Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
2"NÉPÚJSÁG 1985. március 11. Megyénk lakossága nagyra értékeli eredményeinket és kész az új feladatok megvalósítására A két hét múlva megnyíló XIII. párt- kongresszus előkészítésének utolsó állomásához érkezve szombaton tartották meg a megye 16 324 kommunistája 254 küldöttének részvételével a megyei pártértekezletet a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ Színháztermében. , K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a küldötteket és meghívott vendégeket, majd javaslatára a pártértekezlet megválasztotta elnökségét, tisztségviselőit és munkabizottságait. Ezután elfoglalta helyét az elnökség, melynek tagjai voltak: Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, Adrián Zsigmond megyei rendőr-főkapitány, Kárpáti Istvánná gimnáziumi tanár, Bajsz József, a Paksi Atomerőmű Vállalat mérnöke, KISZ KB IB-tag, Balogh István BM-nyugdíjas, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke, Bozsó János- né gyönki általános iskolai igazgató, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, Fajcsi Ferenc kop- pányszántói nyugdíjas, felszabadulás előtti párttag, Győri Károly, a dombóvári KIP- SZER gyáregység művezetője, Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Halász Józsefné, a Bonyhádi Zománcárugyár MEO-csoportvezetője, Horváth József, az SZMT titkára, Izsák Gyula bátaszéki téesz- elnök, Izsgum Istvánná, a tolnai GCM Ipari Szövetkezet betanított műszerésze, Kálmán Gyula MESZÖV-elnök, Kiss Magdolna, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Máté János, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója, Szabó Géza, az MSZMP Szekszárd városi Bizottságának első titkára, dr. Molnár Ádám, a szekszárdi kórház főigazgató-főorvosa, K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára, Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, Petrovics Józsefné, a dunaföldvári nagyközségi pártbizottság titkára, Pónya József, a PAV vezérigazgatója, Tőkés Sándor, a Szekszárdi Húsipari Vállalat szakmunkása, Török János, a zombai termelő- szövetkezet elnökhelyettese és Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója. Vas István, a pártértekezlet elnöke mondott megnyitót, köszöntötte a küldötteket és a vendégeket, köztük Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnökét és Petrovszki István, a Központi Bizottság osztály vezető-l\elyettesét. Bejelentette a pártértekezlet napirendjét: 1. A Tolna megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvek vitája során elhangzottakban. 2. A pártbizottság tagjainak és a kongresszus küldötteinek megválasztása. Ezután felkérte K. Papp Józsefet, hogy a megyei pártbizottság beszámolójához és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás-tervezethez mondja el a szóbeli bevezetőt. Szóbeli bevezető a megyei pártbizottság beszámolójához A XIII. kongresszusra készülve elérkeztünk a megyei pártértekezlet megtartásához. A múlt év végén lezajlottak az alapszervezeti beszámolók, ez év elején a kongresszusi irányelveket megtárgyaló,' vaaetőségvá- lasztó taggyűlések. A városi, városi jogú és nagyközségi pártértekezleteken is túljutottunk. A párttagság taggyűléseken, küldötteik útján pártértekezleteken állást foglalt a XIII. kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban — mondotta bevezetőül K. Papp József. A megyei pártértekezletre, majd a XIII. ‘ kongresszusra olyan időszakban kerül sor, amikor készülünk hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára. A visszaemlékezéskor méltán lehetünk büszkék a négy évtized alatt megtett útra, a szocialista társadalom építésében elért sikerekre, a kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetünkre, hazánk aktív nemzetközi tevékenységére, nemzetközi elismerésére. A négy évtizedre való visszaemlékezés bizalmat, magabiztosságot is sugall. Az országos fejlődés eredményei után arról szólott, hogy Tolna megye is gyökeresen megváltozott. Az egykori, szinte kizárólagosan mezőgazdasági megye arculata átalakult. A felszabadulás előtti földesúri és paraszti, a felszabadulás utáni kisüzemi mezőgazdaságot felváltó 'szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek ma már korszerű, több területen világszínvonalat elérő, vagy megközelítő gazdálkodást folytatnak. Az ipari fejlődés eredményeként a korábbi iparszegény Tolna megyében jelentős ipari bázisok, üzemek egész sora jött létre. Az ipar termelését tekintve nemcsak felzárkózott a jól fejlődő mezőgazdasághoz, hanem jelentősen meghaladta. Az éves termelési értéke ma a duplája a mezőgazdaságénak. A végbement gazdasági fejlődés velejárójaként jelentősen emelkedett a megye lakosságának életszínvonala, megváltoztak az élet- körülményei, a lakáshelyzet, a közmű, az egészségügyi, kulturális, kereskedelmi ellátottság. Az intenzív urbanizáció hatására a korábbi egy városú megyében ma öt város van. A népesség 40 százaléka városlakó. Elmondhatjuk, hogy a megye az infrastrukturális ellátottság tekintetében is felzárkózott az országos átlaghoz, több területen azt túl is szárnyalta. A következőkben ' arról szólt, hogy az 1985-ös év nem kis feladatai közé tartozik az ez évben megtartandó országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások lebonyolítása, új módon, minden körzetben kötelezően több jelölt indításával. Elmondta, hogy belső építőmunkánk eredményessége függ a nemzetközi helyzet alakulásától is. Sajnos, számolnunk kell annak hatásával, hogy a békés egymás mellett élés gyakorlatának, az enyhülési folyamatnak a 70-es évek közepéig elért sikerei után az utóbbi 8—10 évben újból felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Majd kifejtette, hogy hisz- szük: e rendkívül feszült helyzetben is lehetséges a háború elkerülése, az enyhülési folyamat visszaállítása. Ezt erősítették meg a közelmúltban megtartott tanácskozásokon megyénk kommunistái is, amikor a kongresszusra készülve megyénk minden pártszervezetében, pártszervében számvetést készítettek az elmúlt időszakról, értékelték a végzett munkát, hitet tettek pártunk politikája mellett. Véleményt, javaslatot mondták az irányelvekről. Ezek tükrözik megyénk szinte egész lakosságának véleményét is. A tapasztalatok és a feladatok reális, kritikus és önkritikus megközelítése jellemezte a beszámolókat és a vitákat. A taggyűlések, a pártértekezletek — az irányításuk alá tartozó területek sajátosságait figyelembe véve — megfelelően elemezték a politikai, a társadalmi, a gazdasági, az ideológiai és kulturális folyamatokat, a pártéletet, értékelték a kommunistáik tevékenységének tapasztalatait a párt politikájának megvalósításában. A hozzászólók a saját munka- területükön szerzett tapasztalatokat is közreadva sokoldalúan foglalkoztak a párt munkáját érintő különböző kérdésekkel, alapvetően megerősítve a beszámolókban, illetve az irányelvekben megfogalmazottakat. A pártválasztások körültekintő, széles körű előkészítő munka eredményeként rendben megtörténtek. A párttaggyűlések és a pártértekezletek összességében kedvező politikai hangulatban, alkotó, aktív politizáló, őszinte légkörben dolgoztak, e munkájuk eredményesnek minősíthető. A kommunisták eddigi tanácskozásai segítették megalapozni pártértekezletünk munkáját. S mivel a lezajlott pártfórumokon elfogadott dokumentumok, elhangzott vélemények összegzett lényegét folyamatosan eljuttattuk a Központi Bizottsághoz, így hozzájárultak a kongresszus munkájának tartalmi előkészítéséhez. Az irányelvek megyei vitájának tapasztalatai alapján megállapítható — mondotta a pártbizottság első titkára —, hogy a párt politikáját elfogadják. A végbement fejlődést, benne a megnehezült helyzetben tett előrelépést is elismerik. Kellő tisztelete van a pártnak, a párt vezető szerveinek. Egyetértenek a gyorsabb fejlődés feltételei biztosításának keresésével. Növekvő türelmetlenség tapasztalható az előrehaladást jelentő megfelelő program iránt. Növekszik az igény, hogy legyen világosan megfogalmazva a tennivaló, vele együtt az élet- színvonal novelhetőségének az útja. Gyorsabb fellépést sürgetnek a társadalmi életünkben előforduló immorális jelenségekkel, illetve azok elkövetőivel szemben. Egyre inkább nem elégszenek meg ma már az emberek az olyan értékeléssel, hogy a népgazdaság egészében megőriztük az életszínvonalat, azon belül van akiknek az csökken vagy növekszik. Növekszik a politikai érzékenység az alacsony nyugdíjasok, pályakezdő, családalapító fiatalok anyagi nehézségeinek növekedése láttán. Fokozódik az elégedetlenség az ügyeskedők, a harácsolok, az indokolatlanul nagy keresetek láttán és egyéb szocialista erkölcsbe ütköző cselekedetek láttán. Tapasztalható kétely a tekintetben is, hogy úrrá tu- dunk-e lenni a gazdasági nehézségeinken, a beszűkülő piac és a magyar gazdaság lassú alkalmazkodása miatt. A nemzetközi helyzet feszültsége is nyugtalanítja az embereket. Mindez fokozza az érdeklődést pártunk XIII. kongresszusa iránt. A párt iránti bizalom mutatkozik meg abban is, hogy a parttól várják a választ e kérdésekre, a kiutat, az előrehaladást a nehézségekből. Ezt követően az irányelvek vitájáról készült jelentéshez fűzött gondolatok között szólt arról, hogy a nemzetközi helyzetről, a külpolitikánkról elmondott vélemények többségükben megegyeztek az irányelvekben megfogalmazottakkal, azt megerősítették. Az irányelvek társadalmi és politikai viszonyainkat értékelő megállapításaival, továbbfejlesztésükre vonatkozó feladatokkal egyetértés volt. Az olyan egyedi véleményeket, amelyek kétségbe vonják a társadalmi osztályok és rétegek közeledését, maga az élet cáfolja meg. Nehéz lenne megkérdőjelezni a növekvő vegyes családokon belül a különböző osztályokhoz; társadalmi rétegekhez tartozó együttélő családtagok egy- hoz való közelségét. A falun lakó munkások és parasztok közeledését se lehet elvitatni. Az irányelvekben a gazdasági . építőmunkánk értékesét, a további feladatokra vonatkozó elképzeléseket reálisnak minősítették. Emellett gyakori volt a kritikus, a türelmetlen hangvétel, az aggodalom a jövő kilátásait illetően. Általános igényként fogalmazódott meg a körültekintőbb, megalapozottabb, céltudatosabb feladatmeghatározás. A következetes végrehajtás, a fegyelmezett munka megkövetelése. Határozottabb fellépést sürgettek az ügyeskedők ellen, az elvégzett munkával ném arányos jövedelmek megakadályozásáért. Az irányelvek közül a közvéleményt a legérzékenyebben az életszínvonal, az életkörülmények kérdései foglalkoztatják. Érthető, hiszen az emberek erről szinte mindennap tapasztalatokat szereznek. A saját életszínvonaluk alakulását ők maguk is nyomon követik. Ha azt tapasztalják, hogy saját, illetve a család megélhetése drágul, az nem ellensúlyozódik nagyobb jövedelmek elérésével, ■ hiába hangoztatjuk, hogy az élet- színvonalát társadalmi méretekben megőriztük, azt nem fogadják el. Az ideológia, a művelődéspolitika, a szocialista életmód kérdéseihez véleményt mondók többsége egyetértését fejezte ki az irányelvekben megfogalmazottakkal. Általában szorgalmazták az elméleti igényesség növelését, a gyorsabb marxista—leninista elméleti válaszadást a gyakorlat által felvetett kérdésekre és az eszméinktől idegen nézetekre. Szorgalmazták az agitáció, a propagandamunka javítását. A művészeti és kulturális élet (területén a párt elvi irányító és kezdeményező szerepének az erősítését. Elismerve e téren is az eredményes munkát, nem túlzás úgy fogalmazni, hogy bőségesen van javítanivaló. Ezt igényként lehet támasztani a televízió, a rádió műsorszerkesztői, a sajtóban, folyóiratokban megjelenő írások közlői, a könyvkiadásért felelősök, az oktatási, a művelődésügyi intézményeinkben dolgozók felé. Nem utolsósorban a pártnak és valamennyi mozgálmi szervnek, szervezetnek is hatékonyabb politikai és ideológiai munkát szükséges kifejteni. Az irányelvekben a párt munkájának értékelésével, a feladatként megfogalmazottakkal a párttagság egyetértett. Azzal is, hogy a párt — nehezebb körülmények közepette is — betölti vezető szerepét; jó a tömegkapcsolata. Kihangsúlyozták ami az irányelvekben is meg van fogalmazva, a pártegység megőrzésének,, erősítésének, a nyílt eszmecsere, a pártmunka mozgalmi jellege fejlesztésének a fontosságát. Kritikusan és önkritikusan értékelték a saját pártszervezeteik, pártszerveik munkáját. Jogos bírálatokat mondtak el a pártmunka fogyatékosságairól, a tömegszervezetekben és mozgalmakban tevékenykedő párttagok pártmegbízatásaik teljesítéséről. Négy évtized tanulságai, elért fejlődésünk, a XII. kongresszus, a VI. ötéves terv célkitűzéseinek a megvalósítása biztos alapot jelentenek az elkövetkezendő évek» a jövő feladatainak, a XIII. kongresszus által történő megjelöléséhez, majd azok végrehajtásához. A bevezető végére érve a megyei pártbizottság első titkára kérte a megyei pártbizottság beszámolójának, az irányelvek megyei vitájáról készült jelentésnek, az általa elmondott bevezetőnek a megvitatását, majd elfogadását.
