Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
1985. március 11. C TOLNA ' icmmépüjság ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért maradtak ki a járatok? Jemczenleitraer István gyön- ki olvasónk írta, hogy a Szekszárd—Harc—Gyönk vonalon az autóbuszjárat több esetben kimaradt, vagy nagy késéssel indult. Ezen esetek az elmúllt év végére, illetve ez év elejére voltak jellemzőek. Tudomása szerint pedig a Volán kétezrelékes, úgymond hibaszázalékkal dolgozik. A Tolna megyei Tanács VB, Közlekedési Osztályának vezetője, dr. Nedók Pál válaszolt: — A 11. számú Voílán Vállalat illetékeseitől kapott információ szerint az említett időben az autóbuszok kimaradását minden esetben a kocsik műszaki meghibásodása okozta. Sajnos a Volán Vállalat az esetleges meghibásodásból eredő kimaradást nem minden esetben tudja új busz beállításával pótolni, ez okozza a járat kimaradását, és előfordul olyan eset, amikor a járat közlekedtetését csak úgy tudják megoldani, 'hogy kis kocsit küldenek a meghibásodott helyett. A vállalat nagy erőfeszítéseket tesz az autóbuszok műszaki állapotának megfelelő szintentartására hasonló esetek elkerülésére. Lesz-e gyermekkörzeti rendezés ? Szekszárdról a szőlőhegyi és csatári szülők fordultak levélben szerkesztőségünkhöz: „Tudomásunkra jutott Telefonszámunk: 16-211 és nagy örömünkre is szolgált, hogy a Béri Balogh Ádám u. 33. alatti gyermek- orvosi rendelőben jelenleg uralkodó áldatlan állapot, mely sem szülőnek, sem gyermeknek, de főleg az ott dolgozó egészségügyi dolgozóknak nem jó, megszűnik azzal, hogy a csatári szorosban egyik OTP-iházban adnak át még egy rendelőt. Az is tudomásukra jutott, többek között a Szőlőhegyre kijáró védőnőtől, hogy nem a VIII-as körzet betegei fognak odatartozni, azok, akik arra laknak, hanem a VI. körzeté, akik bent laknak a 33. szám közelében. Mi kisgyermekes szülők ezt nagyon kifogásoljuk, mert mindenki tudja, hogy milyen nehéz beteg, nyűgös gyermekkel a közlekedés', gyalog, vagy járművel. Miért ne lehetne a lakóhelyünkhöz közel a rendelő? Vallóban ilyen elosztást kívánnak bevezetni? A Tolna megyei Tanács VB. egészségügyi osztályától dr. Szügyi Gyula osztályvezető-helyettes válaszol a levélre : — A szekszárdi városi tanács a Béri Balogh Adám utcai gyermekrendelő túlzsúfoltsága miatt (két körzet betegei kerülnek itt ellátásra) egy OTP-lakást bizonyos átalakítás után — ideiglenes jelleggel — gyermekorvosi rendelő céljára átadott. Az OTP-tlakásból kialakított rendelő elkészült, de a rendelés megkezdését akadályozza, hogy a VIII. számú gyermekkörzet 1984. októbere óta betöltetlen. Ml — Az új gyermekorvosi körzet beindításához körzetrendezést kell végrehajtani. A körzetek határait úgy kell kialakítani, hogy a Béri Balogh Ádám utcai területből bizonyos részeket a másik körzethez csatolunk. A két körzet lakossága olyan közel helyezkedik el egymáshoz, hogy a legkörültekintőbb rendezés esetén is lesznek olyan családok, amelyeknek a távolabbi rendelőbe kell menniük, de csak így enyhíthető a jelenlegi zsúfoltság. Ehhez szükséges a lakosság megértése is. — A gyermekkörzetek rendezése a városi tanács VB. egészségügyi osztályán jelenleg van folyamatban, és ennek elkészülte után, várhatóan március hónapban az új gyermekkörzeti orvosi rendelőt a megyei kórházrendelőintézet üzemeltetni kezdi. A pontos időről és az új körzethatárokról a lakosságot a sajtó útján tájékoztatni fogjuk. Miért világítanak állandóan az utcai és köztéri lámpák? Homoki László szekszárdi olvasónk írta, hogy Szekszár- dom a Mérey, a Herman Ottó lakótelepen és a Körösi Csorna S. utca környékén szünet nélküli, mind éjjel, mind nappal állandóan világítanak az utcai és közté- r ri lámpák. Kérdése: mi okozza ezt? A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállailat Üzemigazgatósága igazgatója, Schmidt János válaszolt: — Az említett térségben a rendkívüli időjárás következtében a vezérlőkábel 1985. február 11-én meghibásodott. A zord időjárás az áramellátási területünkön komoly üzemzavarokat okozott. Falvak maradtak villamosener- gia-szolgáltatás nélkül. Ezeknek az üzemzavaroknak az elhárítása a teljes szakembergárdánkat lekötötte, sőt más területekről is segítséget kellett kérni, hogy az elhárítás ideje ne húzódjon el. A közvilágítási hiba megszüntetéséhez február 15-én kezdtünk. A kifogásolt körzetben február 18-tól közvilágítási javításokat végeztünk. Ennek következtében a hibát részben meg is szüntettük. 1985. február 27-re a vezérlőkábel helyreállítása teljes mértékben megtörtént. — A közvilágításért felelős szekszárdi kirendeltségünk létszáma, a szükséges 60 százaléka. Ilyen helyzetben, amikor a meglévő feladatainkat rangsorolni kell — fontosságuk szerint — előfordulhat hiba. VÁLASZOLUNK val — Bonyhádról indult ki, az ottani vezető értelmiségiek eszmei irányításával. A Hűségmozgalom vezéralakja dr. Perczel Béla — a negyvennyolcas tábornok unokája — volt. Társadalmi átalakulás nem szerepelt ugyan a programjukban, mégis, a falvak egy-egy maroknyi svábságának tevékeny szembenállása a túlnyomó erejű és többségű Volksbund ellenében, mindenképpen bátor kiállás volt abban az időben. Tagjaik igazolványt kaptak, és nemzetiszínű jelvényt ' viseltek. A mozgalom gyorsan terjedt programjuk közreadását követően (1943. III. 15.) az ország német nyelvterületű falvaiban. A Békés megyei Eleken például pár hónap alatt néhány tucatról csaknem ezerre növekedett a Hűségmozgalom taglétszáma. S csak a Dél-Dunántúlon 1943-ban már több mint 20 ezer bejegyzett tagja volt a Bonyhádról kiindult mozgalomnak. Egy részük — főleg a helyi, falusi vezetők —, meg- hurcolást, fogságot, kínzásokat, sőt deportálást, mártírhalált szenvedett a hazájáért. Azért a hazáért, amelyet sváb dialektusban beszélve is a magáénak vallott. A pácsi körzeti tv-stúdió újabb történelmi dokumentumfilmje erről a helytállásról szól. A forgatócsoport Baranya, Tolna egykori németajkú falvaiban, illetve Pécsett és a Békés megyei Mezőberényben és Eleken kereste föl a mozgalom egykori tagjait, s még életben talált hajdani veztőit. A Magyar Televízió március 13-án. 17 órai kezdettel dokumentumfilmet sugároz a magyarországi svábság Hűséggel a hazához! elnevezésű mozgalmáról, amely a II. világháború éveiben a hitleri orientáció s tömegszervezete, a Volksbund ellen irányult. A hazai svábság Hűségmozgalmáról csak nagyon kevesen hallottak. A szakirodalomból csupán szűk körben tudnak, s „kényes témaként” bizony évtizedeken át hallgattunk róla. Pedig a náciellenes antifasiszta megmozdulások történetéhez tartozik ez is. A Hűséggel a hazához! — mozgalom a magyarországi svábság legális, szervezett Volksbund-elle- nes mozgalma volt 1942- től, 1944. március 19. után pedig illegálisan működtek a háború végéig. Akkortájt, kb. a harmincas évek végétől az ország mintegy félmilliós német nemzetiségének többsége (kb. 60— 65 százaléka) a Volksbund (a Magyarországi Németek Népi Szövetsége, vagyis hitleri fasiszta politikai szervezete) tagjaként vagy támogatójaként a nemzetiszocialista eszmpk, a pán- germán terjeszkedés; a magyarságtól való szeparálódás bűvöletében élt. Azonban csaknem minden németajkú faluban volt egy mag, egy józanul és becsületesen gondolkodó vékony réteg — Sztálingrád után számuk erőteljesen gyarapodott —, amely nem hódolt be a Volksbund ígéreteinek. Nem ijedt meg a fenyegetésektől, és felháborítónak tartotta a hazától, a magyarságtól való elkülönülés gondolatát. Később pedig vállalta szembehelyezkedésének retorzióit, a fizikai és lelki szenvedéseket, az üldöztetést. Mozgalmuk — spontán falusi csoportok összefogásáLehel Jánossal és feleségével készül a Hűségesek című dokumentumfilm egyik felvétele Kisdorogon. Jobbról: Gombár János riporter és Lajtai György operatőr. Boda Keresztély, nyugdíjas pedagógus, a Hűségmozgalom helyi vezetője volt Kisdorogon. Fotók: Bárány Magdolna ~ Egyes szövetkezeC lek közös alapjainak képzéséről és [ V) felhasználásáról szól JT a Minisztertanács I----------- 7/1985. (II. 9.) szám ú rendeiete, amely lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek az önsegély és a kölcsönös segítés elvének érvényesítése céljából Közös Fejlesztési Alapot és Kölcsönös Támogatási Alapot létesítsenek. A közös alapokból a szövetkezeteknek végleges juttatás, illetve kölcsön adható. A szövetkezetek országos tanácsai irányelveket adnak ki a közös alapokhoz való hozzájárulás mértékére és fel- használására. A jogszabály rendelkezéseit már 1985. január 1. napjától alkalmazni kell. A Minisztertanács 8/1985. (II. 9.) számú rendeiete a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, s e módosítás szerint a termelőszövetkezetek a Területi Alaphoz nyereségtartalékukból járulhatnak hozzá, a hozzájárulás feltételeit pedig a Területi Alap működési szabályzatában kell meghatározni. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a hozzájárulás legrövidebb időtartama 180 nap lehet, s hogy a Területi Alap a hozzájárulás után annak időtartamára a működési szabályzatban meghatározott kamatot fizet. Ennek a jogszabálynak a rendelkezéseit is már 1985. január 1. napjától kell alkalmazni. Egyes vállalatlétesítési kedvezmények tárgyában jelent meg a pénzügyminiszter 5/1985. (II. 9.) PM számú rendeiete, amely szerint a vállalat elkülönült szervezeti egységének (gyáregysége, telepe stb.) önálló vállalattá vagy leányvállalattá alakulása, továbbá szétválása útján létrejövő vállalatok esetén az e jogszabályban meghatározott kedvezmények vehetők igénybe, illetve igényelhetők. Támogatás igényelhető — legfeljebb 5 szakember részére — az új vállalat hatékony gazdálkodásának elősegítéséhez, illetve megteremtéséhez szükséges, magas színvonalú szakirányú fel- készültséget igénylő munkakörök betöltéséhez. Ameny- nyiben az új vállalat szakemberigénye helyben nem biztosítható, és a pályázó a vállalat telephelyén le kíván telepedni, átköltözéséhez, továbbá lakásigényének kielégítéséhez 100 000 Ft állami támogatás igényelhető, a támogatást azonban a munkakör ellátásához előírt felsőfokú végzettséghez, legalább 5 éves szakmai gyakorlathoz és meghatározott szakmai követelményekhez kell kötni. A rendelet kihirdetése napján (1985. II. 9.) lépett hatályba és rendelkezéseit az 1984. december 31. és 1986. december 31. között létrejött új vállalatok esetében lehet alkalmazni. A gépek és berendezések bérbeadásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 6/1985. (II. 9.) PM számú rendeiete, amely lehetővé teszi, hogy a bérbeadó gazdálkodó szervezet a bérlet tárgyát képező gépet, berendezést (állóeszközt) a bérleti szerződés lejárata után — az eddig fizetett bérleti díj összegéért, más külön térítés nélkül is — a bérbevevő tulajdonába adja természetesen a jogszabályban írt elszámolás alkalmazásával. A rendelet kihirdetése napján (II. 9.) hatályba lépett, rendelkezései pedig a hatálybalépés után kötött bérleti szerződésekre alkalmazhatók. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1985. évi 6. számában olvasható. A terjedelemadta lehetőséget felhasználva adunk rövid tájékoztatást a Polgári Törvénykönyvnek a kezességről szóló rendelkezéséről, figyelemmel arra, hogy e körben gyakori a jogi felvilágosítás-kérés. A Polgári Törvénykönyv szerint kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Tudni kell, hogy a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezet- - tői (és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet) behajtó. Nem követelheti azonban a kezes, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, ha a) a felek így állapodtak meg, b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták, c) a kezességet bank vállalta. Kezesség vállalása előtt mindenképpen indokolt az alapos körültekintés. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke #r Ősi magyar hangszer Székesfehérváron él az idős Borka József lakatosmester, az ősi magyar népi hangszer, a tárogató egyetlen hazai készítője. A mester gyártmányai a világ számos országába eljutottak már. A mester a kész tárogatót műszer segítségével hangolja. Wallinger Endre Hűséggel a hazához! Tv-film a hazai svábság antináci mozgalmáról
