Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. május 16. Ünnepség a Belvedere-palntában (Folytatás az 1. oldalról.) tatott rá az osztrák kormány­fő, hangsúlyozva: az Auszt­riával szomszédos országok külügyminiszteréinek jelen­léte jelképezi Ausztria tuda­tos, gonddal ápolt jószomszé­di politikáját. Az ünnepség után Rudolf Kirchschläger államelnök díszebédet adott a jubileum külföldi vendégeinek tiszte­letére. A külföldi külügymi­A KGST YB ülése Szerdán Moszkvában meg­kezdődött a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának 114. ülése. A vb-ülésen magyar részről Marjai József minisz­terelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-kópviselője vesz részt. A KGST titkárságának elő­zetes tájékoztatója szerint a Végrehajtó Bizottság meg­emlékezik a II. világháború befejeződésének 40. évfordu­lójáról, majd faként azt te­kinti át, hogy miként való­sulnák meg a KGST-orszá- gok múlt évi moszkvai felső szintű gazdasági értekezletén hozott döntések. Megvizsgál­ja többek között a tagorszá­gok népgazdasági terveinek koordinációjával kapcsolatos munkáikat, áttekinti a nyers­anyag- és energiaforrások hatékonyabb kihasználását szolgáló intézkedéseket, s megvitat több, a KGST szer­veiben végzett munka töké­letesítésével kapcsolatos kér­dést is. A Végrehajtó Bizott­ság ülése foglalkozik a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa ez év június 25—27. között Varsában megtartandó soron következő ülésszaká­nak előkészítésével is. A Művelődési Minisztérium közzétette a következő, az 1985—86-os tanév munka­rendjére vonatkozó utasítá­sát. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási in­tézmények nappali tagoza­tán augusztus 31-én, illetve szeptember 1-én tanévnyitó ünnepéllyel, a dolgozók ál­talános iskolájában a rend­tartás szerint megállapított első foglalkozási nappal, az állami zeneiskolákban pedig szeptember 2—5. között szer­vezett tanévnyitó ünnepély­niszterek többsége, köztük az amerikai, George Shultz, még szerdán elutazott az osztrák fővárosból. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter több kétoldalú megbeszélése után várhatóan csütörtökön tér haza Moszkvába. Várlkonyi Péter külügymi­niszter az osztrák kormány meghívására részt vett az államszerződés aláírásának Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására ma hi­vatalos látogatásra hazánkba A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa — Szabó István elnökletével — szer­dán ülést tartott. Az Orszá­gos Tanács megvitatta, s ál­lásfoglalásában összegezte az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozatából adódó fel­adatokat. A testület egységes véleménye, hogy a kongresz- szus határozatából a mező- gazdasági szövetkezetekre háruló feladatok teljesíthe­tők. Vallják, hogy a kong­resszus határozata olyan át­fogó programot tartalmaz, amely tovább erősíti szocia­lista társadalmunk alapját, a munkás-paraszt szöveséget. Az állásfoglalás rámutat: a mezőgazdasági szövetkeze­tek jövője szempontjából is kulcskérdés, hogy jövede­lemtermelő képességük foko­zódjék, a jövedelmező gaz­dálkodás legyen az alapvető követelmény. Az érdekképvi­lyei kezdődik a tanév. Az első félév 1986. február 2-ig tart. A tanév utolsó tanítási napja az általános iskolák­ban 1986. június 13., a közép­fokú iskolákban június 6. A középiskolák érettségiző osz­tályaiban, az egészségügyi szakiskola végző osztályai­ban, május 9-én, a szakmun­kásképző iskolák utolsó év­folyamain május 23-án ér vé­get a tanítás. A téli szünet első napja december 21., utolsó napja 1986. január 3. 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Külügyminiszterünk bécsi tartózkodása során megbeszé­lést folytatott házigazdájával, Leopold Gratz osztrák kül­ügyminiszterrel, valamint Hans-Dietrich Genscherrel, a Német Szövetségi Köztársa­ság külügyminiszterével. Várkonyi Péter szerda es­te hazautazott az osztrák fő­városból. érkezik Szid Szavetszila, a Thaiföldi Királyság külügy­minisztere. seleti munkában olyan gaz­dasági szabályozási, műszaki fejlesztési és piaci feltételek megteremtését kell szorgal­mazni, amelyek a mezőgaz­dasági szövetkezeteket is a teljesítmények, az eredmé­nyek növelésére ösztönzik, szabad mozgásteret enged­nek érdekeltségi rendszerük alakításához, önkormányzati és szociális kötelezettségeik rugalmas, a szövetkezeti vi­szonyokkal összhangban levő fejlesztéséhez. Ezután a mezőgazdasági szövetkezetek 1984. évi gaz­dálkodásának tapasztalatait értékelte a testület. A zár- számadási adatok szerint a mezőgazdasági alaptevé­kenység 8,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél, a kiegészítő tevékenység azon­ban nem érte el a számítot­tat. A szünet utáni, első tanítási nap január 6., hétfő. A ta­vaszi szünet 1986. április 7- től 11-ig tart: a szünet előtti utolsó tanítási nap április 3., a szünetet követő első taní­tási nap április 14. lesz. Az érettségi (érettségi képesítő) írásbeli vizsgák a középisko­lák nappali tagozatán 1986. május 12-én, a nemzetiségi gimnáziumokban május 9- én, az esti és levelező tago­zatokon pedig 1986. május 26-án kezdődnek. PANORÁMA BELGRAD A Jugoszláviában jövőre tartandó választásoknak hoz­zá kell járulniuk a társada­lom általános politikai moz­gósításához, hogy ezáltal is eredményesen megvalósulja­nak a mostani nehézségek leküzdésére hivatott kulcs- fontosságú feladatok — szö­gezte le a JKSZ KB Elnök­sége. A testület megvitatta a jövőre sorra kerülő válasz­tások előkészítésével és le­bonyolításával kapcsolatos politikai munka programját. PEKING Kína és az Egyesült Álla­mok ipari együttműködési megállapodást kötött, amely­nek alapján amerikai cégek számos elavult kínai terme­lőüzem felújításában vesznek részt — közölte Pekingben Malcolm Baldrige amerikai kereskedelmi miniszter, akit fogadott Csao Ce-jang mi­niszterelnök is. PANAMAVAROS Kedden Panamavárosban tanácskozást kezdtek a kö­zép-amerikai országok — Nicaragua, Salvador, Hondu­ras, Costa Rica és Guatema­la — és a térségbeli válság­ban közvetítő Contadora-or- szágok — Panama, Mexikó, Kolumbia, Venezuela — telj­hatalmú megbízottjai, abban a reményben, hogy közelít­sék Nicaragua, illetve a töb­bi, az Egyesült Államokhoz szorosan kötődő közép-ame­rikai ország álláspontját egy regionális békeszerződés megkötésének feltételeit ille­tően. BONN A nyugatnémet kormány átalakítását és további azon­nali intézkedéseket követelt a vasárnapi, észak-rajna- vesztfáliai vereség hatására a bonni koalíciót vezető Ke­reszténydemokrata Unió egyik országos parlamenti képviselője, Heribert Blens kölni polgármester. LONDON Francis Pyim — Margaret Thatcher 1983 júniusában el­bocsátott külügyminisztere — Oxfordban kijelentette, hogy a kormány gazdaságpolitiká­ja rossz, a kijelölt célokat nem érik el, a munkanélkü­liség szakadatlanul emelke­dik, a gazdasági növekedés csekély, következésképp vál­tozás esetében erről van szó, pontosabban „az alternatívák iránti közönyről”. Francis Pym beszédének a szerdai londoni lapok vezércikkeket szenteltek. érkezik külügyminiszter a thaiföldi Az új tanév munkarendjéről Csökkent a háztáji termelése CsillagHaborti Ronald Reagan úgy tért haza az öreg kontinensről, hogy a bonni közleményben nem esett szó a nagy port felvert, csábító amerikai ajánlatról, a szövetségesek részvételéről a „csillagháborús" tervek kivitelezésében. Mi több, Fran­ciaország nyilvánosan nemet mondott, más kiszemelt part­nerországok pedig bejelentették: még gondolkodniok kell az ügyön. Mindazonáltal tévedés lenne azt hinni, hogy a „hadá­szati védelmi kezdeményezés” — az amerikai űrfegyver­kezési elgondolás — immár megmarad amerikai belső ügynek. Ha csúcsszinten és hivatalos államközi vonalon nem megy, Washington kész ezt a kooperációt más úton becsempészni, és a kormányok feje fölött átnyúlva köz­vetlenül a nyugat-európai vállalatokhoz fordulni. (Japán és Izrael, az együttműködés két másik kiszemelt partnere már hivatalosan is hajlandóságát jelezte a részvételre). . James Abrahamson tábornok, az SDIO — vagyis az amerikai terv végrehajtására létrehozott fegyverkezési­kutatási ügynökség — vezetője kevesebb hírveréssel kí­sért, de a jelek szerint igen hatékony erőfeszítéseket tesz a washingtoni célkitűzés érdekében, és több aduval is ren­delkezik ebben a hosszú távú játszmában. A párizsi Le Monde értesülése szerint már öt nyugati ország vállalatai jelezték, hogy hajlandóak bekapcsolódni az amerikai terv­be; közöttük van a leghevesebb ellenállást tanúsító Fran­ciaország két vezető cége is. Az amerikai tervezet szívóhatásának felmérésekor a politikai tényező mellett ugyanis figyelembe kell venni azt, hogyha Reagan terve megvalósul, öt év alatt 26 milliárd dollárt injekcióznak az élenjáró technológiák ku­tatására. Az amerikai egyetemeken, laboratóriumokban — mint azt legutóbb a francia külügyminisztérium egyik ta­nulmánya is megállapította, — máris olyan légkör ural­kodik, mint például az Apollo-program, a holdraszállás meghirdetésekor. A tudományos kihívásnak legalább olyan ösztönző hatása van, mint magátiak a pénznek. (Ez többek között azzal a következménnyel járhat, hogy „el­szívja” a legjobb európai koponyákat az amerikai köz­pontokba). a kiskapun at? Nyugat-Európának ezzel szemben nincs olyan nagyobb szabású közös technológiai programja, amely hasonló moz­gósító hatással bírna: dz EGK Esprit elnevezésű kutatási terve csak szerény összegekkel rendelkezik, a nemzeti programok pedig nem is reménykedhetnek hasonló nagy­ságrendű támogatásban. A szövetségesek mindazonáltal okkal ódzkodnak az Sül­ben való résvételtől: nyilvánvaló ugyanis, hogy csak a másodhegedűs szerepét játszhatnák, a prioritásokat, az el­osztást Washington ellenőrizné. Éppen erre hivatkozva vetette fel a hivatalos Párizs a maga ellentervét, az „Eureka”-t. A cél az lenne, hogy közös nyugat-európai technológiai kezdeményezést, fejlesztést állítsanak szembe az ameri­kaival — olyan tervet, amely tudományos szempontból hasonlóképpen ösztönző lenne és indokolná nagyobb anya­gi erőforrások mozgósítását is. A kérdés azonban az, hogy mi legyen a közös fejlesztési cél? Egyelőre még Párizs­ból is csak csurrannak-csöppennek a konkrét részletek: elektronikus szélkamra. amely feleslegessé tenné a költ­séges repülőgép-prototípusok megépítését a közös piaci or­szágok repülőgépipara számára; a számítógépfejlesztésben a mesterséges intelligencia kutatása; lézerkutatás; új anyagok kikísérletezése az ipar számára stb. Ezek mind ígéretes területek, de nem fogja őket össze olyan közös program, mint az amerikai űrfegyverkezési erőfeszítés, és eddig külön-külön elég szerény dotációban részesültek. Így az Eureka — amellyel Párizs továbbra is egyedül áll — egyelőre nem tűnik hatékony alternatívának a wa­shingtoni csábítással szemben. Abrahamson tábornok ren. delései viszont annál vonzóbbak a tőkés nagyvállalatok számára, amelyek nem országuk technológiai-politikai függetlenségének összefüggésében mérlegelnek, hanem csak a várható hasznot kalkulálják. Így történhetett, hogy a lézerekkel foglalkozó francia C1LAS cég és a Thomson CSF lézer-részlege már néhány hónapja elfogadta Abram­son tábornok ajánlatát a „csillagháborús” tervben való együttműködésre. Mai kommentárunk A bécsi maraton Felfokozott érdeklődés és korlátozott várakozás kí­sérte a bécsi Gromiko—Shultz találkozót, amelyre az osztrák államszerződés aláírásának harmincadik év­fordulója kapcsán került sor. Az osztrák fővárosban ezután vették kezdetüket az ünnepi események, két- és többoldalú diplomáciai találkozók zajlottak le, s a Belvedere-palotában tegnap rendezték a fő megemlé­kezést a legmagasabb rangú hazai politikusok és a meghívott külföldi delegációk jelenlétében. A legnagyobb figyelem mégis kétségkívül a moszk­vai és washingtoni diplomácia vezetőjének keddi ma­ratoni eszmecseréjére irányult. A jelző ez esetben egy­általán nem újságírói túlzás, hiszen az előre tervezett háromórás időtartammal szemben a két külügymi­niszter csaknem hat és negyed órát tárgyalt a szov­jet nagykövetség épületében. Nemcsak a nemzetközi sajtó Bécsbe érkezett több száz képviselője topogott már türelmetlenül a külképviselet előtt, hanem vára­kozásra kényszerült a kancellári fogadás félezernyi elegáns vendége is, míg a két külügyminszter talál­kozója befejeződött. Maguk az érintettek persze más jelzőket használtak a tárgyalás jellemzésére. Shultz „hasznosnak, részle­tesnek és átfogónak” nevezte azt, s a szovjet küldött­ség illetékesének nyilatkozata is hasonlóan foglalt ál­lást. A moszkvai vélemények szerint a szovjet—ame­rikai párbeszéd folytatása mindenképp fontos, ám azt is ugyanilyen nyomatékosan teszik hozzá, hogy a két nagyhatalom kapcsolataiban a realitások tudomásul­vételére, a kölcsönös érdekek érvényesítésére lenne szükség. S ez már utal a bécsi találkozó tartalmi vo­natkozásaira is, nevezetesen arra, hogy a jelek sze­rint a maratoni megbeszélés ellenére sem történt elő­relépés a feleket elválasztó nézetkülönbségek csökken­tésére, az érdemi közeledés előremozdítására. A véleményeltérések — amelyek a világ jó néhány válsággóca, a nemzetközi élet több aktuális kérdése terén fennállnak — a legélesebb kétségtelenül a fegy­verkezéssel, illetve a leszereléssel kapcsolatban mu­tatkoztak meg ez alkalommal is. A (találkozót követő sajtóvisszhang, az első washingtoni és moszkvai rea­gálások ismeretében úgy tűnik: napjainkban változat­lanul ez a legfontosabb probléma, amely akadályozza a kibontakozást a szovjet—amerikai kapcsolatok más területein is. A legvitatottabb konkrét téma a genfi fegyverkorlátozási megbeszélések állása, és az ameri­kai űrhadviselési elképzelések kérdésköre volt. Hogy mennyire kihat ez a kapcsolatok általános szintjére, azt mi sem mutatja jobban, minthogy a megfigyelők az itt jelentkező nézetütközést szoros összefüggésbe hozzák a régóta várt szovjet—amerikai csúcstalálko­zóval, amelynek bejelentését sokan mostanra jósolták. Nos, erről végül mégsem született megállapodás, s ez mindenképp a feszültség fennmaradására utal. Több jelentés röppent viszont fel a két külügymi­niszter következő, valószínűleg a finn fővárosban nyá­ron sorra kerülő újabb párbeszédének lehetőségéről. A szakértők egybehangzó véleménye szerint elsősorban a genfi holtpont feloldására lenne szükség ahhoz, hogy a Helsinkiből keltezett jelentésekben nem csupán a „maratoni”!, vagy „részletekbe menő”, hanem a „konst­ruktív, előrevivő” jelzők is szerepelhessenek. SZEGŐ GABOR Új jugoszláv szövetségi vezetők A tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírá­soknak megfelelően Jugo­szláviában szerdán megvá­lasztották az Álliamelnökség új elnökét és alelnökét, va­lamint a képviselőház veze­tőit. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság El­nökségének elnökévé a vaj­dasági Radovan Vlajkovicsot választották, aki az elmúlt 12 hónapban az alelnöki tisztséget látta el. A kollek­tív államfői testület új al­elnöke a koszovói Szinan Hasszani lett. Mindkettőjük megbízatása egy évre szól. A képviselőház új .elnöké­vé a koszovói Ilijaz Kurtesit, alelnökévé pedig a horvát­országi Zdravko Csiricset választották. A Szövetségi Tanács elnöke a szerbiai Miograd Trifunovics, a Köz­társaságok és Tartományok Tanácsának elnöke pedig a macedóniai Metodi Antov lett. Megbízatási idejük szintén egy évre szól. Nagy erejű vihar söpört végig Tolna megyén szerdán a délutáni órákban. Több településre zúdult felhősza­kadás és jégeső. Regölyben emberemlékezet óta nem volt ekkora jégverés, a jégszemek teljesen beborították a föl­det. A csaknem egyórás fel­hőszakadás valóságos árvíz­zel öntötte el a falut. Pak­son gépkocsikat sodort el a csapadék a régi városköz­pontban, a Marx téren. A városban sok helyről kérték a tűzoltóság sürgős segítsé­gét, mert a víz házakat és üzleteket öntött el. Víz alá került a gimnázium föld­szintje is, mivel az épület a dombokról lezúdult áradat útjában volt. A jégeső Pak­son és környékén mintegy húsz-huszonöt pericg tartott, és sok kárt okozott, letörte a szőlők gyenge hajtásait. Az Egyesülés Tsz-ben a vízzuha- tag és a jégeső erősen meg­döntötte a gabonavetéseket. A vihar miatt a megyében több helyen megszakadt az áramszolgáltatás. Felhőszakadás volt Fejér és Szolnok megyében is. A heves záport a Tiszazugban, Cserkeszőlő, Tiszakürt és Ci­bakháza térségében jégeső kísérte. A mogyoró nagyságú jég károkat okozott a zöldsé­geskertekben. A mezőgazda- sági szakemberek véleménye szerint azonban a károkat jóval felülmúlja az idejében érkezett csapadék kedvező hatása, mert a hirtelen jött májusi kánikulában a gyors fejlődésnek indult növények már tikkadni kezdtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom