Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-04 / 79. szám
B^ÉPÜJSÁG 1985. április 4. Áprilist Csehszlovákiában 1947 óta az erdők hónapjaként ünnepük. Ez idő alatt különösen sokat írnak és beszélnek az erdők semmivel sem pótolható jelentőségéről mind a gazdaság, mind a környezetvédelem terén. Bővülő terület A kutatások kimutatták, hogy egy hektárnyi erdő évente 400 kg széndioxidot, 100 kg kloridot, 25 kg fluórt és több száz tonnányi port képes elnyelni. A csehszlovák szocialista társadalom ezért érthetően megbecsüli hazája erdőkincsét, védi, jelentős összegeket fordítva arra, hogy egészségesen fejlődjenek és a jövendő generációkat is szolgálják. Az erdők 1950. évi összeírása során megállapították, hogy azok 4,24 millió hektárnyi területet foglalnak el. A következő három évtized során minden olyan területet, amely nem volt alkalmas mezőgazdasági termelésre, céltudatosan befásítottak, elsősorban a hegyi és hegyaljai vidékeken. 1984-ben 4,58 millió hektárt, az ország területének 35,8 százalékát borították erdők. Ugyanakkor tény, hogy a csehszlovákiai erdők is szenvednek az ipari ártalmaktól. A túlsúlyban lévő nyugati széljárás Nyu- gat-Európából jelentős meny- nyiségű ipari károkozót hoz magával, de káros anyagok forrásai az észak- és nyugat-csehországi erőművek és gyárak is. A károk elhárítására számos vállalat technikai berendezéseket szerel fel a kéndioxid kiszűrésére, ami eddig jórészt a levegőbe került. Az északnyugat-csehországi Tusimice erőműben olyan berendezés épül, amely az említett anyagból évente 40 000 tonnányit fog fel. Chohmhhhbhhhhbhh Csehszlovákia Az erdők hónapja Csehszlovákiában gépesítették a fakitermelést. Ez a gép egy műszak alatt egy hektá ron végzi el az erdőirtást mutov város kohóműveiben most fejezik be a generátorokból kilépő gáz kénkivonó berendezésének felszerelését, ez a tervek szerint évente 5000 tonnányi kéndioxidot köt majd le. Új telepítések Az erdészek á tönkrement erdőterületeket új növényzettel pótolják, s olyan fafajtákat telepítenek, amelyek ellenállóbbnak bizonyulnak a károkozókkal, környezeti ártalmakkal szemben. Az erdők megújítására rendszeresen növelik a faiskolák területét, a talaj savanyúságának növekedése ellen pedig több körzetben repülőgépekről meszet szórnak le. Sokszor helikopterek is segítenek a kártevő rovaroktól fenyegetett erdőszakaszok permetezésében. A második világháború utáni első években a csehA fenyőgyanta fontos mellékterméke az erdőgazdálkodásnak. Csapolják a fenyőgyantát. szlovák erdőkben évente mintegy 10 millió köbméternyi fát termeltek ki. Később ez fokozatosan növekedett, s 1979—1981-ben évente több, mint 19 millió köbméterrel tetőzött. Az 1981—1985-ös ötéves terv viszont már úgy rendelkezett, hogy ebben az időszakban az éves kitermelés legfeljebb 18,4 millió köbmétert érhet el. A nyolcadik ötéves terv (1986—1990) pedig valószínűleg a kitermelés további mérséklését írja majd elő. Üdülőparkok A faiskolákat- és néhány más célra szolgáló területeket kivéve Csehszlovákiában az erdők szabadon járhatók. Mindenki gyűjthet bennük erdei gyümölcsöket és targallyat. Ezzel szemben tilos gépkocsival behajtani az erdőkbe és táborozni is csak a kijelölt táborhelyeken szabad. Az erdőgazdasági vállalatok a nagyvárosok környékén fekvő erdőket úgy alakítják ki, hogy legjobban megfeleljenek üdülés céljaira. Hold-turbinák Árapály erőművek a Távol-Keleten Vízügyi szakemberek tanulmányozzák annak a lehetőségéi, hogy az Ohotszki- tenger partvidékéin két, nagy teljesítőképességű árapály erőművet építenek. Gazdaságilag és műszakilag megalapozott építési terveiket a szovjet mérnökök és tudósok most dolgozzák ki. — Az árapályok energiájának potenciálja a Szovjetunió partjai mentén körülbelül egyharmada a világ árapály-energia potenciáljának — mondja Lev Bernstein, az árapály erőműveket tervező „Gidroprojekt” (Vízügyi Tervező Intézet) főmérnöke. — És ha sikerülne ezt a potenciált kihasználni, a „hold-turbinák” évente 350 milliárd kilowattóra villamosenergiát termelnének a népgazdaság számára. A Szovjetunió keleti területei látszanak a legalkalmasabbaknak a tengerek árapály energiájának hasznosítására. A Penzsai-öböl (Kam- csatka-félsziget) épülő erőmű, ahogyan a számítások mutatják, a 13,5 méter magas dagály révén (az árapály erőművek az apály és a daBulgária gály közti szintkülönbséget használják fel áramtermelésre) elérheti a 100 millió kilowatt teljesítményt. Ehhez egy gátat kell építeni, amely elzárja az öblöt. A Tuguri Árapály Erőműhöz is 37 kilométer hosszúságú gátat kell építeni, a medence területe 1800 négyzetkilométer. Ügy tervezik, hogy a Tuguri Árapály Erőmű összes lényeges elemét kedvezőbb éghajlati körülmények között szerelik össze, például Vlagyivosztok körzetében, azután a gátat hajóval elvontatják és elhelyezik a Tunguri-öböl medrében. A Szovjetunióban a Kola- félszigeten építették fel az első árapály erőművet (a Szovjetunió északnyugati részén). Az áttérés a kis erőművekről az erőműóriások építésére elképzelhetetlen a közbenső méretű létesítményekkel kapcsolatos új elgondolások kipróbálása nélkül. A Kólái Árapály Erőmű átmeneti láncszem a kontinens legnagyobb teljesítőképességű erőművéhez, a Mezenyi Árapály Erőműhöz (teljesítménye 19,2 millió kilowatt). A textil- és könnyűipar fejlődése Az első bolgár szövetgyárat, amely egyben az ország első iparvállalata volt, Szlivenben alapították 150 évvel ezelőtt. Nem sokkal később Gabrovóban posztógyártó műhelyt nyitottak, s a várost rövidesen a „bolgár Manchesterének nevezték, mivel itt egyre-másra épültek a kisebb-nagyobb textilüzemek. Gabrovóból egyébként a század elején már Angliába is szállítottak jó minőségű szövetárut. A textilipari hagyományokat tovább ápolták, s jelenleg Bulgária a nyersanyag- bázis és a kötöttárugyártás tekintetében a világ élvonalában áll. Az egy lakosra jutó vegyiszáltenmelés 9,5 kilogramm. Az utóbbi negyven évben a könnyűipar a bolgár gazdaság korszerű és fejlődőképes ágazatává vált. A rekonstrukció és a bővítés eredményeként a termelés több mint a 23-szorosára növekedett. Ma a könnyűipar több mint 20 ezer cikket állít elő, s ennek a felét folyamatosan megújítják. Az ágazat napjainkban 12 százalékkal részesedik az ország ipari termeléséből. Az utóbbi tíz évben a bolgár könnyűipar termékei közül több mint 130 nyert aranyérmet nemzetközi vásárokon és kiállításokon. Az Industrialimport, az ágazat fő külkereskedelmi vállalata mintegy 100 ország cégeivel tart fenn kapcsolatot. A „nyolcas” a gyártósoron Az elmúlt év végéig a Togliatti Autógyár (VÁZ) a kis fogysztású Lada-család új modelljéből — a VÁZ— 2108 típusból — megközelítőleg kétezer darabot gyártott. Az évi 600 000 gépkocsi gyártására tervezett autógyáróriást (amely ezt a számot már jelentősen meghaladta) 1970-ben helyezték üzembe. Az elmúlt tizennégy év alatt 18 kisfogyasz- tású modellt és sok változatait fejlesztették ki. Jelenleg folynak a hasonló kategóriájú villanyautó kísérleti próbái és sorozatgyártásra kész a VÁZ—2108 modell, az első szovjet gyártmányú, elsőkerék meghajtású személygépkocsi, amelyet csak „nyolcasként” emlegetnek a tervezők. A „nyolcas” bázismodell- nek tekinthető. Várhatóan ennek alapján készülnek majd el az 55, 65 és 75 lóerős változatok. — Az új személygépkocsi ! gyártási technológiájának előkészítése során a gyárban körülbelül kétezer új berendezést és gépet helyeztünk üzembe — mondta Anatoüj Tyitkov, a szovjet Autóipari Minisztérium Tervező- és Kísérleti Osztályának vezetője. Az új gépkocsi a karosszériát, a motort, az áttételt és a felfüggesztést tekintve egyaránt eltér elődeitől. Karosszéria A „nyolcas” külsőre hasonlít a „Fordokra”, „Citroe- nok”-ra, vagy a „Mazdádra. Annyira, mint ahogy ezek a modellek a többiekre. Több évvel ezelőtt egyik jóbarátom, Marik Lourier, régi autógyártó, a műszaki tudományok doktora mondta, hogy eljött az az idő. amikor a személygépkocsikat számítógép segítségével lehet tervezni. A VÁZ—2108 ilyen tervezési módszerrel készült. A karosszéria háromajtós. A széles oldalajtók javítják a látást és az első ülések minimális élőrehajlításával megkönnyítik a beszállást a hátsú ülésekre. A hátsó ajtó az utastértől elegáns polccal elválasztott csomagtartóba vezet. Nagyobb csomagok szállítása esetén a hátsó ülések és a polc összecsukhatok. Motor Négyhengeres, ponlasztá- sos. A hagyományostól eltérően keresztbe helyezkedik el a motorházban, amelynek következtében csökkent a motorház hossza, illetve megnövekedett az utazás. A konstruktőrök szerint ez a kocsi „belülről nagyobb, mint kívülről”. A motor újfajta elhelyezése szükségtelenné tette a kardántengely alatti alagutat is. Ezen kívül a számtalan műanyag alkatrész és alumínium radiátorók alkalmazásával az új kocsi 100 kilogrammal könnyebb, mint a VÁZ— 2105 típus. A motorban nincs egyetlen darab sem a mai Ladák alkatrészei közül. A fokozott kompressziós hatás, az új karburátor, az érintkezés nélküli elektromos gyújtás (és természetesen a karosz- széria áramvonalas kialakítása), valamint az ötfokozatú sebességváltó alkalmazása mintegy 15 százalékos üzem- anyag-megtákarítást biztosít a gyár jelenlegi modelljeivel szemben. Biztos fékezés Továbbra is kétkörös, de diagonális, azaz, az egyik kör meghibásodása esetén a fék nem az első vagy a hátsó kerékre, hanem az egyik első, és az egyik hátsó kerékre hat. Ez a megoldás biztos fékezést garantál és csökkenti a kitárolás veszélyét. Az új típus vezetését az egész gépkocsinál alkalmazott új megközelítési mód is megkönnyíti. Konkrétan mindez csupa „apróságból” áll össze. Hiszen korábban is ismerték a Szovjetunióban az automatikus üléseket, de csak versenyautóknál alkalmazták. Megváltoztatták a kormányrúd on elhelyezett és a sebességváltó melletti kapcsolók helyét. A gépkocsit ökonométerrel is felszerelték. A színes kijelző segít a gépkocsivezetőknek a motor helyes üzemmódjának megválasztásában, jelzi az üzemanyag-fogyasztást. Ismeretes, hogy az első szovjet Lada, a VÁZ—2101 prototípusa az olasz Fiat— 124 volt, igaz már korszerű- rűsítve, a nehéz terepviszonyoknak megfelelően átalakítva* A „nyolcas” már teltelj es egészében szovjet gyártmány, amelyet a Volga autógyár szakemberei fejlesztettek ki. DIMITRIJ SZASZOROV n biológiai életkor mérése A matematikai modellt, amelynek segítségével meg lehet határozni az ember biológiai korát, és azt össze lehet hasonlítani a naptári életkorral, a kijevi Gerontológiai Intézet tudósai készítették el. Ez a modell lehetővé teszi, hogy véleményt alkossunk a szervezet állapotáról és tudományosan megalapozott javaslatokat tegyünk a szervezet öregedési folyamatának lassítására. . A szervezet biológiai korának meghatározásai, azaz a szervezetben lezajló valamennyi folyamat értékelése döntő fontosságú kérdéssé vált számos ország orvosai számára. Kijevben komplex módon oldották meg ezt a problémát. A gerontológiai központ tudósai, aktívan együttműködve az Egészség- ügyi Világszervezettel, sok száz, különböző ökológiai körülmények között élő embert vizsgáltak meg — 20 éves kortól 70 éves korig. Minden korcsoport számára, a modellhez is alapul szolgáló etalonokat, mintákat állapítottak meg. A mintáktól való eltéréseknél az orvosok megtehetik a szükséges intézkedéseket. A gerontológusok az új módszert a tömeges rendelőintézeti kezelésnél szándékoznak felhasználni, azoknál, akik átlépték az 50 éves korhatárt.
