Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
2 KÉPÚJSÁG 1985. április 18. PANORÁMA Szejm előtt a választójogi törvény Döntő szakaszába érkezett az új lengyel választójogi törvény kidolgozása: a szejm ma foglalkozik első olvasásban a törvény tervezetével, és már az új törvény alapján tartják meg ősszel a tavalyról elhalasztott parlamenti választásokat. A szejm elé beterjesztett választójogi törvénytervezet azt mutatja, hogy a tanácsi választások rendszere után a parlamenti választásokban is tovább erősítik a demokratikus vonásokat. A korábbi, 1976-os parlamenti választójogi törvényhez képest lényeges újdonság, hogy alapvetően kibővül azoknak a köre, akik javaslatokat tehetnek a jelöltekre: a népfront funkcióit betöltő Hazafias Nemzeti Űjjá- születési Mozgalmon (PRON), A szovjet minisztertanács ülése A tavalyi év azonos időszakához képest növekedett az első negyedévben ipari és mezőgazdasági termelés, egy sor ágazatban azonban a szervezetlenség, a hanyag gazdálkodás rontotta az eredményeket — ezt állapította meg a szovjet minisztertanács a népgazdaság első negyedévének eredményeit áttekintő ülésén. a pártokon kívül mind a 472 lengyel országos társadalmi szervezet (szákszervezetek, nőszövetség, ifjúsági szervezetek, parasztszervezetek, a különböző művészeti és szakmai szövetségek stb.) is megkapja ezt a jogot. A választópolgárok is nagyobb beleszólást kapnak abba, hogy ki kerülhet fel a jelölő listára. A jelölő bizottságok kötelesek lesznek figyelembe venni a végleges jelöltlisták összeállításakor, hogy a társadalmi szervezetek jelöltjeit hogyan értékelték a jelölő gyűlések résztvevői. Újdonságként az őszi választásokon először országos listára is szavaznak majd Lengyel- országban. Erre a listára a PRON javaslata alapján legfeljebb 69 olyan személy neve kerül, aki döntő szerepet Lukács György helye és szerepe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB Párttörténete Intézete, Társadalomtudományi Intézete és a Politikai Főiskola rendezésében, a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. A háromnapos eszmecsere-sorozatot Szentágothai János, a Majátszik az ország társadalmi, politikai vagy kulturális életében. A választási rendszer demokratizmusát erősítő fontos új elem az is, hogy a törvény elő fogja írni: csak akkor érvényes a választás, ha a jogosultaknak legalább a fele részt vesz, s az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki az érvényes leadott szavazatoknak legalább a felét elnyerte. Az új törvény értelmében a választóknak joguk lesz közvetlenül a legfelső bíróságnál óvást emelni a választások ellen, ha törvény- sértést tapasztalnának. A törvénytervezet előzetes változatát az államtanács kéthónapos társadalmi vitára bocsátotta, s a törvény több pontja éppen e vita eredményeként nyerte el végleges formáját a tervezetben. gyár Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, köszöntve a konferencia külföldi — a szocialista országokból és több tőkés államból érkezett — valamint hazai résztvevőit, majd Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója tartott előadást Gondolkodva cselekedni címmel. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, a Lukács György Emlékbizottság elnöke levélben üdvözölte a konferenciát. BUDAPEST Hivatalos látogatását befejezve szerdán elutazott Budapestről Jaime Gama, a Portugál Köztársaság külügyminisztere. * A hetedik magyar—finn barátsági hét eseményeit idén július 1—7. között, egy időben rendezik meg a kát országban. A háromévenként sorra kerülő rendezvényt 1967-ben tartották meg először. Idán a két nép barátságát demonstráló esemény- sorozat fővédnöki tisztét Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke vállalta el. * Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán a Parlamentben fogadta Szergej Basilovot, a Szovjetunió Állami Építésügyi Bizottságának elnökét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A találkozón részt vett Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. REYKJAVIK Izland nem járul hozzá ahhoz, hogy kikötőibe vagy felségvizeire atomfegyverrel felszerelt hadihajók fussanak be — jelentette ki kedden Geir Hallgrimsson izlandi külügyminiszter. Izland a NATO tagja, kikötőit gyakran keresik fel szövetséges hadihajók. A kormány eddig sohasem firtatta a befutó hajók fegyverzetét. A sziget- országban amerikai légitámaszpont is található. Lukács György-konferenda Szovjet—amerikai viszony Válaszra várva Bush Gorbacsovval Az U. S. News and World Report című amerikai hetilap legutóbbi száma első látásra kissé sematikusnak tűnő karikatúrát közölt, amelynek mondandója azonban ezúttal egész kommentárral felér. Reagan elnök egy MX-rakétán ül és ezt mondja a háta mögött kapaszkodó Uncle Sam-nek: „Bízz bennem — ez a leggyorsabb paripa Genfben.” A rakéta gyújtózsinórjához épp hozzáérinteni a gyufát, egy jelképes figura, amelyre a karikatúrista ezt írta: „Szenátus”. Valóban különös és ellentmondásos helyzet alakult ki a szovjet—amerikai kapcsolatokban, és az MX-rakéta ügye is ezt tanúsítja a maga módján. Egyrészről nem lehet tagadni azt, hogy a kapcsolatok korábbi mélypontjához képest most, legalábbis új lehetőségek mutatkoznak. Ezek mindenekelőtt azzal függenek össze, hogy a két ország között megállapodás jött létre a genfi tárgyalások megkezdéséről, s a megbeszélések elkezdődtek. Gro- miko szovjet külügyminiszter januárban kétségtelen eredménynek minősítette azt. hogy az Egyesült Államok hajlandóságot mutatott az űrbéli fegyverzet és a földi atom-fegyverzet elválaszthatatlanul összefüggő témáinak átfogó vizsgálatára egy új tárgyalási szakaszban. A genfi tárgyalások jelentőségét aligha lehet túlAz amerikai lap karikatúrája becsülni: tárgyalások nélkül nem lehet megegyezést elérni, s az eszmecserék ténye már önmagában is javítja az atmoszférát. Másrészt: az is tény, hogy a hosszú „mosolyszünet” alatt felgyülemlett kérdések konkrét válaszokat és megoldásokat követelnek. Ilyen megoldásra kívánt lehetőséget adni a Szovjetunió az Egyesült Államoknak a méltányosság alapján. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió részéről moratóriumot jelentett be a közepes hatótávolságú rakéták további telepítésére. A moratórium novemberig tart, s az, hogy mi lesz azután, attól függ, követi-e az Egyesült Államok a szovjet példát: leállítja-e vagy sem saját közepes hatótáv lságú eszközeinek telepítését Nyugat-Európában. Az amerikai negatív válasz — reméljük, nem a végleges feleletadás — azonban újra aláhúzza, hogy a tárgyalások adta lehetőségekből nem következeik automatikusan a megegyezés. Egyelőre nem látni egyértelmű jelét annak, hogy az amerikai vezetés politikai döntést hozott volna a fegyverkezési hajsza korlátozásáról. S nemcsak a Szovjetunió látja ezt így, hanem az Egyesült Államok NATO- szövetségeseinek többsége, akiket a legutóbbi időben Washingtonból a csillagháborús tervekben való részvételre szólítottak fel. Szovjet részről a kommentárok azt hangoztatják, hogy a tárgyalásokat nem lehet a fegyverkezési programok folytatására és fokozására felhasználni. Az MX-szava- zást épp ezért veszik komolyan: a törvényhozás a következő költségvetési évre 21 ilyen új rakéta építését hagyta jóvá. A tíz robbanó- feies MX nagy célzási pontosságú, tipikus elsőcsapásmérő eszköz, a kormányzat 223 ilyen hadászati rakéta rendszeresítését tervezi. Az MX más, ugyancsak feszített ütemben fejlesztett hadászati eszközökkel együtt különös jelentőséget nyer, ha folytatódik és konkrét fázisba lép a „csillagháborús” program. Mert ha a belátható jövőben nem is képzelhető el százszázalékos biztonságot nyújtó rendszer, az említett új, nagy pontosságú hadászati csapásmérő eszközök birtokában egy nyolcvan százalékos szisztéma is csábítást jelenthet. És ha nehéz is ilyen szándékot feltételezni, a potenciált kell figyelembe venni. Ezért figyelmeztetnek Moszkvában újból és újból: a két ország kapcsolatainak javításában nem lehet a lényegi kérdéseket megkerülni. Az MX ügyében ehhez még Moszkvában azt is hozzátették, hogy új rakétákra nem lehet új engedményekkel válaszolni. Mindez nem jelenti azt, hogy a többi kérdésnek nincs jelentősége. Van jelentősége például annak, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége nemrégiben eredményes és jó légkörű látogatást tett az Egyesült Államokban, amelynek viszonzására most került sor. Van bizonyos súlyuk azoknak a konstruktív nyilatkozatoknak, amelyeket Bush alelnök és Shultz külügyminiszter tettek Mihail Gorbacsovval, az SZKP főtitkárával történt megbeszélésük után. És persze ennél is nagyobb jelentősége lehet a csúcstalálkozónak, amelynek lehetőségéről Mihail Gorbacsov a Pravdának adott interjújában ugyancsak pozitívan nyilatkozott. Reagan elnök és köre sok mindent kénytelen figyelembe venni. Azt is, hogy az elnöki terminus vége közeledik (Reagan talán mégsem csak „háborús elnökként” akar szerepelni a történelemkönyvekben.) Azt is, hogy a NATO-szöveségesek is csúcstalálkozó-pártiak. Washingtonban azonban az alapvető kérdésre egyelőre még adósak a válasszal. S ez a kérdés így hangzik: vajon készek-e arra, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján lépjenek előre azon az úton, amelyet a genfi tárgyalásokról szóló megállapodás körvonalazott? Vajon készek-e arra, hogy a Szovjetunióval együtt cselekedjenek azért, hogy a világűrben egyáltalán ne legyen, s a földön véget érjen a fegyverkezési hajsza? A Szovjetunió, mint a Gorbacsov-myi- latkozat is tükrözi, mindent megtesz azért, hogy a felelet pozitív legyen. VAJDA PÉTER Mai kommentárunk Figyelmeztető dátumok A Közel-Keletről érkező, többnyire feszültségről, összecsapásokról szóló jelentések sajnos hozzátartoznak a nemzetközi élet mindennapi eseményeihez. Ügy is fogalmazhatnánk: szinte fel sem tűnnek a hírözön- ben. Most azonban kát, egymástól alig néhány nap távolságra eső dátum véletlen egybeesése talán a szokásosnál jobban kiemeli a szomorú tényt, hogy a rendezés előmozdítása helyett egyelőre változatlanul a diplomáciai szembenállás, illetve a harcok, a katonai fejlemények jellemzik a térséget. Leginkább Libanont, amely az elmúlt hét végén a véres polgárháború kezdetének immár tizedik évfordulójához érkezett. Talán mondani is fölösleges, hogy a „jubileumi” napok semmiben sem különböztek az átlagostól, a bejrúti és szidoni hírügynökségi tudósítások egyaránt harci cselekményekről, izraeli akciókról számoltak be. A másik figyelmeztető dátum: holnap jár le az ENSZ békefenntartó erők (Unifil) megbízatásának újabb időszlafca. A világszervezet kéksisakos egységeinek eredetileg az lett volna a feladatuk, hogy segítsenek helyreállítani a törvényes libanoni kormány fennhatóságát, illetve hogy egyfajta ütköző-semlegesí- tő szerepet játsszanak a déli határterületeken. Ma már világos, hogy minden jószándék ellenére sem tudtak eleget tenni egyik megbízatásnak sem. A Dzsemajel- rendszer megszilárdulását az állandósult belharcok csaknem illuzórikussá teszik, ez váltotta ki Karami miniszterelnök tegnapi lemondását is. Ami pedig Dél- Libanon ügyét illeti, ott mindenekelőtt Izrael szándékától függnek az események. Szaporodnak egyébként a kérdőjelek az előre beharangozott izraeli kivonulás körül is. Emlékezetes, hogy Tel-Aviv a csapatok fokozatos távozását jelentette be. A második szakasz a tervek szerint a jövő héten lenne esedékes, a harmadik, utolsó szakasz pedig a következő hónapban. Az elmúlt napokban azonban egyre több jel utal arra, hogy ,,a végső távozás” valójában nem lesz végleges, s az eddigi hivatalos nyilatkozatokkal ellentétben bizonyos izraeli alakulatok — esetleg „katonai tanácsadók” százai — azután is a körzetben maradnának. E gyanút támasztja alá az a felismerés, hogy a határ menti biztonsági övezet felügyeletére szánt Izrael-ba- rát Lahad-féle milíciák valószínűleg nem képesek valóra váltani céljukat, s létszámuk is rohamosan csökken. Ha viszont Izrael hosszabb távon ragaszkodik a néhány tucat kilométeres „ütközőzóna” fenntartásához, akkor kockáztatja az ellenállási akciók folytatódását is. Ez elkerülhetetlenül újabb izraeli megtorló lépéseket váltana ki. Márpedig épp ezt az ördögi kört kellene megszakítani ahhoz, hogy egyszer a megbékélés, a helyreállítás, a normális élet hírei érkezzenek a cédrusok országából. SZEGŐ GÄBOR A jelölő gyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) A jelölő gyűlés résztvevői nagy figyelemmel hallgatták a tanács munkájáról szóló és soros feladatokat is tartalmazó beszámolót, majd egyhangúan fogadta el az 1. sz. választókerület tanácstagjelöltjének dr. Lindauer Károlyt, a Gábor Áron Tsz jogtanácsosát és Farkas Péter- nét, a brikettgyár belső ellenőrét. Farkas Péternét először jelölték a gyűlés résztvevői, dr. Lindauer' Károly 1968 óta tanácstag. S a meglepetés e ponton következett. A Hazafias Népfront programját és a jelölést vállaló jelöltek további két fiatal jelölt indítására tettek ugyanis javaslatot. Egyik Kréth Jó- zsefné, a másik Viszló Lajos. Kréth Józsefné ipari munkás, Viszló Lajos a tsz raktárosa, mindketten agilis fiatalok. Három köszönet, hat javaslat A szabadidő-központban este hétre meghirdetett jelölő gyűlésen a Kossuth Lajos és Sziget utca félszáznál alig több lakóházának választói közül ötvenketten vettek részt. Itt, Amrein István volt a jelölő gyűlés levezető elnöke, és a megjelentek közül a tanács tevékenységét összegző beszámoló elhangzása után kilencen kértek szót. Három felszólaló köszönetét mondott a nagyközségi közös tanácsban helyet foglaló tanácstagok öt év alatt végzett munkájáért, hatan pedig közérdekű javaslatokat terjesztettek elő. Ezek az ivó- vízellátásra, a csapadékvíz- elvezetésre, a köztisztasági feladatokra vonatkoztak, de volt, aki a járdaépítés folytatását sürgette. A 21. sz. váraljai választó- kerület képviselői gyűlésükön tanácstagságra jelölték ismét eddigi tanácstagjukat, Horváth Rezső bányászt és Füle Józsefnét, az áfész boltjának vezetőjét, aki ez alkalommal került először a tanácstagjelöltek listájára. Tanácsülés Szekszárdon Szekszárd város Tanácsának tegnap délután megtartott ülésén egyéb napirendi pontok mellett a Városgazdálkodási Vállalat tevékenységéről szóló beszámoló szerepelt. Ismertek a vállalat kommunális szolgáltatói feladatai: az állami ingatlanok kezelése, fenntartása, közvetítése, köztisztasági tevékenység, távfűtési feladatok. Ingatlankezelési tevékenység keretében 3760 állami bérleményből 3136 lakás gondjával, fenntartásával foglalkoznak. Az üzemeltetési költségek több tényező hatására növekedtek. A lakbéremelés szülte igényből adódik, hogy korszerűbb, gyorsabb szolgáltatást várnak a vállalattól. Köztisztasági feladatokról szólva, a beszámoló említette, hogy tízezer-egyszázhet- ven lakásból heti két alkalommal szállítanak szemetet. Komoly gondot jelent a szeméttelep telítettsége. A hőszolgáltatási üzem az elmúlt évet jelentősebb zavar nélkül zárta. Ez év második negyedévétől a város nagyközösségi televízióantennarendszer tulajdonosi funkcióját, az ezzel járó üzemeltetési és fenntartási feladatokkal együtt a vállalat látja el. Ez a tevékenységi kör bővülését jelenti. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget.
