Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

1985. április 18. tíÉPÜJSÁG 3 Sr Óvatosan a méreggel! Hát, mégiscsak megjött. Itt van a tavasz. Sok-sok gondja nyakunkba szakadt, s tanácsot kérünk, adunk, soroljuk a tennivalókat, a szabad időnket a kertben töltjük. Már túl vagyunk a gyümölcsfák, és a szőlő lemosópermetezésén, maholnap a virágzás utáni sze­rekhez kell nyúlni, s ezek mind-mind mérgek. Óvatosan fogjunk tehát a vegyszerezéshez, perme­tezéshez. Mindez a sok éves tapasztalat mondatja ve­lem, meg az a tény is, hogy egyik ismerősöm kikerics­sárga kezét mutatván a novendára, azaz a bárium- poliszulfidra panaszkodott. Sehogy nem tudja le­mosni, pedig citromot, savanyító tablettát, ecetet, mo­sószert. káliszappant, mindent próbált, sárga ma­radt a tenyere, keze. Tehát van védekező szer bőségesen, megszámoltam, hogy a jobb üzletekben 19 gombaölő szer közül lehet válogatni: a már említett báriumpoliszuIfidtől, a cur- zate, karathane, nimród, zineb szerekből többek kö­zött. A rovarölő szerek választéka még ennél is na­gyobb, egyben ezek még veszélyesebbek, mint a gom- baölők. Az ágról gyümölcsolaj az „ártatlanok” közé tartozik, a Bi—58, a ditrifon, a galathion, a decis, a sevin, az Unitron. az Unifosz már nagyon veszélyes szer. A kombinált vegyszerek — ezeket főleg a kis te­rületen gazdálkodók használják — is a fentebb sorol­tak valamely fajtáinak kombinációjából állnak. Míg a gyomirtók a valóságos mérgek: a Glyalka, a Gra- moxone, a Hungazin, a Merkazin, a Monolinuron, a legveszedelmesebbek közé tartozik. A permetezés kezdetét veszi. Ajánlatos tehát alapo­san felkészülni: védőszemüveg minden esetben köte­lező. Védőruházat is ajánlatos, és minden permetezés után alapos mosdás, fürdés! És egy csöpp szeszt, egy slukk cigarettafüstöt sem szabad magunkba „szívni”. Persze a védekezésnek ezernyi „saját” receptje van. Ám a balesetek száma mégis egyre növekszik. A nyílt sebet ért méreg, csúnya fekélyt okoz. a beléleg­zett szer pedig szédülést, hányást — ajánlatos tehát minden szer üvegén, dobozán látható használati uta­sítás pontos betartása. Mindezek azért jutottak eszembe, mert kezembe ke­rült egy legfrissebb satisztikai adat, amely szerint Tolna megyében 1980-ban 16 millió forint értékű nö­vényvédő szert, tavaly pedig 24 millió forintot érőt, idén — az áremelkedések figyelembevételével — 26 millió forintnyit a nagyüzemekben, és a kiskertekben remélhetően szakszerűen használnak fel. P.j. Negyedmillió kiló csiga Megkezdődött az idei csi­gatermés betakarítása a ba­ranyai mezőkön. Ez a táj az egyik legnagyobb hazai élő­helye e puhatestű állatkák­nak, az éghajlat és a bioló­giai környezet ugyanis igen kedvező a szaporodásuknak. Évente általában egy-egy te- hervonatra való csigacseme­gét szállítanak külföldre Ba­ranyából. A kései kitavaszo­dás miatt a csigák többsége még a téli rejtekén tartóz­kodik, emiatt nehezebb rájuk találni, több az utánjárás és soványabb a zsákmány, mint rendesen szokott lenni. A gyűjtők mégis naponta fel­keresik a mély fekvésű réte­ket, a füves vízpartokat és a nyirkos erdőszéleket, mivel külföldön leginkább az ápri­lisi éticsigák a keresettek. A hozzáértők véleménye szerint ezek ugyanis a legízleteseb- bek. A fogyasztók igényeinek megfelelően a 28—38 milli­méter átmérőjű, ép héjaza­tó és szennyeződéstől mentes csigákat gyűjtik össze. A ter­mészet adta élő árut az Er­dei Termék Vállalat és a fo­gyasztási szövetkezetek vásá­rolják fel, előreláthatóan mintegy negyedmillió kilo­grammot. Kerti zuhanyozó - napenergiával Hazánk éghajlati viszonyai között egy négyzetméter sík felületre a szakemberek szá­mítása szerint évente mint­egy 100 kilogramm kőolaj fűtőértékének megfelelő nap­energia jut. E természetes energiaforrás hasznosításához szükséges, úgynevezett nap- kollektorok gyártásával itt­hoz most már csaknem tíz vállalat foglalkozik, s termé­keik általában a lakások, nö­vényházak melegvíz-ellátását, fűtését biztosítják a napsu­gárzás segítségével. A gyár­tók köre nemrégiben a Vil­lamosszigetelő- és Műanyag­gyárral bővült, amely nap- kollektorral felszerelt, s így meleg vízzel is szolgáló kerti zuhanyozót kínál az idei nyárra. Az új termék a gyár há­rom dolgozójának találmá­nya. A zuhanyozóállvány PVC-esövekbŐl készült, s a másfél négyzetméteres nap- kollektor is nagyobbrészt műanyag elemekből áll. En­nek a megoldásnak köszön­hető, hogy a berendezés vi­szonylag olcsó. A VSZM Helén nevű nap- kollektora igen egyszerű el­ven működik. A napsugara­kat egy alumínium fólia gyűjti össze és ez közvetíti a melegítő hőenergiát a fö­lötte spirálisan összetekert műanyag csőben lévő víznek. Mindezt egy hőszigetelt do­bozban helyezték el. Így a nyári napon a csőben lévő 20—22 liter víz fél óra alatt akár 60 Celsius fokra is fel­melegedhet, de a víz hő­mérséklete kissé borúsabb időben is elérheti a 35 fo­kot. A kollektor csatlakoz­tatható a kerti vízhálózatra. Több napkollektor összekap­csolásával már nyaralók, la­kóépületek, mezőgazdasági vagy ipari létesítmények melegvíz-ellátása is biztosít­ható. Forgalomba hozható? A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet szakembe­rei az elmúlt év második fe­lében 2128 hazai újdonságot minősítettek, melynek 78 szá­zalékát — forgalombahoza- talra — alkalmasnak találta. Egy új gyártmány — legyen az élelmiszer vagy iparcikk — mielőtt az üzletekbe ke­rül, a KERMI megvizsgálja használhatóságát, minőségét, tartósságát. A szakvélemény alapján dől el, hogy forga­lomba hozható-e. Az anyagvizsgáló és munkavédelmi minősílö osztályon a közkedvelt Blank and Dec­ker barkácsgépet ellenőrzik Fabulissimo, gyógynövények, traubisoda Hárman a fesztiválról Kántorné Fülöp Erzsébet Vannak, akik vallják, hogy a jó bornak is kell cégér. Ok a reklám szakemberei. A Bu­dapesti Tavaszi Fesztivál megnyitásának tiszteletére a Magyar Reklám Szövetség nemzetközi kirakatversenyt szervezett. A színvonal biz­tosítása érdekében, kizárólag személyre szóló felkérés alapján jelentkezhettek a mestervizsgával, szakmai diplomával rendelkezők és azok, akik több alkalommal értek el helyezést nagyobb kirakatversenyeken. Tolna megyét ezen a versenyen Kántorné Fülöp Erzsébet, Török Sándor és Vincze Bá­lint képviselte. * Biztosan nem véletlen, hogy Vincze Bálint — aki szabad idejének egy részét, ha teheti, erdőben, mezőn tölti — éppen a gyógynövé­nyek és a belőlük készült haj- és bőrápoló szerek rek­lámozását választotta. A je­lenleg Pakson élő és dolgo­zó dekoratőr, a pécsi művé­szeti gimnáziumban végzett mint reklámgrafikus. Így ke­rült a Szekszárdi Nyomdába, majd a Skála Áruházba, és a mostani munkahelyére, a paksi áfészhez. Amikor a a természetet, állatokat, nö­vényeket kapja lencsevégre, hogy fényképeken örökítse, őrizze meg a szépségüket, akkor is a kirakatok világá­ban gondolkodik. A fesztiválra rendezett ki­rakatok Budapest kereske­delmi centrumában, a belvá­rosban voltak, az Emke-cso- mópon'ttól, a Rákóczi út és a Kossuth utca két oldalán, a Felszabadulás téren, a Kí­gyó, a Váci és a Petőfi utcá­ban. Vincze Bálinté a Kos­suth utcában volt. — Egy patikabelsőt alakí­tottam ki szekrénnyel, amelyből dőltek a kozmeti­kumok — idézi a kirakatot. Szójátékból indultam ki, hogy „gyógynö — VÉNY — a kozmetikához”. Azt a hi­bát követtem el, hogy sokat takartam a kirakatból, így Vincze Bálint aztán nem értem el megfe­lelő eredményt. Remélem, Szegeden majd jobban sike­rül a versenyzésem. * Török Sándornak Bonyhá­dion, a Fáy lakótelepen van az otthona, de Szekszárdon, a Népbolt Vállalatnál dolgo­zik. A tavalyi fesztiválon való sikeres szereplése alap­ján hívták őt ismét. Számára a verseny célja — hogy a fővárost a fesztivál alkalmá­ból felkereső több tízezer külföldi turista a kirakatok révén is érzékelhesse a ha­zánkban bekövetkezett tár­sadalmi, gazdasági változást, fejlődést — már ismert volt. — A Rákóczi utca 10. szám alatti édességbolt kirakata volt az enyém — mondja Tö­rök Sándor. A Traubisodát hirdettem. A felkészülésben az gátolt, hogy késve kaptuk az értesítőket, így kevesebb idő maradt egy-egy ötlettel foglalkozni. A balatonvilágo- si gyár viszont sokat segített, amikor megkerestem a „Traubi” szülőhelyét. Az is­mert plakátot elevenítettem meg a kirakatban. Egy nagy kör alakban — egy kupakban — volt egy literes traubis •üveg, amiben egy rejtett szi­vattyú segítségével állandó­an csobogott a „traubisoda”. Körülötte apró buborékem­berkék húzták, támogatták az üdítős üvegeket. A kira­kat másik felében egy nagy üveg sziluettjében ömlesztet­tem tele töltött palackokat, ezek esti világításban szik­rázó fénnyel hívták fel ma­gúkra a figyelmet. Ez a traubis kirakat az öt­venhat versenyző közül a harmadik helyre került. * A rendezők a tavasz gon­dolatához kapcsolódóan bár­mely, az üzletben forgalma­zott áruból készíthették ver­senykirakatot. A teljesítmé­nyeket nemzetközi zsűri bí­rálta. A Váci utca 9. szám alatti „Azúr” illatszerbolt kirakatában kötelezően elhe­lyezett fesztiváltáblán a ter­Tórok Sándor vező, rendező neve és mun­kahelye olvasható: Kántor­né Fülöp Erzsébet, Tolna me­gyei Népbolt Vállalat, Szek- szárd. A kirákatot a bíráló bizottság második díjjal ju­talmazta. — Amióta a felhívást ol­vastam — kezdd Kántorné Fülöp Erzsébet — a tavasz gondolata foglalkoztatott. A népművészet, méteráru, illat­szer közül a népművészetet választottam. A Sárközben születtem, éltem, kötődöm e tájhoz. A kirakatba népi já­tékot állítottam be. A hátte­ret egy felnagyított fénykép uralta, amint a sárközi lá­nyok a „síkon karikáznak”. Ebből a lépő mozdulatból adódó lendület, gesztus je­lent meg az előtér népvisele­ti ruháin és egyéb áruin. Közben népzene szólt volna felvételről. Azért feltételes módban, mert kiderült, hogy illatszert kell rendeznem. A tavasztól már nem szaba­dulhattam, és egyre erősö­dött a megújulás, fiatalodás fogalma, ami azonos a kipró­bált „Fabulissimo” bőrápoló tulajdonságával, hiszen a Kőbányai Gyógyszerárugyár készítménye regenerál, ránc- talanít is. Ezt egy elszáradt fagyökérből kihajtó barkás, zöld ággal jelenítettem meg. Néhány virágot a népszerű Fabulissimo szórólapok for­máltak, míg a barkákat apró ampullák jelezték. A gyökér körül a homokban, aranyló Fabulissimós tégelyek voltak. A hátteret tavaszi kékkel zártam le. Vivaldi-muzsika szólt a kirakat fölötti hang­szóróból. Az utcára egy bam­buszállvány kosaraiba több nyelvű szórólapdkat raktam, ezek az első órákban elfogy­ták ... * A három Tolna megyei versenyző nemzetközi me­zőnyben — bolgár, román, cseh rendezők részvételével bizonyította képességét, és a magyar kirakatrendező-kép­zés kulturáltságát. DECS! KISS JÁNOS Pontos és megbízható Üzemi szintű időjárás-előrejelzés Magyarországon először a Dél-Dunántúlon vezették be az üzemi szintű időjárás­előrejelzést, s ezáltal a tér­ség gazdaságai kevésbé van­nak kiszolgáltatva a várat­lan meteorológiai események­nek, az időjárás várható ala­kulása szerint szervezhetik meg az egyes munkákat. A baranyai rakétás jégeső-elhá- rító rendszer új szolgáltatá­sa nyomán biztonságosabbá és gazdaságosabbá vált a ter­melés a szántóföldeken, a kertészetekben, a gyümölcsö­sökben és a szőlőkben. A Pécs közelében működő jégeső-eLhárító szolgálat jól felszerelt meteorológiai há­lózattal rendelkezik: időjá­rási radarállomása van a Tenkes-hegyen, és a megye különböző részén elhelyezke­dő tizenöt rakétakilövő állo­más is gyűjt időjárási adato­kat. Tömérdek meteorológiai adat halmozódik fel napról napra, s ez adta az ötletet a szakembereknek, hogy meg­szervezzék az információk hasznosítását, közreadását a mezőgazdaság számára. Két­évi kísérlet után most már üzemszerűen alkalmazzák a helyi időjárási előrejelzést. Száz kilométeres sugarú kör­zetben harminc baranyai, so­mogyi és tolnai gazdaság kapcsolódott be eddig a re­gionális hálózatba. Az üzemi szintű agrome­teorológiai előrejelzés legfőbb előnye a pontosság, mégpedig egyrészt a földrajzi pontos­ság, vagyis, hogy mikrokör- zetekre lebontva ad prognó­zist, másrészt az időbeli pon­tosság, azaz mindig friss előrejelzéssel látja el a gaz­daságokat. A szolgálat készít másfél-, öt- és tíznapos prog­nózisokat, a legnagyobb je­lentősége mégis a rádióloká­tor által észlelt időjárási frontok jelzésének van. Órá­nyi pontossággal meghatá­rozzák például a viharok, zi­vatarok érkezését, időtarta­mát és intenzitását, ami dön­tő fontosságú lehet a vetési, aratási, növényvédelmi és más hasonló munkák idején. A másfél napos prognózis 90 százalékban, az ötnapos 75— 80 és a tíznapos 70—75 szá­zalékban bizonyult pontos­nak. Ez nemzetközi viszony­latban is kedvező aránynak számít. A rövidtávú prognó­zist a délutáni órákban kap­ják meg a gazdaságok, így az esti eligazításkor már en­nek figyelembevételével ké­szíthetik el a másnapi mun­katervet. A szolgálat a tava­szi vetés, a nyári aratás és az őszi betakarítás időszakában díjtalanul ad tájékoztatást mindenkinek, aki igényli, ezzel járul hozzá a mezőgaz­dasági munkák eredményes­ségéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom