Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
1985. március 25. IO NÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Megszűnik-e a sár? A szekszárdi Béri Balogh Ádám utca lakói levelükben írták, hogy az SZTK-rende- lőintézet előtt — főleg esős időben — elviselhetetlen állapotok vannak. Ugyanis: a rendelőintézet előtt egy parkolót alakítottak ki. Amikor nagy sár van, azt az autók rá viszik a gyalogjárdára, így a gyalogosok kénytelenek kimenni az útra. Ez a fajta közlekedés viszont nem éppen veszélytelen. Szekszárd város Tanácsának elnöke, Kovács János válasza: — A szekszárdi Béri Balogh Ádám utoában lévő rendelőintézet bővítésével kapcsolatban kiadott építési és használaba vételi engedélyben előírtak szerint zöldterületet kell létesíteni az épület előtt. Az élőkért rendezése nem készült el az épület bővítésével egy időben. Ennek következtében a rendelőintézethez gépkocsival érkezők illegálisan parkolónak használják továbbra is az ilyen célra alkalmatlan területet és eközben sárral szennyezik a járdát. — Felszólításunkra a kórház rövid időn belül intézkedik a parkolások megszüntetéséről — az építési terület elkorlátozásáról, továbbá a rossz idő elmúltával elvégzik az előírt füvesítést a járdaburkolat és a rendelőintézet közötti területen. — A tanácsi kezelésben lévő járda- és útszegély között ti sáv rendezéséről a városi tanács gondoskodik a Város- fenntartási Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezete útján. Megszünteti a szanált családi házak feleslegessé vált bejáratait a közúti igazgatóság bevonásával. Ezt követően elvégezteti a szükséges tereprendezést, majd füvesíti és cserjékkel ülteti be a területet. A munkák elkészültével végleg megszűnik a rendelőintézet előtti parkolási lehetőség és rendezett állapot alakul ki. A városi tanács már a korábbi években megteremtette a kórház és rendelőintézet környékén a kulturált parkolás lehetőségét a kórház déli oldalán létesített parkolók megépítésével. Menny! az egy útra szóló menetdíj? Hanoi Ferencné szekszárdi olvasónk leveléből idézünk: „A szekszárdi halyi járati autóbuszokon a menetdíj 2 forintról 4 forintra emelkedett 1985. február 1-től. A Volán Vállalat által kiadott menetrend díjszabási tájékoztatója a helyi járatú útvonalakra vonatkozik, így egyetlen járatközre sem tesz különbséget. Jelenleg a lles járat útvonalán közlekedő buszokon nem tisztázott a menetdíj ára. A 11-es járat a Mocfa csárdáig van rendszeresítve, de mivel kevés volt az utas, így a vidéki járatokkal bonyolódik le a forgalom. Több alkalommal is vita merült fel a gépkocsivezetők és az utasok között, mert 4 forint helyett 8 forintot kértek egy útra, illetve hol 4 forintot, hol 8 forintot. Az állandó viták elkerülése érdekében kérdezem, hogy a 11-es helyi járati autóbusz útvonalán mennyi az egy útra szóló menetdíj ?” A Tolna megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője, dr. Nedók Pál válaszolt : A 11. számú helyi járat helyett, a vonalon közlekedő helyközi járatok végzik a vonalszakasz helyi járati forgalmát is. A Volán 11. számú Vállalat személyforgalmi osztálya a helyi járati díjak alkalmazására január 23-án forgalmi utasítást adott ki. Az utasítás értelmében a Mocfa csárdáig a viteldíj 4 forint, tehát az az autóbusz- vezető szabálytalanul járt el, aki 8 forintot fizettetett az utasokkal egy útra. Ahány üzlet - annyi féle ár? Egy szekszárdi olvasónk, Tóth Vendel kérdezte, mi annak az oka, hogy a szekszárdi Skála Áruházban a magyar kártyát 102 forintos áron, míg ugyanazt a fajta kártyát más üzletekben 60 forintos áron lehet megvásárolni. Szekszárd-Sárköz és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke, Béres Vilmos válaszolt a levélre: — Magyar kártya 60 forintos egységáron is van forgalomban. A 27 902 cikkszámú krétázott kártyacsomag ára a TRIÁL Vállalat 19/1984. (október 10.) árközlése alapján 33 forintról 60 forintra került felemelésre. Az árváltozás a 27 905 cikkszámú nagy alakú plasztik kártyacsomag árát 55 forintról 102 forintra módosította. Az árközlés alapján 1984. október 16-tól tehát mindkét típusú kártyacsomagok ára felemelésre került. Az olcsóbb, 60 forintos egységárú kártyacsomag korábban már elfogyott, jelenleg 102 forintos egységáron található készletünkben. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Nemzetiségi múzeum Tatán A hazai németek története Megkapóan szép, hangulatos malomépületben nyílt meg új helyén, több mint egy éve, a magyarországi német nemzetiségi múzeum s benne egy reprezentatív, néprajzi és településtörténeti kiállítás Tatán a vár közelében, az úgynevezett Nepo- mucenus malomban. Az intézmény tíz éve országos múzeumként működik. Akkor a százat sem érte el gyűjteményük anyaga, ma több mint hatezer tárgy szerepel nyilvántartásukban. (Többségében Komárom, Veszprém, Pest, Bács-Kiskun, Tolna és Baranya megyékből.) Ebből rendezte meg a háromszintes múzeumépület kétnyelvű településtörténeti és néprajzi kiállítását Fatus- ka János néprajzos-múzeoló- gus, Etnikai folyamatok a magyarországi németeknél címmel (Der Grosse Schwabenzug), amelyet már eddig is sok tízezer hazai és külföldi látogató tekintett meg. A kiállítás anyaga a malomépület mindhárom szintjén, 500 m- alapterületen látható. Célja: bemutatni a magyarországi németek betelepülésének történetét, fölvázolni népi kultúrájuk sajátos jegyeit. A németek a 13—15. században, illetve a török után települtek Magyarországra. S mivel számbelileg is az utóbbi a hangsúlyos, a kiállítás település- történeti része a középkori eredetű németséggel csak utalásszerűén foglalkozik. Részletesen csak a 18. században meginduló telepítést ismerteti. A mai Magyarországon élő németség ősei döntő többségükben az 1700-as években érkeztek hazánkba. A kiállításnak ez a része az óhaza (Rajna-vidék, Bajorország, s az akkori Német-Római Birodalom déli részei) térképeivel s a telepítések időrendi térképeivel teszi áttekinthetővé : milyen vidékekről hová kerültek hazánkba telepes csoportok, s mikor. A tablókon korabeli dokumentumok, szerződéslevedek, térképek vázolják a 18. századi német falvak szerkezetét. S jellegzetes, egyedi dokumentumok mutatják ki a kor gazdasági és politikai okait amelyek a bevándorlást megindították, serkentették. Ritka érdekesség a magyarországi német nyelvjárások térképe. A telepesek s utódaik hat (!) nyelvjárást beszéltek, közülük a sváb csupán az egyik... A svábok az első 18. századi telepescsoportok többségét alkották, s róluk ragadt rá a sváb elnevezés valamennyi német telepesre a Kárpátmedence népei között. Az első emeleten a hazai németség sajátos kultúrájának bemutatásával folytatódik a kiállítás. A tárgyi eszközök (mezőgazdasági kultúra, a kisgazdaság, a kézművesség tárgyai) azt szemléltetik, hogyan alakult ki s fejlődött a hagyományos paraszti kultúrából, a megőrzött etnikai sajátosságokból s az együttélő népektől adaptált jelenségekből, szokásokból a telepes németek népi kultúrája. Életmódjuk jellegzetességeit (háztípus, bútorzat, viselet, szokások, stb.) a különböző paraszti rétegek otthonának berendezései, a vitrinekben pedig öltözetei szemléltetik. A legfelső szinten a hazai németség szellemi kultúrájának történeti áttekintését kapjuk. Ebben meghatározó szerepe volt a — kétharmad részben római katolikus — vallásnak. A tablók, fotók, tárgyak és szobrok így elsősorban a vallásos tisztelet emlékeit, hagyományait, s a németség dramatikus szokásait reprezentálják, amelyek az egyházi ünnepekhez kapcsolódtak. Külön tárolókban őrzik a zenei folklór, a népélet, a családi ünnepek emlékezetes tárgyait, képeit, s viseletűk jellegzetes darabjait, amelyeken már sokszor magyar hatásokat is láthatunk. A tatai állandó kiállítás a teljesen új ismeretek szellemi örömét, tartalmas élményét kínálja. Megtekintése fontos része lehet nemzeti önismeretünknek is. A házi szövés-fonás néhány fontos eszköze és szerszáma a kenderfeldolgozás hazai német eszköztárából A dunántúli német falvakra jellemző kálvária — Boly (Baranya m.) temetőjében Az elmúlt héten jelent meg olyan jelentősebb, új jogszabály, amely szélesebb körű érdeklődésre tarthatna számot, így ez alkalommal — a Magyar Nemzeti Banknak az egyes árucikkek külföldre küldési, illetve kiviteli tilalmáról szóló, a korábbiakat módosító közleményes ismertetésén kívül — az örökösöket megillető köteles részről adunk jogi tájékoztatást arra is figyelemmel, hogy többen érdeklődtek az ide vonatkozó jogi szabályozás felől. A Magyar Nemzeti Banknak említett és a Magyar Közlöny idei 8. számában megjelent közleménye szerint postaforgalomban, illetve utasforgalomban ajándékként devizahatósági engedély nélkül köldhető, illetve vihető külföldre élelmiszer I — ideértve a bort és egyéb szeszes italt is — 200 Ft értékben. Továbbra is előzetes devizahatósági engedély szükséges azonban — értéktől és mennyiségtől függetlenül — a kávé, tea, kakaó, déligyümölcs, táblacsokoládé, importból származó ital és fűszerek, nyers- és füstölthús, libamáj, szalámi és kolbászáru, füstöltszalonna, húskonzerv, zsír, zsírszalonna, mű- és természetes bél, étolaj, margarin, cukor — ide nem értve a cukorkát és szaloncukrot — liszt, rizs, tejtermékek ajándékként való küldéséhez, illetve kiviteléhez. A húsvéti csomagok elké. szításé és a külföldi utazásokra történő felkészülés során messzemenően figyelembe veendők az említett tilalmak. Ami mármost az örökösök köteles részét illeti, tudni kell, hogy az örökhagyó a halála esetére szabadon rendelkezhet vagyonával, azt jelöli ki örököséül, akit akar. Az örökhagyóhoz legközelebb álló hozzátartozókat azonban védik az öröklési jog szabályai, védik nemcsak a vagyonnak a végrendelettel más részére való juttatása ellen, hanem az ellen is, hogy az örökhagyó még életében elajándékazza a vagyonát. A köteles rész kiszámításában ugyanis figyelembe kell venni azt is, amit az örökhagyó még életében, bizonyos határidőn belül elajándékozott. A köteles rész tehát olyan rész a hagyatékból, amelyet a jogosultnak még akkor is meg kell kapnia, ha az örökhagyó nem kívánt neki semmit sem hagyni, a köteles részre jogosult mind a megajándékozottól, mind pedig attól, aki a végrendelet szerint valamit kapott, követelheti a köteles részének megfelelő összeget. Köteles részre csak az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói jogosultak, éspedig: az örökhagyó leszár- mazói (gyermekei, örökbefogadott gyermekei, unokái, dédunokái stb.) házastársa és szülei, ideértve az örökbefogadó szülőt is. Más hozzátartozó nem jogosult köteles részre! Kihangsúlyozandó, hogy a jogosult is csak akkor követelhet köteles részt, ha egyébként örökölhetne, tehát nem „esett ki” az öröklésből, ezeket a „kiesési okokat” pedig a törvény részletesen felsorolja. Csupán példálózva említjük meg, hogy nem jogosult köteles részre, akit az örökhagyó kitagadott, aki érdemtelen az öröklésre vagy aki az öröklésről lemondott, stb., ilyen esetben természetesen a soron következő örökös tarthat igényt a köteles részre. Pl. a gyermek érdemtelen, ezért kiesik. így helyette az unoka örököl, s követelheti a köteles részt. A leszármazó köteles része fele annak, ami neki, mint törvényes örökösnek jutna. A házastárs köteles része ahhoz igazodik, hogy leszár- mazókkal együtt, vagy azok hiányában örököl-e. Ha le- származókkal együtt örököl, az általános szabályok szerint a házastársat a hagyaték haszonélvezete illeti meg. Köteles része a haszonélvezetnek olyan mértéke, amely a túlélő házastárs személyes szükségleteit kielégíti. Ha az örökhagyónak leszármazol nincsenek, de szülei élnek, a köteles rész mértékének kiszámításánál külön kell figyelembe venni az ági vagyont és a szerze- ményi vagyont, az idevonatkozó szabályok részletezése meghaladná az ismertetés terjedelmének korlátáit, de e szabályok alkalmazására sem kerül túl gyakran sor. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke „Aranyoroszlán'’ gyógyszertár Kaposváron Kaposvár belvárosában, a sétálóutcában március 19-én, felújítás után megnyílt az „Aranyoroszlán” gyógyszertár, amelyet Pyrker József alapított még 1774-ben. Pyrker diplomáját Bécsben szerezte, majd Nagykanizsáról Somogy vármegye kérésére költözött Kaposvárra, ahol gyógyszertárat alapított. A patikamúzeum — amely egyben működő gyógyszertár is —, klasszicista stílusban épült. A gyűjteményben több eredeti gyógyszerészeti üveg is található. Wallinger Endre
