Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

1985. március 25. %PÜJSÄG3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól Ismertetjük a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának írásos beszá­molóját. A beszámoló teljes szövegét a kongresszus kül­döttei előzetesen kézhez kap­ták, és a párt központi lapja is közli. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusa abban az időszakban végzi felelős munkáját, amikor né­pünk hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulóját ünnepli. Négy évtized telt el azóta, hogy a Szovjetunió, amely a második világháború fő ter­hét viselte, a szövetséges ha­talmakkal együtt győzelmet aratott a német fasizmus és a japán militarizmus fölött. Tisztelettel őrizzük a népek szabadságáért életüket áldozó hősök emlékét, közöittük azo- két a magyar kommunistá­két, antifasiszta hazafia­két, akik itthon és sok más országban részt vettek a harcban, és életüket adták a fasizmus elleni küzdelemben, A szovjet hadsereg győzel­met nyomán felszabadult Magyarország ismét függet­lenné vált; népünk történe­tében új korszak kezdődött, megnyílt nemzetünk előtt a társadalmi felemelkedés útja. A negyven év korszakos je­lentőségű vívmányai a párt és a nép, a kommunisták és szövetségeseik együttműkö­dése révén valósultak meg. A Magyar Szocialista Mun­káspárt leküzdötte a szocia­lista építés kezdeti szakaszá­nak torzulásait és hibáit, le­vonta a tanulságokat, hasz­nosította a tapasztalatokat. Pártunk a marxizmus—leni- nizmus eszmélt követve, a munkásosztály, a dolgozó tö­megek érdekelnek hű szol­gálatára törekedve nyerte el és élvezi népünk bizalmát, vált társadalmunk vezető erejévé. A Központi Bizottság 1984 december elején közzé­tette Irányelveit, a kong­resszusi felkészülés alapok­mányát, Ebből is kitűnik, úgy ítéli meg, hogy a szo­cializmus építése a XII. kongresszuson megjelölt fő irányban haladt előre, A kedvezőtlen nemzetközi vi­szonyok ellenére megőriztük vívmányainkat, s előbbre léptünk a társadalmi hala­dás útján. Hazánkban szi­lárd a munkásosztály, a dol­gozó nép hatalma, a szocia­lista társadalmi rend; né­pünk támogatja a párt poli­tikáját. Eredményeink forrá­sa a kommunistáknak és szö­vetségeseiknek, a munkások­nak, a parasztoknak, az ér­telmiségieknek, valamennyi dolgozó embernek az áldoza­tos munkája, népünk helyt­állása. A kongresszusi irányelve­ket a párttagság megvitatta, az alapszervezetekben köz­vetlenül, a pártértekezlete­ken küldöttei útján. A párt- és az irányelvek megtárgya­lására felkért társadalmi szervezetek javaslatai sokat segítettek a kongresszus elő­készítésében. A kongresszus a kommunisták és a párton- kívüliek véleményének is­meretében dolgozhat, és ha­tározhat a társadalom életé­nek legfontosabb ügyeiben. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A beszámolási időszakban a nemzetközi helyzetben fel­erősödnek a kedvezőtlen irányzatok. A nemzetközi fe­szültség növekedésének alap­vető oka az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges imperialista köreinek az a törekvése, hagy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség kö­zött kialakult katonai erő- egyensúlyt, és erőfölényre te­gyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési verseny min­den eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki, A katonai és a politikai fe­szültséget növelte az új ame­rikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat­európai telepítésének meg­kezdése. Különös veszélyt rejtenek magukban az ame­rikai űrfegyverkezési tervek, amelyek a fegyverkezési ver­senyt a kozmikus térségekre is kiterjesztenék. A katonai szembenállást fokozó lépések következté­ben meggyengült a kölcsönös bizalom, amely nélkülözhe­tetlen a különböző társadal­mi rendszerű államok közöt­ti normális kapcsolatokhoz, A nemzetközi feszültség fo­kozódásához hozzájárult több helyi válság kiéleződése, az, hogy egyes tőkés hatalmak katonai erőszakkal, fenyege­téssel, nyomással beavatkoz­nak más országok népeinek ügyeibe, Az elmúlt évek negatív nemzetközi fejleményei elle­nére nem alakult ki közvet­len világháborús veszély, és nem következett be jóváte­hetetlen törés a kelet—nyu­gati kapcsolatok egészében. Fennmaradt a világ béké­jének legfőbb biztosítékát je­lentő globális katonai erő- egyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Var­sói Szerződés és az Észak- atlanti Szövetség között. A nemzetközi helyzet to­vábbi romlásának megaka­dályozásában meghatározó szerepet játszott a szocialis­ta országok békepolitikája. A szocialista közösség orszá­gainak összehangolt erőfeszí­tései jól szolgálták a világ­béke megvédését. A Varsói Szerződés Szervezete jelentős nemzetközi politikai és kato­nai tényező, a történelmileg kialakult katonai erőegyen­súly megőrzésének legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés Szervezete az el­múlt években is átfogó kez­deményezések egész sorát tette a világháborús veszély elhárítására, a nukleáris és hagyományos fegyverzet kor­látozásának előmozdítására, a katonai szembenállás le­hető legalacsonyabb szintre való csökkentésére az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság elve alapján. Sajnálatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Észak-atlanti Szövetség mind ez ideig nem adott pozitív választ ezekre a javaslatokra, és továbbra is a katonai erőegyensúly megbontására törekszik, Változatlanul fennáll, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országok népei kölcsö­nösen érdekeltek a világbéke megőrzésében, az emberiség fennmaradását fenyegető ve­szélyek elhárításában. Az enyhülési politika folytatá­sát segíti, hogy továbbra is érvényben vanak a szocia­lista és tőkés államok kö­zötti két- és többoldalú meg­állapodások, és működnek az európai biztonság és együtt­működés fórumai. A nemzetközi erőviszonyok alakulását jelentősen befo­lyásolja a fejlődő országok küzdelme, amelyet a politi­kai-gazdasági függetlensé­gért, ennek megszilárdításá­ért, valamint a társadalmi felemelkedésért folytatnak. A nemzetközi élet pozitív irányzatait erősítették az el nem kötelezett országok moz­galmának imperiallstaellenes fellépései. A világbéke meg­őrzésében növekedett a sze­repe a legkülönbözőbb társa­dalmi rétegeket és politikai erőket tömörítő háborúelle­nes mozgalmaknak. A világpolitikai helyzet további alakulása, s külö­nösképpen a fegyverkezési hajsza megfékezése szem­pontjából nagy fontosságú fejleményt jelentenek az át­fogó szovjet—amerikai tár­gyalások az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korlátozásáról, A jelenlegi helyzetben a szocializmus nemzetközi vonzóerejét a következetes békepolitika, a népek sza- badságtörekvéseinek támo­gatása és a belső építőmun­ka társadalmi, gazdasági eredményei növelik. A szocialista országok a nehezebbé vált nemzetközi politikai és világgazdasági viszonyok ellenére eredmé­nyesen folytatják az új tár­sadalom építését. A KGST- tagállamok párt- és állami vezetőinek 1984. júniusi moszkvai találkozóján szüle­tett elhatározások kijelölik a szocialista gazdasági in­tegrációban rejlő előnyök teljesebb kihasználásának útjait. A Magyar Népköztársaság külpolitikájában a feszül­tebb és bonyolultabb nem­zetközi helyzetben is érvé­nyesült a párt XII. kong­resszusán meghatározott irányvonal. A szocialista kö­zösség országaival összehan­golt, aktív nemzetközi tevé­kenységünk középpontjában az a törekvés áll, hogy ked­vezőbbé tegyük szocialista építőmunkánk külső feltéte­leit, s egyben hozzájárul­junk a társadalmi haladás előmozdításához és a béke megőrzéséhez. Erősítettük szövetségünket és együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Bővül­tek a fejlődő, különösen a szocialista orientációjú or­szágokhoz fűződő kapcsola­taink. A békés egymás mel­lett élés elvei és gyakorlati követelményei alapján fej­lesztettük kapcsolatainkat az eltérő társadalmi rendszerű államokkal. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye a be­számolási időszakban tovább nőtt. A világ haladó és reá­lisan gondolkodó közvélemé­nye ismeri és elismeri ered­ményeinket, becsüli politi­kánk elvszerűségét, kiszá­míthatóságát, megbízhatósá­gát. Tudja, hogy szövetsége­seinknek szilárd szövetsége­sei, más országoknak pedig korrekt partnerei vagyunk. A Központi Bizottság ja­vasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk és államunk eddigi külpoli­tikai Irányvonalát, amely né­pünk alapvető nemzeti ér­dekeit, a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás és a szocializmus egyetemes ügyét szolgálja. Hazánk számára meghatá­rozó jelentősége van a Szov­jetunióval folytatott sokol­dalú, baráti és gyümölcsöző együttműködésnek, A Szov­jetunió hazánk függetlensé­gének, szocialista építőmun­kánknak legbiztosabb nem­zetközi támasza. A magyar- szovjet barátság további erősítése, a két ország és a két nép együttműködésének gazdagítása elsőrangú nem­zeti érdekünk. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés erősítését, hatékonyságának javítását, formáinak, módsze­reinek folyamatos tökélete­sítését. i Fejlődtek kapcsolataink, bővült együttműködésünk a szocialista országokkal; nagyra értékeljük és hasz­nosítjuk építőmunkájuk ta­pasztalatait. A beszámolási időszakban — hasonlóan más szocialista országokhoz —. fejlődtek hazánk és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai is. A különböző társadalmi rendszerű országokkal a pár­beszéd fenntartására, az együttműködés folytatására, a politikai, gazdasági, kul­turális és más kapcsolatok szélesítésére törekszünk. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is szo­lidáris volt a függetlenségük megszilárdításáért küzdő né­pekkel, a diktatórikus, elnyo­mó rendszerek ellen harcoló mozgalmakkal. A kölcsönös előnyök és érdekeltség elve alapján törekedett a kapcso­latok fejlesztésére vala­mennyi, erre készséget mu­tató fejlődő országgal. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatla­nul az a legfontosabb célja, hogy népünk szocialista épí­tőmunkájához minél kedve­zőbb nemzetközi feltételeket teremtsen. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalom­mal és fórumon a béke, az enyhülés, a társadalmi hala­dás érdekében. A párt és a kormány kül­politikájának legfontosabb eredménye, hogy népünk bé­kében, biztonságban él. Kül­politikánk eredményes foly­tatásának legfőbb hazai biz­tosítéka továbbra is népünk bizalma és támogatása, nem­zeti összefogása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szoclaliamus sikeres építése. Belpolitikai helyzetünk, társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése A beszámolási időszakban a korábbihoz képest nehe­zebb feltételek közt folytat­tuk a szocialista társadalom építését. A nemzetközi fe­szültség növekedése és a gaz­dasági nehézségek miatt szocialista társadalmunk nagy teherpróbának volt kitéve. Népünk — pártja vezetésé­vel — fokozta erőfeszítéseit, nagy és eredményes munkát végzett. Megőriztük szocialis­ta vívmányainkat: a népi ha­talom szilárdságát, a nemze­ti összefogást a szocialista célok jegyében, a létbizton­ságot. A megváltozott helyzetben élesebb megvilágításba ke­rülnek munkánk gyengesé­gei, s társadalmunkban nö­vekvő ellenérzést váltanak ki az eszméinkkel ellentétes és a közerkölcsöt sértő jelensé­gek, Szocialista fejlődésünk fontos feltétele, hogy telje­sebben bontakozzanak ki társadalmi rendünkben a dolgozók alkotó képességé­ben meglevő lehetőségek, na­gyobb követelményeket tá­masszunk az irányításban és a végrehajtásban egyaránt, s határozottan lépjünk fel az eszméinkkel és céljainkkal összeegyeztethetetlen meg­nyilvánulásokkal szemben. Társadalmi rendszerünk alapjai szilárdak. A termelő- eszközök csaknem egésze szocialista — állami és szö­vetkezeti — tulajdonban van. Döntő fontosságú fel­adatunk, hogy a tervgazdál­kodás révén minél teljesebb mértékben kihasználjuk a szocialista tulajdonviszo­nyokban rejlő lehetőségeket, Ezért erősíteni kell a dolgo­zók tulajdonosi tudatát, nö­velni érdekeltségüket a ter­melőeszközök hatékonyabb működtetésében, és fokozot­tan be kell vonni őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és vé­di a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulaj­dont, amely szocialista fej­lődésünk során jelentősen gyarapodott. A munka nél­kül szerzett jövedelmekből eredő vagyoni különbségek kialakulását gazdasági és jo­gi szabályozással meg kell akadályozni. Hazánkban a szocialista tulajdonviszonyok alapján, a társadalmi osztályok és réte­gek legfontosabb érdekeinek és céljainak azonossága ré­vén épül és fejlődik a szo­cialista nemzeti egység. Rendszerünk stabilitása és fejlődése szempontjából meg­határozó jelentősége van a munkásosztály szocialista el­kötelezettségének, aktivitásá­nak, helytállásának. Soraiba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások általános és szakmai műveltségének eme­lése és anak elősegítése, hogy minél nagyobb számban köz­vetlenül is vegyenek részt a közéletben, a párt politiká­jának alakításában, a végre­hajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A szövetkezeti parasztság — az aktív keresők 14 szá­zaléka — a munkásosztály szilárd szövetségese. A me­zőgazdaság magas szintre emelésével nagymértékben hozzájárul a paraszti élet­mód gyökeres átalakulásá­hoz. Az értelmiség munká­jával társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladá­sunk részese, ösztönözni és segíteni kell alkotóképessé­gének és közéleti aktivitásá­nak további kibontakozását. A keresők 18 százaléka al­kalmazott, Munkájuk minő­sége jelentősen befolyásolja az igazgatás és a gazdálko­dás színvonalát, hatással van az egész társadalom közér­zetére, A dolgozóknak mint­egy 4 százaléka kisáruter- melő, kisiparos, kiskereske­dő. Hosszabb távon is szük­ség van tevékenységükre a szocialista társadalom életé­ben. A szoeiallzmus építésének fő kérdéseiben változatlanul megvan népünk túlnyomó többségének egyetértése, de helyzetünk megítélésében to­vábbi fejlődésünk útjait és módjait illetően a korábbi­nál jobban megoszlanak a vélemények. Ilyen körülmé­nyek között még inkább meg­nőtt a jelentősége, hogy fo­kozzuk erőfeszítéseinket az egység megerősítésért. A nemzeti egység alapja, hogy egész népünk érdekelt a szocializmus építésében. A szövetségi politika folytatá­sának, a haladásunkért tö­mörülő erők összefogásának ösztönzést ad, hogy pártunk figyelembe veszi a valósá­gos viszonyokat, nyíltan fel­tárja a fejlődés menetében keletkező ellentmondásokat, és a tömegek véleményének számbavételével reálisan je­löli ki a tennivalókat. A szocialista nemzeti ösz- szefogásban fontos szerepet töltenek be az önállóan mű­ködő társadalmi és tömeg­szervezetek, mozgalmak, amelyek a dolgozók millióit tömörítik és eeész társadal­munkat átfogják. Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre, igényli részvételüket a politika ki­munkálásában, elfogadtatá­sában és megvalósításában, A szakszervezetek erősít­sék érdekvédelmi, érdekkép­viseleti tevékenységüket, s igényeljék a kötelezettségek fegyelmezett teljesítését. Ez a feltétele annak, hogy be­folyásuk fokozódjon, ered­ményesen mozgósítsák tag­ságukat társadalmunk poli­tikai és gazdasági erejének növelésére. Segítsék elő a dolgozóknak a vállalatok irányításában, a politika végrehajtásában való aktív részvételét, Az ifjúság szocialista szel­lemű nevelése és az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A társadalomnak és intézmé­nyeinek segíteniük kell a fiatalok beilleszkedését, de nekik is érezniük kell fele­lősségüket önmagukért és a társadalomért. A Magyar Szocialista Munkáspárt épít a magyar ifjúság hazaszeretetére, tu­dására, tettrekészségére, lel­kesedésére. Nagyobb lehető­séget kell teremtenünk a fiataloknak az önálló, fele­lős cselekvésre, tudásuk és képességeik bizonyítására. A jövőben még többet kell tennünk, hogy a felnövekvő nemzedékek azonosuljanak szocialista eszméinkkel. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség részt vesz a társadalom előtt álló felada­tok megoldásában. Fő hiva­tása, hogy megnyerje az if­júságot szocialista céljaink­nak, képviselje és védje a fiatalok sajátos érdekeit, tárja fel és közvetítse prob­lémáikat a párt- és állami szervékhez. Segítse elő poli­tikai, szakmai fejlődésüket. Az ifjúsági szövetség erősít­se munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. Politikai munkája és egész tevékeny­sége gyakoroljon vonzó ha­tást tagjaira és a KISZ-en kívüli fiatalokra. Nevelje tagságát, a fiatalokat szocia­lista hazánk szeretetére, fe­lelős magatartásra és cse­lekvésre, A Hazafias Népfront ered­ményesen segíti a párt szö­vetségi politikájának érvé­nyesítését, a szocialista cé­lok jegyében megvalósuló nemzeti összefogást. Ellátja közjogi feladatait, a közélet tevékeny résztvevője. Pártunk igényt tart rá, hogy a Hazafias Népfront továbbra is vállaljon aktív szerepet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szo­cialista fejlődését szolgáló erőfeszítésekben, mozgósít­son az ország előtt álló fel­adatok megoldására. Töre­kedjen arra, hogy munkája nyomán a társadalom min­den osztályában és rétegé­ben növekedjen a közéletben résztvevők száma. Segítse elő, hogy az országos jelen­tőségű és a helyi közérdekű vitákban egyaránt minél többen nyilváníthassanak véleményt. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyhá­zak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sor­sáért érzett felelősségre épül, és szövetségi politi­kánk keretei között fejlődik. A hazánkban működő de­mokratikus nemzetiségi szö­vetségek rendeltetésüknek megfelelően tevékenykednek. A nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot hazájuk­nak tekintik, A nemzetiségeiknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésében. Ter­mészetesnek tartjuk és elő­segítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hason­lóképpen természetes igény­nek tartjuk, hogy a szom­szédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvűket, fejleszthessék nemzeti kul­túrájukat. Meggyőződésünk szerint a szocialista fejlődés lehetővé teszi, hogy a népek a burzsoá nacionalizmus ma­radványait leküzdve, a köl­csönös tisztelet, a barátság és az együttműködés útján járjanak. A társadalom életének és fejlődésének fontos tényező­je a család. Szerepe megha­tározó a gyermekekről való gondoskodásban, a fiatalok nevelésében, a közösségi ma­gatartás formálásában, a különböző nemzedékek ösz- szetartásában. Államunk és társadalmunk jobban segít­se, védje a család intézmé­nyét, annál is inkább, mert az utóbbi időben növekedett a felbomló családok és a ve­szélyeztetett gyermekek szá­ma. A népesedés alakulása nagy fontosságú társadalmi ügy. A kormány hosszú táv­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom