonyabb, mint az előző évi ténylszám. Az 1984-es év végén a megyében 64 termelőszövetkezet és 2 szövetkezeti közös vállalat készített zárszámadást. Az üzemi termelési érték — döntően az időjárási okok következtében — az előző évinél szerényebben, 373 millió forinttal emelkedett. A növénytermelésnél 4,16 százalék, az állattenyésztésnél 9,71, míg az alaptevékenységen kívüli 4,26 százalék az értéknövekedés. Az ipari tevékenység nettó árbevétele 21,3 százalékkal nőtt. A szövetkezetek összevont mérleg szerinti nyeresége — az előző évek tendenciájától, eltérően — 11,4 százalékkal csőikként. Kedvezőtlenül hatott a dinamikus termelésnövekedésre, illetve a nyereség csökkentését eredményezte, hogy a kedvezőtlen időjárás a megyében, de különösen egyes területeken és kultúrákban jelentős kiesést, az állattenyésztésben pedig jelentős takarmányköltség-növekedést okozott. Romlottak továbbá a mezőgazdasági termékek értékesítésének körülményei. Az ipari tevékenységnél korlátozódott a fejlesztési lehetőség, alapanyag-ellátási és végtermék-elhelyezési gondok jelentkeztek. A tedbnikai feltételék nem javultak a középtávú tervcélkiitűzésefcnek megfelelően. A szerény mértékű termelésnövekedés, a tagok és vezetők szorgalmas munkáján túl, annak tudható be, hogy szilárd ült az üzemi munkafegyelem, korszerűsödött az üzem- és munkaszervezés, nőtt az eszközhatékonyság, a tudomány és a technika újabb eredményei gyors ütemben hódítottak teret a termelésben, korszerűsödtek és bővülték az áfflatfiérőbelyék. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 223 567 -----------—— hektáron gazdálkodtak, amely 525 hektár növekedést mutat az előző évihez képest. A termőterület művelési ágak szerinti megoszlásában lényeges változások kö- vétkeZtek be: nőtt a szántóterület a gyümölcsös terhére. Emelkedett a szőlőültetvény, illetve az erdő területe, s több mint 150 hektárral csökkent a művelés alól kivett terület. A termelés szerkezetében összességében kismértékű változás (következett be az előző évhez, illetve évekhez képest. A gabona vetéslterülete 0,5 százalékos csökkenést mutat, amelyből a kalászosok területe kismértékben csökkent, a kukorica területe több minit 400 hektárral nőtt. A z ipari növényeknél összességében a szinten tartás volt a jellemző. A két fő növény, a napraforgó és a cukorrépa nagyságrendjében átrendeződés következett be, 500 hektáros a növekedés a napraforgó javára. összességében a növénytermesztési eredmények jók, egyes ágazatoknál, így a kukoricánál, őszi árpánál, napraforgónál kismértékű visszaesés, ugyaniakkor a más ágazatoknál — búza, cukorrépa, silókukorica, lucerna — jelentős terrnés- áflag-növekedés tapasztellhlató. A gabonafélék terméshozamában az őszi búza kivételévéi lényeges változás nem történt, az őszi árpa és kukorica termése 2—3 százalékkal csökkent, viszont az őszi búza termésátlaga 6,2 százalékkal nőtt. A kukorica területe mintegy 400 hektárral emelkedett, az átlagtermés viszont még az előző évhez képest is 2,7 százalékkal csökkent. A napraforgó vetésterülete emelkedett, a termésátlag lényegesen — közel 9 százalékkal — elmaradt a 83. évitől, de így is magasíább az 1982-es eredménynél. A szálas- és tömegtakarmányok területe az előző éviihez hasonló. A Silókukorica termésátlaga emelkedett, a béltartalmi minősége viszont romlott, mert a vegetáció késése következtében alacsonyabb szárazanyaggal takarították be. Az aszályos időjárás ellenére a lucernaszéna-átlagtermés emelkedett, a minősége azonban nem érte el az előző évi szintet. A zöldségtermesztésnél továbbra is tart a már évek óta tartó terü- letcsökkertés, mélynek fő oka az energia árának emelkedése, az élő munlkaerő csökkenése, drágulása, valamint a megyében megoldatlan átvételi rendszer. A szőlőterület csökkenése megyénkre még nem jellemző, de a telepítés visszafogottabbá vált az elmúlt időszakban. A háztáji termésátlaga elmarad a közös terület átlagától, de itt is tapasztatható a lassú növekedés az elmúlt évekhez viszonyítva. A még ma is kézierő-ligényas ültetvényekben a munkaerő csökkenését a nagyüzemek úgy próbálják áthidalni, hogy a régi telepítésű kultúrákat bérbe adják az igénylőknek, és így a töredék munkaerőt is be tudják vonni a termelésbe. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben az állat- tenyésztés volumenének két fő meghatározója, a szarvasmarha- és sertésállomány. A szarvasmarha létszáma 1980-hoz Viszonyítva több mint 3000-rel nőtt, ezen belül a tehénállomány több mint 500-zal emelkedett. A közgazdasági tényezők nem kedveznek a tejelő tehenészetek gazdaságos üzemeltetésének, ezért azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a termelési szint átlagos, vagy ennél alacsonyabb, felvetődik az ágazát megszüntetésének, vagy hústehén ágazattá átállításának a gondolata. Jelenleg 9 termelőszövetkezetben döntöttek a tejelő tehenészet megszüntetéséről. A sertéstenvész fcés az utóbbi években a legdinami----------------------------------------kusabban fejlődő ágazát volt, 1 976 Óta, folyamatos fejlődése azonban az elmúlt évben számottevően visszaesett. A megye összes sertésállománya közlel 26 000-rel, az anyakoca-állomány közel 2000-rel volt kevesebb, mint 1983 azonos időpontjában. A juhállomány az előző évek tendenciáját folytatva tovább csökkent. Továbbra is számottevő a háztáji gazdaság a szövetkezetekben, kivívott pozícióját tovább őrzi, a közös gazdaságok segítségével. Rekordidő alatt végezték el a Szekszárdi Húsipari Vállalat sertésvágósor-cseréjét A régi vonal kiszerelése és az új beépítése hat hetet vett igénybe. A közel 40 millió forint értékű, NIJHAUS- típusú holland vágósor szerelését 55 ember végzte el. Ezen a munkán kívül még szükségessé vált a tisztaövezetben a bél- és a belsőségszállító szalag tartószerkezetének rozsdamentes acéllal való cseréje is. Az új automata gépsor beállításával nemcsak a munkaerő-megtakarítás volt a cél, hanem elsősorban a termék minőségének javítása. Ígérik, hogy a bel- és külföldi piacokra kerülő körmöt, csülköt, fejhúst és bőrös félsertést ezentúl nem kell főzés előtt „borotválni", és így nagyobb biztonsággal tudják termékeiket értékesíteni. Kapfinger András képriportja Gáztüzelésű perzselő és a gépsor Kézi megmunkálás Automata kaparógép A forrázókád előnye a merüléses forrázás Kajári Anna húsvizsgálatot végez A tisztaövezet első munkafázisa Az automatikus kábítóvilla megkönnyíti a munkát A tmk-sok állandó ellenőrzést tartanak
