Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

■mu A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 82. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. április 9., kedd Mai számunkból tanulságos viták A SZAKSZERVEZETRŐL _ (3. old.) AGGODALOM DOMBORlERT (4. old.) MEGSZOLGÁLT VIDÉKI DÖNTETLEN (5. old.) VASTAPS A VESZTESEKNEK (6. old.) (5. old.) VENDÉGKÉNT csak A DVMSE NYERT Új utakon a beruházások A gazdaság életében kulcsszerepet játszanak a beru­házások. Mennyiségüktől és főleg minőségi mutatóiktól függ, merre léphet, miként fejlődik tovább egy ország. A beruházáspolitikai döntések éppen ezért mindig a gazdaságpolitika elsőbbséghez igazodnak, annak céljait tükrözik. A január elsejétől érvénybe lépett új jogsza­bályok is ennek szellemében változtak. A termelési szerkezet átalakítása, á versenyképesség javítása, a hatékonyság növelése megkövetelte ezt a lépésváltást. így a felsőbb szintről a vállalatokhoz kerül a döntések jelentős részének joga és felelőssége, s ez­zel párhuzamosan megnő döntési szabadságuk is. A jogszabályok általános elve, hogy a beruházásokkal kapcsolatos döntéseket azon a szinten hozzák, ahol a szükséges információk rendelkezésre állnak, és visel­hetik az ezzel járó felelősséget, valamint a kockázatot is A rendszer változásait akkor tekinthetjük át — ter­mészetesen csak nagy vonalakban —, ha követve a jog­szabályokat, négy csoportba osztjuk a fejlesztéseket. Az elsőbe a központi hatáskörbe tartozó beruházások tartoznak; a nagy, a célcsoportos és az egyéb beruhá­zások. A nagyberuházások olyan országos jelentőségű az előkészítés során határozott állami szervezést és egyeztetést igénylő fejlesztések, amelyeknél rendkívül nagy a befektetés, és ebben az állami költségvetés szá­mottevő szerepet játszik. (Ilyenek például a villamos- energia-ipar, a bányászat nagyberuházásai.) A célcsoportos körbe azok a nagy területet átfogó, kiemelkedő jelentőségű infrastrukturális jellegű beru­házások tartoznak, amelyek előkészítésében, koordiná­lásában az államnak jelentős mértékben kell igénybe vennie, összesen kilenc célcsoportba osztják e beru­házásokat, a műszaki-gazdasági feladatokat az Állami Tervbizottság öt évre szóló beruházási javaslat kereté­ben határozza meg. Ám a tervezésről és a megvalósí­tásról már az illetékes minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek vezetői döntenek. Az állami beruházások harmadik részébe az első kettőbe nem sorolható, döntően kommunális jellegű létesítmények tartoznak. A népgazdasági terv ebben az esetben csak arról határoz, hogy mennyi pénzt jut­tathatunk erre a célra, a beruházási döntés már a ki­jelölt szervek feladata és joga lesz. A beruházások másik nagy kategóriájának tekintjük a tanácsi fejlesztéseket. A szabályozás tág teret enged a helyi döntési szabadságnak és növelte a tanácsok önállóságát. Nagy szerepet kap — elsősorban a kis te­lepüléseken — a lakosság is: például egy-egy infra­strukturális beruházás eldöntése során. A tanácsok változatlanul számíthatnak anyagi támogatásukra is, de gondoskodni kell arról, hogy nagyobb hozzájárulás ese­tén az érintettek meghatározhassák, mire adják a pén­züket. Természetesen csak a kisebb településeken lehet a családokhoz egyenként bekopogtatni, és megkérdezni a véleményüket, legyen-e út, esetleg hol épüljön az óvoda. Máshol inkább össze kell gyűjteni a javaslato­kat és azokról a tanácsülés határoz.'A fővárosi, illetve a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigaz­gatási szervei pedig olyan kérdésekben dönthetnek, amelyekben nem várható, hogy a lakosság felméri az összes hatást. A vállalati beruházások jövőjét alapvetően meghatá­rozza az adók és a befizetési kötelezettségek módosulá­sa. Mint ismeretes, megszűnt a pénz dobozolása, és ezentúl osztatlan érdekeltségi alapot képeznek. Eltöröl­ték az építési adót és a beruházási illetéket, ezek szere­pét a 18 százalékos felhalmozási adó vette át. Jelen­tős változás az is, hogy ezentúl a kormányzat közvetett eszközökkel, a szabályozók felhasználásával akarja a népgazdasági érdekeket is érvényre juttatni a vállalati beruházásoknál. Változatlanul kaphatnak a gazdálkodók különböző formában támogatást és kedvezményt, de a beruházás teljes kockázata és felelőssége őket terheli. Amikor erről a szféráról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a finanszírozási rendszer, a pénzügyi intézmények felépí­tésében bekövetkezett változásokról. Mind a hitelezés­nek, mind a beruházásoknak üzleti jelleget kell ölte­niük, ahol elsősorban az elért eredmény számít. Ezt segíti elő, hogy az újonnan alakult bankoktól is kap­hatnak pénzt különböző célokra a gazdálkodók, s nem kell egyetlen ablaknál sorban állniuk. Az üzleti jelleg nagyobb terhet ró a vállalatokra, hiszen nemcsak a siker, hanem a bukás kockázatát is viselniük kell. Eddig három nagy csoportot, a központi, a tanácsi és a vállalati beruházásokat tekintettük át. A negyedikbe a lakossági fejlesztéseket sorolják az új szabályok. Ez elsősorban a lakásépítéshez, — vásárláshoz kapcso­lódik. Ebbe a csoportba tartoznak a mind nagyobb rész­arányt képviselő háztáji gazdaságok és a kisvállalkozá­sok is. Bár az utóbbiak gazdasági súlya nem túl nagy, az országos és a helyi érdekek azt kívánják, hogy a kisvállalkozások beruházási tevékenységét mindinkább számba kell venni a népgazdasági terv összeállításának során. LAKATOS MARIA A Szovjetunió újabb javaslatai a fegyverkezés megállítására Mihail Gorbacsov válaszai a Pravda kérdéseire Az alakiakban közöljük annak a beszélgetésnek a szövegét, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára folytatott a Pravda szerkesztőjével. KÉRDÉS: Lapunk sok le­velet kap a szovjet emberek­től, és külföldről egyaránt. Ezek nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak. Hogyan jelle­mezné a nemzetközi helyze­tet? VÁLASZ: Számomra ért­hető az emberek megnöve­kedett érdeklődése a nem­zetközi kérdések iránt. A széles néptömegek vala­mennyi kontinensen igyekez­nek tevékenyen befolyást gyakorolni a mai világ sor­sára. Ez nem véletlen. A világ tele van politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal. Reálisan létezik két egymás­sal ellentétes társadalmi rendszer: a szocializmus és a kapitalizmus. A nemzetkö­zi színtéren aktívan tevé­kenykedik több tucatnyi új állam, amelyeknek saját tör­ténelmük, hagyományaik és érdekeik vannak. Ez is rea­litás. A nemzetközi kapcsolatok­nak a jelenlegi világban tör­ténő alakítása során nem le­het mindezzel nem számol­ni, nem lehet figyelmen kí­vül hagyni más államok ér­dekeit, és még inkább nem lehet megfosztani őket attól a jogtól, hogy maguk vá­lasszák meg fejlődésük út­ját. Ez a tág értelemben vett békés egymás mellett élés politikája, amelynek során a társadalmi rendszerek mind­egyike példája erejével, és nem a fegyverek erejével fogja bebizonyítani, hogy melyik közülük a jobb. A másik, ugyanennyire időszerű következtetés a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének szükségessége. A nemzetközi helyzet fejlő­dése olyan határhoz érkezett, ahol felmerül a kérdés: mi legyen a * további fejlődés iránya, nimcs-e itt az ideje, hogy azok a politikusok, akik meghatározzák az álla­mok politikáját, megálljá­nak, elgondolkozzanak, s ne engedjék meg a világot nuk­leáris katasztrófa felé sodró döntések meghozatalát. Nagy szükség van a nem­zetközi együttműködésre a párbeszéd megteremtésében, az olyan ésszerű döntések kimunkálásában, amelyek csökkentenék a világban ki­alakult feszültséget, segíte­nék a fegyverkezési hajsza útjainak eltorlaszolását. Ebben minden államnak részt kell vennie, mind a nagyoknak, mind a kicsik­nek. Érthető, hogy különle­ges szerep hárul a nukleáris hatalmakra, és mindenek­előtt a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra. Országunk aktív és konst­ruktív külpolitikát folytatott, és folytat a jövőben is, a béke megszilárdítása érde­kében. Ezt erősítette meg az SZKP KB nemrég megtar­tott ülése, amelyen kifejtet­ték a szovjet állam külpoli­tikai elveit. KÉRDÉS: A világban sok minden függ össze a szov­jet—amerikai kapcsolatok állapotával. Az ön vélemé­nye szerint mutatkoznak-e lehetőségek e kapcsolatok javítására? VÁLASZ: A Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­(Folytatás a 2. oldalon.) Húsvéthétfői körjárat a megye délkeleti negyedén Munka, at Normális időjárás mellett a húsvéthétfő igazi öröm- ünnep. sok-sok főtt sonká­val, piros tojással, no meg jóízű fröccsökkel. A lányok várják a locsolókat, a fiúk vödörre, szódásüvegre, köl­nisüvegre „kapnak”. Van az­tán sivalkodás. Az a lány si- valikodik a legjobban, aki „legélázotta'bban” kerül ki a legények gyűrűjéből, de ő is a legbüszkébb estére kelvén a báliban, vagy a búcsúban, ha éppen ezen a napon tart­ják, miként nevezetesen Mö- zsön. Igen ám, de az idén kissé más szokás járta. A nagy­üzemekben téljes volt a csönd, pedig bejártuk leg­szórakozás, alább tucat állami gazdaság, illetve téesz határát. Tehet­ték, hogy ünnepelni hagy­ják dolgozóikat, lényegében sikerült behozniuk, az idő­járás oikozta, háromhetes le­maradást. Hogy ez mennyi erőfeszítést követelt, ők a megmondhatói, annak vi­szont mi is vagyunk, hogy szép a határ pedig két hét­tel ezelőtt még valami ag­ronómiái katasztrófa lehető­ségeivel is számolni kellett. Az őszi vetések szépen zöl­dellnek a nagyüzemi táblá­kon, haladnak a burgonya ültetésével is, a kukoricára pedig példásan megművelt parcellák várnák. locsolás A nagyüzem integrációjá­nak köszönhetően a háztá­jiban is hasonló a .helyzet. Alaposan előkészített terü­letek, megfelelő feltételek — így jellemezhetjük a helyze­tet. A háztájiban viszont na­gyon sokan nem pihentek tegnap. A fóliasátrak szellőz­tetése, a bennük folyó mun­kák nem tűrnek halasztást se Faddon, se Mözsön. Lát­tunk is mozgást mindkét he­lyen. Az egyikről kissé bő­vebben. A faddi szövetkezet terü­letén most nem a Bartal- szoborhoz vezető úttól észak­ra, hanem délre kaptak he­lyet a fóliasátrak. Itt beszél­gettünk Fehér Jánossal, aki Reszkessetek decsi lányok. Ez a népes őcsényi fiúcsapat hozzátok indul locsolni — hogy el ne hervadjatok. Hisvéti békemenetek Az NSZK több mint kétszáz városában és kisebb telepü­lésén folytatódtak szombaton a tavaszi békegyűlések és tüntetések. A békét és munkát követelő tüntetők ezrei vonultak Észak-Rajna-Vesztfália váro­sai, köztük Duisburg, Düssel­dorf, Köln, Bonn utcáira. Fel­emelték szavukat a rakéta­telepítés leállításáért és a vi­lágűr militarizálásának meg­akadályozásáért. Követelték a fegyverkezési hajsza be­szüntetését és az amerikai űrfegyverkezési tervek elve­tését. Nagy-Britanniában a hús­véti békemenetek közül szom­baton a molesworthi rakéta­támaszpont felé tartó tünte­tők ezreire irányult a figye­lem. A bázison a tervek sze­rint 64 amerikai manőverező robotrepülőgépet fognak tá­rolni. A támaszpont környé­kén szombaton a nukleáris le. szerelésért harcoló mozgalom hat tagját tartóztatták le. Gyorsított bírói eljárásssal fogják őket felelősségre von­ni. A francia békemozgalom támogatásáról biztosította az NSZK-beli hagyományos hús­véti békemenetek résztvevőit. Üzenetében a leszerelésért és a békéért vívott harc erősí­tésének fontosságát hangsú­lyozza. Franciaországban ez­rek és ezrek írják alá a „Hirosima nem ismétlődhet meg!” elnevezésű felhívást — áll az üzenetben. családja társaságában lazít­ja a káposztapalánták föld­jét. Az őcsényi határban két­száz-kétszáz öles parcellá­kon folyik a munka. A ve­tőburgonya kerül a földbe. Lett volna választék, melyik területen készítsük el a fény­képet azért esett Nyirován Illésnére a választásunk, mert fia, menye és Kole- sánszki Imróné társaságában itt is „családi” alapon folyt a munka. ök is azt mondták, amit Faddon Fehérék, hogy tény­leg jobb lenne húsvéthétfőn kissé lazítani, de az időjá­rásnak nem lehet parancsol­ni, s amikor éppen akad egy kis idő, akkor kell helyt­állni a háztájiban. A szekszárdi szőlőhegyen szinte nem is láttunk szőlőt, (Folytatás a 2. oldalon.) Fehérék a faddi fóliasátor­ban gondozzák a káposzta­palántákat

Next

/
Oldalképek
Tartalom