Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
a népújság 1985. március 25. (Folytatás a 3. oldalról.) ra szóló népesedéspolitikai programot dolgozott ki, melynek célja, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon, a népesség csökkenése megálljon, majd a létszám növekedjen. Népesedéspolitikánk továbbra is az egyének, a családok elhatározására épít, és a demográfiai folyamatok feltételeinek javítására törekszik. A XII. kongresszus óta eltelt időszakiban javult a nők társadalmi, gazdasági és szociális helyzete, kedvező irányban változtak élet- és munkakörülményeik. Arra törekszünk, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel egyaránt segítsük a gyermeknevelés, a munkahelyi feladatok és a közéletiség együttes vállalását. Egész társadalmunk érdeke, hogy hasznosítsuk az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek tapasztalatait. Kötelességünk, hogy segítsük részvételüket a közéletben, figyelemmel kísérjük helyzetüket, s könnyesünk az idős karral járó terheken. A beszámolási időszakban szocialista államunk rendeltetésének megfelelően működött. Az Országgyűlés és az Elnöki Tanács betöltötte alkotmányos szerepét. A Minisztertanács megfelelően ellátta feladatát. A szocialista állam a jövőben is fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be alkotmányos rendünk, szocialista vívmányaink külső és belső védelmében, a gazdaság és a kultúra irányításában, szervezésében. Az új választójogi törvény kedvezőbb feltételeket teremt a népképviseleti testületek tartalmasabb munkájához. A többes jelölés törvénybe iktatásával az idén esedékes országos képviselő- és tanácstagválasztások során tovább szélesedik a szocialista demokrácia, bővül a közéletben résztvevők köre. A választások a Hazafias Népfront programja alapján váljanak fontos közéleti eseménnyé, segítsék Az 1970-es évek közepétől jelentősen megváltoztak a gazdasági fejlődés külső és belső feltételei. A világgazdaságban végbement változások tartós jellegét késedelmesen ismertük fel. Ezekben az években a gazdaság- politika elsősorban arra irányult, hogy elhárítsuk e változások negatív hatását a gazdaság fejlődésére és az életszínvonalra. Az ország kiadásai éveken át számottevően meghaladták a bevételeket, s ez végső soron a népgazdaság külső egyensúlyának romlását, jelentős adósságállomány kialakulását idézte elő. A XII. kongresszus megerősítette a Központi Bizottság döntését, azt az 1979 óta folytatott gazdaságpolitikai gyakorlatot, amely a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítását és az elért életszínvonal megőrzését állította a gazdasági munka középpontjába. E céloknak rendelte alá a gazdasági növekedést és a nemzeti jövedelem belföldi fel- használását. Céljaink eléréséhez a kormányzati szervek aktívabb gazdaságirányító és szervező tevékenységére, a gazdálkodó szervezetek eredményesebb munkájára és a dolgozó nép jelentős erőfesztítésé- re, esetenként áldozatvállalására volt szükség. Alapvető vívmányaink sérelme nélkül sikerült megőrizni az ország nemzetközi fizetőképességét. Ez rendkívül nagy erőfeszítéseket igényelt. Szükségessé vált, hogy csökkentsük az a dósságállo- mányt is, holott eredetileg csak a VI. ötéves terv utolsó évében számoltunk ezzel. Az elmúlt négy évben az export volumene 28 százalékkal, az importé 4 százalékkal bővült. A külkereskedelmi áruforgalomban 1982 óta foelő, hogy a lakosság megvitassa az ország ügyeit, az egyes települések fejlesztésének, az életkörülmények további javításának lehetőségeit, s ezek különböző megoldási módjait. Az Országgyűlés fokozottabban vegyen részit az állami feladatok meghatározásában, erősödjön törvényalkotó tevékenysége. Tovább kell fejleszteni a kormányzati munkát. A hatáskörök pontosabb elhatárolásával, az állami és a társadalmi szervek tevékenységének jobb összehangolásával, a közigazgatás és az ügyintézés egyszerűsítésével is növelni kell az irányítás hatásfokát. Jogos igény, hogy javuljon az államszervezet működése, és csökkenjen a bürokrácia. Arra kell törekednünk, hogy a központi állami irányítás a leglényegesebb társadalmi és gazdasági feladatokkal, a fejlődés fő kérdéseivel foglalkozzon. Az állami szervek igényeljék a társadalmi és tömegszervezetek közreműködését, támaszkodjanak tapasztalataikra, támogassák a lakosság öntevékenységét, kezdeményezéseit, következetesen érvényesítsék a közérdeket. Tovább kell növelni a tanácsok önállóságát, felelősségét és a gazdálkodásban való érdekeltségét. Javítani kell munkájuk szervezeti, személyi és anyagi feltételeit. Erősödjön a lakosság részvétele a közügyek intézésében. A szocialista demokrácia fejlesztése pártunk történelmi programja. A szocialista demokrácia intézményeinek hatékony működése erősíti a dolgozó nép hatalmát, segíti céljaink gyorsabb elérését. A helyi szervek, a vállalatok és az intézmények önállóságának növekedése kedvező feltételeket és lehetőségeket teremt ahhoz, hogy a lakosság közvetlenül vagy az őt képviselő társadalmi szervek, testületek útján részt vegyen a közügyek intézésében, a döntéseik előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. kozatosan növekvő aktívumra tettünk szert. Mindez lehetővé tette, hogy a konvertibilis valutákban fennálló adósságállományunkat mintegy 15 százalékkal csökkentsük. Fenntartottuk, illetve néhány fontos területen javítottuk a népgazdaság belső egyensúlyát. Javult a költségvetés, a munkaerő és a beruházási piac egyensúlya, megőriztük az áruellátás és a fizetőképes kereslet összhangját. Az ipari termelés négy év alatt 10 százalékkal nőtt, de elmaradt az előirányzattól. Jelentős eredmény, hogy a nehezebb értékesítési feltételek ellenére az ipari export nagyobb mértékben növekedett, mint a termelés. Eredményesen teljesítik a termelési ráfordítások mérséklését szolgáló kormányprogramokat. Az új, gabdaságosan értékesíthető termékek aránya, a termékek versenyképessége nem növekedett a kellő mértékben. Az építőipari vállalatok nagyobb gondot fordítottak a karbantartásra és a felújításra. Lassú az előrehaladás a munka minőségének, szervezettségének javításában. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesíti a XII. kongresszuson meghatározott feladatokat. A mezőgazdasági termelés a VI. ötéves terv első négy esztendejében az előző öt év átlagához képest 12—13 százalékkal nőtt. Minden eddiginél nagyobb eredményeket értünk el a gabona, valamint az ipari növények termelésében és feldolgozásában, s ez a belföldi szükségletek kielégítésén túl jelentős exportot tett lehetővé. Nem ilyen kedvező a kép a zöldség- és gyümölcs- termesztésben. Az állattenyésztés a tervezettet megA szocialista törvényesség belpolitikánknak alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok betöltik alkotmányos rendeltetésüket. Tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak, hogy alapvetően szilárd a közrend és a közbiztonság. Állampolgáraink nagy többsége a törvények előírásainak megfelelően gyakorolja jogait, fegyelmezetten teljesíti kötelességét, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Nem kevés azonban azoknak a száma, akik valódi vagy vélt érdekeiket a közösség rovására érvényesítik, kötelességeiket elhanyagolják, vagy tudatosan megszegik. Szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A társadalmi élet minden területén erősíteni kell az állami, az állampolgári fegyelmet. A párt-, állami és társadalmi szervek — a közvélemény támogatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel a negatív jelenségek visszaszorításáért, a bűncselekmények megelőzéséért, a törvények megtartásáért és megtartatásáért. Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvása, a következetes harc, a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi, a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség és más fegyveres testületek egymással szorosan együttműködve, népünk támogatásával eredményesen járulnak hozzá a béke megőrzéséhez, illetve belső rendünk biztosításához.. A Magyar Néphadsereg szorosan együttműködik a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres erőivel. Harc- készültsége magas fokú, a tervezett ütemben valósul meg haditechnikai és szervezeti korszerűsítése. Fegyveres erőink és testületeink készen állnak a szocialista társadalom szolgálatára, a haza védelmére. haladva fejlődött, A mező- gazdaságban a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent, a termelési ráfordítások azonban — néhány ágazat kivételével — még mindig nagyok. Az intenzív gazdálkodás kibontakoztatásában számottevőek az elért eredmények, de az egész népgazdaságra kiterjedő változást még nem sikerült elérnünk. Népgazdaságunk jövedelemtermelő képessége a lehetségesnél és a szükségesnél egyaránt kisebb. Az egyensúly javításának követelményét csak a belföldi felhasználás 3 százalékos csökkentésével lehetett teljesíteni. Az elmúlt évek eredményeit és gondjait elemezve, a Központi Bizottság megalapozottan jelentheti a kongresszusnak és dolgozó népünknek: a rendkívül nehéz viszonyok között is sikerült megőrizni népgazdaságunk stabilitását, és alapvető szociális vívmányainkat. Építőmunkánk külső körülményeiben a következő években sem várható lényeges javulás. A külső egyensúlyi helyzet javítása továbbra is alapvető feladat. Gazdasági nehézségeink leküzdése azt is megköveteli, hogy bővítsük a műszaki fejlődéshez és az életszínvonal emeléséhez szükséges alapokat. Mindezt csak a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növelésével érhetjük el. A hangsúlyt tehát a gazdálkodás színvonalának javítására, a dolgozók alkotó energiájának és vállalkozó készségének kibontakoztatására, ezáltal a népgazdaság dinamikusabb fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésére helyezzük. Ez aktív, ösztönző termeléspolitikát és gazdaságirányítási gyakorlatot igényel. A gazdasági növekedést az intenzív fejlődés minőségi jegyeit erősítve úgy kell élénkíteni, hogy tovább javítsuk a népgazdaság egyensúlyát, gyorsítsuk a szükséges strukturális változásokat. A nemzeti jövedelem növekedését csak akkor tudjuk gyorsítani, ha a rendelkezésre álló eszközökkel, természeti feltételekkel, szellemi erőforrásokkal jobban, eredményesebben gazdálkodunk. Az exportképesség fokozása, az importigény mérséklése, a fajlagos ráfordítások csökkentése, az emberi alkotóerő hasznosítása döntően tőlünk függ. Tartalékaink e területeken még mindig számottevők. Az intenzív fejlődés érvényesítése a gazdálkodás minden területén kötelező. A gazdálkodás feltételeinek javításával, a gazdálkodó szervezetek felelősségének és vállalkozókészségének kibontakoztatásával kell elősegíteni a versenyképes, korszerű termékek termelésének dinamikus emelkedését. Ezt szolgálja többek között a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése is, amely a jó minőségű és hatékony munkára ösztönöz. A következő időszak gazdaságpolitikai feladatai részletesebb meghatározásának az a célja, hogy töretlenül folytatódjon a szocialista társadalom építése, erősödjön anyagi-műszaki bázisa. Ezt szem előtt tartva dolgozták ki és fogadták el az iparpolitika és a külgazdasági stratégia hosszabb távra szóló koncepcióját. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a VII. ötéves népgazdasági tervnek a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programjának kell lennie. A gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett alapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését, a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, élet- körülményeinek javulását. Mai ismereteink szerint a VII. ötéves népgazdasági terv időszakában a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növekedését lehet előirányozni. Az ipari termelés 13—16 százalékos, és a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékos bővítése lehetővé tenné a belföldi felhasználás 13—16 százalékos növelését, és a külső gazdasági egyensúly további javítását. Az iparnak a jelenleginél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a nemzeti jövedelem gyarapításához, az exportfeladatok teljesítéséhez, a lakosság életszínvonalának, áruellátásának javításához. Az extenzív források kimerülése miatt az iparban valamennyi termelési tényezővel hatékonyabban kell gazdálkodni. Többet kell tenni az alkotó- és vállalkozási készség kibontakoztatása, a munkakultúra javítása, valamint a szervezeti rendszer korszerűsítése érdekében. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezetet korszerűsítő, a versenyképességet és a termelékenységet jelentősen fokozó, a természeti kincsek hasznosítását, az energia- és anyagtakarékosságot szolgáló programok kikdolgozását és végrehajtásait. Az iparnak hozzá kell járulnia az élelmiszer-termelés fejlesztéséhez, ezt elsősorban korszerű gépek és berendezések. agrokémiai termékek, csomagolóeszközök gvártásának fokozásával, a biotechnológia fejlesztésével segítse elő. Bővíteni kell a magasabb színvonalú szellemi és fizikai munkát megtestesítő és nemzetközileg is elismert szakágazatokat, mint például a gyógyszeripart, híradás- és vákuumtechnikai ipart, közlekedésigép-gyártást. Az intenzív fejlődés kibontakoztatása ugyanakkor mindinkább függ az elektronika, különösen a mikroelektronika fejlesztésétől, eszközeinek széles körű használatbavételétől. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar összehangolt fejlesztése a jövőben is kiemelt feladat. Hazánk természeti adottságai és a szocialista nagyüzemekben rejlő erőforrások lehetővé teszik, hogy az élelmiszergazdaság egyidejűleg biztosítsa az alapvető fontosságú, magas színvonalú hazai élelmiszer- ellátást és a nemzetközi piaci igényekhez igazodó exportnövekedést. Jobban ki kell használni és folyamatosan meg kell újítani az élelmiszergazdaság anyagi-műszaki, biológiai alapjait, alkalmazni a tudományos eredményeket. Törekedni kell a termékek feldolgozottsági fokának emelésére, a minőség javítására, a termelési ráfordítások csökkentésére. A mezőgazdaság feladatainak megvalósítása alapvetően a szocialista nagyüzemek gazdálkodásától függ. A mezőgazdasági termelésnek a jövőben is fontos része lesz a háztáji gazdaságoknak a nagyüzemek által integrált tevékenysége és a kisegítő gazdaságok termelése. Folytatjuk bevált szövetkezetpolitikánkat, amely a szocialista fejlődés évtizedei alatt különösen a falvak életében, felemelkedésében töltött be nagy szerepet. Társadalmi-gazdasági előrehaladásunknak alapfeltétele az emberi alkotóképességnek és szorgalomnak a hasznosítása, a jobb munkaerő-gazdálkodás anyagi, erkölcsi, szervezeti feltételeinek megteremtése. A szocialista társadalmi rend nagy vívmánya a teljes foglalkoztatás. A további fejlődésnek a teljes foglalkoztatással egyenértékű követelménye a hatékony foglalkoztatás. Ez helyenként azzal járhat, hogy a gazdaságtalan tevékenységet _ folytató vállalatoknál megszűnnek munkahelyek, míg a jól gazdálkodóknál bővülnek a foglalkoztatás és a munka anyagi elismerésének lehetőségei. Az intenzív gazdasági fejlődésnek lényegi feltétele a tudományos-technikai előrehaladás ütemének gyorsítása. Ezt kell elősegíteni megfelelő ösztönzők kialakításával, a termelő- és a kutaitó- fejlesztő szervezetek együttműködésének javításával, az erőknek és az eszközöknek a legfontosabb feladatokra való koncentrálásával. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy csökkentsük technológiai elmaradásunkat, meghonosítsuk a nemzetközi élvonalat képviselő technológiákat. Fokozott figyelmet kell fordítani a meglevő termelőkapacitások korszerűsítésére, a termelőberendezések pótlólagos automatizálására, elektronizálására. Az elmúlt években a fejlesztésre fordítható eszközök is csökkentek, de a fő gondot az okozza, hogy az egész beruházási folyamat hatékonysága nem kielégítő. Igen fontos, hogy a jövőben adottságainknak és a piaci követelményeknek jobban megfelelő strutkúrában, az intenzív követelmények következetes érvényesítésével határozzuk meg fejlesztési feladatainkat, és valósítsuk meg beruházásainkat. Hazánk természeti-gazdasági adottságai és az előttünk álló feladatok megvalósítása szükségessé teszik külgazdasági kapcsolataink fejlesztését. Ennek érdekében javítani kell külkereskedelmi munkánkat, a termelésben pedig növelni a keresletnek megfelelő, jó áron értékesíthető termékek arányát. Népgazdasági terveink megalapozásában, külgazdasági stratégiánkban meghatározó szerepe van KGST- tagságunknak. Aktívan részt veszünk az 1984. évi felső szintű KGST- értekezlet határozatainak valóra váltásában, amelyek megfelelő alapot teremtenek a tagállamok gazdasági fejlődésének hatékonyabb ösz- szehangolására. Az energiaés nyersanyagszükségletek kielégítése, a műszaki-tudományos együttműködés elmélyítése, a gazdaságpolitikai konzultációk rendszeressé tétele, az együttműködés közgazdasági eszközeinek fejlesztése ösztönzőleg hat az egyes szocialista országok gyorsabb ütemű, intenzívebb gazdasági fejlődésére, erősíti a szocialista közösség világ- gazdasági pozícióit. Legfontosabb, meghatározó jelentőségű gazdasági partnerünk a Szovjetunió, vele bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunknak csaknem harmadát. A jövőben arra törekszünk, hogy a gyártásszakosítás, mindenekelőtt a termelési kooperáció fejlesztésének lehetőségeit kihasználva tovább bővítsük, még hatékonyabbá tegyük a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott együttműködést. A fejlett tőkés országokkal az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján kívánjuk bővíteni kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal az áruforgalom növelése mellett a termelési együttműködés fejlesztésére törekszünk. Az 1968-ban bevezetett gazdasági reform erősítette szocialista rendszerünket. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok, bővültek gazdaságunk termelőerői. Javult a gazdálkodás hatékonysága. A Központi Bizottság 1984. áprilisi ülése a megváltozott feltételeknek és követelményeknek megfelelően elhatározta a gazdaságirányítási rendszerünk átfogó korszerűsítését. Az irányítási rendszer olyan további fejlesztésére törekedtünk, amely figyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit, országunk adottságait, számol szerkezeti sajátosságainkkal, előmozdítja társadalmunk szocialista vonásainak erősítését, segíti a kezdeményező és a vállalkozói készség kibontakoztatását. A gazdaságirányítási rendszer a szocialista tervgazdálkodás keretében fejlődik, a népgazdasági terv, valamint a szocialista gazdaságban is létező áru-, pénz- és piaci viszonyok összekapcsolására, a piac aktív szerepének figyelembevételére épül; lehetővé teszi az önálló, felelős vállalati döntéseket. Az elhatározott (lépések szocialista megoldást jelentenek, megvalósításuk segíti a kedvezőtlen folyamatok felszámolását, alapvető társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését. Gazdaságpolitikád feladataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. Az állami vállalatok és a szövetkezetek meghatározó szerepét biztosítva támogatjuk az egyéni és családi munkaerő-tartalékok jobb kihasználását. A kisegítő és kiegészítő gazdasági tevékenységeknek, a kisvállalkozásoknak és a gazdasági munkaközösségeknek a nagy része fokozatosan beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzájárul a vállalati eredményekhez, a lakosság ellátásához. A kisvállalkozásokkal kapcsolatban tapasztalhatók kedvezőtlen jelenségek, visszaélések is. A törvények megkerülését e területen is határozottan meg kell szüntetni. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy társadalmi céljaink eléréséhez van megfelelő gazdaságpolitikai programunk, irányítási rendszerünk, valamint a megvalósításhoz nélkülözhetetlen anyagi és szellemi bázisunk. Reálisan kitűzhető gazdaságfejlesztési céljaink számszerűségüket tekintve szerények, minőségi szempontból azonban igényesek, megvalósításuk ezért az eddiginél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget és fegyelmet követel. A gazdálkodás minőségének magasabb szintre A gazdasági építőmunka
