Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

2 KÉPÚJSÁG 1985. április 18. PANORÁMA Szejm előtt a választójogi törvény Döntő szakaszába érkezett az új lengyel választójogi törvény kidolgozása: a szejm ma foglalkozik első olvasás­ban a törvény tervezetével, és már az új törvény alap­ján tartják meg ősszel a ta­valyról elhalasztott parla­menti választásokat. A szejm elé beterjesztett választójogi törvénytervezet azt mutatja, hogy a tanácsi választások rendszere után a parlamenti választásokban is tovább erősítik a demok­ratikus vonásokat. A korábbi, 1976-os parla­menti választójogi törvény­hez képest lényeges újdon­ság, hogy alapvetően kibővül azoknak a köre, akik javas­latokat tehetnek a jelöltek­re: a népfront funkcióit be­töltő Hazafias Nemzeti Űjjá- születési Mozgalmon (PRON), A szovjet minisztertanács ülése A tavalyi év azonos idő­szakához képest növekedett az első negyedévben ipari és mezőgazdasági termelés, egy sor ágazatban azonban a szervezetlenség, a hanyag gazdálkodás rontotta az ered­ményeket — ezt állapította meg a szovjet miniszterta­nács a népgazdaság első ne­gyedévének eredményeit át­tekintő ülésén. a pártokon kívül mind a 472 lengyel országos társadalmi szervezet (szákszervezetek, nőszövetség, ifjúsági szerve­zetek, parasztszervezetek, a különböző művészeti és szak­mai szövetségek stb.) is meg­kapja ezt a jogot. A válasz­tópolgárok is nagyobb bele­szólást kapnak abba, hogy ki kerülhet fel a jelölő listá­ra. A jelölő bizottságok köte­lesek lesznek figyelembe venni a végleges jelöltlisták összeállításakor, hogy a tár­sadalmi szervezetek jelöltje­it hogyan értékelték a jelö­lő gyűlések résztvevői. Új­donságként az őszi választá­sokon először országos listára is szavaznak majd Lengyel- országban. Erre a listára a PRON javaslata alapján leg­feljebb 69 olyan személy ne­ve kerül, aki döntő szerepet Lukács György helye és szerepe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel nemzetközi tudomá­nyos ülésszak kezdődött szer­dán a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB Párttörténete Intézete, Tár­sadalomtudományi Intézete és a Politikai Főiskola rende­zésében, a Budapest Kong­resszusi Központban. A ta­nácskozás elnökségében fog­lalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. A há­romnapos eszmecsere-soroza­tot Szentágothai János, a Ma­játszik az ország társadalmi, politikai vagy kulturális éle­tében. A választási rendszer demokratizmusát erősítő fon­tos új elem az is, hogy a tör­vény elő fogja írni: csak ak­kor érvényes a választás, ha a jogosultaknak legalább a fele részt vesz, s az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki az érvényes leadott sza­vazatoknak legalább a felét elnyerte. Az új törvény ér­telmében a választóknak jo­guk lesz közvetlenül a legfel­ső bíróságnál óvást emelni a választások ellen, ha törvény- sértést tapasztalnának. A törvénytervezet előzetes változatát az államtanács kéthónapos társadalmi vitára bocsátotta, s a törvény több pontja éppen e vita eredmé­nyeként nyerte el végleges formáját a tervezetben. gyár Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, köszönt­ve a konferencia külföldi — a szocialista országokból és több tőkés államból érkezett — valamint hazai résztvevő­it, majd Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója tartott előadást Gondolkodva csele­kedni címmel. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, a Lu­kács György Emlékbizottság elnöke levélben üdvözölte a konferenciát. BUDAPEST Hivatalos látogatását befe­jezve szerdán elutazott Bu­dapestről Jaime Gama, a Portugál Köztársaság kül­ügyminisztere. * A hetedik magyar—finn barátsági hét eseményeit idén július 1—7. között, egy időben rendezik meg a kát országban. A háromévenként sorra kerülő rendezvényt 1967-ben tartották meg elő­ször. Idán a két nép barát­ságát demonstráló esemény- sorozat fővédnöki tisztét Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke vál­lalta el. * Maróthy László, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szerdán a Parlamentben fo­gadta Szergej Basilovot, a Szovjetunió Állami Építés­ügyi Bizottságának elnökét, aki küldöttség élén tartózko­dik hazánkban. A találkozón részt vett Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. Jelen volt Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. REYKJAVIK Izland nem járul hozzá ahhoz, hogy kikötőibe vagy felségvizeire atomfegyverrel felszerelt hadihajók fussanak be — jelentette ki kedden Geir Hallgrimsson izlandi külügyminiszter. Izland a NATO tagja, kikötőit gyak­ran keresik fel szövetséges hadihajók. A kormány ed­dig sohasem firtatta a befutó hajók fegyverzetét. A sziget- országban amerikai légitá­maszpont is található. Lukács György-konferenda Szovjet—amerikai viszony Válaszra várva Bush Gorbacsovval Az U. S. News and World Report című amerikai heti­lap legutóbbi száma első lá­tásra kissé sematikusnak tűnő karikatúrát közölt, amelynek mondandója azon­ban ezúttal egész kommen­tárral felér. Reagan elnök egy MX-rakétán ül és ezt mondja a háta mögött ka­paszkodó Uncle Sam-nek: „Bízz bennem — ez a leg­gyorsabb paripa Genfben.” A rakéta gyújtózsinórjához épp hozzáérinteni a gyufát, egy jelképes figura, amely­re a karikatúrista ezt írta: „Szenátus”. Valóban különös és ellentmondásos helyzet alakult ki a szovjet—ameri­kai kapcsolatokban, és az MX-rakéta ügye is ezt tanú­sítja a maga módján. Egyrészről nem lehet ta­gadni azt, hogy a kapcsola­tok korábbi mélypontjához képest most, legalábbis új lehetőségek mutatkoznak. Ezek mindenekelőtt azzal függenek össze, hogy a két ország között megállapodás jött létre a genfi tárgyalá­sok megkezdéséről, s a meg­beszélések elkezdődtek. Gro- miko szovjet külügyminisz­ter januárban kétségtelen eredménynek minősítette azt. hogy az Egyesült Álla­mok hajlandóságot mutatott az űrbéli fegyverzet és a földi atom-fegyverzet elvá­laszthatatlanul összefüggő témáinak átfogó vizsgálatá­ra egy új tárgyalási szakasz­ban. A genfi tárgyalások je­lentőségét aligha lehet túl­Az amerikai lap karikatú­rája becsülni: tárgyalások nélkül nem lehet megegyezést elér­ni, s az eszmecserék ténye már önmagában is javítja az atmoszférát. Másrészt: az is tény, hogy a hosszú „mosolyszünet” alatt felgyülemlett kérdé­sek konkrét válaszokat és megoldásokat követelnek. Ilyen megoldásra kívánt le­hetőséget adni a Szovjet­unió az Egyesült Államok­nak a méltányosság alapján. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió részéről moratóriumot jelen­tett be a közepes hatótávol­ságú rakéták további telepí­tésére. A moratórium no­vemberig tart, s az, hogy mi lesz azután, attól függ, kö­veti-e az Egyesült Államok a szovjet példát: leállítja-e vagy sem saját közepes ható­táv lságú eszközeinek telepí­tését Nyugat-Európában. Az amerikai negatív vá­lasz — reméljük, nem a végleges feleletadás — azon­ban újra aláhúzza, hogy a tárgyalások adta lehetősé­gekből nem következeik au­tomatikusan a megegyezés. Egyelőre nem látni egyértel­mű jelét annak, hogy az amerikai vezetés politikai döntést hozott volna a fegy­verkezési hajsza korlátozá­sáról. S nemcsak a Szovjet­unió látja ezt így, hanem az Egyesült Államok NATO- szövetségeseinek többsége, akiket a legutóbbi időben Washingtonból a csillaghá­borús tervekben való rész­vételre szólítottak fel. Szovjet részről a kommen­tárok azt hangoztatják, hogy a tárgyalásokat nem lehet a fegyverkezési programok folytatására és fokozására felhasználni. Az MX-szava- zást épp ezért veszik komo­lyan: a törvényhozás a kö­vetkező költségvetési évre 21 ilyen új rakéta építését hagyta jóvá. A tíz robbanó- feies MX nagy célzási pon­tosságú, tipikus elsőcsapás­mérő eszköz, a kormányzat 223 ilyen hadászati rakéta rendszeresítését tervezi. Az MX más, ugyancsak feszí­tett ütemben fejlesztett ha­dászati eszközökkel együtt különös jelentőséget nyer, ha folytatódik és konkrét fá­zisba lép a „csillagháborús” program. Mert ha a belátha­tó jövőben nem is képzelhe­tő el százszázalékos bizton­ságot nyújtó rendszer, az említett új, nagy pontosságú hadászati csapásmérő eszkö­zök birtokában egy nyolc­van százalékos szisztéma is csábítást jelenthet. És ha nehéz is ilyen szán­dékot feltételezni, a potenci­ált kell figyelembe venni. Ezért figyelmeztetnek Moszk­vában újból és újból: a két ország kapcsolatainak javítá­sában nem lehet a lényegi kérdéseket megkerülni. Az MX ügyében ehhez még Moszkvában azt is hozzátet­ték, hogy új rakétákra nem lehet új engedményekkel vá­laszolni. Mindez nem jelenti azt, hogy a többi kérdésnek nincs jelentősége. Van jelen­tősége például annak, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttsége nemré­giben eredményes és jó lég­körű látogatást tett az Egye­sült Államokban, amelynek viszonzására most került sor. Van bizonyos súlyuk azoknak a konstruktív nyilatkozatok­nak, amelyeket Bush alelnök és Shultz külügyminiszter tettek Mihail Gorbacsovval, az SZKP főtitkárával tör­tént megbeszélésük után. És persze ennél is nagyobb je­lentősége lehet a csúcstalál­kozónak, amelynek lehetősé­géről Mihail Gorbacsov a Pravdának adott interjújá­ban ugyancsak pozitívan nyi­latkozott. Reagan elnök és köre sok mindent kénytelen figyelem­be venni. Azt is, hogy az el­nöki terminus vége közele­dik (Reagan talán mégsem csak „háborús elnökként” akar szerepelni a történe­lemkönyvekben.) Azt is, hogy a NATO-szöveségesek is csúcstalálkozó-pártiak. Wa­shingtonban azonban az alapvető kérdésre egyelőre még adósak a válasszal. S ez a kérdés így hangzik: va­jon készek-e arra, hogy az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvei alapján lépjenek előre azon az úton, amelyet a genfi tárgyalásokról szóló megállapodás körvonalazott? Vajon készek-e arra, hogy a Szovjetunióval együtt csele­kedjenek azért, hogy a világ­űrben egyáltalán ne legyen, s a földön véget érjen a fegy­verkezési hajsza? A Szovjet­unió, mint a Gorbacsov-myi- latkozat is tükrözi, mindent megtesz azért, hogy a fele­let pozitív legyen. VAJDA PÉTER Mai kommentárunk Figyelmeztető dátumok A Közel-Keletről érkező, többnyire feszültségről, összecsapásokról szóló jelentések sajnos hozzátartoz­nak a nemzetközi élet mindennapi eseményeihez. Ügy is fogalmazhatnánk: szinte fel sem tűnnek a hírözön- ben. Most azonban kát, egymástól alig néhány nap távolságra eső dátum véletlen egybeesése talán a szo­kásosnál jobban kiemeli a szomorú tényt, hogy a rendezés előmozdítása helyett egyelőre változatlanul a diplomáciai szembenállás, illetve a harcok, a katonai fejlemények jellemzik a térséget. Leginkább Libanont, amely az elmúlt hét végén a véres polgárháború kezdetének immár tizedik évfor­dulójához érkezett. Talán mondani is fölösleges, hogy a „jubileumi” napok semmiben sem különböztek az átlagostól, a bejrúti és szidoni hírügynökségi tudósí­tások egyaránt harci cselekményekről, izraeli akciókról számoltak be. A másik figyelmeztető dátum: holnap jár le az ENSZ békefenntartó erők (Unifil) megbíza­tásának újabb időszlafca. A világszervezet kéksisakos egységeinek eredetileg az lett volna a feladatuk, hogy segítsenek helyreállítani a törvényes libanoni kormány fennhatóságát, illetve hogy egyfajta ütköző-semlegesí- tő szerepet játsszanak a déli határterületeken. Ma már világos, hogy minden jószándék ellenére sem tudtak eleget tenni egyik megbízatásnak sem. A Dzsemajel- rendszer megszilárdulását az állandósult belharcok csaknem illuzórikussá teszik, ez váltotta ki Karami miniszterelnök tegnapi lemondását is. Ami pedig Dél- Libanon ügyét illeti, ott mindenekelőtt Izrael szándé­kától függnek az események. Szaporodnak egyébként a kérdőjelek az előre beharangozott izraeli kivonulás körül is. Emlékezetes, hogy Tel-Aviv a csapatok foko­zatos távozását jelentette be. A második szakasz a ter­vek szerint a jövő héten lenne esedékes, a harmadik, utolsó szakasz pedig a következő hónapban. Az elmúlt napokban azonban egyre több jel utal arra, hogy ,,a végső távozás” valójában nem lesz végleges, s az ed­digi hivatalos nyilatkozatokkal ellentétben bizonyos izraeli alakulatok — esetleg „katonai tanácsadók” szá­zai — azután is a körzetben maradnának. E gyanút támasztja alá az a felismerés, hogy a határ menti biztonsági övezet felügyeletére szánt Izrael-ba- rát Lahad-féle milíciák valószínűleg nem képesek va­lóra váltani céljukat, s létszámuk is rohamosan csök­ken. Ha viszont Izrael hosszabb távon ragaszkodik a néhány tucat kilométeres „ütközőzóna” fenntartásához, akkor kockáztatja az ellenállási akciók folytatódását is. Ez elkerülhetetlenül újabb izraeli megtorló lépése­ket váltana ki. Márpedig épp ezt az ördögi kört kel­lene megszakítani ahhoz, hogy egyszer a megbékélés, a helyreállítás, a normális élet hírei érkezzenek a cédrusok országából. SZEGŐ GÄBOR A jelölő gyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) A jelölő gyűlés résztvevői nagy figyelemmel hallgatták a tanács munkájáról szóló és soros feladatokat is tartal­mazó beszámolót, majd egy­hangúan fogadta el az 1. sz. választókerület tanácstagje­löltjének dr. Lindauer Ká­rolyt, a Gábor Áron Tsz jog­tanácsosát és Farkas Péter- nét, a brikettgyár belső el­lenőrét. Farkas Péternét elő­ször jelölték a gyűlés részt­vevői, dr. Lindauer' Károly 1968 óta tanácstag. S a meg­lepetés e ponton következett. A Hazafias Népfront prog­ramját és a jelölést vállaló jelöltek további két fiatal je­lölt indítására tettek ugyan­is javaslatot. Egyik Kréth Jó- zsefné, a másik Viszló La­jos. Kréth Józsefné ipari munkás, Viszló Lajos a tsz raktárosa, mindketten agilis fiatalok. Három köszönet, hat javaslat A szabadidő-központban este hétre meghirdetett jelö­lő gyűlésen a Kossuth Lajos és Sziget utca félszáznál alig több lakóházának választói közül ötvenketten vettek részt. Itt, Amrein István volt a jelölő gyűlés levezető el­nöke, és a megjelentek kö­zül a tanács tevékenységét összegző beszámoló elhangzá­sa után kilencen kértek szót. Három felszólaló köszönetét mondott a nagyközségi kö­zös tanácsban helyet foglaló tanácstagok öt év alatt vég­zett munkájáért, hatan pedig közérdekű javaslatokat ter­jesztettek elő. Ezek az ivó- vízellátásra, a csapadékvíz- elvezetésre, a köztisztasági feladatokra vonatkoztak, de volt, aki a járdaépítés folyta­tását sürgette. A 21. sz. váraljai választó- kerület képviselői gyűlésükön tanácstagságra jelölték ismét eddigi tanácstagjukat, Hor­váth Rezső bányászt és Füle Józsefnét, az áfész boltjának vezetőjét, aki ez alkalom­mal került először a tanács­tagjelöltek listájára. Tanácsülés Szekszárdon Szekszárd város Tanácsá­nak tegnap délután megtar­tott ülésén egyéb napirendi pontok mellett a Városgaz­dálkodási Vállalat tevékeny­ségéről szóló beszámoló sze­repelt. Ismertek a vállalat kom­munális szolgáltatói felada­tai: az állami ingatlanok ke­zelése, fenntartása, közvetí­tése, köztisztasági tevékeny­ség, távfűtési feladatok. In­gatlankezelési tevékenység keretében 3760 állami bérle­ményből 3136 lakás gondjá­val, fenntartásával foglalkoz­nak. Az üzemeltetési költsé­gek több tényező hatására növekedtek. A lakbéremelés szülte igényből adódik, hogy korszerűbb, gyorsabb szolgál­tatást várnak a vállalattól. Köztisztasági feladatokról szólva, a beszámoló említet­te, hogy tízezer-egyszázhet- ven lakásból heti két alka­lommal szállítanak szemetet. Komoly gondot jelent a sze­méttelep telítettsége. A hő­szolgáltatási üzem az elmúlt évet jelentősebb zavar nélkül zárta. Ez év második ne­gyedévétől a város nagykö­zösségi televízióantenna­rendszer tulajdonosi funkció­ját, az ezzel járó üzemelteté­si és fenntartási feladatokkal együtt a vállalat látja el. Ez a tevékenységi kör bővülését jelenti. A tanácsülés bejelentések­kel ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom