Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 90. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. április 18., csütörtök Mai számunkból HÄRMAN a fesztiválról (3. old.) UTAZÁS, ÜDÜLÉS — NEMCSAK NYÁRON (4. old.) ÜJPETRÉN FAKULTÁCIÓ JAVÍTHATNAK (5. old.) (6. old.) Javaslatok, törvények, • •• rr a jovonk A ma összeülő országgyűlés napirendjéül az oktatási törvénytervezetnek, a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatainak, az állami pénzügyekről, a népgazdasági tervezésről és a tanácsokról szóló tör­vény módosításának megvitatását javasolták. Elisme­résre méltón gazdag munkaprogram. Mi köti össze ezeket a területeket, természetesen azon kívül, hogy egyazon ülésszak napirendjén szerepelnek? Mi teszi fontossá ezeket a témákat? — Az, hogy mindegyikük fontos feltétele a továbblépésnek, ami néhány héttel ezelőtt a párt XIII. kongresszusának határozatában is megfogalmazódott. Ez utóbbiból, s a kongresszuson el­hangzottakból kicsendül, hogy népünk készen áll a to­vábblépésre, a gazdaság és a társadalom további fej­lesztésére. E fejlesztés törvényes feltételeihez tartoz­nak a napirendi pontok mögött lévő feladatok. Az előttünk álló új fejlődési szakaszban kulcsszere­pe van annak, hogy közoktatásunk mennyire áll ké­szen a kiművelt emberfők képzésére. Hiszen ezeken a kiművelt emberfőkön áll vagy bukik a magyar társa­dalom sorsának jobbrafordulása. A megvitatandó ok­tatási törvénynek a többi között az a feladata, hogy az iskolát közelebb vigye az élethez. Szükséges, hogy az iskola olyan állampolgárokat indítson útjukra, akik készek befogadni a tudomány legújabb eredményeit, akik képesek arra, hogy aktív munkáséveik alatt akár több alkalommal is módosítsák szakmájukat a leg­újabb követelmények szerint. Alkalmassá kell tenni erre az iskolát, mert jelenleg még nem az. Az új tör­vény adta feltételek között növekednie kell az önálló­ságnak és a demokratizmusnak az iskola falai között, önállóbbá kell tenni az Oktatási intézményeket, hogy a tanterveket saját lehetőségeihez és a tanulók adott­ságaihoz alkalmazzák. Demokratizálni kell, hogy megvalósulhasson az iskola és a társadalom közötti visszacsatolás, hogy ez utóbbi közvetítse igényelt az előbbihez, s ezek kielégítéséhez segítséget is tudjon \ adni. Erre nyújthat majd lehetőséget, de csak lehető­I séget, az új oktatási törvény, mert önmaga nem cső- j daszer, annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A másik napirendi pont abban hasonlatos az első- i höz, hogy a terület- és településfejlesztés körében is önállósodási, decentralizálási törekvéseket kívánunk erősíteni. Az új elvek a kistelepülések szerepének növekedését helyezik előtérbe. A képviselők elé kerülő koncepció a kistelepülések lakosságmegtartó és -el­tartó szerepét erősítik. E célból csökkenteni kell a fő­város és a városok, a városok és a községek ellátása közötti — helyenként igen kirívó — különbségeket. A jövőben jobban figyelembe kell venni egy-egy térség adottságait a fejlesztésnél. Hosszú távú feladatunk a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatása. A fejlesztési koncepció fontos elve, hogy a meglévő érté­keket meg kell őrizni, különösen a környezet és a ter­mészet értékeit. Fokozni kell a helyi szervezetek ér­dekeltségét a fejlesztésben, bevonni őket a települési feladatok megoldásába. Ehhez nagyfokú önállóságot kell adni a helyi tanácsoknak. A törvényjavaslatot és a feladatkijelölő határozat tervezetét széles nyilvánosság vitatta meg. A társa­dalmi, érdekvédelmi és tudományos szervek már jó előre megkapták az oktatási törvény tervezetét meg­vitatásra. Összegyűjtött véleményük odakerült a ja­vaslat kidolgozóinak asztalára. Nem új gyakorlat ez, ugyanazt a célt szolgálja, mint korábban a választási törvénytervezet, nemrég a kongresszusi irányelvek nyilvánosság elé bocsátása: a legszélesebb részvételt közös dolgaink megvitatásában. A terület- és telepü­lésfejlesztési koncepcióról, — amelyet Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese az országgyűlési bi­zottságok együttes ülésén nemzeti ügynek nevezett — kilencven vitafórumon tízezer ember mondhatta el véleményét. Azt is megújuló társadalmunk és gazdaságunk tette szükségessé, hogy módosítsuk a tanácsokról, az állami pénzügyekről és a népgazdasági tervezésről szóló tör­vényeket. Ez utóbbi törvény módosítása követi a gaz­daságirányítás rendszerének változásait, nagy súlyt helyezve a tervezés jobb alkalmazkodására a külső és a belső feltételék változásaihoz, s a széles körű társadalmi részvételre a tervek kidolgozásában, meg­alapozásában. Az állami pénzügyekről szóló törvény javasolt mó­dosításának célja, hogy a tervtörvénnyel összefüggés­ben jobban kibontakozhasson a tanácsi önkormány­zat. A tanácsok tervei például kikerülnek az állami költségvetésből, azzal az állami támogatások rendsze­rén keresztül tartanak csupán kapcsolatot. A javas­latok elfogadása esetén a tanács önállóan dönthet afelől, hogy pénzeszközeinek mekkora hányadát költi fejlesztésre és a működési költségvetésre. A tanácsokról szóló törvény módosítása pedig a népgazdasági tervezésről és az állami pénzügyekről szóló törvény módosításával összhangban kibővíti a ta­nácsok jogait és kötelességeit a településfejlesztésben, a lakosságot ellátó tevékenységében. Az országgyűlés elé kerülő napirendi pontok nem kis feladatot adnak a törvényhozóknak. Munkájukat iránymutatásával könnyíti meg a tény: a széleskörűen megvitatott, az országgyűlési állandó bizottságok által I támogatott törvényjavaslatok, .módosítások mindegyi- í két át- meg áthatja a demokratizmus fejlesztése, a he­lyi szervek önállóságának növelése. GŐZ JÖZSEF Jelölő gyűlésekről jelentjük Eredményekről és feladatokról beszéltek A bátaszéki 6. számú körzet választói A bátaszéki 6. számú vá­lasztókörzet a vasutasklub­ban tartotta jelölő gyűlését. A megjelentek köszöntése után Nagy Ferenc, a nagy­községi tanács vb-titkára adott tájékoztatót az elmúlt ciklusról, és a VII. ötéves terv elképzeléseit ismertette. Az ismert fejlesztési nehéz­ségek ellenére az egyik leg­eredményesebb öt esztendő­nek könyveli’ el a közelmúlt éveit a bátaszéki tanács. En­nek okát a lakossággal való ■jó kapcsolatban, a társadal­mi munkák átlagon felüli vállalásában látják és a gaz­dálkodó egységekkel való szoros együttműködésben. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa által kiírt település- fejlesztési társadalmi mun­kában elért kiemelkedő ered­ményért nemzeti zászlót ka­pott a község 1983-ban. Ezt követő évben a megyei ta­nács településfejlesztési ver­senyén első helyezést értek el, míg társközségük, Vár­domb a negyedik lett. Ha csupán címszavakban sorol­juk a VI. ötéves tervben el­végzett munkákat, ezek is igazolják a nagyközség lakói­nak és vezetőinek megérde­melt elismerését. Annak ide­jén beszámoltunk a torna- csarnok építéséről, a művelő­dési ház bővítéséről, iskolák, óvodák, egészségügyi intéz­mények fűtésének korszerű­sítéséről, a könyvtár bővíté­séről. A társközségekben a pörbölyi óvoda felújítását, az alsónyéki szociális étkez­tetés gondját 100 adagos konyhával oldották meg. Csa­Meglepetést hozott Nagy- mányokon az 1. sz. választá­si kerület választópolgárai­nak jelölő gyűlése április 16- án este. Igaz, az előtte való napon, a tanács választást megelőző nagy eszmecsere is kitűnően indult Kismányo- kon, ahöl a társközség alig valamivel több, mint három­száz választópolgárának kép­ládi ház építésére alkalmas telkeket alakítottak ki, és folytatható még a sor. A tanácstagi jelölő gyűlé­sen résztvevők hozzászólása­ikban olyan kérdésekre is vá­laszt vártak, hogy milyen megoldás várható a körzetor­vosi rendelőben egy gyer­meköltöztető kialakítására, vagy az intézményes szemét- szállításra, szilárd útburkola­tok építésére, közvilágítás problémáira. A válaszok részben már a VII. ötéves tervet is érintették. Ezek pe­dig feladatot jelentenek a leendő tanácstagoknak. A népfront javaslatára a 6. szá­mú körzetben Palotai Annát és Zentai Istvánt jelölték a megjelentek. dkj viseletében hetvenegyen vet­tek részt a jelölő gyűlésen, és állítottak hat jelöltet — 3 régi, már kipróbáltál, és 3 ígéretes újat. A székhely község 1. szá­mú kerületének választói a nagyközségi tanácson tartot­ták jelölő gyűlésüket, me­lyen huszonegyen vettek részt. Pont elegen ahhoz, hogy a székhely és a társ­községek 28 választókerülete közül a legkisebb választói nevében elvégezzék a jelölés felelősségteljes feladatát. A gyűlés résztvevői előtt Teleki István tanácselnök adott számot a nagyközségi közös tanács 1980—85. között végzett munkájáról, arról, hogy néhány kivételével megvalósult Kismányokon, Váralján és Nagymányokon az a 230 fejlesztéssel kapcso­latos javaslat, amit az ezt megelőző választás jelölő gyűlésein 1980-ban a válasz­tók felvetettek. Anyagiak hiányában maradt el a mű­velődési ház és az ABC áru­ház, valamint a regionális vízmű építése. De az utóbbi megvalósításának tervei ez év végére elkészülnek, és a település egyik legsürgetőbb gondja oldódik meg a soros középtávú terv éveiben. Mint mondotta, 1980. és 1985. kö­zött kiemelten foglalkozott a tanács az egészségügyi ellá­tás fejlesztésével, a tenniva­lók rangsorában első helyen az iskola felújítása, az óvo­dai ellátás javítása állt, kö­zel 3 milliós költséggel. Idén 2 milliót fordít a tanács az általános iskola központi fű­tésre való átállítására. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyarországra látogat a román miniszterelnök Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására Constantin Dascalescu, a Román Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnöke a közeli napok­ban hivatalos, baráti látoga­tásra Magyarországra érke­zik. Lemondott a libanoni kormány Rasid Karami libanoni kormányfő szerdán benyúj­totta kormánya lemondását — jelentette a bejrúti rádió. Rádiónyilatkozatában Rasid Karami egyebek között az­zal indokolta a lemondást, hogy a libanoni fővárosban gyakorlatilag ellenőrizhetet­lenné vált a helyzet. Karami tavaly április vé­gén alakította meg kilencta­gú nemzeti koalíciós kormá­nyát, abban a reményben, hogy a levantei ország főbb politikai-vallási csoportjai­nak képviselőivel karöltve ki tudja majd vezetni Liba­nont az immár tíz éve tartó polgárháborúból. Egyelőre nem tudni, hogy a Damiaszkuszban tárgyaló Amin Dzsemajel államfő elfogadja-e a kabinet lemon­dását, amelyre azután került sor, hogy Nyugat-Bejrútban a különböző mohamedán frakciók milicistái között na­pok óta heves utcai harcok dúlnak. A fegyveres össze­tűzések Nyugat-Bejrútban súlyos emberáldozatokat kö­veteltek, több mint húszán megháltak. A harcokban síita Amal és a Libanoni Haladó szocia­lista Párt drúz milicistái állnak szemben a szunnita nasszerista Murabitun fegy­vereseivel. Ugvancsak szer­dán izraeli vadászgépek pa­lesztin támaszpontok ellen intéztek támadást a kelet-li­banoni Bekaa-völgyben — közölték Tel Avivban. Négy jelöltre szavaztak Ülést tartott a népfront megyei bizottsága Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége, ahol jóvá­hagyták a megye kilenc kép­viselői körzetének két-két jelöltjére tett javaslatot. Ezt követően a megyei bi­zottság ülésezett, amelyen részt vett és felszólalt Ri­bánszky Róbert, a HNF Or­szágos Tanácsa titkára. Csá­szár József, a megyei tanács elnöke és Váradi László, a megyei pártbizottság titkára. A népfront megyei bizott­sága elfogadta az elnökség javaslatát a népfront képvi­selőjelöltjeinek személyére. A következő napirend a te­lepülésfejlesztési társadal­mi munka értékelése volt. Olvasóinknak korábban a megyei tanács ülése kapcsán már beszámoltunk az elmúlt évi társadalmi munkák ered­ményeiről. Ezt követően Czank József, az elnökség mellett működő béke, barátsági és szolida­ritási munkabizottság elnö­ke adott tájékoztatót a béke- és a barátsági hónap előké­születeiről, az idei barátsági és szolidaritási rendezvények programjáról. Ribánszky Róbert, a HNF Országos Tanácsa titkára fel­szólalásában elmondta, hogy a Hazafias Népfront orszá­gos titkársága, a megyei pártbizottsággal egyetértés­ben úgy döntött, hogy helyet ad Csajbók Kálmán kérel­mének, aki nyugállomány­ba vonulása miatt kérte fel­mentését. Csajbók Kálmán negyven évet töltött el köz- szolgálatban, ezen belül több mint 17 éve eredményesen irányította Tolna megyében a népfront tevékenységét. A HNF megyei bizottsága, saját kérésére, nyugállo­mányba vonulása miatt, ér­demei elismerése mellett, Csajbók Kálmánt felmen­tette népfronttitkári tiszté­ből és egyúttal alelnöknek megválasztotta. Ribánszky Róbert ezt kö­vetően ismertette a HNF titkársága és a megyei párt­bizottság javaslatát az új tit­kár személyére, ennek alap­ján a megyei népfrontbizott­ság titkárának megválasz­totta Varjas Jánost, a szek­szárdi városi pártbizottság titkárát. Az Elnöki Tanács Csajbók Kálmánnak több évtizedes kiemelkedő munkája elis­meréseként a Munkaérdem­rend arany fokozatát adomá­nyozta, a kitüntetést a nép­frontbizottság ülésén a HNF Országos Tanácsa titkára ad­ta át. Csajbók Kálmán végezetül megköszönte a segítséget és az együttműködést a bizott­ság tagjainak, a társszervek képviselőinek és valameny- nyi népfrontaktivistának. Varjas János rövid hozzászó­lásában arról beszélt, hogy az előlegezett bizalomnak szeretne megfelelni és eh­hez kérte a jelenlévők támo­gatását. A szekszárdi pártbizottság ülése Tegnap délután ülést tar­tott a szekszárdi városi pártbizottság, amelyen me­gyei népfronttitkárrá vá­lasztása miatt Varjas Jánost, a városi pártbizottság titká­ri tisztéből felmentette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom