Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-21 / 117. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. május 21. Választási nagygyűlés Debrecenben és Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) folyamatainak előmozdításé­iban. Hazai munkánkban és nemzetközi tevékenységünk sarán a jövőben is arra fo­gunk törekedni, hogy sem saját népünknek, sem orszá­gunk egyetlen barátjának ne okozzunk csalódást — han­goztatta befejezésül Szűrös Mátyás. Felszólalt a nagygyűlésen dr. Bartha Tibor, a Tiszán­túli Református Egyházke­rület püspöke, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő képviselőjelölt. Az előtte szóló Szűrös Má­tyás szavaihoz kapcsolódva annak a 'meggyőződésének 'adott hangot, hogy hazánk külpolitikájának elveivel és gyakorlatával minden ma­gyar állampolgár, világnéze­ti különbözőségekre való te­kintet nélkül egyetérthet. Ez­után 'kifejtette, hogy ez az egyetértés nemcsak a kor­mány külpolitikája tekinte­tében egyértelmű. Rámuta­tott : — Az ország vallásos la­kossága is meggyőződéssel vesz részt a nemzeti összefo­gásban, amely a Hazafias Népfrontban valósul meg és bizalommal viseltetik a kor­mányzat programja iránt. — Kormányzatunk komoly munkával, nagy gonddal, sokszor fáradságos folyamat eredményeként rendezte az állam és az egyházak viszo­nyát. Ugyanakkor az egyik fél sem állítja, hogy a kiala­kult renden — kölcsönösen — nem kell még igazítani. iDe tény az, hogy a magyar- országi vallási közösségek kivétel nélkül őszintén és meggyőződéssel támogatják a kormányt. — A jelen rendkívül bo­nyolult nemzetközi viszonyai közepette nagy jelentősége van azoknak az eredmények­nek, amelyeket a napjaink­ban sikerrel folytatott mar­xis ta—'keresztyén diaológus kimunkált. Ez a párbeszéd példát szolgáltat arra, hogy világnézeti különbözőségek ellenére is lehet hazafias és humanitárius célkitűzésekért együttműködni — mondotta Bartha Tibor. A választási nagygyűlésen felszólalt Borza Istvánné, a debreceni Biogal Gyógyszer- gyár laboránsa, Debrecen 1- es számú választókerületének képviselőjelöltje is. A tudás, az ismeret fontos termelési tényező Választási nagygyűlést ren­deztek hétfőn Salgótarján­iban. A József Attila Művelő­dési Központ színházterme zsúfolásig megtelt, de még az intézmény üvegcsarnaká- ha is szép számmal jutott az érdeklődőkből. A mintegy nyolcszáz résztvevő — a vá­ros valamennyi társadalmi rétegének képviselői, Nógrád megye és Salgótarján politi­kai és társadalmi életének vezetői — előtt Letovai Ildi­kó, a megyei népfrontbizott- ság titkára nyitotta meg 3 nagygyűlést, majd Pál Lé- nárd, az MSZMP Központi 'Bizottságának titkára mon­dott beszédet. A műszaki és technológiai fejlesztés fontosságáról, a gazdaság intenzív fejleszté­sének megalapozásához nél­külözhetetlenül szükséges fejlesztésekről szólva han­goztatta: — Pártunk és kormá­nyunk mindig megkülönböz­tetett figyelmet fordított és fordít a tudomány fejleszté­sével kapcsolatos kérdésekre. Az a jelmondat, hogy a tu­domány és a szocializmus szövetségesek, az elmúlt év­tizedek politikájában élő va­lósággá vált. A tudomány munkásai örömmel nyugtáz­ták a tudományos kutatás szabadságáról és a szabad­sággal párosult felelősségéről szóló történelmi jelentőségű tudománypolitikai elv meg­hirdetését. A kutatók aktívan bekapcsolódtak a társadalmi fejlődést érintő kérdések vizsgálatába, és mind a gaz­daságiirányítás korszerűsíté­séhez, mind pedig más fon­tos társadalampolitkiai fel­adatok megoldásához hasz­nosan hozzájárultak. — A következő években .tovább növekszik a tudo­mány szerepe és jelentősége. Az a közismert igazság, hogy a tudás hatalom, egyre in­kább valóságos hajtóerővé válik, különösen azokban az országokban, amelyek termé­szeti erőforrásokban nem 'bővelkednek. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a természe­ti erőforások, a termelőesz­közök és a munkaerő mellett ■a tudás, az ismeret egyenér­tékű termelési tényezővé vált. Kihasználni az ismeretek gyors megszerzésében és hasznosításában rejlő elő­nyöket, valamint előbb tud­ni, mint mások, az fokozza esélyeinket a gazdasági ver­senyben, és erősíti a gazda­ság jövedelemtermelő képes­ségét. Ilyen módon természe­tesnek kell tartanunk, hogy pártunk és kormányunk a jövőben még fokozottabb fi­gyelmet kíván fordítani a tudományos kutatások fej­lesztésére, különösen az új ismereteket feltáró alapku­tatásokra. — Ennek a figyelemnek a kutatás anyagi feltételeinek biztosításában is meg kell nyilvánulni. Javítani szüksé­ges a kutatás technikai fel­szereltségét, korszerű gépek­kel és műszerekkel való el­látottságát. — TársadaLmi-gazdasági fejlődésünk intenzív útra való átállításában, a tudo­mány és technika társadalmi elsajátításában meghatározó szerepe van az általános és szakműveltségnek, a tudás­nak, a kulturáltságnak a szó legszélesebb értelmében. A jelenlegi hazai műveltségi eszményeink között még nem kapott kellő súlyt — talán meg azt is megkockáztatha­tom, hogy azokon kívül re­kedt — a műszaki és ter­mészettudományi művelt­ség. Gondolkodásmódunkban megmaradt egy — ténylege­sen múlt századbelinek mondható — merev megkü­lönböztetés a „műszaki” és a „humán” kultúra között. — Ismeretes, hogy a kul­túra több jelentőséggel bíró szó: egyfelől a műveltséget, másfelől korok és népek anyagi-szellemi javainak ösz- szességét jelenti, ha az egyéb jelentéseit most figyelmen kívül hagyjuk. Senki sem vi­tathatja, hogy a mai korra legjellemzőbb, s egylben az egész emberiség sorsát 'leg­jobban befolyásoló emberi produktum az a technika, amely bennünket körülvesz. Ha e kor kultúráját jelle­mezni akarnánk, akikor azt kellene mondanunk, hogy annak mind anyagi, mind szellemi javaiban a technika döntő tényezőként jelenik meg, vívmányaival es veszé­lyeivel együtt. — Korunkban a technikai és technológiai fejlődés elő­mozdítása olyan társadalmi céllá vált, amelynek megva­lósításához a közművelődési programokat is csatasorba kell állítani. A mai gazda­sági versenyben elérhető po­zíciónk erőssége jelentős mértékben függ attól, hogy termékeinkben mekkora a hozzáadott szellemi érték. Ahhoz viszont, hogy ez a hozzáadott érték nagy legyen és növekedjék, a szellemi ja­vak, a tudás, az ismeret ki­aknázására fogékony társa­dalmi közegre van szükség. Néhány sikeres kezdeménye­zés már bebizonyította, hogy hasznos lehet befolyásolni a társadalmi közeg magatartá­sát közművelődési eszközök­kel. Nagy szükség van arra, hogy vonzó módszerekkel, sokoldalúan fejlesszük a kor­szerű és egyetemes művelt­séget. A technikai műveltség fon­tosságának kiemelése sem- mikéop sem jelentheti a mű­veltség egyéb összetevőinek háttérbe szorítását. Sőt, el­lenkezőleg: a technikai mű­veltség csak a humán mű­veltség talaján, azzal össze­fonódva válhat igazán em­bert szolgáló erővé. A szocia­lizmus építésének nélkülöz­hetetlen velejáróig a társa­dalom műveltségi színvona­lának emelése. Nemcsak azért, mert a korszerű gaz­dasági tevékenységnek egyre inkább előfeltétele a mű­veltség, hanem azért is, mert a szocialista társadalmi vi­szonyok, a szocialista élet­forma vonzásának erősítése csak a műveltség színvona­lának emelésével lehetséges — mondotta Pál Lénárd. Ezt követően kért szót Jakab Róbertné, a Magyar- országi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének főtitká­ra, a Hazafias Népfront or­szágos listáján szereplő or­szággyűlési képviselőjelölt. — Itt Salgótarjánban ne­héz elfogultság nélkül szól­nom — mondotta bevezető­ben —, hiszen Nógrád me­gye az én szűkebb hazám, szülőiföldem, gyermekéveim tanúja, ahol megtanultam szlovák anyanyelvemat, majd az iskolában a magyart, ame­lyet második anyanyelvem­ként tisztelek és szeretek. Szólt arról, hányféle jel­kép hordozói a májusi ün­nepnapok: a munka, a béke és barátság, az anyák, a gyermekek ünnepe. Vala­mennyi közül a legmagasz- tosabb talán a béke, mert az minden másnak az előfelté­tele. Feltétele mindenekelőtt magának az emberi létezés­nek, amit az tesz igazán em­berivé, ha az tartalmas, gaz­dag és alkotó élet. Ehhez a tartalmas élethez többek kö­zött az is hozzátartozik, hogy tudjuk, kik, illetve mik va­gyunk. — Nemrágiiben megkér­dezték tőlem — mondotta a szónak —, hogyan ítélem meg, mint nemzetiségi, az utóbbi időben erősödő „ma­gyarságtudatot”. Azt felel­tem: örülök neki. Illyés Gyu­lával válaszolva: „Amígcsak magyar vagy, a magyarokat sem tudod becsülni, észre sem veszed őket. Előbb per­sze magyarnak keli lenned. Ahhoz, hogy valamit felül­múlj, az első, hogy érd el!” Ügy vélem, ez az út az in­ternacionalizmushoz vezet. Aki tudja, hogy hová tarto­zik, nem válhat nacionalis­tává. Történelmünk közös, hagyományaink szorosan ösz- szeforrottak. A magyarorszá­gi nemzetiségek ősei közel 300 éve telepedtek le jelen­legi lakóhelyükön. Együtt él­tünk át sikereket, tragikus fordulatokat, botladozásokat. Környezetünket, hazánkat együtt tettük olyanná, ami­lyen. Felszólalt még a választá­si nagygyűlésen Brutyó Já­nos, az MSZMP KB tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalmazott elnöke, Nógrád megye 2. számú országgyű­lési választókerületének kép­viselőjelöltje, Borok Sándor- né, a salgótarjáni Ady End­re Művelődési Ház könyvtá­rosa, a salgótarjáni 32-es vá­lasztókerület, valamint Sza­bó István, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, a salgótarjáni 16- os választókerület tanácstag- jelöltje és Balogh Judit, a Salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallga­tója, első választó. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Radovan Vlajkovi- csot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el­nökségének elnökévé történt megválasztása alkalmából. * Maróthy László miniszter­elnök-helyettes hétfőn a Par­lamentben fogadta Hailu Ji- menu etióp ipari minisztert, aki Kapolyi László ipari mi­niszter meghívására tartóz­kodik hazánkban. MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszk­vában fogadta Giovanni Cer- vettit, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagját és meleg, baráti légkörű meg­beszélést folytatott vele. BONN A NATO kizárólag tanács­kozási joggal rendelkező par­lamentjének, az Észak-atlanti Közgyűlésnek stuttgarti ülés­szakát 'lezáró hétfői plenáris ülésén Helmut Kohl nyugat­német kancellár beszédében ezúttal is nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az NSZK részt vesz-e az Egyesült Ál­lamok űrfegyverkezési prog­ramjában. HAVANNA A kubai kormány jegyzék­ben tiltakozott az Egyesült Államoknál - 'amiatt, hogy a floridai Jósé Marti rádióadó hétfőn Ruha-ellenes félfor- giaító műsort kezdett sugároz­ni. A Havannái kormány az ilyen műsorszórást cinikus ki­hívásnak nevezte és válasz­ként a kétoldalú kapcsoilato- ikalt érintő élllenintiézketiéseket jelenített he. BUKAREST János Károly spanyol ki­rály és félesége, Zsófia ki­rályné hétfőn hivatalos láto­gatásra Bukarestbe érkezett. A királyi párt az otopenl re­pülőtéren N.icolae Ceausescu, az RSZK el nöke, és Elén a Ceausescu köszöntötte. BÉCS Osztrák 'közvetítessél tavaly szeptember óta folyt tárgya­lások Vezették a hétfői izra­eli —pállasz tin f ogol ycseréhez — közölték Becsben. Ennek enediményekémt hétfőn Genf- íhen, illetve a Közel-Kéleten összesen 1150 palesztin, il­letve libanoni siítát enged­nek szabadon, 3 izraeli hadi­fogoly elleniében. BEJRUT Heves harcok folynak va­sárnap eSte óta Nyugat-Bej- rútban palesztin fegyveresek és a siíta Amal mozgalom tagjai között. Az összetűzé­seknek legkeviésebb 35 halá­los és 200 sébesü'lt áldozata Van. Mai kommentárunk Huszonhat amerikai Moszkvában 'Malcolm Baldrige amerikai kereskedelmi miniszter né­pes delegáció élén szovjet- partnerévéi, 'Nytifcólój Patóll- asevvel tárgyal. IÁM ismert & jelenlegi nemzetközi hely­zetet, joggal Maipjla fel á fejét e hír hálllátálrá. Az igazság ugyanis az, hogy lamerikai részről az utóbbi időben annak érdekében tettek -meg inkább mindent, hogy az ember el­szökjön a kiét ihataiimas ország között ilyen szintű gazda­sági megbeszélésektől. Hla erről & liéimáról a világ egyálta­lán hallott väl&miit, 'az jobbára ylaliamíilyen washingtoni 'korlátozó intézkedéssel függött össze . .. Ez persze, nem volt mindig így, 'és Italán mondanunk sem 'kell, hogy ennek okai nem gazdasági, hanem politikai ter­mészetűek. Az a testület, a szovjet—lamerikai kereskedel­mi bizottság, amelynek ülésén vesznek részt mosit a mi­niszter vezette amerikai küldöttség tagjái, már 1974 óta létezik. A meg,alapítása ultáni fél évtized a nagy enyhülés időszaka vollt: 1979-re az USA a Szovjetunió második legnagyobb tőkés partnerévé vált. Most már Csák a hato­dik, és ez iaz egyeltlén szám iS érzékelteti, hogy a tárgyaló feleknek volna miin javítaniuk. A történtekért kizárólag a máSlilk fél a felelős, és moist sem la Szovjetunión múlik egy esetleges javulás. Amikor Ronald Reagan lett az Egyesült Államok elnöke, az addig -tartó rend a szovjet—amerikai kereskedelem területén is megváltozott: egymást követték az Olyan intézkedések, amelyek nyomán immár félreérthe­tetlenül a disZkriimlilnáaiós etmbargópolitlka vált uralko­dóvá ebben a fontos viszonylatban. Ezt nemcsak az abszo­lút számok (tehát 1983-tól a hatodik hely, 1,9 milliárd rübel forgalommal), hanem az áruforgalom szerkezete is megSinyilette: negyedére Csökkent a gépek és műszaki be­rendezések részaránya. Ennek a meglehetősen hosszú alagútnak a végén 1985, januárjában villant az első 'fénysugár: ákkor -még mi­niszterhelyettesi szintű megbeszéléseik folytak ;a két fél között. Az amerikaiak, lakik adidig főleg a „totális szem­benállást” hangsúlyozták, -akkorra már egyetérteni lát­szottak abban, hogy a kölcsönös kereskedelem fejlesztésé­nek „reális feltételéi” valnnák. Hát persze, hogy vannak! A gazdasági lehetőségek adot- 'talk, az akadályok eddlig liS 'politikai természetűek voltak és eddig liis csak az egyik fél részéről. Ezék a koordináták, a jövő belőlük következik. Mivel a két óriás közötti keres, 'keddiem politikai döntés nyomán került mélypontra, a kibontakozás US csak politikái döntés nyomán képzelhető el — méghozzá nem a MosZkva, hanem a Potomac folyó partján. HARMAT ENDRE Valutaárfolyamok VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1985. május 81—28-ig Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 32235 6 713,53 Ausztrál dollár 3 400,72 3 611,08 Belga frank 80,43 85,41 Dán korona 451,26 479,18 Finn márka 776,26 824,28 Francia frank 531,17 564,03 Görög drachma a) 36,05 38,27 Holland forint 1 434,60 1 523,34 Japán yen (1000) 196,62 208,78 Jugoszláv dinár b) 19,00 20,18 Kanadai dollár 3 589,13 3 811,13 Kuvaiti dinár 16 271,19 17 277,65 Norvég korona 560,42 595,08 NSZK márka 1 619,61 1 719,79 Olasz líra (1000) 25,36 26,92 Osztrák schilling 230,44 244,70 Portugál escudo 28,55 30,31 Spanyol peseta 28,72 30,50 Svájci frank 1 924,61 2 043.65 Svéd korona 557,24 591,70 USA dollár 4 910,64 5 214,40 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as Választások Magyarországon (2.) Harc a szólásjogért Az első magyar népképvi­seleti nemzetgyűlés az 1848. évi és V. törvénycikk alapján 1848 nyarán Pesten ült össze. A régi Vigadó épülete, majd később az egyetemi templom volt az ülésterem. Amikor a képviselőknek menekülniük kellett, Debrecenben tartot­ták meg 1849-ben azt a híres nemzetgyűlést, amelyen ki­mondták a Habsburg-ház trónfosztását. Amikor aztán az „októberi diploma” úgy intézkedett, hogy a képvise­lők 1861. április 2-án Budán „gyűjtenek össze”, Pest szabad királyi város közgyűlésén 1861. január 16-án felterjesz­téssel fordultak a helytartó- tanácshoz, hogy az 1848. IV. te. alapján az országgyűlése­ket ne Budán, hanem Pesten tartsák meg, ahogy azt a tör­vény kötelezően előírta. S mivel a helytartótanács vá­laszában arra hivatkozott, hogy az országgyűlés Pesten megfelelő épület hiányában nem tartható meg, a város vezetői hatalmas energiával láttak hozzá, hogy rendkí­vül rövid idő alatt otthont adjanak az országgyűlésnek. Addig is a felsőház ülései­nek színhelyéül a Nemzeti Múzeum nagytermét, a kép­viselőház számára a Nemze­ti Lovarda átalakított épüle­tét javasolták. A császár azonban ragaszkodott Budá­hoz. Az országos tiltakozások eredményeként végül is Fe­renc József kompromisszu­mos megoldást fogadott el: az országgyűlést a budai királyi palotában nyitották meg 1861. április 6-án, és még aznap délután a képviselők testületé a Nemzeti Múzeum nagytermében meg is tartotta első ülését. A második ülésen már egy ideiglenes képvise­lőház építéséről tárgyaltak. Az Országház építésének vitáját azután Deák Ferenc indítványára félbeszakítot­ták, amíg nem érkezik vá­lasz arra a feliratra, amely­ben az országgyűlés kérte az uralkodót az 1848-as törvé­nyek visszaállítására. Ferenc József erre 1861 augusztusá­ban feloszlatta az országgyű­lést, amely összesen öt hóna- nig működött. Legközelebb Ferenc József 1865-ben — amikor Ausztria ismét baiba került — kényszerült a ma­gyar országgvűlés összehívá­sára. Ekkor Ybl Miklós ter­vei alapján az akkori Főher­ceg Sándor utcában (ma: Bródy Sándor utca) száz nap alatt felépítették az ideigle­nes kénviselőházat. Decem­ber 10-re. a megnyitás nap­jára az épület ugyan készen állt, de az ülést mégis a Nemzeti Múzeum nagytermé­ben tartották meg, mert az új házat nyirkossága és a be­rendezés hiánya miatt nem tudták használatba venni. Ezt a Főherceg Sándor utcai épü­letet azután többször is át­építették (1867-ben a képvi­selőház emiatt csaknem két hónapig az Akadémia nagy­termében tartotta ülését), so­ha nem tudott valóban ottho­nává lenni a képviselőknek, akik mégis több mint 35 esz­tendeig használták azt kény- szerűségből. Az 1848-ban hozott válasz­tói törvényt 1874-ben a kapi­talista fejlődéssel megválto­zott körülményekhez igazítot­ták ugyan, de lényegében an­nak alapján döntöttek a kép­viselői mandátumok sorsáról egészen 1910-ig, a Tanács- köztársaság előtti utolsó vá­lasztásig. Ami a maga ide­jében haladó volt, az az idők folyamán Európa egyik leg- reakciósabb választójogává, a mindenkori kormányzat par­lamenti többsége megszerzé­sének eszközévé vált. 1869- ben, a kiegyezés utáni első, és az 1848-as törvény alap­ján lefolytatott választásokon az összlakosság mindössze 6,8 százalékának, 900 ezer férfi­nek volt szavazati joga. Az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom