Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

1985. március 25. /' TOOM ' ivEPÜJSÄG 11 Közlekedési beruházásaink Of Duna-híd épül Szekszärd térségében Beszélgetés Katona Andrással, a KM főosztályvezetőjével A tavalyi esztendő is em­lékezetes marad a közlekedé­si tárca történetében. Taka­rékos időkben jóval keve­sebb a beruházás, s olykor nagyon nehéz eldönteni, hogy mit hagyjanak el az eredeti tervekből. Mindezek ellenére 1984. sem eseménytelenül telt el, felavatták az új met­ró szakaszt, a kibővített Ár- pád-hidat, az átépített Fló­rián teret, valamint a Ke­lenföldi páyaudvart. A Feri­hegyi repülőtéren is átad­hatták az új irányítótornyot, és sok, kevésbé látványos építkezés fejeződött be szerte az országban. Katona And­rás, a Közlekedési Miniszté­rium műszaki fejlesztési fő­osztályának vezetője a szűk esztendőkben ezeket is fö­löttébb fontos eredménynek könyveli el. — A záhonyi átrakó állo­mást például 35 éve építjük, s tavaly is 300 millió forin­tot költöttünk rá. Száz kilo­méternyi vasútvonalat villa­mosítottunk, így többek kö­zött átadhattuk a Sárbogárd— Dombóvár közötti szakaszt. Kereken 230 kilométernyi pályát korszerűsítettünk, s így több vonalon gyorsulha­tott a közlekedés. Az autó­pályákat csak szerény mér­tékben építhettük tovább, és mindössze nyolc kilométernyi utat korszerűsítettünk. Ám a Kőszeget elkerülő szakasz megépítése így is sikerként könyvelhető el. A 16 kilomé­ternyi bekötőút ugyancsak kevésnek mondható, de az útvonal rövidítés miatt jelen­tős mennyiségű energiát ta­karíthat meg az ország. — Milyen terveket készí­tettek az idei esztendőre? Kezdenek-e új beruházáso­kat? — Bár a vállalati terveket még nem ismerjük pontosan, az már bizonyosnak látszik, hogy a tavalyihoz hasonló esztendőt kezdtünk, s legfel­jebb néhány területen szá­míthatunk emelkedésre. Űj beruházást nem indítunk, ellenben a régieket igyek­szünk befejezni, hogy minél kevesebb beruházás húzód­jon át a következő tervidő­szakra. Folytatjuk a ferenc­városi rendezőpályaudvar Egy ember ­(TUDÓSÍTÓNKTÓL) A kajdacsi téesz gépkocsi- vezetőjét — Mohai Istvánt kerestem, akinek munkáját a KSZE termelési rendszer ok­levéllel és értékes tárgyjuta­lommal ismerte el. — Mi van az elismerés mö­gött? — Téeszünk tagja a KSZE- rendszernek. 2187 hektáron termeljük a fő gazdasági nö­vényeket, a búzát, a kuko­ricát, a napraforgót. A rend­szer szekszárdi központja szocialista együttműködés ke­retében területre adaptált szaktanáccsal lát el bennün­ket — de ellenőriz is. E két véglet között van a mi mun­kánk. Annak a tizenhat em­bernek a munkája, akik a növények termelésével fog­lalkoznak. Itt, mi ősztől késő őszig mérjük az időt. Betaka­rítástól őszi mélyszántásig. — A terület nagysága is árulkodik a sok tennivalóról. Milyen a gépi ellátottságuk? — Három nagygépünk van, a kukoricához a teljes ve­tőgéppark és a kombájnok. A KSZE szakemberei a javítás­hoz is adnak tanácsot, sőt a magasan képzett szerelők részt is vállalnak ebből. És ami még ennél is fontosabb: folyamatos az alkatrészellá­tás. — Mi ebből az ön mun­kája? — Nem is tudom, hogy mit tegyek a felsorolás élére! Mert minden mozzanat na­gyon fontos, hiszen az év vé­gi elszámoláskor, értékelés­kor a terméseredményeken korszerűsítését, és a Buda­pest—Pécs vonal villamosí­tását. Előkészítjük a Buda­pest—Székesfehérvár—N agy- kanizsa vonal villamosítását is. A járműparkot a szűkös lehetőségek miatt a koráb­binál lassabban tudjuk cse­rélni. A közutakat is hason­ló tempóban építjük tovább. Az M5-ÖS elkészül Örké­nyig, s Herceghalom és Bics­ke között építjük az Ml-est. Előkészítjük a budapesti kör­gyűrű, az M O munkálatait, először a 6-os út és az M 5-ös közötti szakaszhoz fo­gunk hozzá. Az útkorszerű­sítések és a bekötőutak épí­tése is hasonló tempóban folytatódik, így például el­készül a 8-as út Veszprémet elkerülő szakasza, és a csa- nádapácai bekötőút. Átad­hatjuk majd a felújított szekszárdi Sió-hidat is. — A MÁV gondjait már említette, de vajon a többi közlekedési vállalat képes-e nagyobb léptekkel fejlesz­teni? — A helyzetük, s így a lehetőségük is sajnos hason­ló. Feri-hegyen elkészül az új forgalmi épület s így már két csarnokban fogadhatják a vendégeket. A MALÉV egyébként áruszállító konté­nereket és a mozgássérültek részére két autóbuszt kíván vásárolni. A MAHART-nak különösen hátrányos a hely­zete. Hiába olcsó a vízi szál­lítás, kikötőépítésre nem te­lik. A járműparkjuk is mind­össze egy szovjet szárnyas- hajóval bővül. A Volán vál­lalatoknál a legnagyobb vál­lalkozásnak továbbra is a Zil-teherkocsik Diesel-üze­műre való átállítása számít. A Hungarocamion speciális járművekkel bővíti parkját, s év elején átadta új telepét Budapest határában. — Már említette a kö­vetkező ötéves tervet, s ha­marosan dönteniök is kell, hogy milyen beruházásoknak, fejlesztéseknek biztosítanak szabad utat? — Sajnos nem nagyon léphetjük túl a mostani ke­reteket. Ha szerény mérték­ben, de mégis többet költ- hetnénk, akkor is csak a mostani színvonalat tarthat­és a többiek kívül még ezer szempont sze­rint bírálnak el bennünket és a téeszünket is. A szerve­zettséget említeném leg­előbb. A csopont mindig idő­ben tudja, hogy milyen mun­kák mikor következnek. En­nek alapján készítik elő az éppen szükséges gépeket, vagy a vegyszereket. Ha megvan a szervezettség, ak­kor lehet pontos munkát vé­gezni. Hogy a vetőgép jól vessen vagy a szántás mély­sége elérje a kívánt szintet. Aztán van egy ilyen kötele­zettségünk is, hogy optimá­lis idő. A gépjavítástól a szántáson, a vetésen, a talaj­művelésen és a karbantartá­son keresztül mindent átfog. De a növényvédelem és a műtrágyázás is ebbe a körbe tartozik. Itt a lényeg az, hogy nem előre, nem utólag dolgozunk, hanem akkor, amikor a növény fejlődése, szükségletei megkívánják. És itt van mindjárt az ellenpó­lus. Arra kell törekedni és nekem úgy irányítani, hogy e munkánkat valóban minő­ségi jelző illethesse, és a le­hető legkevesebb ráfordítás­sal elérhető legyen. Minden­napi szóval: önköltség-csök­kentés. A fokozódó áremel­kedéseket csak ezzel tudjuk ellensúlyozni, és téeszünk számára nyereségessé tenni a termelést, ami elvezet a munkabérhez és az év végi nagyobb részesedéshez. Pon­tosan jegyzett kimutatásaink azt bizonyítják, hogy jobb gépkapcsolásokkal csökke­nést mutat az üzemanyag­nánk. Megőriznénk a mos­tani szállítókapacitást, s a közlekedési hálózat sem rosz- szabbodna. Ez a közlekedés biztonsága miatt is fontos volna, hiszen a közúti és a vasúti pályák állapota a for­galom biztonságát is meg­határozza. Márpedig jelenleg nem történik sok baleset, s ezt a kedvező helyzetet jó volna tartani. — Mire nem telik majd? — A hidak építésére, fel­újítására keveset költhetünk. Pedig vasúton és közúton is kis teherbírású hidak áll­nak, amelyek korlátozzák a vonal forgalmát, s a szűk keresztmetszeten a követke­ző öt évben sem nagyon si­kerül majd változtatni. Meg­épül viszont a polgári Tisza- híd, Szekszárd térségében egy új Duna-hid építéséhez fogunk, és kedvező esetben még Szolnokon is felépül­het egy új Tisza-híd. A vas­úti járműpark öregedését sajnos nem tudjuk megállí­tani, s ugyanígy a Volán járműveit sem lehet majd úgy cserélni, ahogy azt esz­tendőkkel ezelőtt tették. A kikötőkről már szóltam az idei gondoknál, és ez a tendencia ugyancsak tartós­nak ígérkezik. Hiába gazda­ságos a vízi szállítás. Pedig a kikötők építésére progra­mot is készítettünk, de a költségek nagysága miatt egyelőre kivitelezhetelen. A Csepeli szabadkikötő rekon­strukciójára például 400— 500 millió forintot kellene költenünk. A közúti hálózat fejlesz­tésénél egyelőre csak az M O körgyűrű 6-os úti és M5-ös közötti szakaszának megépí­tése látszik biztosnak. A vas­útvonalak korszerűsítése ha­sonló arányban folytatódik, míg a villamosítást kedvező esetben 400 kilométeres sza­kaszon tudjuk majd elvégez­ni. Így elkészülhet a Buda­pest—Székesfehérvár—Nagy­kanizsa és a Győr—Spopron— Ebenfurt vonal kiépítése. Természetesen egyetlen le­hetőséget sem kívánunk el­szalasztani, aminek révén esetleg túlléphetnénk a mos­tani szerény terveken. Dalia László Mohai István, a kitüntetett gépcsoportvezető felhasználásunk — már évek óta., — Én elsősorban önről, mint a munkában élenjáró jutalmazottról szerettem vol­na egyet-mást megtudni. De mindig többedmagáról be­szélt ... — Egy ember, akármilyen képzett és okos is, ilyen nagy földterülethez kevés. Amíg a magot a magtárba tudhatjuk, sok-sok kézmozdulat, gondo­lat, akarás, cselekvés, kezde­ményezés és végrehajtás va­lósul meg. A téesz és a KSZE elismerésének örültem nagyon — de nem feledve azt, hogy személyemen ke­resztül a tizenhat fős kollek­tívának is szól. Az ő munká­juk is benne van, és ez így igazságos ... Konrád László Április elsején kezdődik a jégelhárítási szezon Április 1-től kezdődően az Országos Meteorológiai Szol­gálat Alkalmazott Felhőfizikai Központja Bács-Kiskun me­gye déli részére is kiterjeszti a jégeső elleni védekezést. Ez­zel kapcsolatban tájékoztatót kértünk az AFK vezetőjétől, dr. Wirth Endrétől: • — Mi a célja ennek az új szolgáltatásnak — tettük fel a kérdést a központ vezető­jének? — Az új szolgáltatás célja: a mezőgazdasági kultúrákat sújtó természeti csapás káros hatásainak csökkentése. Ez az esemény kettős kötelezettség­gel jár. Egyrészt: jó alkalom a lakosság részletesebb tájé­koztatására a jégesőképződés és a jégeső elleni védekezés fontosabb mozzanatairól. Másrészt — és ez a legfon­tosabb: — így eleget teszünk a lakossági tájékoztatásra vo­natkozó kötelezettségnek, amit a témával kapcsolatos 1979. évi minisztertanácsi ha­tározat szolgálatunk és a me­gyei tanácsok számára is elő­ír. Az említett határozat rész­letesen intézkedik a speciális tevékenység kiterjesztéséről és ezzel kapcsolatos felada­tainkról. — Miért is van szükség a jégeső-elhárításra? — Az ok természetesen a jégkárokban, illetve azok nö­vekedési tendenciájában rej­lik. Az Állami Biztosító kár- kifizetései a hatvanas évek első felében országosan mint­egy 300 millió forint körül mozogtak. 1977 óta azonban ez az összeg mindig megha­ladta az 1 milliárd forintot, sőt, az utóbbi időben a kár­térítések évi átlaga kereken mintegy 1,5 milliárd forint volt. — Nagy károk ott jelent­keznek, ahol a jégesők magas előfordulási gyakorisága in­tenzív mezőgazdasági terme­léssel párosul. Emiatt aztán Bács-Kiskun megye „előkelő” helyet foglal el a jégkárok szempontjából. 21 éves ÁB- adatsor alapján például az ún. „fajlagos kártérítésben” (ami kereken 3800 forint/hek- tár károsodott terület) csupán öt megye előzi meg. Ugyan­akkor a megye harmadik he­lyen áll az évente átlagosan kifizetett kártérítésekben. Ér­dekes és jellegzetes vonása ezeknek a károknak, hogy — sokéves tapasztalat szerint — előfordulásuk gyakorisága el­sősorban a megye déli részén magas, de Tolnában is je­lentős a kár. Ez természet­szerűen vezetett a védekezés helyszínének kiválasztására. Az utóbbi öt esztendőben Bács-Kiskun évi átlagban 226 millió forint nagyüzemi jég­kárt szenvedett el. Mindez indokolttá tette azt az évek­kel korábban született dön­tést, ami a védekezés orszá­gon belüli kiterjesztésének helyszínére vonatkozott. Ezt az a fontos szakmai szempont is erősítette, hogy az itt létre­hozott védekező rendszer kap­csolódik a Baranya megyei­hez. ami növeli a rendszerek működésének hatásfokát. — Milyen pénzeszközök áll­tak rendelkezésre a berende­zés elkészítéséhez? — A megvalósítást az érin­tett tárcák képviselőinek kecskeméti tanácskozása ala­pozta meg. Ezen eldőlt, hogy a mintegy 100 millió forintos beruházáshoz egyenlő arány­ban járulnak hozzá a MÉM, az ÁB, és a területen lévő állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek. Az ÁB ezen kívül vállalta, hogy az új rendszer fenntartási költsé­geit is fedezi, éppen úgy, mint a baranyai rendszer esetében. A már említett minisztertaná­csi határozat azonban rendel­Százharminc centiméter hosszú a kétfokozatú jégelhárító rakéta kezik arról is, hogy a fenn­tartási költségeket az ÁB-nak a mezőgazdasági biztosítási díjakból kell fedeznie. Ezért kimondja, hogy a biztosítást az érintett (védett) terület üzemei számára kötelezővé kell tenni. Ez annál is fon­tosabb, mert a baranyai rend­szer közel évtizedes tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy a jégeső elleni védekezés hatás­foka átlagosan nem haladja meg a 60 százalékot. Bár ez mind a meteorológiai, mind a termelés szempontjából igen jelentős eredménynek számít, az egyes üzemeknek mégsem jelent teljes biztonságot. — Hogyan keletkezik jég, miként lehet ellene védekez­ni? — A jégeső a zivatarfelhő­ben képződik és növekszik a következőképpen: A felhőt alkotó vízcseppek közül a leg­nagyobbak 4—8 km magas­ságban megfagynak; ezek lesznek a jégeső csírái. Össze­ütközve a kisebb felhőcsep- pekkel, e jégcsírák bizonyos körülmények között gyors növekedésnek indulhatnak. Amikor e részecskék már olyan nagyra nőttek, hogy azokat a felhőben uralkodó heves feláramlás sem tudja „fenntartani”, kihullanak, és jégeső formájában érik el a talajfelszínt. Ez a folyamat nagyon gyors: az esetek többségében 10—15 percen belül lezajlik. Következésképpen a jégeső elleni védekezésnél az alábbi feladatokat kell megoldani: — Fel kell deríteni azokat a felhőn belüli tartományo­kat, amelyekben a jégszemek képződése és fő növekedése lezajlik: ez speciális radarral történik. — Be kell juttatni e felhő­térfogatokba azokat a ré­szecskéket, amelyek elősegí­tik az ott lévő felhőcseppek kifagyását, és így nagy számú, mesterséges jégesőcsíra létre­hozását: ez ugyancsak e cél­ra kifejlesztett különleges rakéták segítségével valósít­ható meg, amelyek pályájuk bizonyos szakaszán ún. rea­gens-anyag (esetünkben ólomjodid) elégetése révén óriási mennyiségű ilyen, jég­képző magvat juttatnak el a felhőbe. — Gondoskodni kell arról, hogy a radar segítségével végzett mérések eredménye­képpen a rakéták felbocsátá­sára szolgáló utasítások el­jussanak azokhoz késedelem nélkül, akik ezeket a raké­tákat kezelik, illetve kilövik: ez URH-rádiótelefon-hálózat segítségével történik, amely összeköti a radaros irányító­központot Bács-Kiskun déli részén — tehát közel a szek­szárdi borvidékhez — tele­pített kilövőállomások háló­zatával. (összesen 18 kilövő­állomásról van szó.) Természetesen ahhoz, hogy e feladatokat a jégeső kép­ződési és kihullási ideje — vagyis néhány perc — alatt végre lehessen hajtani, pon­tosan összehangolt munkára, gyorsaságra, és a mindezeket feltételező komoly gyakor­latra van szükség. Mivel pe­dig égövünk alatt a jégeső a nap bármely órájában kép­ződhet, ezért olyan szolgála­tot, illetve munkarendet kell szervezni, amely e feladatok megoldását a nap 24 órájá­ban — április és október kö­zött — biztosítani képes. — Sokan mondják, hogy egyik helyen, ahol védekez­nek, nincs jégeső, de másutt annál nagyobb és több jégeső fordul elő. — Gyakran mondják, mi is tudunk erről, hogy a véde­kezés helyén csökkentjük a jégesőt, másutt megnöveljük. Ez teljesen hibás felfogás. A rakétákkal bejuttatott rea­gens ugyanis a jégeső-képző­dés folyamataira lokálisan és csak rövid ideig hat, ezért is szükséges az adott területen a rakéták fellövését általá­ban hosszabb ideig folytatni. Ennél sokkal komolyabb el­lenérv, hogy a jégeső-elhárí­tás állítólag csökkenti a ki­hullott folyékony csapadék mennyiségét. Szerencsére azonban ez sem igaz, ez ugyanis megkérdőjelezhetné a jégeső-elhárítás gazdasá­gosságát. A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok alapján inkább azt állíthat­juk, hogy a magvasítás a csapadékmennyiség minimá­lis, 5—15 százalékos növeke­désével jár. — Tehát egy-egy alkalom­mal több tucat rakéta fel­lövése is szóba jöhet, mi tör- ténik akkor, ha egy rakéta nem robban fel? — A védekezés szovjet gyártmányú, Alazany-M- LSZT (egyfokozatú) és Ala- zany-M (kétfokozatú) jégeső- elhárító-rakétákkal történik. E rakéták kereken 4, illetve 8 km csúcsmagasságot érhetnek el, és ezért alkalmazásuk minden esetben a repülése­ket irányító és koordináló országos szerv engedélyéhez kötött. E rakéták felhaszná­lási biztonsága nagy, meghi­básodási valószínűségük rendkívül kicsi. Tekintettel azonban arra, hogy — mint minden gyártmánynál — ezeknél is előfordulhat selej­tes példány, a földre jutva, a benne elhelyezett, önmegsem­misítésre szolgáló robbanó­anyag miatt az esetleges megtalálóra nézve veszély- forrást jelent. Kérjük,' hogy: ha bárki az 1985. március 26-a utáni időszakban talál 8 cm átmérőjű, 84—85 cm-es (egyfokozatú), vagy 130 cm hosszúságú (kétfokozatú) zöld. vagy kék színre festett, barna (bakelit) fejrésszel el­látott, láthatóan kiégett, de fel nem robbant rakétát, ah­hoz ne nyúljon (ne piszkálja, ne próbálja szétszerelni, meggyújtani stb.), hanem haladéktalanul szíveskedjen értesíteni a Bács-Kiskun megyei Rakétás Jégesőelhá­rító Egység Központját (Dus- nok, telefon: 12-937 „R”-hí- vásra, telex: 281-383, távirat: Dusnok, Bács RJE VP) vagy ha ez nem sikerül, a helyi tanácsot. — Köszönjük a tájékozta­tást. PÁLKOVÁCSJENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom