Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

1985. március 11.

ft

KÉPÚJSÁG 3

Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának beszámolója a megyei pártértekezletnek

A következőkben részleteket közlünk abból a beszámolóból, amelyet a megyei pártértekezlet küldöttei elé írásban terjesztett a megyei pártbizottság.

*

A legutóbbi öt esztendőben megyénk dolgozói is a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elfogadott határozatok, a megyei pártértekezleten megjelölt feladatok végrehajtásán munkálkodtak. Munkánk eredményeként jelentős sikerekről adhatunk számot.

A szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalmának szilárdsága, a nemzeti egység erősödése tükröződik megyénkben is. A politikai helyzet kiegyensúlyozott. A lakosság magáénak vallja, támogatja a párt politikáját, örül annak, hogy népünk békében, biztonságban él, hogy az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük legfontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyensúlyát.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei szervei, szervezetei eleget tettek a párt irányító szerepéből rájuk háruló feladataiknak. Felelősséggel szolgálják népünk, szocialista hazánk, benne megyénk, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke ügyét.

A megyei pártbizottság a kongresszus, a központi pártszervek határozatainak alkalmazásával az országosan biztosított lehetőségeket, adottságainkat számba véve, a megyében működő minden társadalmi, állami szerv, szervezet bevonásával, a dolgozók alkotó erejében bízva jelölte meg tennivalóinkat és végrehajtásuk módszereit.

A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa egybeesik hazánk felszabadulása 40. évfordulójával. Megyénk településein, felszabadulásuk időpontjának megfelelően már a múlt év végén ünnepi megemlékezéseket tartottak. Készülünk hazánk felszabadulása méltó megünneplésére.

Az utóbbi években nehezebbé váltak a szocialista építőmunka feltételei hazánkban, így megyénkben is. A lelassult országos fejlődési ütemtől eltérően a megye, elsősorban ipari fejlődése minden korábbinál nagyobb ütemű volt. A mezőgazdaság évről-évre teljesítette, valamelyest túl is -teljesítette a népgazdasági terv követelményének megfelelő termelésnövekedést.

A szocialista építés folytatásának a XIII. kongresszus által megjelölendő programjára építve törekszünk, hogy megyénkben is feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben meglévő megyei erőforrásokat, segítsük megyénk gazdasága teljesítőképességének a növelését, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével segítsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmények.javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítése anyagi feltételeinek a megteremtését, megyénk a demokratizmus intézményei fejlesztésével továbbra is járuljon hozzá a nemzeti egység erősítéséhez.

Megyénk lakossága támogatja a párt proletár internacionalizmus eszméitől vezérelt szocialista külpolitikáját.

Megyénk lakossága jól tudja, hogy a nemzetközi helyzet növekvő feszültségei elhárításának legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és következetes békepolitikája.

I.

A társadalmi és politikai viszonyok alakulása, a fejlesztés feladatai

Megyénk társadalmi és politikai viszonyai az országosnak megfelelően fejlődtek. Megyénkre a kiegyensúlyozott politikai légkör és a társadalmi aktivitás a jellemző. A párt politikája iránt széles körű bizalom és cselekvő támogatás nyilvánul meg.

A munkások és a szövetkezeti parasztok szövetsége szilárd. Szélesedett a szocialista demokrácia. Nőtt azok száma, akik aktívan részt vesznek a feladatok meghatározásában és megoldásában. Ezt jól példázzák a XIII. kongresszus és hazánk 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgal- mak.

Politikai céljaink, gazdasági építőmunkánk megvalósításához döntő mértékben hozzájárul a megye munkássága. A munkásosztály vezető szerepe érvényesül. A termelő munkában elfoglalt helyük, helytállásuk, munkájuk színvonala, áldozatkészségük, osztályöntudatuk növekedése a biztosítéka a kitűzött célok maradéktalan megvalósításának.

Az elmúlt öt év során megyénkben a munkások szakmai műveltsége növekedett, az iparfejlődéssel új szakmák honosodtak meg az atomerőmű-iparban, a húsiparban, stb., tovább nőtt a szakmunkás-képesítéssel rendelkezők aránya.

A mezőgazdaság fejlődése változást eredményezett a szövetkezeti parasztság helyzetében. összetételében és gondolkodásmódjában. A korszerű technika, a technológia alkalmazása gyorsította a szakmai kéDzés iránti igényt, és egyben kedvező, úi munkaalkalmakat is teremtett a falun élő fiatalok számára.

Megyénk értelmiségének és alkalmazotti rétegének gondolkodását, magatartását többségében a párt politikája iránti elkötelezettség jellemzi.

A kisárutermelők, kisiparosok és kiskeres- kedők>száma nem jelentős, de tevékenységükkel fontos lakossági igényeket elégítenek ki.

A megye fejlődése, valamint a nőpolitikái határozat végrehajtása érdekében tett intézkedések eredményeként javult a nők gazdasági, politikai és szociális helyzete. A nők többsége szorgalmasan, példamutatóan helytáll a munkában.

A megye fejlődésére jellemző társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok alapvetően meghatározták a megyében élő, dolgozó fiatalok életét, s lehetőségeit is.

A fiatalok döntő többsége becsületesen dolgozik és tanul, teljesíti honvédelmi kötelezettségeit.

Az ifjúság számára alapvetően biztosítottak a munka, a művelődés, a kiegyensúlyozott élet feltételei. Javult a fiatalok anyagi, szociális és kulturális helyzete, annak ellenére, hogy a fiatalok jogos anyagi-tárgyi szükségleteinek kielégítését szolgáló feltételeket a kívánt mértékben nem tudtuk bővíteni.

A megyében élő, főleg német és szerb nemzetiségiek alkotó módon bekapcsolódnak a megye gazdasági, politikai, kulturális életébe.

Továbbra is azon munkálkodjunk, hogy:

— erősödjön tovább a munkásosztály vezető szerepe, szilárduljon a munkás-paraszt szövetség, érvényesüljön a társadalom minden osztályát, rétegét magába foglaló szocialista nemzeti egység;

— a műszaki fejlődésnek megfelelően növekedjék a munkások, a parasztok általános, szakmai és politikai műveltsége;

— fokozódjon a munkások bevonása a közéletbe, a vállalatok irányításába;

— növelni kell az értelmiségi munka társadalmi megbecsülését, közéleti aktivitásuk és alkotó készségük kibontakoztatását;

— fontos feladat a nők körében a politikai munka fokozása, a női egyenjogúság érvényesítése, a nők összetett gondjainak a könnyítése. Egyenlő esélyeiket, szakképzettségük, politikai és általános műveltségük növelését is segítsük elő;

— az ifjúságpolitikai munka pártirányítása irányuljon a jobb munkamegosztásra és együttműködésre a fiatalok nevelésében, valamint a társadalmi szervek, az intézmények és a család felelősségének növelésére;

— a pályakezdő, családalapító fiatalok helyzetének javítása érdekében határozottabban kell törekedni lakásgondjaik megoldására, képzettségüknek, felkészültségüknek megfelelő munkavégzés biztosítására, munkahelyi beilleszkedésük hatékonyabb segítésére;

— növelni kell az oktatási intézményekben a világnézeti nevelés, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás színvonalát;

— javítani kell a társadalmi feltételeket a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű fiatalok számának csökkentésére, a velük való foglalkozás eredményesebbé tétele érdekében;

— továbbra is biztosítani kell a nemzetiségiek anyanyelvi kultúrájának ápolását, fejlesztését ;

— megyénk cigánylakossága körében végzett munkánkat tovább kell javítani, és differenciáltabbá tenni.

A megyei pártbizottság a beszámolási időszakban is nagy figyelmet fordított az állami szervek tevékenységének pártirányítására, -ellenőrzésére. Az állami szervek eredményes tevékenységükkel hozzájárultak a megye politikai, társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

A tanács testületéinek munkája színvonalasabbá vált. Testületi üléseiket a demokratikus légkör, a viták többségét a politikai és szakmai igényesség jellemezte.

Tovább szélesedett, elsősorban a községekben a tanácsok kapcsolata a lakossággal. Mindezt kifejezi a növekvő társadalmi munkavégzés, a falugyűléseken való nagyszámú aktív részvétel. Lazább a tanácsok kapcsolata a lakossággal a városokban.

A megyében a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek az alkotmányos jogrendnek megfelelően tevékenykednek. Munkájukat a törvényesség betartása és betartatása jellemzi. Felelősséget éreznek a törvényességért. A megye állam-közrend-közbiztonsági helyzete szilárd. A lakosság köznyugalmát zavaró súlyosabb bűncselekmények csak ritkán, főleg életellenes bűncselekmény kategóriájában fordulnak elő.

A társadalmi ellenőrzés kiszélesítésében sajátos szerepet töltenék be a népi ellenőrzési bizottságok, melyek munkájukat növekvő színvonalon, széles társadalmi rétegekre támaszkodva látják el.

A honvédségi egységek és a Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, a Honvédelmi Szövetség — a társadalmi szervekkel együtt — eredményes munkát végeznek a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok nevelésében, politikai és szakmai képzésében, a lakosság, elsősorban az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésében, a fiatalok honvédelmi pályára irányítása érdekében.

A Munkásőrség személyi állományának politikai, erkölcsi állapota jó, fegyelmi helyzete szilárd. A munkásőrség harckészültségi foka megfelelő, kellő színvonalon ismerik és tudják alkalmazni a rendszeresített technikát. A munkásőrök a termelő munkában és a közéletben is helytállnak.

Kiemelt feladat:

— Erősödjék tovább a tanácsok tevékenységének önkormányzati jellege. Növekedjen szerepük a helyi, területi érdekek feltárásában és érvényesítésének' összehangolásában, a végrehajtás ellenőrzésében, a lakosság szükségleteinek kielégítésében. A tanácstagi és a testületi munkában jobban kell támaszkodni a helyi demokratikus fórumokra, a lakosság aktív támogatására.

— A megyei tanács testületi munkáját tovább kell fejleszteni. Javítani indokolt az előterjesztések színvonalát, megalapozottságát, a lehetséges döntési változatok kimunkálását. Fokozni kell az érdemi vitát, csökkentve azok formalitását. A szakigazgatási szervek munkájának jobb összehangolásával is fokozni az ügyintézés szakszerűségét, egyszerűsítését.

Erősíteni az intézmények és vállalatok felé gyakorolt irányító, ellenőrző munkájuk színvonalát.

— A tanácsok a társadalmi szervekkel szorosan együttműködve fokozott figyelmet fordítsanak a tanácsválasztások politikai és káderelőkészítő munkáira. Propagandamunkával is elő kell segíteni a választójogi törvényből eredő állampolgári jogok és kötelezettségek teljesülését.

A közigazgatás átszervezése különösen indokolttá teszi, hogy következetesen érvényesüljön a városi és a községi tanácsok kapcsolatában a mellérendeltségen alapuló együttműködés. A megyei tanács és szakigazgatási szervei fokozottan segítsék a helyi tanácsok munkáját. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a székhely és a társközségek közötti munkakapcsolat tartalmi fejlesztésére, a létrehozásra kerülő elöljáróságok munkájának segítésére.

— Továbbra is törekedni kell a helyi tanácsok hatósági, igazgatási munkájának korszerűsítésére, bürokratikus vonásainak csökkentésére, mindez hathatósabban járuljon hozzá a lakosság ügyeinek érdemibb, panaszmen- tesebb végzéséhez.

— A káder- és személyzeti munka is jobban szolgálja a tanácsi munkával szemben támasztott követelmények növekedését, a helyi, elsősorban a községi tanácsok apparátusa felkészültségének javítását.

— A bűnüldöző és igazságügyi szervek határozottabban lépjenek fel a jogszabályokba ütköző cselekményt elkövetőkkel szemben, a felelősségrevonás legyen gyorsabb, a büntetés álljon arányban a bűncselekmények társadalmi veszélyességével.

— Váljon össztársadalmi feladattá a társadalomra veszélyes, törvénybe ütköző és közösségellenes magatartások megelőzése és visszaszorítása.

— A bűnüldöző és igazságügyi szervek, valamint a népi ellenőrzés szervei szorosabb és összehangoltabb tevékenységükkel segítsék elő a törvények maradéktalanabb érvényesülését, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét.

— A párt, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek politikai munkájukkal segítsék elő a törvények tiszteletét, az állampolgári fegyelem erősítését, a jogpropaganda hatékonyabbá válását.

— Tartalmában és formájában gazdagodjék tovább a hazafias honvédelmi nevelőmunkai, eredményesebbé kell tenni a katonai pályára irányítást.

— Az irányító pártszervek, pártalapszer- vezetek a munkásőr-parancsnokságokkal ösz- szehangolltabban végezzék a személyi állomány politikai nevelését, az állományépítést. Erősítsék tovább a közösségi szellemet, az egymásért érzett felelősséget. Fejlesszék tovább a harckészültséget.

II.

A gazdasági élet, az életkörülmények, életszínvonal alakulása, feladatok

A megye gazdasága a megyei pártértekezlet és a XII. kongresszus célkitűzéseinek megfelelően, az országos átlagnál gyorsabb ütemben fejlődött. Ebben kiemelkedő szerepe volt az iparban üzembehelyezett nagyberuházásoknak. Az ipari termelés gyors ütemű bővülését mutatja, hogy 1980—1984. között az évi átlagos növekedési ütem változatlan áron számolva mintegy 11 százalék, amely 1979-hez

Telefonközpont készül a BHG szekszárdi gyárában

viszonyítva 65 százalékos növekedést eredményezett. Ennek forrása döntően az új kapacitások többlettermelése volt.

Tovább folytatódott az ipar ágazati szerkezetének átalakulása, jelentősen inőtt a nehéz- és az élelmiszeripar, nagymértékben csökkent a könnyűipar aránya.

A beruházások közül kiemelkedő jelentőségű a paksi atomerőmű 1. sz. reaktorblokkjának 1982. december végi párhuzamos kapcsolása. 1984 szeptemberétől a 2. sz. reaktorblokk is üzemel. A két blokk 1984-ben a népgazdasági tervben számított 2,7 milliárd kWh-val szemben több mint, 3,7 milliárd kWh elektromos energiát termelt.

Az értékelt időszakban valósult meg a megye második legnagyobb beruházása, a szekszárdi húsüzem.

Az egymilliárd forint bekerülési költséggel megépült szekszárdi sajt- és citopánüzem.

A megye szocialista iparának értékesítése a beszámolási időszakban — mind abszolút értékben, mind pedig összetételben — meg-^ felelt a népgazdasági követelményeknek.

Megyénk iparának sajátos vonása a gyáregységek, telephelyek magas aránya. Az anyaüzem és a gyáregységek, telephelyek közötti együttműködést, munkamegosztást többségében jónak minősítjük. Esetenként azonban a döntési hatáskörök indokolatlanul centralizáltak.

A megye fejlődését segítették a beszámolási időszakban a gazdálkodás új szervezeti formái is.

A kisvállalatok működéséről jók a kezdeti tapasztalatok.

A nemzeti jövedelem növelésében, a külkereskedelmi egyensúly további javításában, a megye társadalmi-gazdasági fejlődésében, a lakossági életkörülmények javításában a megye iparának továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia.

— Az elkövetkezendő időszakban fokozni kell az iparvállalatok jövedelemtermelő ké(Folytatás a 4. oldalon)