Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
1985. május 16. rouu ~\ _ KÉPÚJSÁG 3 Képviselőjelöltek 7. számú választókerület, Simontornya Bozsó Jánosné Oroszi Ilona Csapó Jánosné Kütdy Gabriella Tanár, a Gyönki Alsófokú Oktatási Intézmények igazgatója. A csehszlovákiai Nagysáró községben született. A diploma megszerzése óta Györíkön dolgozik. Elismert pedagógus, megfontolt vezető. Sokoldalú érdeklődése, a környezetében élőkkel kialakított emberi kapcsolata hozzájárult ahhoz, hogy a társadalmi megbízatásait magas fokon lássa el. A lakóhelyén az általános iskolai MSZBT- tagcsoport elnöke. Jelenleg a megyei pártbizottság tagja. A közéletben eredményesen dolgozik. Eddigi sikeres életútját több miniszteri kitüntetés és magas mozgalmi elismerés fémjelzi. Kovács Sándor Kertészmérnök, a duna- földváni áfész elnöke, Du- naföldváron született. A diploma megszerzése után agro- nómusként dolgozott, majd az áfész-nél több beosztást töltött be. Munkáját lelkiismeretesen, hozzáértéssel végzi. Határozott, korrekt vezető. Aktív közéleti ember. MÉSZÖV-elnökségi tag. Tagja a megyei tanácsnak, a duna- földvári tanács vb-nek, valamint a nagyközségi párt- bizottságnak. A társadalmi megbízatásait színvonalasan teljesíti. Eddigi életútjának sikrességét jelzik a munkahelyi elismerések, a minisztert és a SZÖVOSZ-kitünte- tések. Technikus, a Simoretornyai Bőrgyár igazgatóhelyettese. Simontornyán született. 1967 óta képviselő. Lelkiismeretesen látta el a képviselői feladatokat. Rendszeresen részt vett és véleményt nydlvání-- tott a választókerület politikai rendezvényein. A Simontornya nagyközségi párt-végrehajtóbizottság tagja. A bőrgyár sportegyesületének elnöke. Munkája alapján elismert, köztiszteletnek örvend. Eddigi munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Orlovácz György Tanár, a Nagydorogi Általános Művelődési Központ igazgatója. Baján született. 1975 óta képviselő. Jó képességű, aktív közéleti ember. Szerény, közvetlen vezető. Rendszeres kapcsolatot tart a választókerület tanácsaival, és gazdasági egységeivel. A falvak fejlődésével kapcsolatos ügyes-bajos dolgokat a szívén viseli. A sokoldalú közéleti tevékenységét eredményesen látja el. Az eddigi sikeres életútját több kitüntetés és magas mozgalmi elismerés fémjelzi. Kábeltévé és műholdak A műholdas műsorszórás várható fejlődéséről, hazai alkalfnazásárrak lehetőségeiről, valamint a kábeltelevíziózás fejlesztéséről szervezett szakmái tanácskozást a Posta Rádió, és Télevíziámű- szaki Igazgatóság és a Közlekedéstudományi Egyesület szerdán, á Postás Művelődési Központban. A tanácskozáson mliintegy kétszáz hazai szakember vett részt. Az előadásokból kitűnt, hogy a műholdas műsorsugárzásnak számtalan előnye van a földi adóhálózattal szemben. A létesítési költségek nagyjából megegyeznek ugvtam, de amíg a földi rendszer üzemeltetése igen drága, a műholdé gyákortatílag elenyésző. Ez 'utóbbinak előnye az is, hogy az általa sugárzót tműsor az egész ország területén kifogástalan minőségben vehető, nincs szükség a költséges átjátszóadó-hálózat kiépítésére. Magyarországon fokozatosan megteremtik a műholdas műsorszórás vételének műszaki lehetőségeit és várhatóan a 90-es évek évek elején a televízió 3. műsorát már mű- 'hold fogja közvetíteni. A kábeltelevíziózás iránt egyre nő az érdeklődés Magyarországon, ám ennek műszaki, technikai lehetőségeit ma még nem aknázták ki tel- jeslkörűen. A központi műsor elosztásán és a helyi műsorok Sugárzásán túl ugyanis a kábeltélevízió-hálózát alkalmassá tehető egy-egy lakótelepen vagy egy egész településen információ-szolgáltatásra, adatátvitelre is. Vb-ülés Tamásiban Tegnap, május 14-én, ülést tartott a Tamási Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület meghallgatta Gölöncsér János városi .tűzoltóparancsnok és Szemes Márton, az önkéntes tűzoltóegye- sület parancsnokának a város tűzvédelmi helyzetéről, az önkéntes tűzoltóegyesület tevékenységéről szóló értékelését. E napirend tárgyalásánál jelen volt dr. Márton Pál megyei tűzoltóparancsnak is. A minden részletre kiterjedő beszámoló után a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a város területén tovább folytatódik az érték- koncentráció. Lassan nőnek a raktározásra szánt területek, fokozódik a zsúfoltság, így nem változik 'kedvezően a felügyelet. A szövetkezeti ipar tűzvédelmi helyzete javult, az állalmi ipar tűzvédelmi irányításában lazulás tapasztalható. Hosszú idő óta stabil az erdő- és az állami gazdaság tűzvédelmi helyzete lés továbbra is javulás tapasztalható a termelőszövetkezeteknél. A testület a városi önkéntes 'tűzoltóegyesület tevékenységét jónak értékelte, megállapítva azt, hogy minden beavatkozásuk — a városban és a városkörnyéken — minden esetben eredményes volt. 8. számú választókerület, Dunaföldvár Ünnepség Mözsön az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben Az elmúlt év eredményes munkájának értékelésére, ünneplésére hívta össze a tagság képviselőit a mözsi Új Élet Termelőszövetkezet vezetése. Rákkor József né levezető elnök köszöntő szavai után Arany István, a termelőszövetkezet elnöke beszélt a közös gazdaság dolgozóinak 1984. évi becsületes munkájáról, és az ebből következő szép eredményekről. Arról, hogy tavaly jó termést adott a búza, az árpa, a burgonya, és az egy magyartarka tehénre ju. tó tejtermelés átlaga 5 196 liter volt. Hízó sertésből 4856 darabot értékesítettek. A szövetkezet közéi 19 millió forintos nyereséget ért el. Arany István végezetül beszélt az ez évi feladatokról, hangsúlyozva, hogy továbbra is számítanak a tagság, a szocialista brigádok odaadó munkájára. A szövetkezet elnökének értékélő beszéde után Mátyás István, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese az 1984-es esztendő gazdasági eredményeinek elismeréséként átadta a Mezőgazdasági Münisztérium és a TOT élismerő Oklevelét. Ezt követően egy dolgozó Kiváló Munkáért minisztert ki- tüntetsét kapott, egy szövetkezeti tag a TOT kiváló munkáért kitüntetést, hárman a termelőszövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést vették át. öregek (III.) Egyedül nagyon nehéz Hiányzik a társ „Az életkor előrehaladtával a nyugdíjas helyzete általában nehezedik, elmarad a kiegészítő jövedelem, többnyire csökken az aktivitás, romlik az egészségi állapot. Növekszik a magukra maradottak, az egyedül élők, ápolásra, gondozásra szorulók száma.” „Az egyedül élő önmagukról gondoskodó nyugdíjasok száma mintegy 430 ezer fő.” (A XIII. párt- kongresszus anyagából.)- * Egészen kicsi és nagyon el- - hanyagolt ház a falu yégén. A kerítés csak jelkép, ezzel szemben a kiskert gondozott. A kutya meg van kötve, de nem lehet elmenni mellette. A tanácstól tudjuk, hogy a tulajdonos téeszjáradékos, nyolcvanéves, szociális étkeztetésben részesül, gyereke sosem volt, férje sem. Egész életében magányos volt, nem szeretett senkit és őt sem szereti senki. — Beengedne? — Kik maguk, minek jöttek, már megint a tanácstól? — A tanács segít magának ... — Nem szorulok senkire. — Szeretnénk beszélgetni, az újságtól jöttünk. — Nem rossz egyedül? — Megszoktam. — Ha válaszolna néhány kérdésre. — Hogy aztán kiszerkesz- szenek az újságban. — Elolvashatja — Csak egy elemit jártam. Nem mondok semmit. — A tévét nézi? — Minek az nekem? — Rádió? — Elromlott, mi közük hozzá? Tényleg, most van közünk hozzá, vagy nincsen? * A Minisztertanács határozata alapján az egészségügy az egész országban felmérte a hetven feletti nyugdíjasok, járadékosok, illetve a jövedelemmel nem rendelkezők helyzetét. Nem azért, hogy tudják, hanem főként azért, hogy segíthessenek. Szép számmal vannak viszont, akiken nem lehet segíteni, mert nincs kapcsolatuk a világgal, sőt visszautasítják a segítséget. Inkább elképesztően kevés pénzből kijönnek, egy tojást esznek, a másikat eladják, csak hogy kérni ne kelljen. A népfrontaktivisták találtak ágyban fekvő beteget, Kerényi Rezsőné akinek nem volt aki kiváltsa a gyógyszerét, és olyant, akinél három napja nem volt a télen fűtés, mert nem volt mivel fűtenie. Ilyenkor azonnal intézkedtek, a gyógyszert még menet közben kiváltották, a tanácsot értesítették, szereztek tüzelőt, befűtöttek. A leginkább magukba zárkózottak azok, akiknek vannak ugyan gyerekeik, de azok nem törődnek velük. Rajtuk valóban szinte lehetetlen intézményesen segíteni, hiszen az elsősorban a család kötelessége — lenne. Hiszen azok is sokan vannak, akiknek nincs senkijük, mindig a legjobban rászorulók az elsők. Azt viszont rendszerint nem kérik, sőt tiltják a magukra maradt szülők, vagy szülő, hogy a tanács, illetve a bíróság intézkedjen a szülőtartásról. Az ellenkezőjére is van példa, hogy a szülő nem érdemli a gondoskodást, mert egész életében nem törődött a gyerekeivel, csak akkor szólalt meg a szülői szív, amikor már gyenge lett a kar. * Joggal mondhatjuk, hogy a szocializmus negyven éve elvben mindenkinek megteremtette a felemelkedés lehetőségét, de az egyéni sorsok néha furcsán alakulnak. A hetven feletti nemzedékből a nőknek nemigen akadt munkaalkalom. Ha nem dolgoztak, nyugdíj sincs, ha a férj nem lépett be a termelőszövetkezetbe, bizony előfordulhat, hogy nincs más lehetőség, mint az állandó szociális segély és a gondok a mindennapi betévő falatért. * Úgy mutatkozik be, hogy özvegy Kerényi Rezsőné. Nyolc órában dolgozik a szakszervezeti művelődési házban. Főként a könyvtárban, a kiállításokon található, elegáns idős hölgy. Hogyan is került Budapestről Szekszárdra? — Szomorú körülmények között jöttem a városba. A férjem MÁV-osztályvezető volt, körülbelül öt éve lett mindkét lába érszűkületes. Lelkiismeretesen kezelték, de megmondták az orvosok, hogy elkerülhetetlennek látszik az amputáció mindkét lábon bokában. Az V. kerületben laktunk a harmadik emeleten. Felkészültünk az űj életre, elcseréltük a lakásunkat Százhalombattára, egy az egyben. Csak akkor derült ki, hogy százezer forint az értékkülönbözet, amikor vissza akartam menni. Nem tudtunk nyerészkedni, illetve eszünkbe sem jutott. Mint ahogy az sem jutott az eszembe, hogy meghalhat a férjem. Tavaly január 16-án este tévénézés közben öt perc alatt meghalt mellettem, szívrohamban. — Ki segített? — A pártszervezetből ismerte a férjemet egy fiatalember, ők intézték a temetést, meg amit kellett. Idegösszeroppanást kaptam, aztán úgy ahogy rendbe hoztak. — Miért költözött ismét? — Nem tudtam ott maradni abban a lakásban, az orvosok is azt mondták, hogy ott nem tudnak meggyógyítani. Hirdettem, több válasz is jött, végül egy sezekszár- di fiatalasszonnyal cseréltünk, aki ismét össze akart házasodni az elvált férjével, így jöttem Szekszárdra. Teljesen ismeretlenül, csak azzal a sofőrrel és családjával volt nexusom, akik a költözést intézték. Kedves fiatal házaspár, két kisgyerekkel. Nagyon szeretem őket, ők is kedvesek, becsületesek velem. — Hogyan került a Munkásotthonba? — Olvastam a Népújságban egy hirdetést. Elmentem a kórházba tálalósnak, aztán az osztályt tatarozták, nehezebb lett volna a másikon dolgozni. Megint a Népújságban olvastam, hogy társ- talanok klubja alakul a Munkásotthonban. Eljöttem, és találtam is társakat, ha más módon is. öt lelkes kedves fiatalt találtam itt a művelődési házban, akik kíváncsiak voltak az életemre. Nagyon szeretek itt lenni köztük, és remélem én is tudok segíteni nekik valamit. Meg egyáltalán tudok még tenni valamit a közösségért. Amíg bírom, dolgozom. — Mikor beteg volt, ki gondozta ? — Senki, fizikailag egészséges vagyok, csak nem tudom túltenni magamat a történteken. Semmi sem pótolhatja a hiányát annak, aki már nincs. Majdnem ötven évig volt a társam, mindenben. öreg korunkban is mindig tudtunk miről beszélgetni. Kérdőjellé vált az életem, nem tudom mi lesz. Mindenütt jó, csak otthon nem, mert ott nagyon egyedül vagyok... Folytatjuk. IHAROSI IBOLYA— V. HORVATH MÁRIA Fotó: CZAKÖ SANDOR Beszélő kezek Következik: Segítő nagyszülők.
