Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

1985. március 7. f TOLNA '• _ NÉPÚJSÁG 3 A pártmunka stílusát fejlesztve Az idén és jövőre „forma- bontásra” kerül sor, s a vál­lalatok túlnyomó többségé­nél ezután a tulajdonosi jo­gokat a dolgozó kollektívák, illetve választott képviselők gyakorolják. Egyebek közt döntenek az igazgató szemé­lyéről, foglalkoztatásának feltételeiről, részlegek össze­vonásáról, szétválásáról, s valamennyi olyan sorskér­désről, amelyben korábban a minisztérium, az irányító ha­tóság volt illetékes. Demokratikus formák, demokratikus tartalom önmagában az a körül­mény, hogy az MSZMP kez­deményezte a mélyreható változásokat, még nem ga­rantálja eleve és automati­kusan a gazdasági életben tevékenykedő pártszerveze­tek vezető pozíciójának megőrzését. A párt különbö­ző szintű szerveinek, szerve­zeteinek és tagjainak a meg­változott feltételekhez iga­zodva kell a politikai munka tartalmát, stílusát alakítani. A pártmunka fejlesztése — mindenekelőtt a politikai meggyőző, mozgósító és el­lenőrző tevékenység erősí­tése révén — hozzájárulhat a vállalati Öntevékenység és felelősség érvényesüléséhez, a vállalkozó készség bátorítá­sához, a munkahelyi de­mokrácia kibontakoztatásá­hoz, a kádermunka demok­ratizálásához. A pártmunka nem öncél, hanem eszköz, a fő politikai célok elérését kell hogy szol­gálja. Most a legfontosabb, hogy az új vállalati formák életrevaló demokratikus tar­talommal telítődjenek. Fóru­mokban eddig sem volt hi­ány, de ezek többségének működése valahogy formá­lissá, szürkévé vált. Az új vállalati intézményrendszer érdemi beleszólási, döntési hatásköreivel nagy lehetősé­get kínál a tartalmi gazda­godásra, a megújulásra. Egy­ben alkalom a dolgozó tö­megek aktivizálására, tulaj­donosi felelősségérzetének felébresztésére, kezdeménye­ző készségének felkarolásá­ra. Megalapozott véleményt, okos érveket Politikai kultúránk fejlesz­tése, a demokratizmus já­tékszabályainak beidegződé­se vezetőtől és pártmunkás­tól egyaránt türelmet kíván a vitában, az érdemi politi­zálásban, megértést és ér­zékenységet a közvélemény, a hangulati hullámzások iránt. Aki hatni akar kör­nyezetére, alakítani, befolyá­solni kívánja azt, annak mindenekelőtt meg kell ta­nulnia az önmérsékletet, az alkalmazkodást. Sokszorosan összetett társadalmi, gazda­sági feladataink megoldásá­ban nem jutunk messzire pusztán hatalmi eszközök, adminisztratív módszerek alkalmazásával. Az erő fitog- tatása a gyengeség jele. Akarata ellenére egy embert sem tehetünk elégedetté, boldoggá, hát még az egész közösséget. Ezért a demokra­tikus közszellem alakításá­ban meghatározó jelentősége van a kommunista kollektí­vák kisugárzásának, cselek­vési egységének. A törvényes jogosítványo­kat, a döntési hatáskört a dolgozó kollektívák és vá­lasztott képviselőik kapják. A különböző szintű és hatás­körű pártbizottságoknak vi­szont van véleményezési le­hetősége — ezzel élni csak megalapozott véleménnyel és okos érvekkel lehet — mind az átsorolásra megérett vál­lalatok körét, az áttérés üte­mezését, a végrehajtás mód­ját, mind az új testületekbe jelöltek, illetve az igazgató személyét illetően. Az a cél, hogy a legrátermettebb mun­kások, szakemberek, vezetők — köztük számarányuknak megfelelően arra alkalmas párttag és pártonkívüli dol­gozók — kerüljenek a vál­lalati tanácsba, a választott vezetőségbe, az ellenőrző bi­zottságba. Mint ismeretes, a pártszer- ' vezet titkára — a szakszer­vezeti bizottság és KISZ tit­kárához hasonlóan — nem lesz tagja a vezető testület­nek, tanácskozási joggal vesz majd részt ülésein. A párt- titkár tehát így a jövőben is csak az őt megválasztó párt­tagoknak felel közvetlenül. A pártszerv állásfoglalását, előzetes egyetértését a vál­lalati irányító testületek kommunista tagjai kötelesek képviselni, érvényesítését po­litikai meggyőző munkával és szavazataikkal támogatni. A döntés — az irányító szerv egyetértésével — a testület joga. A pártszerv előzetes ál­lásfoglalása az önállóság, a választott testület, a dolgozó kollektíva jogainak tiszte­letben tartásával érvényesít­hető. Kit támogasion a pártszervezet? A személyi kérdések kö­zött a leglényegesebb: hogy ki legyen az igazgató (vezér- igazgató). A javaslat és a döntés két változata lehetsé­ges jelenleg. Az egyik: a meglévő; igazgatót megerő­sítik tisztségében és megbíz­zák további 2—5 éves idő­tartamra a vállalat vezeté­sével. A második: az igazga­tót felmentik az igazgatói teendők ellátása alól és pá­lyázatot írnak ki az igazga­tói munkakör betöltésére. A pályázók, a szükséges információk ismeretében, megválasztásuk esetére prog­ramot készítenek. Közülük azokat, akik a kiírási felté­teleknek megfelelnek, a vég­leges kiválasztás céljából elő­terjesztik. A pártszervezet ilyen esetben rangsorolás nélkül több pályázót is tá­mogathat. Amennyiben a hatásköri- leg illetékes pártszerv körül­tekintő, sokoldalú mérlegelés után egyetlen jelölt mellett foglal állást, akkor erről időben tájékoztatnia kell a döntésre jogosult testület párttagjait, gondoskodva egységes kiállásukról. A pártszerv állásfoglalása és annak meggyőző érvekkel felvértezett képviselete min­den bizonnyal kiállja a nyil­vánosság, a demokratikus vi­ta próbáját. Körültekintő politikai elő­készítés, és figyelmes végre­hajtás esetén a válalatoknál nem kell tartani kártékony rivalizálástól, netán valami­féle „kettős hatalom” kiala­kulásától. A hatalom egy és oszthatatlan: a dolgozó népé. A párt nem uralkodik, ha­nem a népet szolgálja, a szolgálathoz szükséges veze­tő szerepet az alkotmány is rögzíti. A politikai vezető szerep érvényesülése mégsem jogi garanciáktól függ, ha­nem a 40 év során kivívott és a mindennapok során új­ra és újra megszolgált biza­lomtól KOVÁCS JŐZSEF Vágatlyukasztás A közelmúltban fontos állomásához érkezett a nagyegyházi bányaüzem építése. A felszín alatt 400 méterre összelyukasztották a V—I vízakna és az F—I jelű függő­leges szállítóakna között kialakított gerincvágatot. Németh Ferenc és Tornai Ernő elővájócsapata több mint 3000 méteres vágatot hajtott ki a találkozási pontig. Szabálysértések Nagynányokin — Az elmúlt két esztendő­ben ugrásszerűen megnőtt a köztisztasági szabálysérté­sek száma — halljuk az igaz­gatási előadótól. — Egyik évről a másikra fegyelmezetlenebbek lettek, kevésbé tisztelik a törvényt az emberek? — Erről szó sincs, a felde­rített esetek ugrásszerű nö­vekedését a tanács 83-ban életbe lépett új köztisztasá­gi rendeletével és ezzel együtt egy főfoglalkozásban mun­kába állított köztisztasági el­lenőr ténykedésével ma­gyarázhatjuk. Vagyis valamit, ami az életben eddig is létezett, írás­ba foglaltak, s ezzel vált hi­vatalosan is létezővé. Orbán László, a községi tanács igazgatási előadója: — Leggyakrabban a nem kijelölt helyen történő sze­métlerakás ellen jártunk el — mondja. — A három település, Nagymányok, Kismányok és Váralja közül hol található kijelölt szemétlerakóhely? — Éppen ez a gondunk, hogy egyedül Váralján. Igaz, ugyan, hogy a másik két fa­luban is egy helyre hordják az emberek a hulladékot, a KÖJÁL azonban nem enge­délyezi a lakott terület kö­zelsége miatt ezek használa­tát. Marad tehát a bírság. Intézményes szemétszállítás is csak Nagymányokon és Váralján létezik, ezt a bonyhádi költségvetési vál­lalat végzi. Kismányokon még ez sincs. — Faluhelyen gondot je­lent általában a szennyvízel­vezetés is... — Mélyebbre kell ásni, hogy magyarázatot kapjunk arra, miért nem változik a helyzet a bírságolások után sem. A családok kifizetik a ki­szabott összeget, azután újra a közterületre, árokba veze­tik a trágyáiét, háztartási szennyvizet. Sokszor már az építési engedélynél sem veszik figyelembe az alapve­tő egészségügyi előírásokat, így egyszerűen nem tud mást tenni a gazda. Megoldás az lenne talán, ha egy szippan­tókocsi látná el a három községet. Tágítva a kört, az összes szabálysértést figyelembevé- ve tavaly negatív csúcsot állítottak fel Nagymányokon és társközségeiben. Addig, míg 1980-ban 36 esetet jelen­tettek be, 1984-ben már 63- mat regisztráltak, a számok tehát önmagukért beszélnek. A mennyiségi növekedéssel együtt változást tapasztal­hattunk a megoszlásban is. így 3—4 évvel ezelőtt a tu­lajdon elleni szabálysértés és a tankötelezettség megszegé­se került túlsúlyba, 1982-ben ugyanakkor hirtelen magas­ra szökött a becsületsértési ügyek száma. Az utóbbi két évben pedig a már említett köztisztasági eljárások köve­teltek nagyobb figyelmet. Akácfából gabonatároló Tíz, egyenként ezer tonna befogadóképességű akácfá­ból készülő gabonatároló ki­vitelezését kezdték meg a karancslapujtői tsz fafeldol­gozó közös vállalatának ka- rancskeszi üzemében Heves és Nógrád megyei megrende­lésre. Kilencnek már az idén nyáron készen kell állnia az új búza befogadására. A tá­rolókat kívánság szerint, mechanikus vagy pneuma­tikus töltő-ürítő berendezés­sel is ellátják. Az akácfából készült ga­bonatároló beruházási költ­ségei egy tonna tárolt ga­bonára vetítve, körülbelül a felét teszik ki a hagyomá­nyos beton- vagy fémsilók árának. Emellett az akác hő­szigetelő képességének kö­szönhetően a tárolt búza nem melegszik, nem fülled be, továbbá belső falán télen nem képződik párakicsapó­dást okozó úgynevezett hő- híd. — Mivel magyarázható a tulajdon elleni ügyek, vagy­is a lopások csökkenése? — Ezeket a bolti lopásokat, vagy a tsz-ből jogtalan ter­mény- takarmányeltulajdoní- tást viszonylag magas bír­sággal illettük, s ez haté­konynak bizonyult az elkö­vetőkkel szemben. Átlagban közel 2500 forintos summát tett ki. Sajnos, nem beszél­hetünk folyamatos javulás­ról, tavaly ugyanis újra 16 százalékra emelkedett a lo­pások aránya. — Meglepő, a becsületsér­tések máig is viszonylag nagy száma. — Igen. Lényegesen nem csökkentek.' Zömében tettle­ges bántalmazás, pofonütés, vagy szidalmazás miatt ér­kezik a feljelentés. Igaz, nagy részük a békéltető tárgyalá­son elsimul, bocsánatot kér­nek és békésen távoznak a felek, máskor viszont nem elég ennyi. — Megfelelő hatásúak-e a büntetések, kiszabott bírsá­gok? — Többnyire annak mond­hatók, hiszen igyekszünk mindig az elkövetett szabály- sértés súlyosságát mérlegel­ve, nevelő szándékkal kiala­kítani az összeget, az 1983- as új jogszabálynak megfe­lelően 100-tól 10 000 forint­A szójaimport jelentős mértékű csökkentését, kö­vetkezésképpen dollármilli­ók megtakarítását eredmé­nyezheti az az új találmány, amelyet a szentlőrinci Üjhe- lyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola tanárai dol­goztak ki: Gyenis Antalné agrármérnök-vegyész, Litter József agrármérnök és Win­ter András vegyész. Az Or­szágos Találmányi Hivatal polikondenzált karbamid né­ven védetté nyilvánította a szellemi terméket. A felta­lált anyag olyan nitrogén- tartalmú, szintetikus fehér­jepótló takarmány, amely­nek négyszer akkora a nyers- fehérje-tartalma, mint a szójának. További nagy érté­ke, hogy nemcsak kérődző, állatokkal lehet etetni, ha­nem sertéssel, baromfival és nyúllal is. Az ötlet tipikusan iskolai körülmények között szüle­tett meg: egy kémiaórán tör­tént sikertelen kísérletnek köszönhetően. Winter And­ig terjedően. Nagyrészt befi­zetik határidőre az érintet­tek, a kisjövedelműek rész­letfizetést kaphatnak. Elzá­rásra már csak a vfgső eset­ben kerül sor. — Munkájukat egy tíz­tagú szabálysértési bizottság segíti. Miben érezhető ez? — Sajnos, a bizottság mű­ködése szinte névlegessé vált, az általa tárgyalt ügyek szá­ma évről évre apad, két éve például már csak két eset­ben. hívtuk össze, amikor is a tagok fele létszámban je­lentek meg. Igaz, ehhez hoz­zátartozik az is, hogy a mind több felderítés követel az ügyintézőtől gyors döntést, hogy lehetőleg tárgyalás nél­kül zárja le az ügyet. — Megfelelően megalapo­zottak a határozataik? — Erre talán néhány adat­tal tudok részrehajlás nél­kül válaszolni. Az elmúlt négy évben összesen 18 eset­ben nyújtottak be kifogást az elkövetők, amit adatkérés után újra átvizsgálva négy­szer szüntettük meg és egy­szer mérsékeltünk. A felleb­bezések száma 14 volt, ezek közül a Bonyhád városi Ta­nács V. B. igazgatási osztá­lya egyet másodfokon meg­szüntetett, hármat pedig mér­sékelt. Takács Zsuzsa Fotó: Kapfinger András rás tanár karbamidot heví­tett kémcsőben és legna­gyobb megrökönyödésére a vegyszer — hő hatására — úgy viselkedett, mint a fe­hérjék szoktak. Később újra meg újra elvégezte a kísér­letet, de a jelenség nem is­métlődött meg többé. Nyil­vánvalóvá vált, hogy a rosz- szul elmosott kémcsőben va­lamilyen szennyező anyag is szerepelt a kritikus napon, és az tartalmazta a katalizátort. Ezt követően a tanárok több száz kísérletet lefolytattak, míg sikerült megtalálniuk azt az anyagot, amely vélet­lenül előidézte a különös kémiai jelenséget. Az elmúlt öt év alatt kü­lönféle állatokkal folytatott etetési kísérletsorozatokon vizsgálták tovább az anyag hatását. A MÉM egymillió forinttal támogatta a mun­kát, s a kísérletekbe bekap­csolódott a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem és több mezőgazdasági nagyüzem is. Tanárok találmánya A járdát már felszórták — akkor miért maradt a sa­lakkupac?

Next

/
Oldalképek
Tartalom