Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
1985. március 9, ^nÉPÜJSÁG 9 Negyven év után w A megnyitó előadás nézőtere 1985. február 13-án Az újjáépült drezdai operaház Csehszlovákia Csehszlovákiában növekszik a halfogyasztás. S noha az itteni kereslet és kínálat nem mérhető a hagyományos európai haltermelő országok forgalmával, az egy főre jutó halfogyasztás ma meghaladja az évi 6 kilogrammot. Igaz, ebbe a mennyiségbe nemcsak a hazai friss áru, hanem az import halkonzervek és a fagyasztott tengeri halak is beleszámítanak. Éppen ezért az Országos Hal- gazdasági Központ feladatul tűzte ki az édesvízi haltenyésztés megkétszerezését és a halállomány választékának bővítését. Cseh- és Morvaországban a halastavak 42 ezer hektárnyi területet foglalnak el. Jóval kisebb területen, mindössze 1600 hektáron gazdálkodnak a szlovákiai haltenyésztők. A legnagyobb halgazdaságok Stomfán és Nagy- mihályon találhatók. Emellett megkezdődött a haltenyésztés a nagyobb mesterséges víztározókban is. Az Országos Halgazdasági Központ évente mintegy 14 ezer tonna halat szállít a piacra, főként pontyot és pisztrángot. A haltenyésztés érdekében számos intézkedést hoztak a vizek tiszaságának védelmére. Űj haltenyésztési technológiát dolgoztak ki, foglalkoznak a különböző halfajták ellenállóképességének növelésével, s értékesebb haltáplálék kikísérletezésével. A halászat gépesítésével kapcsolatos problémákat az Országos Halgazdasági Központ, a KGST keretében működő munkacsoportokkal közösen oldja meg. Szlovákiában egy hektárnyi vízterületen 610, a cseh halastavakban pedig 310 kilogramm halat tenyésztenek. A tervek szerint Szlovákiában a lapályi halfajták és a pisztrángok hozamát az eddigi 500 tonnáról 3260 tonnára növelik 1990-ig. Ezért több új halastavat és mesterséges tározót létesítenek. Pontosan negyven évvel az értelmetlen, katonailag szükségtelen angol-amerikai bombázás után, amely elpusztította Drzéda történelmi belvárosát, ismét megnyitotta kapuit Európa egyik legjelentősebb kultúrintézménye, a Drezdai Operaház. Az ünnepélyes megnyitón Weber „Bűvös vadász” című operája került színre, az a darab, amelyet 1944. augusztus 31-én játszottak utoljára, akkor, amikor Hitler parancsára végleg lehullott az operaház függönye. A porig rombolt opera épületét a Gottfried Semper által 1841-ben épített színház eredeti formájában állították helyre. Semper akkor 3000 tallért és életfogytigla- nig szóló két szabadjegyet kapott munkájáért. A drezdai opera 1872 és 1914 között nem kevesebb, mint 51 ősbemutatót tartott. Itt mutatták be elsőként Richard Strauss nyolc operáját, köztük a Rózsalovagot, Richard Wagnertől a Tannhäusert, a Bolygó hollandit. Az ötvenes évek elején ideiglenes tetőt húztak a romok fölé, hogy a még meglévő falakat megvédjék az összeomlástól. A helyreállítás tervei 1969-ben készültek el, és a párt határozata nyomán 1976-ban kezdődött meg az építkezés. A munkálatok hallatlan nehézséget jelentettek az építőművészeknek. Az opera eredeti tervei elvesztek. A restaurátorok rajzok, fényképek alapján dolgoztak, tanulmányozták még a fellelhető eredeti anyagszámlákat is, és Semper máshol emelt épületeit (például a bécsi Burg-szín- házat), a színezéshez analizálták a romok közt talált faldarabkákat. A színpadi és nézőtéri berendezések az NDK üzemeiből kerültek ki. A színpad 16 emelhető és süllyeszthető, 4x4 méteres deszka-kockából áll, hatalmas mozgatható forgatókoronggat, 52 díszletmozgatóval, és számítógép vezényelte világítóberendezéssel. A belső építészek aprólékos munkával állították helyre a nézőtér, az előcsarnok és a lépcsők díszítéseit, szobrait, a mennyezeti freskókat. A nézőteret megvilágító hat mérter magas, 256 égős csillárt a drezdai köny- nyűfém-öntöde és a wurzeni speciális lámpagyár dolgozói varázsolták újjá. A falak hárszöld-barna színűek, a szőnyegek és az ülések pirosaké Erich Jeschke, az építkezés vezetője nagy súlyt helyezett a tökéletes akusztika megteremtésére. A Zwinger, a Stallhof, a Kreuzkirche és a Hofkirche után: az opera felépülésével ismét egy újabb létesítmény hirdeti az Elba partján Drezda újjászületését. Ám emlékeztetőül a háborúra, a vár és a Frauenkirche üszkös romjait meghagyták, tanulságul az útókor számára. Utazás a történelemben Lakott>e Marco Polo Korcsulán Topicsi apró falucska az adriai Makarskánt s külön érdekessége, hogy valameny- nyi lakója a Topics családhoz tartozik, innen a neve is. Autóbuszunk meredek szerpentinen kapaszkodott fel a mintegy 6—700 méter magasságban lévő helységhez, amely — mint oly sok település az Adrián — az idegenforgalomra rendezkedett be. A kőből épült, sőt kővel fedett régi házakat takarosán rendbe hozták, a teraszon hosszú asztalok, jobbról borozó, a háztartásban és a gazdaságban egykor használt szerszámokkal díszítve. Egy pohár prosek Egy-egy pohár prosekkel (speciális vörös borral) fogadják a vendégeket. Elhelyezkedünk az asztaloknál. Rajtunk kívül még egy holland csoport is érkezik. Megkezdődik a zene: citera és mandolin viszi a prímet. Majd hatalmas lapos tálakban hozzák a „pecsenyi izpod pe- ká”-t, azaz a peka (parázs) alatt sült pecsenyehúst: csirke kolbásszal és burgonyával. Fenséges az íze. S jólesik hozzá a könnyű, zamatos dalmát vörös bor. A folklórműsort a Topics család fiataljai szolgáltatják: szerb, horvát, szlovén és bosnyák táncokat, dalokat adnak elő citera és mandolin kísérettel. S befejezésül — nem tudom, hogy csak a mi tiszteletünkre-e, vagy máskor is — vérbeli magyar csárdásnak tapsolhatunk. Felejthetetlen este volt. Alattunk a telihold által megvilágított tenger, a számtalan kisebb-nagyobb szigettel. A Biokovka csúcsai A jugoszláv vendéglátók értenek az idegenforgalomhoz. Igaz, ehhez csodálatos keretet nyújt a dalmát tengerpart. Makarska fölött az 1700—1800 méter magas Biokovka függőleges sziklafalai szinte mint félelmetes és mégis csodálatos operai díszlet meredeznek. Egyszersmind ezek a csúcsok védik az öblöt a szárazföld felől érkező hideg szelektől. A partvonalon végig pálmák, égbeszökő ciprusok, olaj-, narancs- és fügeligetek. Az öböl körüli kicsi óváros, tarka forgatagával, színes piacával, apró üzleteivel megannyi látnivaló. S onnan mindkét irányban a parton végig vendégszobákat kiadó magánházak, panziók és néhány nemzetközi színvonalú szálloda, a tengerre néző hatalmas teraszokkal. Csoportunk magánházakban lakott, de étkezni a közeli, a hegyláncról elnevezett, Biokovka gyógyszállóba jártunk, ahová főleg mozgásszervi betegeket utalnak be. A legkorszerűbb orvosi felszerelések mellett tengervízzel telített medencék, szauna, állnak télen-nyáron a gyógyulás szolgálatában. Az étkezés választékos: a helyi specialitások — tengeri halak, báránysültek — mellett mindenki megtalálja a kedvére való ételt. A sziget Csodálatos volt a korcsu- lai kirándulás. Szárnyashajónk egy és negyed óra alatt érte el a szigetet, amely maga a történelem. Kikötője körül a várost védő fal, bástyáin vörös és nemzetiszínű lobogók hirdetik, hogy ezekben a napokban ünnepük a sok vihart látott Korcsula felszabadulásának 40. évfordulóját. Az évezredek során görögök, majd rómaiak uralták, a népvándorlás idején érkeztek a szlávok, de az önálló államisághoz csak évezred múltán jutottak. Bizánci, velencei és ragúzai uralom után — Nagy Lajos, majd Zsigmond király idején — magyar, később osztrák, majd olasz imperium következett. Az első világháború után került Korcsula az akkor megalakult Jugoszláviához. A második világháború idején megszállták az olaszok, de a jugoszláv partizánok kiverték őket. Egy év múlva a németek foglalták el; a partizánoknak 1944 szeptemberében sikerült véglegesen visszafoglalniuk. Hegyi idegenvezetőnk végigkalauzolt a számtalan érdekességet kínáló szigeten. A katedrális szomszédságában egy házon emléktáblát láttunk: itt lakott Marco Polo, a híres utazó. Ütikalauzunk azonban kiábrándított: megállapították), hogy a ház 200 évvel Marco Polo születése után épült. Marco Polo soha nem lakott Korcsulán — mondatta. Nagy vita támadt: magyarjaink olvasmányaikra hivatkoztak és nem akarták elfogadni a magyarázatot: Korcsulán ma is laknak Polo nevű emberek, akik esetleg a híres Polo család leszármazottai lehetnek. Másrészt: itt folyt le a nevezetes ütközet Velence és Genova között, amikor is a genovaiak elfogták Marco Pólót és Genovába szállították. Ott a börtönben diktálta le híressé vált útinaplóját. Mint ismeretes, e napló alapján készült a film, amelyért: heteken keresztül oly érdeklődéssel néztünk a televízióban. Hogy élt-e Marco Polo Korcsulán, ezt ma már nehéz eldönteni. A legenda azonban fennmaradt. Gáti István NDK Gazdaságpolitika a nyolcvanas években Az NDK-ban a nyolcvanas évek gazdasági stratégiájának tíz fő iránya közül is kiemelkedik a mikroelektronika, az automatizálás és a robottechnika fejlesztése, az új energiatakarékos technológiák kidolgozása, az atomenergia, valamint a munkatermelékenységet növelő korszerű tudományos eredmények hasznosítása. Tudományos-technikai célok megvalósítására a legutóbbi ötéves tervben a nemzeti jövedelem 4 százalékát fordították, a most folyó tervidőszakban azonban már 4,6—4,8 százalékát szánják. A dinamikus gazdasági fejlődést jól bizonyítják az elmúlt évek adatai is. 1984-ben sikerült elérni a nemzeti jövedelem eddigi legmagasabb növekedését), kereken 5 százalékot. Ugyanebben az évben rekordtermést takarítottak be az ország mezőgazdasági szövetkezeteiben, s eredményesen dolgoztak az ipari üzemekben is. A szocialista tervgazdálkodás és a jó gazdasági mérleg lehetővé tette, hogy megalapozottan kezdjék az idei évet. Az 1985-re előirányzott gazdasági programtervezetet hétmillió dolgozó vitatta meg, s 640 ezer javaslattal egészítette ki. A Népi Kamara által jóváhagyott terv 1985-re a nemzeti jövedelem újabb 4,4 százalékos növelését írja elő. Emellett tervbe vették a ipari árutermelés 4,3 százalékos és a külkereskedelmi forgalom 8 százalékos növekedését. Az elképzelések szerint az ipari üzemek, a kombinátok 78 százalékban részesednek az össztermelésből. A mezőgazdaságtól 10,7 millió tonna gabona megtermelését várják. A tudományos-technikai eredmények hasznosításával 7,1 százalékkal kívánják növelni az ipari munka termelékenységét. Az idei gazdasági tervben is számítanak az ipari üzemek újítási és ésszerűsítési javaslataira. Az iparban jelenleg 43 ezer robot működik, s 1985-ben újabb 13 500 kezdi meg a működést. Alkalmazásukkal évi 500 millió munkaóra megtakarítást érnek el. A legfontosabb cél továbbra is a lakosság anyagi és szellemi színvonalának növelése. Az állam 1985-ben 40 milliárd márkát fordít arra, hogy a lakosság változatlan áron juthasson hozzá alapvető fogyasztási cikkekhez. A lakosság nettó pénzjövedelme és a kiskereskedelmi áruforgalom értéke az idén 4 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Ebben az évben 200 ezer állampolgár lakás- körülményei javulnak új lakások, illetve korszerűsítések révén. Fejlesztik az oktatást és az egészségügyet is. Az idén több mint 2600 új tantermet^ 155 iskolai sportcsarnokot adnak át rendeltetésének. Az egészségügyben több mint 400 körzeti orvosi és több mint 200 fogorvosi munkahelyet létesítenek.
