Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-24 / 95. szám
198S. április 24. TOLNA A rtÉPÜJSÁG György-napi érdekességek Szent György napján kihajtom a gulyámat — hangáik a dal, a közismert gyermekmondóka pedig így szól: „Süss fel nap, Szent György- nap, kertünk alatt a kis bárány majd megfagy!” Bálint Sándornak, a közelmúltban elhunyt néprajztudósnak a megállapítása szerint Szegeden a mondókához még hozzáteszik: „Terítsd le a köpö- nyegöd, adjon Isten jó meleget. Happ!” A mondóka végén a gyerekek leguggolnak, mintegy a földre csalogatva a napot. Említést érdemel, hogy a régi naptárak az áprilist Szent György havának nevezték. A példák bizonyítják: április 24-e, György napja jelentős, fontos, a természet megújulásához, a tavaszkezdéshez kapcsolódó dátum volt földművelő elődeink, népünk életében. Érdekesség az is, hogy nemcsak nálunk, de szerte Európában ezt a napot a tavasz kezdeteként ünnepelték. A rómaiaknál ekkor volt Pales pásztoristen ősi ünnepe, a FaMliia, amikor a pásztorok tisztára söpörték az istállókat, vízbe mártott babérágakkal meghintették, majd szalma lángjánál meg- füstolíék magukat és a jószágokat, hogy bajtól, romlástól, betegségtől óvják. A keresztény egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra. A legenda hőse egy évezreden át diadalmas hősként, legyőzhetetlen harcosiként élt a köztudatban, kereszteslovagok, fegyverko- vácsök, szijjártók, lóval foglalkozó parasztók patrónusa volt. Miután alakjának, létezésének hitelességét az egyháztörténet! kutatások nem tudták bizonyítani, a pápai kongregáció törölte Györgyöt a katolikus szentek névsorából. Egyébként Szent György kultusza hazánkban is elterjedt vdlt: Károly Róbert 1318-ban Szent György-lovag- rendet alapított. Nagy Lajos a budai várban, a mai dísztér helyén templomot építtetett, főnemeseink közül a Báthoryak a Sárkányölőt választották családi patrónusuknak. A 17. századtól kezdve Körmöcbányán Szent György-tallért verték, harcoló katonák viselték talizmánként. A hiedelem szerint a tallér viselése akkor volt hatásos, ha nem vették, hanem ajándékba kapták, vagy úgy orozták el valakitől. A történelmi példák ellenére kiemelendő, hogy az április 24-íhez kapcsolódó szokások az elmúlt évszázadok során nem a szent hős cselekedeteire, hanem a természet megújulását köszöntő pogány pásztorünnepre emlékeztetnék. Április 24-e így a kikelet ünnepe, az istállóban telelő jószág mezőre való kihajtásának dátuma. Voltak Vidékek, áhol a jószágot a kapuba fektetett láncon hajtották át, máshol fejszén, ekevason, tojáson, a gazdaasszony kifordított szoknyáján. A Jászságban élők hiedelme szerint a boszorkányok, és más, rontást hozó személyek ezen a Papon támadják meg az állatokat, elsősorban a teheneket. Jászfényszarun a rontás ellen sót szórtak a tejbe, sóvail szórták körül az isiállót, farral tolták be a jószágot a helyére. Országszerte sokféléképp védték e napon a házat, és főleg az istállót a rontástól: zöld ágak kerültek ajtóra, kapura, söprű, só, ga- tyamadzag az ajtóra, fokhagyma a tehén szarvába. Fálócföldön a néphit Szent György éjjelét és napját rendkívüli tulajdonságokkal ruházta fel. Aki szeplős volt, annak éjlszáka az árpa harmatjában kellett mosakodnia. A kerítésbe fűzfaágakat tűztek, hogy a házra támadó boszorkányok fennakadjanak. Aki szép, sárga vajat akart köpülni, annak György-nap előtt fogott gyíkot kellett a markában szétmorzsolnia. Közéleti ünnep is volt április 24-e: ekkor szegődtek el a pásztorok, kocsisok, cselédek, egyes helyeken e nap zajlott a falusi, városi tiszt- újítás is. Sitkén György-nap- kor volt a gyepüjárás. A hegybíró vezetésével a szőlősgazdák végigjárták a határt, megnézték, jó karban van-e a gyepü. Egyes zalai falvakban körmenettel tették ünnepélyesebbé a határjárást, sőt a pap is megáldotta a vetéseket, a szőlőket. Különös Szent György-napi eseményről tudósított 1934. április 26-án a Friss Újság, a gazdasági gondok szülte munkanélküliség seregszemléjéről adott hírt: „Lezajlott a híres, nevezetes kalocsai Szent György- napi vásár. Már kora reggel gyűlték, gyülékezték az érseki város piacterén a környékbeliek, erős, vállas, napbarnított legények, pirospozsgás arcú, ragyogó szemű lányok. menyecskék. A férfiák egyszerű fekete ünneplőben, a leányok sokvirágú, színes szoknyában. Ök a vásár portékái! A munkaerejüket bocsátják áruba a „Szentgyörgy- napi’ vásáron, a dolgos két kezük munkabírását, izmos vál'lUk, szorgos igyekezetük kincseit. Kommenciósnák, gazdasági munkásnak szegődnek el a kalocsaiak és környékbeliek Szentgyörgy-riap- ján, és ebben az évben egykét óra leforgása alatt elkelt az .emberportéka”. Férfi- kommendiósök Szentgyörgy- naptól Szent Mihályiig 200 pengőt kapnak, a leányok két mázsa búzát és természetesen teljes ellátást.” A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának kiállítása A Tavaszi Fesztivál keretében rendezte meg III. kiállítását a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, a budapesti Fotóművészeti Galériában, a Váci utca 7. szám alatt. Képünkön: Benkő Imre: Gubacsi út című felvétele A Szatmár Bútorgyár először mutatkozik be teljes áruválasztékával, a szekszárdi Domus Áruházban Április 29-e és május 4-e között szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a Szatmár Bútorgyár és a szekszárdi Domus Áruház (891) Eredménytelen himnuszpályázat — „Hej sloveni” — fogják ezentúl is énekelni déli szomszédunk polgárai jeles ünnepeken, miután eredménytelennek bizonyult a háború óta sorrendben a hetedik jugoszláv himnuszpályázat is. A hat tagköztársaság és két autonóm tartomány képviselőiből álló zsűri úgy ítélte meg, hogy a béérkezett 761 pályamű egyike sem méltó arra, hogy felváltsa az immár negyven éve „ideiglenesként” játszott és énekelt nemzeti dalt. A jugoszláv himnusz eredete másfél évszázadra nyúlik vissza: Samo Tomasik cseh költő 1843-ban írta meg szövegét a „Nincs még veszve Lengyelország” című hazafias dal hatásárai, és dallama így csaknem megegyezik a lengyel himnuszéval. Éppen ez a nagyfokú zenei hasonlóság az egyik fő érv ellene Jugoszláviában. A másik kifogás is eredetével függ össze: pánszláv eszméket hirdet, s így nem tükrözheti megfelelően a szocialista Jugoszlávia hat nemzetének és 18 nemzetiségének testvériségét és egységét, azt a tényt, hogy az országban nemcsak szláv nemzetiségűek élnek. Már a népfelszabadító háború alatt szó volt arról, hogy új himnusz kell. 1946- ban ki is írták az első pályázatot. Az akkori díjnyertes szöveghez azonban nem sikerült megfelelő zenét találni. így aztán újabb és úiabb pályázatokat hirdettek meg. Ezeken születtek ugyan félig-meddia hivatalosan is elfogadott ünnepi dalok. a /.Hei. sloveni”-t azonban nem tudták kiszorítani. A pálvázóknak most sem sikerült úev egységbe foglalni a kiírásba foglalt fennkölt fodalmakat. hoav azok gördülékenyen simulianak a iu- goszlávok számára otthonosan csengő melódiához. Dunántúlt napló Több mint hetven évvel ezelőtt készült el először a Mohács—Bátaszék vasútvonal megépítésének terve, ugyanis már 1914-ben előmunkálati és építési engedélyt adtak erre a vonalra. Az első világháború mindezt megakadályozta, s a vasútvonal a mai napig nem készült el. Ugyan az ötvenes években lefektették a síneket egy hét kilométeres szakaszon, mivel a kohászati üzemet Dunaújvárosba telepítették, a vasútépítés munkái leálltak. Az elmúlt években újra középpontba került a Mohács—Bátaszék vasútvonal megépítése — mondta el a Baranya megyei tudományos hetek keretén belül tartott előadásában Mohácson Fényes József, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatója. A mohács—bátaszéki vasútvonal elkészítését indokolttá teszi, hogy a pécsi szlén- medence, a nagyhansányi mészkőbánya, a BCM, a mohácsi ipartelepek és a környék mezőgazdasági nagyüzemeiből az áru minél gyorsabban és rövidebb úton jusson el a Dél-Alföldre, Dunaújvárosba, Budapestre. Negyven—nyolcvan kilométerrel lerövidülnének a távolságok, a vasút a közutakat is tehermentesíthetné. Évente a közutakról 150—200 ezer tonna áru tevődhetne át a vasútra. A feltételezett vasútvonal áruszállítási igénybevétele több mint 3 millió tonna lenne évente, mindez rendeltetési helyre juttatása a fuvarozó vállalatok számára a szállítási költségekben több millió forint megtakarítást jelentene. Mindehhez azonban szükséges a Rétszilas— Bátaszék vonal teljes átépítése, a tengelyterhelés és a pályasebesség növelése. A Mohács—Bátaszék vasútvonal azonban csak egy a sok közül, amit meg kell építeni. Fontosabb ennél a meglévő pályák fenntartása, felújítása, ugyanis vannak még 120—130 évvel ezelőtt épült vonalak is, mint például a Dombóvár—Lepsény közötti. Ezenkívül még az áruszállításnál nagy gond, hogy hiányzik a Budapestet megkerülő körgyűrű, valamint a vidéki csomópontokat tehermentesítő delta- és összekötövágányok. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A hannoveri Stadthalle kupolatermében Martin Benge- mann, az NSZK gazdasági minisztere nyitotta meg az 1985-ös Hannoveri Vásárt. A vásárok vására másnap reggel tárta ki kapuit az érdeklődők előtt. Az egy négyzetkilométer nagyságú területen 52 nemzet kiállítói mutatják be újdonságaikat. Magyarország 17 vállalata 19 standon, összesen 900 négyzetméteren állít ki az április 24-én záró vásáron. A Hannoveri Vásár tíz szakkiállítása közül a legnagyobb szenzáció most is az iroda- és információtechnikai újdonságok bemutatója. Ennek a szakkiállításnak legnagyobb pavilonjában. amelynek területén 13 labdarúgópálya férne el, található a Videoton 80 négyzetméteres standja is. Varga Károlyné, a Videoton RT közgazdasági és marketing főosztályának vezetője nyilatkozott a vásáron eddig szerzett tapasztalatairól. — A Videoton 1977 óta vesz részt a Hannoveri Vásáron. Részvételünk sikerességét igazolja, hogy például a múlt évben 54 üzletemberrel folytattunk tárgyalásokat, amelyek összesen egymillió nyugatnémet márka értékű exportszállítást eredményeztek. Az idei vásár harmadik napján vagyunk csak túl, ezért az eredményekről még korai lenne beszélni. Az már most látható, hogy kiállított termékeink, a VT 8/16 minikomputer és a 21200, 21400 jelzésű sornyomtató iránt nagy az érdeklődés. A Videoton számítástechnikai termékei a maguk kategóriájában versenyképesek. Somogyi Néplap Kaposváron tartotta küldöttközgyűlését a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége. A küldöttek értékelték a múlt év szövetkezeti munkáját és vitáztak az idei feladatokról.. Jó évet zártak tavaly a somogyi fogyasztási szövetkezetek. Szúkebb hazánk áfészei az országos átlagot meghaladó mértékben növelték nyereségüket. A megyében 1984- ben hétmilliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, több mint hét százalékkal nagyobbat az 1983-as forgalomnál. A kedvező tények azonban nem azt jelentik, hogy gondtalan időszakot zártak tavaly december végén a szövetkezetek. Főképp a vidéki ellátás gazdái az áfész-boltok. Az élelmiszer-kereskedelemben javult a kínálat. A ruházati cikkekből már nem volt eny- nyire jó az ellátás, a vegyes iparcikkek kínálata pedig nem fejlődött kielégítően. A vendéglátás bevétele nőtt ugyan, de kevesebb mint négy százalékkal, azaz a korábbi évekhez hasonlóan lassú a haladás. A termeltetés és felvásárlás terén sok gonddal küszködtek a szövetkezetek és csak a bajok egy része írható a rossz időjárás számlájára. Látványosan nőttek az áfészek ipari tevékenységéből származó bevételei, s nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az összes nyereség is nagyobb a korábbinál. A tavalyi eredményekből és hiányosságokból leszűrt tapasztalatok alapján kell dolgozniuk az idén a fogyasztási szövetkezeteknek. A gazdasági reformhoz, az új szabályozókhoz alkalmazkodva, belső tartalékaikat mozgósítva képesek a somogyi áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek arra, hogy tovább javítsák tevékenységüket. A kereskedelmi forgalomnak — az életszínvonal emelkedését szolgálva — növekednie kell. Fontos, hogy az áfészek vállalkozási kedve nagyobb legyen és szervezeti, irányítási rendszerük korszerűsödjék. A takarékszövetkezetek nagyobb önállóságukkal élve erősíthetik banki funkcióikat. A lakásszövetkezeteknek elsősorban azzal kell törődniük, hogy — ha kell egyesülésekkel is — erősödjenek és mind az építés, mind a fenntartás térén megbízhatóbban, jobban lássák el feladataikat. A Mészöv elnökének beszámolója után több szövetkezeti küldött mondta el a vitában, hogy miképpen képzelik el egy-egy áfésznél, takarékszövetkezetnél, laíkás- szövetkezetnél a továbblépést. Megerősítették az elnöki tájékoztatót azzal, hogy a gazdasági reformhoz alkalmazkodva a korábbinál sokrétűbb és a helyi viszonyokhoz jobban igazodó programokkal kell kirukkolniuk, s épp ez a sokrétűség erősítheti tovább a szövetkezeti mozgalmat. PETŐFI PÉPE Április 1-én a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet kétszázötven fős tagsága közgyűlésén úgy döntött, hogy ezentúl egy nagy helyett több kis szövetkezetben dolgoznak tovább. Mi indokolta a különválást és ezzel együtt a vagyonmegosztást? Mindenekelőtt gazdasági kényszer, az a körülmény, hogy az eddigi mű. ködésíi keretek érintetlenül hagyása, s annak következményei az év végéig ailap- hiánnyal fenyegették volna a szövetkezetét. Az új szervezeti formában mód nyílik a hatékonyabb és jövedelmezőbb gazdálkodásra. Az ehhez vezető úton, első lépésként megváltak tíz, nélkülözhető műszaki adminisztrátortól. A kisebb létszámú közösségeket jobban érdekeltté tudják tenni a jövedelmezőbb munkában. Kevesebben többet kereshetnek a bértömeggazdálkodás kötöttségeinek feloldásával és a náluk még újnak számító korszerűbb jövedelemképzés bevezetésével. Ennek az a lényege, hogy a dolgozóknak év közben személyi jövedelemelőleget fizetnek. Ha az esztendőt nyereségesen zárják, ahhoz mérten jelntős pénzbeli kiegészítést kapnak. A megyeszékhelyi központú két kisszövetkezet, amelyek az idén 23 millió 700 ezer forintos forgalomra törekednek, szolgáltatásaiban az egymással való konkurenciát helyezi előtérbe a lakossági szükségletek iobb kielégítéséért. Vonzerő a tulajdonosi szemlélet fejlesztésében az a lehetőség is, hogy míg nagyszövetkezeti formában általában csak 5 napi nyereséget fizettek év végén, az új felállásban ez egyhónaposra növekedhet. E óéi érdekében máris több kedvező változás történt a kisszövetkezeteknél. A félegyházi szalonban jobban takarékoskodnak az energiával, a bajai szövetkezet hatékonyabb vízgazdálkodással képes figyelemre méltó megtakarításra. A kollektívától származott az az ötlet, hogy a hűtővizet ezentúl újra felhasználják munkájuk során. A jövedelmezőség legfontosabb területe azonban változatlanul a Lakossági szolgáltatás. Ennek a bővítése, minél több kistelepülésre való kiterjesztése sürgető feladat.
