Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
ANÉPÜJSÁG 1985. április 18. Idősebb korban Idősebb korban is meg kell találni az életet szépítő örömforrásokat... Például minden embernek van olyan vágya, vagy nevezzük hobby- nak. amelyet nem tudott megvalósítani, az aktív élet hajtásában. Tessék nyugdíjas korban hozzáfogni! Néhány ötlet erre: könyvtárlátogatás, barkácsolás, faragás, kézimunkázás, természetjárás, színház- és mozilátogatás, régészet, sakk, szőnyegkészítés, jó ételreceptek kipróbálása, fiatalok tanítása, élettörténet leírása, gyermekjátékok készítése, új baráti társaság felkutatása. nyugdíjas klubbok látogatása, múzeumok, kiállítások megtekintése stb. Teremthet az idősebb ember maga körül olyan légkört, hogy szívesen jönnek hozzá idősebb és fiatalabb emberek. A jó társaság élményt és értékes időtöltést jelent. A derűs, bölcs, józan élet- szemlélet sok nehézségen átsegíti az öregedő embert. Sokszor ez nem anyagi, nem egészségi kérdés, hanem beállítottság dolga. Nem szabad engedni, hogy leszűküljön az érdeklődési kör, és nem szabad engedni, hogy erőt vegyen rajtunk a „minden mindegy” hangulat, mert így nehezen tudjuk tartani a kapcsolatot az élettel. Az ember, akit nem érdekel más, csak saját öregsége, önmagát készíti a halálra és naponta elszakítja az élettel kapcsolatos, éltető erőt jelentő érzelmi szálakat. A minden iránt érdeklődő ember lélekben mindig fiatal marad. így nem kényszeríti magát érzelmi magányosságba, ahol saját lehangoló gondolatainak börtönében sínylődik és ahonnan nem tud kikerülni. A legszebb feladat: az unokákkal való törődés. A gyermekmosoly bearanyozza az idősebb ember életét, tartalmat ad a gyorsan rohanó éveknek. E néhány gondolat bizonyítja, hogy az idősebb embernek is vannak élete végéig jó lehetőségei, örömei, ha nyitott az élet dolgai iránt. Ha örülni, mosolyogni akar és tud, nem lesz magányos sem érzelmileg, sem környezetileg. Lesz életkedve, amely biztosítja az értékes életet mindenki számára, és új örömök kapuját nyitja ki. Az egészség megóvása, a jó közérzet biztosítása szempontjából nagyon fontos a helyes táplálkozás is. Napjainkban a táplálkozástudomány óriási fejlődést ért el, így az idősebbek ideális tápanyagszükségletének megállapítása is pontosabbá vált. Ám a kalóriaigény még ebben a korban is változó. Függ az egyéntől, a napi mozgástól, az egészségi állapottól, az évszaktól stb. Azt tudjuk, hogy a kalóriaszükséglet a korral csökken. Kevesebbet dolgozik a szervezet, kevesebb fűtőanyagra van szüksége. Ennek ellenére nincs arra szükség, hogy az idősebb ember folytonos számításokat végezzen: mennyi a naponta elfogyasztott kalóriája. Elég a testsúly hetenkénti mérése, ennek alapján megállapítható, hogy több vagy kevesebb táplálékot ajánlatos fogyasztani. Egészségvédő hatású a fehérje és vitamindús étrend, kerüljük a zsíros, túl fűszeres ételeket. FÁS1 KATALIN fi sarga lo (Oroszországi cigány népmese} Lunent egyszer a cigány a vasárba iovai cserélni. Szerencsével járt, mert jó lóhoz jutott cserébe, s ráadásul pénzt is kapott, sokat, összevásárolt hát mindenféle ennivalót meg ruhákat, s elindult hazafelé. Megyen és örvendezik magában: „Kedvére lesz ez az asszonynak, a gyerékek is megörülnek majd. Jóllakhatnak és toiöltöz- ködhetnek.” Az éjszaka az úton érte a cigányt. Megállt, tüzet rakott, s nekilátott húst sütni, teát forralni. Ám alighogy belefogott volna az evésbe, egyszeriben előbukkan az erdőből egy kis öregember, s megy hozzá egyenest. — Jó estét, jóember, hát te mit csinálsz itten? — így és úgy — feleli a cigány —, hazafelé tartok a vásárból jövet, épp csak meg- hálok itt, azután indulok tovább. Látod-e, mennyi ennivalót viszek az asszonynak meg a gyerekeknek! — Aj, jó ember, szánd meg az öreget! Régóta járom az erdőt, megéheztem, elfáradtam, a cipőm elkopott, a gúnyám is elszakadozott. Engedd meg, hogy a tüzed- nél elüldögéljek, megmelegedjem, s egyem egy kicsit abból, amit te adsz! — Telepedj csak le, én nem bánom. Kezdi a cigány az öreget kínálgatni, vendégelni. Az meg csak eszik meg eszik vég- hetetlenül, s egyre kérleli a cigányt: — Ne sajnálj az öregtől egy falás kenyeret! Meg is ette az összes ennivalót, amit a cigány a vásárban vett. Aztán megtörülte bajszát az öreg, s így szólt: — Kedveskem, nem adnál-é valamit a ruhákból? Hisz látod, milyen ágrólszakadt vagyok. Megszánja a cigány az öreget, kezdi neki előszedegetni a ruhát, az meg csak öltözködik meg öltözködik, véghetetlenül. így aztán minden ruhát magára szedegetett, amit a cigány a családjának vett a vásárban.. Végül így szólt: — No, köszönöm neked, cigány, hogy semmit nem sajnáltál tőlem. Nem feledkezem meg rólad, amiért ilyen jószívű voltál. Ahogy e szavakat kimondta az öreg, mintha a föld nyelte volna el. Fölébred reggel a cigány, s látja, hogy nem maradt semmi hazavinni valója: se élelem, se ruhanemű. Lehorgasztotta a fejét, de mitévő lehessen mostmár — haza kell térnie. Befogja a lovat, s elindul. Ahogy halad az úton, egyszercsak azt látja, hogy egy sárga ló áll keresztben előtte. Mintha arany tűz égne, olyan a szőre, a szeme pedig csakúgy szikrázik. Elállja az útját, nem hagyja továbbhaladni. Megle- gyinti lovát a cigány, megcsapkodja, ám az tapodtat sem mozdul, mintha csak leásták volna — nem akarja húzni a szekeret. Megharagszik erre a cigány, leugrik a székérről, s futvás neki a sárga lónak. Odarohan, s ahogy csak bír, rávág az ostorral. Az meg — ugyan, ki látott már ilyet! — egyszeriben szerteomlik! Nézi a cigány a földet, hát a sárga ló helyén egy halam aranypénz hever, örült a cigány, hisz megértette: az erdőlakó öreg hálálta meg neki, amiért nem sajnálta tőle az utolsó falat kenyerét. Buda Ferenc fordítása Nem szívesen látott „háziállatok” A tapéta ma nagy divat. Kevesen emlékeznek viszont arra, hogy a 30-as, 40-es években már tapétával borították az előkelőbb lakások falait. Aztán abbamaradt ez a divat, és majdnem mindenki sürgősen eltávolította a tapétát, visszatért a meszelt, festett falhoz. Kitűnt ugyanis, hogy — elsősorban a városi lakásokban — a nagyon elszaporodott poloskák kitűnő búvóhelyéül szolgáltak a tapéták hasadékai. A hivatalosan „ágyi poloskának” nevezett, 4—8 mm-es rozsdabarna színű rovar igen kellemetlen lakótárs: legszívesebben embervérrel táplálkozik. A nőstény napi 2—3 petét rak búvóhelyén, mely szinte mindig fénytől védett. A tapétán kívül lehet az képkeret, falrés, a faágy repedése, bútorhézag, de akár villanykapcsoló is. A petéből kikelő lárva csak vérrel táplálkozik. A teljes kifejlődés a hőmérséklettől függ: nyáron, vagy jól fűtött helyen mintegy 2 hónap. A kifejlett példány akár 1—2 évig is elél: ez idő alatt több ezer ivadéka lehet. A sötétben előbújó rovar szívesen vándorol a falon — általában felfelé —: ezt karmai és tapadókorongjai teszik lehetővé. Az alvó emberhez annak hőmérséklete vezeti. Ha hűvös az idő. megelégszik heti egyszeri vérszívással, de melegben akár háromszor is szív. Szerencsére szívása hazánk területén „csak” undorító; vannak országok, ahol — mint közti gazda — betegségeket is terjeszt. Hét végén lefogyhat akár másfél kilogrammot is, betartva a következő étrendet: PÉNTEK, vacsora: marhafiié gombával (200 kilokal). Hozzávalók: 13 dkg marhafiié, bors, só, 20 dkg friss gomba, petrezselyem. A húst teflon edényben zsiradék nélkül megsütjük, majd sózzuk és borsozzuk. Esetleg kevés vizet öntünk hozzá. Tisztított, felszeletelt gombát párolunk a hússal együtt. Apróra vágott petrezselyemmel megszórva tálaljuk. SZOMBAT, reggeli: 2 szelet pirítós kenyeret 5 gr vajjal megkenünk, és 2 szelet konzerv marhahúst eszünk hozzá. (190 kilokal). Tízórai: 1 db narancs (50 kilokal). Ebéd: sertésszelet olasz módra (300 kilokal). Hozzávalók: 10 dkg paradicsom, bazsalikom, só, bors, fokhagyma, 1 dkg liszt, 13 dkg sertéskaraj, 5 gr margarin, 1 szelet pirítóskenyér. A két világháború közötti időben csak a lakás teljes ciánozásától lehetett komoly eredményt várni; amióta azonban forgalomba kerültek az ún. kontakt rovarirtók (elsőként a DDT, majd ennek betiltása után napjainkban számos porozószer, például a Domotox, a Piretrin 99, stb.), valamint permetezőszerek (Chemotox, Unicron, stb.) már rendelkezünk házi lehetőségekkel is a poloska- irtásra. Az 50 évvel ezelőtti háziasszonyhoz hasonlóan ugyanis többnyire a mai háztartásokban is szégyenük, ha a szomszédok megtudják: náluk poloskairtás történik. Pedig a poloska — akkor is, most is a leggondosabban takarított és ápolt lakásba is könnyen behurcolható. Sőt a ma mind általánosabbá váló központi fűtéses házakban — főleg a lakótelepeken — igen könnyen vándorolhat a vezeték mentén is lakásról lakásra. Ezért az irtás hatékonyságát emeli, ha ez egy- egy tömb minden lakásában egyidejűleg megtörténik. A másik — az utóbbi években elszaporodott — nem kívánt lakótárs a csótány. Hazánkban két faja: a kisebb németcsótány (ruszni) és a nagyobb termetű konyhai csótány („svábbogár”) okozza a legtöbb problémát. Az első 1—1,5 cm hosszú, a második 2—3 cm-re is megnő. Mindkettő igen szapora, szereti a nedves, meleg, sötét környezetet: és elszaporodik ott, ha elegendő élelmet talál. A lakótelepi építési technológia kedvez terjedésüknek: a korszerűnek Hétvégi fogyókúra A paradicsomokat félbevágjuk, és a vágott felét apróra vágott bazsaükommal, sóval, borssál és liszttel megszórjuk. A húst forró margarinban megsütjük. Esetleg kevés vízzel felöntjük. A paradicsomokat a hús mellé tesszük és együtt pároljuk. Uzsonna: 2,5 dl paradicsomlé borssal és sóval ízesítve. (50 kilokalória). Vacsora: 10 dkg liptai túróhoz keverünk 5 dkg apróra vágott hagymát, 1 db uborkát, petrezselymet. Sózzuk és borsozzuk, paprikával megszórjuk. Jól összekeverjük, esetleg kevés vizet adunk hozzá. Egy szelet barnakenyeret eszünk hozzá. (200 kilokalória). VASÁRNAP, Reggeli: tükörtojás. Egy kávéskanál margarinban 1 szelet angolszalonnát nevezett könnyűszerkezetes kivitelezés lehetővé teszik számukra, hogy lakásról lakásra vándoroljanak. Mivel bármilyen táplálékon elélnek (akár még papíron és vízen is), egyedül az élelmiszerek abszolút higiénikus tárolása nem elég a kipusztításukra, bár kétségtelen, hogy a nem megfelelő takarítás, a tisztaság hiánya, a helytelenül kezelt ételmaradék jelentősen javítja életfeltételeinket. A központi fűtés meg a nem hézag-, és résmentes panelépítkezés technológiája kedvez elterjedésüknek. Már nemcsak vendéglátóipari egységek (éttermek, szállodák) és élelmiszerraktárak, boltok, de más közintézmények (óvodák, iskolák, irodaházak stb.) is fertőzöttek. Az irtást nem tudták eddig annyira ösz- szehangolni, hogy egy-egy góc ne maradjon meg a fertőzés forrásaként. Pedig a poloskákkal szemben a csótányok, ha fertőző góc közelébe jutnak, e fertőző kórokozókat is terjeszthetik: át- vihetik azt testfelületükön élelmiszerekre. Ez azonban — szerencsére — hazánkban ritkaság. Ártalmat okozhatnak a csótányok allergizáló hatásuk révén is: asztmás gyerekek környezetében érdemes erre a lehetőségre is gondolni. De mindezektől függetlenül sem szívesen osztja meg bárki is otthonát velük. Irtásukat — házilag — a gyógyszertárakban beszerezhető bórsavpor kihelyezésével kísérelhetjük meg; ennek az eljárásnak nagv előn”e, hogy az emberre nézve veszélytelen. (kövérje nélkül) megsütünk. Rároihjuk a tojást, sózzuk és megsütjük. Egy szelet kenyérre tesszük. Tízórai: 1 csésze zacskós húsgombóeleves (60 kilokalória). Ebéd: Sertésfiié karfiollal (300 kilokalória). Hozzávalók: 20 dkg karfiol, 1 dl joghurt, citromlé, kevés édesítő, víz, valamint 13 dkg sertésfiié, 1 csomag petrezselyem, só, bors. A joghurtot citromlével és édesítővel, s kevés vízzel elkeverjük. A karfiolt rózsáira szedjük és belekeverjük. A sertésfiiét borsozzuk, sózzuk és petrezselyemmel megszórjuk, majd teflon edényben kisütjük. A karfiollal együtt fogyasztjuk. Uzsonna: 1,5 dl tej (50 kilokalória). Vacsora: Sonkatekercs (180 kilokalória). 2 szelet sonkát (6 dkg) megtöltünk egy evőkanál reszelt retekkel és összegöngyöljük. Hozzá fél szelet kenyeret eszünk. Utazás, üdülés - nemcsak nyáron A legtöbb ember nyáron szeretné kivenni a szabadságát, pedig a tavasznak is megvannák a maga szépségei, előnyei. És nem kevés azoknak száma, akik ezt az évszakot töltik üdüléssel, utazással. Ilyenkor néhány praktikus ruhadarab nélkülözhetetlen a ruhatárból, mint a hosszúnadrág, a blézer, a kívül hordható blúzok stb. Három ilyen célszerű ruhadarabot mutatunk be: 1. A fazonos, rátett zsebes blézer, melyet vállap és elütő szegély díszít, készülhet különféle vastagságú gyapjú vagy iműszálas szövetből, kordbársonyból. 2. A sötétkék vagy terepszínű farmeranyagból, jerseyből, kordból készíthető, köthető övvel és tűzéssel díszített blúz jól illik szoknyához, nadrághoz egyaránt. Alája garbót, pulóvert, pólót lehet viselni. 3. A sportos kabát begombolható béléssel hidegebb időben is alkalmas sétához, kiránduláshoz. Duplasoros tűzéssel, dupla zsebmegoldással, sokféle anyagból készülhet. Egyébként nemcsak üdüléskor, hanem tavaszi hétköznapokon és ünnepeken is praktikus viseletek. Nem értem? Kamaszszülők gyakori pa- I nasza: nem értem a gyermekemet! Amíg kicsi volt, olyan jól megvoltunk egymással. Mindent megbeszéltünk, és szót is tudtunk egymással érteni. Most meg, ha bármiről kérdezem vagy moI rog egy semmiséget, vagy durván felcsattan. Egyre többet eszembe jut egy valahol olvasott mondat: lassan már nem nevelem, csak finanszírozom a gyerekemet. A kamaszkor talán a legnehezebb kor a szülő-gyerek viszonyban. Talán ez a második leszakadás ideje. Az első az volt, amikor a gyerek közösségbe — bölcsődébe, óvodába, iskolába — került, és az édesanyának meg kellett szokni, hogy nem tud a gyerek minden percéről, hogy új szavakat hoz haza, melyeket nem tőle tanult, hogy új dolgokat tud és magyaráz, amit a mama esetleg meg sem ért. De talán ez volt a köny- nyebb leszakadás, a második, a kamaszkori sokkal nehezebb, mert ilyenkor a gyerek — és ez a természetes is — le akar szakadni, önmagává akar válni. Mi szükséges a szülő részéről ? Türelem, türelem, türelem. És mi nem szükséges? Kiváncsiskodni. Nem szükséges unos untalan faggatóz- ni, sőt egyenesen tilos nyomozni a gyerek után. Nem a szélsőséges esetekről van szó. Ha úgy látjuk, hogy a gyerek rossz útra indul el, persze meg kell próbálni közbelépni. De ha csak egyszerűen arról van szó, hogy például szerelmes (akár viszo- nozottan, akár egyoldalúan), akkor türelem és diszkréció szükségeltetik. Ha a gyerek úgy érzi, jól esik elmondani szíve örömét vagy bánatát, akkor hallgassuk együttérzően. De ha azt tasztaljuk, hogy már nem mi vagyunk a legfőbb bizalmasai, hanem például a barátja vagy a barátnője, a testvére vagy valamelyik idősebb unoka- testvére, akkor ne vegyük rossznéven. Ez nem azt jelenti, hogy gyerekünk kevésbé szeret bennünket, hanem azt, hogy ezeket a belső bizalmas dolgokat sokszor valóbban jobb egy hasonló korúnak elmondani, mint a szülőnek, akinek a megértésében a gyerek esetleg nem is egészen biztos. Ilyenkor, tavasztájt, az ilyesfajta konfliktusok sűrűsödnek. Gyakran nem köny- nyű a szülőnek sem, de a kamasznak még nehezebb ... (sárdi) JŐ szeme uan? Ha igen, akkor hamarosan rájön, hogy a kiterített palást melyik kockához tartozik.
