Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

1985. március 25.

/' TOOM '

ivEPÜJSÄG 11

Közlekedési beruházásaink

Of Duna-híd épül Szekszärd térségében

Beszélgetés Katona Andrással, a KM főosztályvezetőjével

A tavalyi esztendő is emlékezetes marad a közlekedési tárca történetében. Takarékos időkben jóval kevesebb a beruházás, s olykor nagyon nehéz eldönteni, hogy mit hagyjanak el az eredeti tervekből. Mindezek ellenére 1984. sem eseménytelenül telt el, felavatták az új metró szakaszt, a kibővített Ár- pád-hidat, az átépített Flórián teret, valamint a Kelenföldi páyaudvart. A Ferihegyi repülőtéren is átadhatták az új irányítótornyot, és sok, kevésbé látványos építkezés fejeződött be szerte az országban. Katona András, a Közlekedési Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának vezetője a szűk esztendőkben ezeket is fölöttébb fontos eredménynek könyveli el.

— A záhonyi átrakó állomást például 35 éve építjük, s tavaly is 300 millió forintot költöttünk rá. Száz kilométernyi vasútvonalat villamosítottunk, így többek között átadhattuk a Sárbogárd— Dombóvár közötti szakaszt. Kereken 230 kilométernyi pályát korszerűsítettünk, s így több vonalon gyorsulhatott a közlekedés. Az autópályákat csak szerény mértékben építhettük tovább, és mindössze nyolc kilométernyi utat korszerűsítettünk. Ám a Kőszeget elkerülő szakasz megépítése így is sikerként könyvelhető el. A 16 kilométernyi bekötőút ugyancsak kevésnek mondható, de az útvonal rövidítés miatt jelentős mennyiségű energiát takaríthat meg az ország.

— Milyen terveket készítettek az idei esztendőre? Kezdenek-e új beruházásokat?

— Bár a vállalati terveket még nem ismerjük pontosan, az már bizonyosnak látszik, hogy a tavalyihoz hasonló esztendőt kezdtünk, s legfeljebb néhány területen számíthatunk emelkedésre. Űj beruházást nem indítunk, ellenben a régieket igyekszünk befejezni, hogy minél kevesebb beruházás húzódjon át a következő tervidőszakra. Folytatjuk a ferencvárosi rendezőpályaudvar

Egy ember (TUDÓSÍTÓNKTÓL)

A kajdacsi téesz gépkocsi- vezetőjét — Mohai Istvánt kerestem, akinek munkáját a KSZE termelési rendszer oklevéllel és értékes tárgyjutalommal ismerte el.

— Mi van az elismerés mögött?

— Téeszünk tagja a KSZE- rendszernek. 2187 hektáron termeljük a fő gazdasági növényeket, a búzát, a kukoricát, a napraforgót. A rendszer szekszárdi központja szocialista együttműködés keretében területre adaptált szaktanáccsal lát el bennünket — de ellenőriz is. E két véglet között van a mi munkánk. Annak a tizenhat embernek a munkája, akik a növények termelésével foglalkoznak. Itt, mi ősztől késő őszig mérjük az időt. Betakarítástól őszi mélyszántásig.

— A terület nagysága is árulkodik a sok tennivalóról. Milyen a gépi ellátottságuk?

— Három nagygépünk van, a kukoricához a teljes vetőgéppark és a kombájnok. A KSZE szakemberei a javításhoz is adnak tanácsot, sőt a magasan képzett szerelők részt is vállalnak ebből. És ami még ennél is fontosabb: folyamatos az alkatrészellátás.

— Mi ebből az ön munkája?

— Nem is tudom, hogy mit tegyek a felsorolás élére! Mert minden mozzanat nagyon fontos, hiszen az év végi elszámoláskor, értékeléskor a terméseredményeken

korszerűsítését, és a Budapest—Pécs vonal villamosítását. Előkészítjük a Budapest—Székesfehérvár—N agy- kanizsa vonal villamosítását is. A járműparkot a szűkös lehetőségek miatt a korábbinál lassabban tudjuk cserélni. A közutakat is hasonló tempóban építjük tovább. Az M5-ÖS elkészül Örkényig, s Herceghalom és Bicske között építjük az Ml-est. Előkészítjük a budapesti körgyűrű, az M O munkálatait, először a 6-os út és az M

5-ös közötti szakaszhoz fogunk hozzá. Az útkorszerűsítések és a bekötőutak építése is hasonló tempóban folytatódik, így például elkészül a 8-as út Veszprémet elkerülő szakasza, és a csa- nádapácai bekötőút. Átadhatjuk majd a felújított szekszárdi Sió-hidat is.

— A MÁV gondjait már említette, de vajon a többi közlekedési vállalat képes-e nagyobb léptekkel fejleszteni?

— A helyzetük, s így a lehetőségük is sajnos hasonló. Feri-hegyen elkészül az új forgalmi épület s így már két csarnokban fogadhatják a vendégeket. A MALÉV egyébként áruszállító konténereket és a mozgássérültek részére két autóbuszt kíván vásárolni. A MAHART-nak különösen hátrányos a helyzete. Hiába olcsó a vízi szállítás, kikötőépítésre nem telik. A járműparkjuk is mindössze egy szovjet szárnyas- hajóval bővül. A Volán vállalatoknál a legnagyobb vállalkozásnak továbbra is a Zil-teherkocsik Diesel-üzeműre való átállítása számít. A Hungarocamion speciális járművekkel bővíti parkját, s év elején átadta új telepét Budapest határában.

— Már említette a következő ötéves tervet, s hamarosan dönteniök is kell, hogy milyen beruházásoknak, fejlesztéseknek biztosítanak szabad utat?

— Sajnos nem nagyon léphetjük túl a mostani kereteket. Ha szerény mértékben, de mégis többet költ- hetnénk, akkor is csak a mostani színvonalat tarthatés a többiek

kívül még ezer szempont szerint bírálnak el bennünket és a téeszünket is. A szervezettséget említeném legelőbb. A csopont mindig időben tudja, hogy milyen munkák mikor következnek. Ennek alapján készítik elő az éppen szükséges gépeket, vagy a vegyszereket. Ha megvan a szervezettség, akkor lehet pontos munkát végezni. Hogy a vetőgép jól vessen vagy a szántás mélysége elérje a kívánt szintet. Aztán van egy ilyen kötelezettségünk is, hogy optimális idő. A gépjavítástól a szántáson, a vetésen, a talajművelésen és a karbantartáson keresztül mindent átfog. De a növényvédelem és a műtrágyázás is ebbe a körbe tartozik. Itt a lényeg az, hogy nem előre, nem utólag dolgozunk, hanem akkor, amikor a növény fejlődése, szükségletei megkívánják. És itt van mindjárt az ellenpólus. Arra kell törekedni és nekem úgy irányítani, hogy e munkánkat valóban minőségi jelző illethesse, és a lehető legkevesebb ráfordítással elérhető legyen. Mindennapi szóval: önköltség-csökkentés. A fokozódó áremelkedéseket csak ezzel tudjuk ellensúlyozni, és téeszünk számára nyereségessé tenni a termelést, ami elvezet a munkabérhez és az év végi nagyobb részesedéshez. Pontosan jegyzett kimutatásaink azt bizonyítják, hogy jobb gépkapcsolásokkal csökkenést mutat az üzemanyagnánk. Megőriznénk a mostani szállítókapacitást, s a közlekedési hálózat sem rosz- szabbodna. Ez a közlekedés biztonsága miatt is fontos volna, hiszen a közúti és a vasúti pályák állapota a forgalom biztonságát is meghatározza. Márpedig jelenleg nem történik sok baleset, s ezt a kedvező helyzetet jó volna tartani.

— Mire nem telik majd?

— A hidak építésére, felújítására keveset költhetünk. Pedig vasúton és közúton is kis teherbírású hidak állnak, amelyek korlátozzák a vonal forgalmát, s a szűk keresztmetszeten a következő öt évben sem nagyon sikerül majd változtatni. Megépül viszont a polgári Tisza- híd, Szekszárd térségében egy új Duna-hid építéséhez fogunk, és kedvező esetben még Szolnokon is felépülhet egy új Tisza-híd. A vasúti járműpark öregedését sajnos nem tudjuk megállítani, s ugyanígy a Volán járműveit sem lehet majd úgy cserélni, ahogy azt esztendőkkel ezelőtt tették.

A kikötőkről már szóltam az idei gondoknál, és ez a tendencia ugyancsak tartósnak ígérkezik. Hiába gazdaságos a vízi szállítás. Pedig a kikötők építésére programot is készítettünk, de a költségek nagysága miatt egyelőre kivitelezhetelen. A Csepeli szabadkikötő rekonstrukciójára például 400— 500 millió forintot kellene költenünk.

A közúti hálózat fejlesztésénél egyelőre csak az M O körgyűrű 6-os úti és M5-ös közötti szakaszának megépítése látszik biztosnak. A vasútvonalak korszerűsítése hasonló arányban folytatódik, míg a villamosítást kedvező esetben 400 kilométeres szakaszon tudjuk majd elvégezni. Így elkészülhet a Budapest—Székesfehérvár—Nagykanizsa és a Győr—Spopron— Ebenfurt vonal kiépítése. Természetesen egyetlen lehetőséget sem kívánunk elszalasztani, aminek révén esetleg túlléphetnénk a mostani szerény terveken.

Dalia László

Mohai István, a kitüntetett gépcsoportvezető

felhasználásunk — már évek óta.,

— Én elsősorban önről, mint a munkában élenjáró jutalmazottról szerettem volna egyet-mást megtudni. De mindig többedmagáról beszélt ...

— Egy ember, akármilyen képzett és okos is, ilyen nagy földterülethez kevés. Amíg a magot a magtárba tudhatjuk, sok-sok kézmozdulat, gondolat, akarás, cselekvés, kezdeményezés és végrehajtás valósul meg. A téesz és a KSZE elismerésének örültem nagyon — de nem feledve azt, hogy személyemen keresztül a tizenhat fős kollektívának is szól. Az ő munkájuk is benne van, és ez így igazságos ... Konrád László

Április elsején kezdődik a jégelhárítási szezon

Április 1-től kezdődően az Országos Meteorológiai Szolgálat Alkalmazott Felhőfizikai Központja Bács-Kiskun megye déli részére is kiterjeszti a jégeső elleni védekezést. Ezzel kapcsolatban tájékoztatót kértünk az AFK vezetőjétől, dr. Wirth Endrétől: •

— Mi a célja ennek az új szolgáltatásnak — tettük fel a kérdést a központ vezetőjének?

— Az új szolgáltatás célja:

a mezőgazdasági kultúrákat sújtó természeti csapás káros hatásainak csökkentése. Ez az esemény kettős kötelezettséggel jár. Egyrészt: jó alkalom a lakosság részletesebb tájékoztatására a jégesőképződés és a jégeső elleni védekezés fontosabb mozzanatairól. Másrészt — és ez a legfontosabb: — így eleget teszünk a lakossági tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségnek,

amit a témával kapcsolatos 1979. évi minisztertanácsi határozat szolgálatunk és a megyei tanácsok számára is előír. Az említett határozat részletesen intézkedik a speciális tevékenység kiterjesztéséről és ezzel kapcsolatos feladatainkról.

— Miért is van szükség a jégeső-elhárításra?

— Az ok természetesen a jégkárokban, illetve azok növekedési tendenciájában rejlik. Az Állami Biztosító kár- kifizetései a hatvanas évek első felében országosan mintegy 300 millió forint körül mozogtak. 1977 óta azonban ez az összeg mindig meghaladta az 1 milliárd forintot, sőt, az utóbbi időben a kártérítések évi átlaga kereken mintegy 1,5 milliárd forint volt.

— Nagy károk ott jelentkeznek, ahol a jégesők magas előfordulási gyakorisága intenzív mezőgazdasági termeléssel párosul. Emiatt aztán Bács-Kiskun megye „előkelő” helyet foglal el a jégkárok szempontjából. 21 éves ÁB- adatsor alapján például az ún. „fajlagos kártérítésben” (ami kereken 3800 forint/hek- tár károsodott terület) csupán öt megye előzi meg. Ugyanakkor a megye harmadik helyen áll az évente átlagosan kifizetett kártérítésekben. Érdekes és jellegzetes vonása ezeknek a károknak, hogy — sokéves tapasztalat szerint — előfordulásuk gyakorisága elsősorban a megye déli részén magas, de Tolnában is jelentős a kár. Ez természetszerűen vezetett a védekezés helyszínének kiválasztására. Az utóbbi öt esztendőben Bács-Kiskun évi átlagban 226 millió forint nagyüzemi jégkárt szenvedett el. Mindez indokolttá tette azt az évekkel korábban született döntést, ami a védekezés országon belüli kiterjesztésének helyszínére vonatkozott. Ezt az a fontos szakmai szempont is erősítette, hogy az itt létrehozott védekező rendszer kapcsolódik a Baranya megyeihez. ami növeli a rendszerek működésének hatásfokát.

— Milyen pénzeszközök álltak rendelkezésre a berendezés elkészítéséhez?

— A megvalósítást az érintett tárcák képviselőinek kecskeméti tanácskozása alapozta meg. Ezen eldőlt, hogy a mintegy 100 millió forintos beruházáshoz egyenlő arányban járulnak hozzá a MÉM, az ÁB, és a területen lévő állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek. Az ÁB ezen kívül vállalta, hogy az új rendszer fenntartási költségeit is fedezi, éppen úgy, mint a baranyai rendszer esetében. A már említett minisztertanácsi határozat azonban rendelSzázharminc

centiméter

hosszú a

kétfokozatú

jégelhárító

rakéta

kezik arról is, hogy a fenntartási költségeket az ÁB-nak a mezőgazdasági biztosítási díjakból kell fedeznie. Ezért kimondja, hogy a biztosítást az érintett (védett) terület üzemei számára kötelezővé kell tenni. Ez annál is fontosabb, mert a baranyai rendszer közel évtizedes tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a jégeső elleni védekezés hatásfoka átlagosan nem haladja meg a 60 százalékot. Bár ez mind a meteorológiai, mind a termelés szempontjából igen jelentős eredménynek számít, az egyes üzemeknek mégsem jelent teljes biztonságot.

— Hogyan keletkezik jég, miként lehet ellene védekezni?

— A jégeső a zivatarfelhőben képződik és növekszik a következőképpen: A felhőt alkotó vízcseppek közül a legnagyobbak 4—8 km magasságban megfagynak; ezek lesznek a jégeső csírái. Összeütközve a kisebb felhőcsep- pekkel, e jégcsírák bizonyos körülmények között gyors növekedésnek indulhatnak. Amikor e részecskék már olyan nagyra nőttek, hogy azokat a felhőben uralkodó heves feláramlás sem tudja „fenntartani”, kihullanak, és jégeső formájában érik el a talajfelszínt.

Ez a folyamat nagyon gyors: az esetek többségében 10—15 percen belül lezajlik. Következésképpen a jégeső elleni védekezésnél az alábbi feladatokat kell megoldani:

— Fel kell deríteni azokat a felhőn belüli tartományokat, amelyekben a jégszemek képződése és fő növekedése lezajlik: ez speciális radarral történik.

— Be kell juttatni e felhőtérfogatokba azokat a részecskéket, amelyek elősegítik az ott lévő felhőcseppek kifagyását, és így nagy számú, mesterséges jégesőcsíra létrehozását: ez ugyancsak e célra kifejlesztett különleges rakéták segítségével valósítható meg, amelyek pályájuk bizonyos szakaszán ún. reagens-anyag (esetünkben

ólomjodid) elégetése révén óriási mennyiségű ilyen, jégképző magvat juttatnak el a felhőbe.

— Gondoskodni kell arról, hogy a radar segítségével végzett mérések eredményeképpen a rakéták felbocsátására szolgáló utasítások eljussanak azokhoz késedelem

nélkül, akik ezeket a rakétákat kezelik, illetve kilövik: ez URH-rádiótelefon-hálózat segítségével történik, amely összeköti a radaros irányítóközpontot Bács-Kiskun déli részén — tehát közel a szekszárdi borvidékhez — telepített kilövőállomások hálózatával. (összesen 18 kilövőállomásról van szó.)

Természetesen ahhoz, hogy e feladatokat a jégeső képződési és kihullási ideje — vagyis néhány perc — alatt végre lehessen hajtani, pontosan összehangolt munkára, gyorsaságra, és a mindezeket feltételező komoly gyakorlatra van szükség. Mivel pedig égövünk alatt a jégeső a nap bármely órájában képződhet, ezért olyan szolgálatot, illetve munkarendet kell szervezni, amely e feladatok megoldását a nap 24 órájában — április és október között — biztosítani képes.

— Sokan mondják, hogy egyik helyen, ahol védekeznek, nincs jégeső, de másutt annál nagyobb és több jégeső fordul elő.

— Gyakran mondják, mi is tudunk erről, hogy a védekezés helyén csökkentjük a jégesőt, másutt megnöveljük. Ez teljesen hibás felfogás. A rakétákkal bejuttatott reagens ugyanis a jégeső-képződés folyamataira lokálisan és csak rövid ideig hat, ezért is szükséges az adott területen a rakéták fellövését általában hosszabb ideig folytatni. Ennél sokkal komolyabb ellenérv, hogy a jégeső-elhárítás állítólag csökkenti a kihullott folyékony csapadék mennyiségét. Szerencsére azonban ez sem igaz, ez ugyanis megkérdőjelezhetné a jégeső-elhárítás gazdaságosságát. A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok alapján inkább azt állíthatjuk, hogy a magvasítás a csapadékmennyiség minimális, 5—15 százalékos növekedésével jár.

— Tehát egy-egy alkalommal több tucat rakéta fellövése is szóba jöhet, mi tör- ténik akkor, ha egy rakéta nem robban fel?

— A védekezés szovjet gyártmányú, Alazany-M- LSZT (egyfokozatú) és Ala- zany-M (kétfokozatú) jégeső- elhárító-rakétákkal történik. E rakéták kereken 4, illetve 8 km csúcsmagasságot érhetnek el, és ezért alkalmazásuk minden esetben a repüléseket irányító és koordináló országos szerv engedélyéhez kötött. E rakéták felhasználási biztonsága nagy, meghibásodási valószínűségük rendkívül kicsi. Tekintettel azonban arra, hogy — mint minden gyártmánynál — ezeknél is előfordulhat selejtes példány, a földre jutva, a benne elhelyezett, önmegsemmisítésre szolgáló robbanóanyag miatt az esetleges megtalálóra nézve veszély- forrást jelent. Kérjük,' hogy: ha bárki az 1985. március 26-a utáni időszakban talál 8 cm átmérőjű, 84—85 cm-es (egyfokozatú), vagy 130 cm hosszúságú (kétfokozatú) zöld. vagy kék színre festett, barna (bakelit) fejrésszel ellátott, láthatóan kiégett, de fel nem robbant rakétát, ahhoz ne nyúljon (ne piszkálja, ne próbálja szétszerelni, meggyújtani stb.), hanem haladéktalanul szíveskedjen értesíteni a Bács-Kiskun megyei Rakétás Jégesőelhárító Egység Központját (Dus- nok, telefon: 12-937 „R”-hí- vásra, telex: 281-383, távirat: Dusnok, Bács RJE VP) vagy ha ez nem sikerül, a helyi tanácsot.

— Köszönjük a tájékoztatást.

PÁLKOVÁCSJENŐ