Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
1985. április 27. Z' TOLNA ' ___ NÉPÚJSÁG 9 Lengyel mezőgazdaság Gondok és A kemény és elhúzódó tél után nem néz könnyű szezon elé a lengyel mezőgazdaság. Főként a kisparaszti gazdaságok számára lesz nehéz feladat megismételni az elmúlt év termelési rekordjait. A januári—februári hideg, a lakossági gázfogyasztás megnövekedése miatt a műtrágyagyárak termelését több alkalommal le kellett állítani — a kiesés 80 ezer tonna. Jelentős mennyiségű az elmaradás a mezei munkákban is, sok helyen kifagyott, késik a vetés. Gond, hogy a mezőgazdasági gépgyártás ma kevesebb pótalkatrészt biztosít a termelőknek, mint egy évvel ezelőtt, ez pedig akadályozza a felkészülést a szövetkezeti gépállomásokon, az állami gazdaságokban, de az egyéni parasztoknál is, akik a traktorállomány nagy részének tulajdonosai. Árpolitika Legnagyobb a hiány a növényvédő berendezésekben, kevés az állami raktárakban a növényvédő szer is. (Bizonyos könnyebbséget jelent, hogy a kemény hideg miatt kevesebb kártevő érte meg a tavaszt, várhatóan az idén nem fenyeget olyan méretű krumplibogár^vész, mint az elmúlt évben.) Tavaly a lengyel mezőgazdaság, de különösen a növénytermesztés nagy sikere volt, hogy az országban először a hektáronkénti gabona- termés elérte a három tonnát. Ez ugyan korántsem európai rekord, de mégis jelentős eredmény itt. Figyelembe kell venni, hogy földjeik nagy részén a lengyel parasztok rozsot termelnek, meglehetősen nagy a zab vetésterülete. A mezőgazdasági árpolitika a búza és a takarmány termelésére ösztönöz. Ügy vélik: ez az egyetlen útja az önellátás megteremtésének is, a jegyrendszer végleges felszámolása másként nem képzelhető el. Az állattenyésztés három évi folyamatos hanyatlás után most lassú fellendülésnek indul, ám nem akarják, hogy ismét dollárért vett takarmányon hízzanak a lengyel sertések. Bizonyos mennyiségű kukorica és fehérjetakarmány behozatala így is elkerülhetetlen, ám ez most csak kevesebb, mint harmada az 1980-as kilencmillió tonnás import-csúcsnak. Géphiány Az önellátás biztosítására az élelmiszergazdasági ágazatok fokozatosan megkapják az összes beruházás egyhar- madát. Hatalmas összeget követel a talajjavítás, a belvízszabályozás, a falusi vízellátás megteremtése. Nem kevésbé beruházásigényes a mezőgazdasági termelőeszközök gyártásának fellendítése. Az Urzus traktorgyár az idén licenc alapján már hét-nyolc ezer Massey- Ferguson traktort állít elő, s a termelés összesen meghaladja az ötvenezer darabot. Ez nem kevés, főként ha figyelembe vesszük a szovjet és csehszlovák traktorimportot is. (Lengyelországban ma 25 hektárra jut egy traktor.) Ám a falu gépéhsége egyelőre kielégíthetetlen, különösen azért, mert az állomány (nem utolsósorban a szakszerűtlen kezelés miatt) igen gyorsan elhasználódik. Kevés az alkatrész, gumi, akkumulátor. A vontatók egyharmada javításra várva munkaképtelen. A lovak nagy száma továbbra is sajátossága a lengyel mezőgazdaságnak. Az egyéni gazdaságokban 1,8 millió ló dolgozik. — egyelőre pótolhatatlanul. Az elmaradás másik oka az archaikus agrárstruktúra. A családi parasztbirtokok tartósságát nemrég alkotmánykiegészítéssel garantálták Lengyelországban. Ez a jogi gesztus minden bizonnyal biztatóan hat azokra a gazdákra. akik készek fejleszteni termelésűiket, akik szívesen vennének több földet, gépet, s megbízható szállítói az állalmi felvásárlásnak. A statisztikák szerint több mint 2 millió 800 ezer egyéni gazdaság van. Hatvan százalékuk területe 0,5—5 hektár közötti, s eredményük alacsony szintje ronthatja az egész agrárszektor teljesítményét. Az 5—10 hektáros birtokok aránya kb. 25 százalék. A tíz hektár fölötti — gazdaságosan művelhető és gépesíthető egyéni gazdaságok mintegy 16 százalékot tesznek ki. A jegyrendszer felszámolásáért A szocialista szektor, — jórészt álami gazdaságok, kisebb részben téeszek —, a földterület egynegyedén gazdálkodnak, ám árutermelésük ennél lényegesen nagyobb. A lengyel agrárpolitika ma nem tartja időszerűnek a kollektivizálást. Erre nem kedveznek sem a politikai, sem a gazdasági feltételek, ám bizonyos körzetekben az állami földalapnak átadott területeken újabb nagygazdaságokat szerveznek. Lengyelországban úgy vélik: az utóbbi három évben alkalmazott agrárpolitika bevált, a termelés folyamatosan növekszik, az élelmiszergazdaság egyre fontosabb helyet kap a népgazdasági tervezésben. Ennek köszönhető a növénytermesztés fellendülése, a tejtermelés, a cukorgyártás, az olajosnövények termesztésének rekorderedményei. Fokozatosan megszűnnek az élelmiszerjegyek: márciusban az áremeléssel egy időben a liszt és gabonatermékek fejadagrendszerét srámolták fel. Jó lehetőség van arra, hogy az idén a lengyelek búcsút vegyenek a vaj-, a zsír- és cükorjegyektől is. Akkor már csak a húst árulnák jegyre. Miklós Gábor KNDK Nemzetközi újságíróiskola Űjságírók az imperializmus ellen, a békéért és a népek közötti barátság elmélyítéséért címmel rendeztek nemzetközi konferenciát két évvel ezelőtt Phenjanban, a KNDK fővárosában. A tanácskozás után vetődött fel a gondolata a phenjani nemzetközi újságíróiskola megalapításának. A közelmúltban megnyílt intézmény a haladó szellemű újságírók képzését tűzte ki célul, a konferencia programja alapján. A tervek szerint ezután minden évben indítanak nemzetközi újságíró-tanfolyamokat. A részvevők széles körű ismereteket szerezhetnek a tömegkommunikáció valamennyi ágában, az írott sajtóban, a rádiós és a televíziós újságírásban, valamint a fotózásban. A hallgatók megismerkedhetnek az ország életével is, hiszen rendszeresen szerveznek majd számukra körutazásokat, üzemlátogatásokat. Az előadásokat angol, francia, spanyol és arab nyelven tartják, de kívánság szerint más nyelveken is indítanak kurzusokat. Az első tanfolyamot az idén májusban indít ják. Az atom „szeUéítője** Fényképek a családi albumban ... 1954. —a Moszkva környéki Obnyinsrá, a világ első atomerőműve: 1959. — az első atomhajtású jégtörő hajó, a Lenin; Később — a Kaszpi-tenger, a világ első atomüzemű lepárló berendezései... Ez pedig itt a novovoronyezsi oldal. Fjodor Ovcsinnyikov akadémikus, nemrég még a novovoronyezsi atomerőmű igazgatója, ma az Initeratomener- go nemzetközi egyesülés vezérigazgatója — egyike azoknak, akiknek sikerült „meg- szélídífcenliük” az atomot. — Amikor 1954-ben Obnyinszkban üzembe helyezték a világ első atomerőműA következő ötéves terv elején az Ukrán SZSZK-ban elkészül a hatalmas hmel- nyickiji atomerőmű. Ezen például lengyel«, magyar, csehszlovák szakemberek dolgoznak. Munkámnak része van azokban a békés atomblokkokban is, amelyek Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban és Csehszlovákiában üzemelnek, s amilyeneket rövidesen üzembe helyeznek Kubában, Lengyelországban és Romániában. A novovoronyezsi atomerőmű. A harmadik és negyedik energiablokk A leningrádi atomerőmű irányítópultja Fjodor Ovcsinnyikov akadémikus vét, mindenki szívében azt a reményt keltette, hogy a nagy felfedezés használható lesz az emberek javára is — mondta az akadémikus. Ma az atomenergetikai programban a szocialista államok 50 legnagyobb üzeme és egyesülése vesz részt. Munkamegosztásuk a nukleáris technika több mint 140 gyártmányfajtájára terjed ki, amelyeknek együttes értéke több milliárd rubel... ... Az uránprobléma vezető tudósa, igor Kurcsatov akadémikus, akivel hosszú évékig szerencsém volt együtt dolgozni, 1956-ban Angliába utazott. A Harvey atomközpontban tartott előadása szenzációt keltett. Nemcsak a magfúzióval kapcsolatos szovjet kísérletekkel foglalkozott. Hazája tudósainak nevében felhívta a világ tudósait, hogy lebbentsék fel a titokzatosság fátylát a termonukleáris kutatásokról. Ez vetette meg a nemzetközi információcsere alapját ezen a területen. A még Kurcsatov életében kibontakozott kísérleteket ma már nemzetközi elismerés övezi. A szocialista országokból érkezett fizikusok immár évek óta munkálkodnak a Tokárnak—15 szovjet berendezés megalkotásán. Ma már tokamakok vannak Franciaországban, az Egyesült Államokban, Japánban. Elhangzott az a szovjet javaslat, hogy végezzenek kísérleteket egy nemzetközi tokárnak berendezéssel. Ezekben a kísérletekben a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán, és más országok képviselői vesznek majd részt nemzetközi program keretében. HORIZONT NDK Halászflottíja a világtengereken A nyílttengeri halászat közel 5000 szakképzett dolgozónak nyújt megélhetést az NDK-ban. Rostock és Sassnitz, a két forgalmas kikötőváros halászati vállala- latait az 1979-ben megalakult Rostocki Halászati Kombinát egyesíti, ez feldolgozási, raktározási, mélyhűtési és nagykereskedelmi feladatokat is ellát. Az NDK megalakulása előtt Németország keleti részén nem volt hagyománya a tengeri halászatnak. Amikor 1949-ben megalapozták ezt a tevékenységet, mindössze négy vitorlás bárkával rendelkezett a mimiflotta. A kiszolgált, öreg hajók persze már rég „nyugdíjba vonultak”, s helyettük 54 egységből álló, modern flotta járja a vizeket. A zsákmány: évente 200 000 tonna, feldolgozásra kerülő jó minőségű tengeri hal. A további fejlődést szolgálja a magas színvonalú utánpótlásnevelés. A pályára hajlamot érző fiatalok az általánosan kötelező tízosztályos iskola elvégzése után a Rostock Halászati Kombinát szakiskolában folytatják tanulmányaikat. A halászoknak csaknem a kétharmada szakmunkás-bizonyítvánnyal, 15 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A jól felszerelt flotta hajói otthonosan mozognak a világtengereken. Megfordulnak a Keleti-tengertől az Atlantióceánon át Antarktiszig, az afrikai partoktól a Spitzber- gákig mindenütt, ahol gazdag fogásra van kilátás. A halászati terület további bővítése érdekében az NDK kormánya a hetvenes években államközi egyezményeket kötött egy sor tengerparti országgal.
