Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
1985. május 16. A NÉPÚJSÁG Pass Lajos: Ez a néni Ez a utáni olyan pici — Hiszi-ie a Pisai ? '— Tavaszi szél is éltvtisZi! — Nem hiszi a Piszi. Pedig vinné, hia a zsebe Cérnával nem volna tele. Ugyan — kétüi Piszi — Akikor is csak felröppenne. Pitypangej tőernyő lenne — véliegeti Piszi. Csakhogy tű is van zsebében Ugyan — kérdi Piszi — Miire jó a tű, ha nem szúr? Arra: viarrjon, ne myughas- son. Néninek csak munkát adjon: El ne röpítse a szél. A falpenészedés ellen Az éj lakásokban a harmadik-negyedik éviben a sarkokban vagy mennyezetszint alatt gyakran sárgás, majd egyre sötétedő foltok jelennek meg, aZtán egyszerre szürkiés-zöldles bevonat teszi még feltűnőbbé a képet. Majd kiszárad a fal — vi- gaSztálódinák a lakók és szidni kezdik a műanyag alapanyagú festékeket, az zárja el a természetes szellőzést. Szellőztetnek, majd még erősebben fűtenék, segítvén a száradást. Az eredmény azonban lehangoló. Minél melegebb a lakás, annál inkább terjednek a penész- föl tök. Mit tehet ellenük tenni? A penészedésnek többféle oka lehet, amit a helyszínen szakértő mérnök (nem kőműves!) tud biztosan megállapítani. Az egyik hibaforrás az aljzat elemi szigetelésének hiányossága lehet. Ha a téglafal építésénél az aljzatbeton síkjában a legalább bét réteg bitumenlemez fal- szigetelés elmaradt, a nedvesség akadálytalanul felszívódik, s ez a penészedés, majd az azon megtelepedő gombásodás talajává válik. A faiszigetelés utólagos elkészítése megoldható szakaszos falbontással1, bár ez igen munkaigényes. További hibaforrásul szolgálhat a nem megfelélő vízzáró, illetve víztaszító lábazat, valamint az épültet körüli betonjárda, vagy faltő- CsafclákoZás külső bitumenkiöntésének la hiánya is. A fal nedvesedését okozhatja a tető vízelvezetésének rossz megoldása, a függőereszcsatorna vagy a lefolyócsaíoma szitás átJlyukacsosodáSa is. A nedvesedés közvetlenül megakadályozható a fal lábazati részében készített ferde furatokba öntött Sziliko- föb víztaszító folyadékkal. A másik gyakori jelenség télidőben: az ablakok bepárásodása. Egy helyiségben lévő nedvességtartalom akkor csapódik ki, ha a határoló felüliét hőmérséklete eléri a hanmiatpontot. Ez függ a levegő légállapotétól, a hőmérséklettől és a relatív páratartalomtól. Tehát az ablakiéi üllet akkor hűl le harmatpontra, ha a belső páratartalom nagy, és a hőmérséklet alacsony. Mit lehet tenni a harmatpomt elkerülésére? A két ablaküveg közötti 'légállapotot kéül befolyásolni: legyen kicsi a pára- tartalom a hőmérséklet pedig magas. A két üvegréteg közé ne Ikerüljön pára se belülről, se kívüliről. Ki való az egérhez? Egyszer az egér elhatározta: egér-fiának olyan menyasszonyt keres, aki a legerősebb ezen a kerek világon. Megkérdezte az embereket, mondják meg neki, vajon ki a legerősebb. Azt mondják: az emberek között csakis az uralkodó a legerősebb — eredj, kérd meg a fiadnak a lánya kezét. — Az emberek azt mondják, te vagy a legerősebb ezen a világon. Add feleségül a fiamhoz a lányodat. — Sokkal erősebb nálam a tűz — feleli az uralkodó —, hiszen a legkisebb szikrája is fájdalmat okoz. Elmegy az egér a tűzhöz. — Mond csak tűz, ki a legerősebb kettőtök közül: te vagy az uralkodó? így szól a tűz: Kaukázusi népmese — Ha én lennék a legerősebb, hogyan olthatna el a viz? A víz erősebb nálam. Az egér felkeresi a vizet. — Vizecském, vizecském, te vagy a legerősebb, vagy a tűz? — Ha én lennék a legerősebb, akkor nem szárítana fel a Nap. Megkérdezi az egér: — 0 mondd, te drága Nap, erősebb vagy a víznél? — Ha az lennék, miért takarnának el a felhők? — Felhőcskék, felhőcskék, ti erősebek vagytok, mint a Nap? — Ha erősebbek lennénk, akkor nem kergethetne el a szél. A szelet is megkérdezi az egér: — Mondd csak szél, erősebb vagy mint a felhő? — Ha én lennék a legerősebb, akkor miért nem tudom kitépni a bokrot gyökerestől? — Hallod-e, te bokor — fordult hozzá az egér —, te vagy a legerősebb? — Nem én, hanem az egér! Hiszen ő elrágja a gyökereimet! Így hát az egér meggyőződött arról, hogy 6 a legerősebb széles e világon, s hogy ezen a földgolyón nem akad vetélytársa. Épp ezért, felkeresett e~y másik egeret, hogy fia számára megfelelő feleségre leljen. „Az egér megtalálja a ma. ga egerét" — tartja a közmondás ma is. Baraté Rozália fordítása A tinik bútora - a párnafotel A tizenévesek szívesen ülnek a földön, párnán, szőnyegen. Most bemutatunk egy ülőaükalmasságot, amely minden tini kedvére való: a földön van, 'mégis fotel, úgy léhet benne ülni, elterülni, alhogy tetszik, mivel felveszi a test vonalát. Aki ügyes, saját maga, aki kevésbé, a malma sgédletével elkészítheti házilag. Mii szükséges hozzá ? Jó erős, strapabíró 90 cm széles anyagból (roló vagy nyugágyvászon, kordbársony, puha műbőr stb.) 5 méter szükséges, valamint egy 50—80 cm hosszú, erős Cipzár és habszivacs 'törmelék. A megadott szabásra jz alapján, 10x10 centis kocka- hálózatra felnagyítva elkészítjük a szabásmintát (ráhagyni külön a varráshoz nem kell), majd az anyagra fektetve — próbálgatva a leggazdaságosabb megoldást —, kiszabjuk az anygot. A kisZbott darabokat összegom- bostűzzük, majd összeféred- jük erősebb cérnával, és Le- gépeijük. Tartósabb lesz, ha 2 mm távolságra kétszer tűzzük le a varrásfelületeken. A háta és az alja találkozásánál varrjuk be a cipzárat, amely 50 cm-rnél kisebb ne legyen, hogy kényelmesen ki- tömhésls/ük a kéllő formára. Tanuljunk meg batikolni! A selyem, a pamut, a vászon mind alkalmas a színezésre, továbbá jó minőségű ruhafesték, erős cérna vagy vékony spárga, esetleg körgumi (amivel az anyagot ösz- szefogjuk) szükséges hozzá. Az anyagon megjelenő minta attól függ, hogy az anyagot hogyan gyűrtük, hajtogattuk, sodortuk össze. Ha cikcakk vonalú virágmin. tával akarjuk díszíteni az anyagot, akkor papírból vagy pamutból kis labdácskákat készítünk és azokat cérnával (1. ábra szerint) kötjük a kívánt sűrűségben és vonalban az anyagra. Fontos, hogy nagyon erősen kössük össze az anyagot, így a festék nem érheti a gyűrődésekkel összefogott részt. Miután megfelélő ideig ázott a festékben az anyag, öblítsük át ecetes-sós vízben (minden liter vízhez 5 kanál ecet és egy kanál só szükséges). Ha körkörös mintákkal akarjuk díszíteni az anyagot, akkor a 2. ábra szerint járunk el. Felcsípünk egy részt,- majd a közepét visszadugjuk, és jó erősen összekötözzük. Egészen szabálytalan mintánál elegendő, ha az anyagot a 3. ábra szerint először összemarkoljuk, majd megsodorva jó erősen összekötjük. Csíkos mintát úgy nyerünk. ha az anyagot szabályosan összehajtogatjuk (4. ábra), esetleg meg is vasaljuk, és két végén összekötjük. Különösen szép és szabályos lesz a csíkozás, ha a berakást előbb összevarjuk, csak azután kötjük meg (5. ábra). Kullancs okozta agyvelőgyulladás A kullancsokról ismert, hogy élősködők. Főiként vadon élő emlősök, madarak vérét szívják, de átkerülhetnék különböző háziállatokra a legelőkön, vagy kutyákra, macská'kra dis. A petékből kikéit lárvák kisebb emlősökön, madarakon esetleg gyíkokon édősfcödnek Ezekről lehulilvla, úti. nimfa lesz belőlük: a kb 2 mm hosszú, szürkéslblamla állatok mlég nem tivarénettók, de már nagyobb állatokról, sőt laz emberről is 'tudnak táplálkozni. Szívás uítlán a fűben1, vagy á leveleken néhány hét alatt megVedlenek és ivaréretté Válnak. Innen jutnak az emberre: az izzadság okozta vajsav-szagot követve addig másznak, amiig a ibőr alatti hajszálerekre rá -nem találnak. Ekkor igyekeznek idé a 'bőrön át befurakodni. Behatolásukat (csípésüket) sokszor nein is érezni, inert a nyál érzéstelenítő hatású. Ilyenkor a kifejlett példány igen jelentősen megnöveli eredeti térfogatát; egyidejűleg padiig Vóraivadáisgátló nyálat bocsát Ihe. A fertőzés forrása ez utóbbi: A kullancs nyáimiri- gyeiben ugyanis károkozók, főleg vírusok lehetnek. Ezek a vérrel jutnák el az idegrendszerbe, és ott elszaporodnak. A köztudlat csak a? ivaréra üt példányokat tartja veszélyesnek, pedig nerftcsaik az fvarérett példány fertőzhet, hanem a petéből kikerülő lárva, az ebből keletkező nimfa is. A porba kerülő kullamcSürülék belég - Zése lis fertőzhet. A vírussal fertőzött kecske teje nyersen szintén fertőz. A hazai kullancs-ankefalitisz illappangásii ideje 8—15 nap. Szerencsére nem minden kullancs Okozta vírus- fertőzés Okoz Olyan lagyvélőgyuliLadéSt, amelynek klinikái itünétei iis vannak. Enyhe, influenzászerű tünetekkel iis lefolyhat a betegség, ez is védettséget hagy hátra Baj akkor van, ha súlyos a fertőzés, ezek száma évi néhány száz, ennek 2—3 százaléka halálos. Tünetei: hirtelen magas láz, heves fájdalom a nyak, a has, a végtagok táján, erős fejfájás, szédülés, hányinger, majd görcsok és tarkómerevség. Bénulás is bekövetkezhet az agy hártya, áz agyvelő és a gerincvelő gyulladása következtében. Mivel ezekre a vírusokra komolyan ható gyógyszerünk nincs, a betegség liemenetele a szervezet ellenálló, képességétől és a megelőzéstől függ. Utóbbi célra oltóanyag is áll rendelkezésre, de ezzél csak azokat Oltják, Okik veszélyeztetett 'területen élnek, dolgoznák. Táborokban a növényzeten köröskörül vegyszeres Védelmet lehet kialakítani. A nagyközönség, a kirándulók védelmét elsősorban azok a szerek jelentik, amelyek szagukkal elriasztják a kullancsokat. 'Ilyen például a SZUKI és a vietnami balzsam. A megelőzés hatékonyabbá tehető, ha la nyakon, a bokán és a kézfejen jól járódó rUhát visel a kiránduló, ez azonban hagy melegben nem [lehetséges. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy 2—3 óránként átvizsgáljuk a testünket: nincs-e benne kullancs. A tapasztalatok szerint ugyanis a megtapa- dóstől itöbb mint három órára van szüksége ennek az élősködőnek ahhoz, hogy a hajszálérhez eljusson, és nyálát oda bebocsásisa. Ha ezen idő előtt felfedezzük, még idejében eltávolíthatjuk. 'Erre a legjobb módszer: elzárni a levegőtől. Gázcsere nélkül ugyanis életképtelen. Legcélszerűbb valamilyen zsíros anyaggal, akar napolajjal, naplkenőccsel, akár va'jjlal, zsírral, Olajjal Végezni ezt, de jobb hiányában a nyál is megteszi. Levegőtől elzárva kb. negyed óra alatt kimászik a bőrből, ha dimes még túl mélyen. Az ezzel a témával foglalkozó ismeretterjesztő közlemények sorra-nemdire hangsúlyozzák, hogy ne erőszakká! tépjük ki a még kapaszkodó kullancsot, mert a bennmaradt rész gyulladást okoz. Ez önmagában igaz. Viszont tudnunk kell, hogy a fertőzés a kullancs potrohán elhelyezkedő nyálrriirigyektől származik elsősorbán. Ha tehát az állatnák ezt a részét idejében kitépjük, még ha fertőzött, vírust ürítő példányról vOtt is szó, akkor is eredményes, ha a szájSZerVe a sZipókávál és a fejével együtt beszakadt. Ez az idegen anyag úgy tekintendő, mint egy tüske; 'többnyire kisiebb-nagyobb gyulladást okoz. Érdemes, sőt fontos, 'hogy fertőtlenítőszerrel békemijük. E célra igen alkalmas a memtőládá- ban lévő jódampulla tartalma. iEz követően — általában néhány nap tálait — önmagátiál kilökődik a maradvány. A Imliancsökniak csak egy töredéke tartalmaz fertőző vírust. Mivel azonban előre nem tudhatjuk, hogy fertőző kullancs került-e a bőrre, nem szabad a megelőzést elhanyagolni. (K. K.) Ország-város, kicsit másként Az ország-város néven közismertté vált játék biztosan nem újdonság számotokra. Talán eredeti formájában, ahol azonos kezdőbetűvel. kell ország, város, növény és egyéb neveket felírni, már unalmas is. Segíthettek a dolgon, ha szigorítjátok a játék szabályait. Vagy újabb fogalmaikkal Ibővítiték a meghatározandó dolgok körét. Miből iis állt a régi játék: ORSZÁG VÁROS HÍRES EMBER NÖVÉNY ÁLLAT FIŰ LÁNY i(mév). Hogyan idéz ki bővítve? A már felírtak mellé jönnék a 'következők: VÉDETT ÁLLATOK VÉDETT NÖVÉNYEK KIHALT ÁLLATOK KÜLÖNÖS TÁRGYAK. Természetesen más módon is nehezíthető a 'játék. Ha például megállapodtok abban, hogy dem csupán az első (betű, de az első szótag is azonos kell, hogy legyen minden meghatározásnál. De megállapodhattok abban is, hogy nem a szó első betűje, hanem az utolsó, vagy utolsó ikettő ugyanaz, tálán éhben a variációbán a legnehezebb kitölteni a teljes táblázatot. Edzésként ellátogathattok valamely 'könyvtárba, ahol a ritka és védett élőlényekről szóló- 'könyvekre bukkanhattok. Mi több, ha csendesen játszotok, elképzelhető, hogy a könyvtár egyik termében is nekiáll'hattok az ország-városnak. Így a vitás kérdéseket is könnyebb lesz eldönteni, hiszen minden kézikönyv a rendelkezéstekre áll.
