Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. március 25. Testvérpártok küldöttségeinek érkezése A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusára szombaton számos testvérpárt küldöttsége ér­kezett hazánkba, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására. A Koreai Munkapárt kül­döttségének vezetője Pák Szong Csői, a Koreai Mun­kapárt KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság alelnöke. A küldöttség tagjai; Kim Dze Bong, a Koreai Munkapárt KB pót­tagja, a KB Külügyi Osztá­lyának helyettes vezetője és Ju Jomg Goi, a KNDK ma­gyarországi nagykövete. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Her- czeg Károly, a Vas-, Fém­es Vililamosenergla-lpari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, az MSZMP KB tagjai és Taraba János, ha­zánk KNDK-beli nagykövete fogadta. A Mongol Népi Forradal­mi Párt delegációját Ceren- dasin Namszraj, az MNFP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vezeti. A küldöttség tagjai; Mönhijn Erdene a Keleti megyei pártbizottság első titkára és Dangászüren- gin Szaktan, a Mongol Nép- köztársaság magyarországi nagykövete. A delegációt Borbándi Já­nos, az MSZMP KB tagja és Kádár László, Magyaror­szág mongóliai nagykövete fogadta. A Vietnami Kommunista Párt delegációját Vo Chl Cong, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezeti. A küldöttség tagjai; Nguyen Van Trong, o Vietnami Szocialista Köz­társaság magyarországi nagykövete, Dimh Van Ni­etn, a VKP KB osztályveze­tője és Pham Cong Khanh, a VKP KB Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. A delegációt Czinege La­jos, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök-helyettes és Bényel Béla, hazánk vietna­mi nagykövete fogadta. A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) képviselője Kosztasz Szofok- leusz, az AKEL KB tagja, akit Duschek Lajosné, az MSZMP KB tagja, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke fogadott, A Dán Kommunista Párt küldöttségét Poul Emanuel, a DKP KB Politikai Bizott­ságának tagja vezeti. A de­legáció tagja Sörén Soren­sen, a DKP KB Politikai Bizottságának póttagja. A vendégeket Burgert Ró­bert, az MSZMP KB tagja, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója fogadta. Vasárnap a testvérpártok újabb küldöttségei érkeztek meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusára. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának delegációját Grigorlj Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A küldöttség tagja: Konsztantyln Rusza­kov, az SZKP KB titkára, Alekszandr Homjakov, az SZKP KB tagja, az SZKP tambovi területi bizottságá­nak első titkára, Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A küldöttség kíséretében ér­kezett: Valeri j Muszatov, az SZKP KB alosztályvezető­je és Vagyim Zuborjev, Grigorij Romanov tanács­adója. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titká­rai, vaalmlnt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagyköve­te. Tegnap délután, illetve este, ugyancsak megérkezett többek között a csehszlovák, a bolgár, az NDK-bell, a lengyel, a román, a portu­gál testvérpárt delegációja. (Az érkezésükről szóló rész­letes tudósítás lapzártakor nem állt rendelkezésünkre.) Koszorúzás a Szabadság téren és a Lenin-szobornál A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusán részt vevő szovjet küldöttség, amely Grigorij Romanovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politi­kai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével tartózkodik hazánkban, vasárnap meg­koszorúzta a szovjet hősök Szabadság téri emlékművét. A delegáció ugyancsak ko­szorút helyezett el a Lenln- szobor talapzatán, a Felvo­nulási téren. Az eseményeken jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, a Köz­ponti Bizottság tagjai, és Borbély Gábor, a Budapesti Pártbizottság titkára, A Szocialista Internacionélé küldöttségének moszkvai látogatása A szovjet fővárosban szom­baton közleményt adtak ki a Szocialista Internacionálé Le­szerelési Konzultatív Taná­csénak március 20—22. kö­zötti moszkvai látogatásáról. A delegációt, amelyet Ka- levi Sorsa, a Szocialista In- ternacionélé alelnöke, a Le­szerelési Konzultatív Tanács elnöke, a Finn Szociálde­mokrata Párt elnöke vezetett, pénteken . fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára. A küldöttség két napon át megbeszéléseket folytatott az SZKP képviselőivel, akiknek csoportját Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára vezette. A tárgyalásokon mindkét részről nyugtalaní­tónak nevezték a nemzetközi helyzetet, a folytatódó fegy. verkezési hajszát, és azt a ve­szélyt, hogy ez utóbbi kiter­jedhet a világűrre is. Nagy jelentőségűnek nevezték a Genfben megkezdődött szov­jet—amerikai tárgyalásokat, amelyektől azt várják, hogy hatékony eredményeket hoz­nak a világűr militarizálásá­nak megakadályozása és a földi fegyverkezési hajsza be­szüntetése terén, a nukleáris fegyverzet korlátozásában és csökkentésében, a hadászati stabilitás megerősítésében. A moszkvai találkozó részt­vevőinek véleménye szerint a leszerelési tárgyalásokat nem szabad a fegyverkezési hajsza folytatásának leplezésére használni. A tárgyalásokat konstruktív szellemben, a si­ker elérésének őszinte szán­dékával kell folytatni. Az SZKP képviselői és a Szocialista Internacionálé Leszerelési Konzultatív Ta­nácsának tagjai hangsúlyoz­ták azt is, hogy egyezményt kell kötni a műholdelhárító fegyverek teljes betiltásáról, a már meglévő Ilyen rendsze­rek megsemmisítéséről, a kozmikus fegyverek bármely fajtájának betiltásáról, a nuk­leáris fegyverkísérletek tel­jes betiltásáról és e fegyve­rek készleteinek számottevő csökkentéséről. Rámutattak arra is, hogy nagyon fontos betartani a SALT—1. és a SALT—II. szerződéseket, va­lamint a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról létre­jött szerződést. Véget kell vetni az új fegyverrendsze­rek kifejlesztésének és tele­pítésének is. A két küldöttség felhívta a figyelmet arra, hogy Euró­pát meg kell szabadítani mind a közepes hatótávol­ságú, mind a harcászati nuk­leáris fegyverektől. A fegy­verzet korlátozása és csök­kentése érdekében tett erőfe­szítéseknek végső soron el kell vezetniük ahhoz, hogy mindenhol teljes mértékben megsemmisítsék a nukleáris fegyvereket, A találkozó résztvevői tá­mogatásukról biztosították az ENSZ azon határozatainak gondolatait, amelyek elítélik a nukleáris háborút, és szük­ségesnek mondják a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sét, a világűr milltarizálósá- nak megakadályozását. Az SZKP küldöttsége és a Szocialista Internacionálé Le­szerelési Konzultatív Taná­csa egyaránt elégedetten szólt a tárgyalásokról, s a köztük elkezdődött párbeszéd fejlő­déséről. Megerősítették szán dékukat, hogy a jövőben is folytassák eszmecseréjüket. Szovjet és jugoszláv lapvéleméiyek a koigresszusi előkészületekről Terjedelmes cikket közölt a hét végén Magyarország­ról, az MSZMP XIII. kong­resszusának előkészületedről a két legismertebb szovjet központi napilap, a Pravda és az Izvesztyija. Anatolij Karpicsev, a Pravda tudósítója, aki a kö­zelmúltban egy szovjet új­ságíróküldöttség tagjaként járt hazánkban, hogy meg­ismerkedjék a kongresszusi felkészüléssel, a lap szom­bati számában számol be ta­pasztalatairól. Idézi Övári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, aki a szovjet újságírókkal be­szélgetve elmondta, hogy a XIII. kohgresszust megelőző­en bonyolultabb helyzet ala­kult ki az országban, mint a XII. kongresszus előtt. En­nek részben a nemzetközi helyzet, másrészt a magyar gazdaság állapota volt az oka. „Nem mondanám, hogy a gazdaság helyzete rossz, de gondok azért vannak. Janu­árban például áremelés volt. Ha mértéke nem is volt nagy, mégis hatással volt az emberek egy részének han­gulatára. Másrészt akkor, öt évvel ezelőtt nem volt mó­dunk nagy gazdaságfejlesz­tési döntéseket hozni. Az or­szág bevételei nem fedezték volna a kiadásokat. A párt által tett erőfeszítések azon­ban eredményt hoztak. Most már mód van arra, hogy di­namikusabb fejlődést ter­vezzünk" — jelentette ki egyebek között Övári Mik­lós. A Pravda munkatársa a továbbiakban az országjárás, a Bács-KiSkun, Baranya és Veszprém megyékben tett lá­togatás tapasztalatait össze­gezve megállapítja: a legfőbb benyomásunk az volt. hogy az emberek bíznak a hol­napban és még jobban akar­nak dolgozni. A kongresszus előtt az or­szág figyelme nem annyira az elért eredményekre, mint inkább a még megoldandó problémákra irányul. Mint a szovjet megfigyelő írja, a VII. ötéves tervben a legfon­tosabb feladat a termelő- munka minden elemének in­tenzívvé tétele lesz. A nye­reséges gazdálkodásnak ál­talános követelménnyé kell válnia. A beruházási össze­geket úgy fogják felhasznál­ni, hogy elősegítsék a gaz­daság gyorsabb ütemű inten­zívvé válását, a műszaki ha­ladást. Szergej Dardikin, az Iz­vesztyija állandó budapesti tudósítója azt állapítja meg a lap pénteki számában meg­jelent cikkében, hogy az MSZMP KB kongresszusi té­ziseinek vitájában a fő fi­gyelmet a gazdaságpolitika kérdéseinek szentelték, Ez érthető is, hiszen a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején Magyarország gazdasága bonyolult helyzet­be került. Szerepet játszot­tak ebben a világpiacon je­lentkezett objektív nehézsé­gek, a válságjelek, s a Ma­gyarország számára kedve­zőtlen árarány-változások, de a szubjektív tévedések is. Az MSZMP XII. kongresz- szusa 1980 tavaszán úgy dön­tött, hogy mindent alá kell rendelni a legfőbb célnak, a magyar népgazdaság külső egyensúlya megőrzésének. Kényszerűen mérsékelték te­hát a gazdasági növekedés ütemét, csökkentették a be­ruházások nagyságát, szigo­rú takarékosságot vezettek be és energikus intézkedése­ket tettek az export növelé­sére, az Import mérséklésé­re. Az életszínvonal-politi­kában az a cél fogalmazódott meg, hogy meg kell őrizni a mór elért szintet. E nem könnyű szakaszon túljutva Magyarországon ma megállapítják, hogy a gaz­daság egészében megbirkó­zott a kijelölt feladatokkal, s megteremtődtek a felté­telei a jövő dinamikusabb fejlődésének — írja az Iz­vesztyija tudósítója. Az ésszerűség, célszerűség, kezdeményezőkészség sza­vaknak meghatározó szere­pük van ma a magyar gaz­dasági szakemberek szótárá­ban és viselkedési kódexé­ben. A velük szemben tá­masztott követelmények nö­vekednek, a gazdaság műkö­désének feltételei évről év­re szigorodnak. Magyaror­szágon folytatódik a gazda­sági útkeresés. Formálódnak a pénzügyi ösztönzők, töké­letesedik az irányítás mecha­nizmusa, a termelőegységek, munkáskollektívák irányítá­sának új formáit dolgozzák ki, A termelésben természe­tesen még sok helyen van­nak gondok. A kongresszu­si felkészülés során például határozottan megfogalmazó­dott az az igény, hogy nö­veljék a társadalmi presz­tízsét és anyagi megbecsü­lését azoknak, akik maxi­mális erőbevetéssel képesek végigdolgozni a 40 órás mun­kahetet és nem a hivatalo­san engedélyezett mellékál­lásban végzett munkára tar­togatják erőiket — írta cik­kében az Izvesztyija tudósí­tója. Az MSZMP XIII. kong­resszusa előkészítésének szentelte szombati száma harmadik oldalának mintegy felét a szovjet szakszerveze­tek központi lapja, a Trud. A lap különtudósítója a töb­bi között szintén beszámol a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban tett látogatá­sáról, valamint a Magyar- országra látogatott szovjet újságírókUldöttségnek Hava­si Ferenccel folytatott be­szélgetéseiről, idéz a kong­resszusi irányelvekből. Egy másik tudósítás a kongresszus tiszteletére Ma­gyarországon kibontakozott munkaverseny menetét, an­nak eredményeit ismerteti, Az oldalt fővárosunk életét bemutató három fénykép il­lusztrálja. „Egy új realizmus voná­sai” — ezzel a címmel közöl szombati számában a belg­rádi Politika budapesti tu­dósítást az MSZMP XIII. kongresszusa előestéjén. A cikk megállapítja, hogy Ma­gyarországon nyugodt lég­körben készülnek a jelentős eseményre, amelytől minde­nekelőtt azt várják, hogy megerősíti a párt eddigi irányvonalát. Ennek az általános irány­vonalnak a változatlansága azonban távolról sem jelenti azt, hogy ne történnének — méghozzá nagy horderejű — változások a gazdasági-tár­sadalmi élet számos terüle­tén — mutat ró a cikkíró, Szlavoljub Gyukdcs, aki en­nek illusztrálására utal a gazdaságirányítás rendszeré­nek továbbfejlesztésére, a káderpolitika folyamatos de­mokratizálására. Magyarország nagy fel­adatot állított maga elé: ha­tékony gazdaság, teljes fog­lalkoztatottság és szociális biztonság — írja a szerző, s egyúttal kitér a megvaló­sítással kapcsolatos olyan dilemmákra, mint az elsőbb­ség kérdése. Vajon egy ki­egyensúlyozott szociális poli­tika a hatékony gazdálkodás feltétele vagy pedig ennek a politikának kell természet­szerűleg a társadalom gaz­dasági erejéből fakadnia? A kérdésfeltevéssel kapcsolat­ban szó esik a cikkben — az életszínvonal alakulásá­ról, az áremelésekről Is. A jugoszláv újságíró a gondok, problémák fogadtatását ille­tően egy szélesebb körben is általánosítható tapasztalat­ról, „magyar példáról” ír: „Nem annyira azok a ne­hézségek a döntőek, ame­lyeken egy társadalom ke­resztülmegy. Sokkal fonto­sabb a nemzeti politikába vetett bizalom, a ,halnap másképp lesz’ távlatának megnyitása”. A BVT elnökségi ülése Szombaton Moszkvában munkabizottságokban foly­tatta pénteken megkezdődött Ülését a Béke-vllágtanács el­nöksége. Az első munkabizottság a második világháborúban a fasizmus felett aratott győ­zelem világtörténelmi jelentő­ségét tekintette át, s megvi­tatta, hogy a negyven évvel ezelőtti harcnak melyek a nukleáris háború elleni küz­delem szempontjából máig is hasznosítható tanulságai. A bizottság ülésén felszólaló Gordon Schaffer brit közéleti személyiség, a Béke-vllág­tanács elnökségének tagja sajnálatosnak nevezte a nyu­gat-európai országok politi­kai vezetőinek azt a törekvé­sét, hogy meghamisítsák a vi­lágháború történetét, torz ké­pet fessenek a hitlerellenes koalíció szerepéről. A második munkabizottság Ülésének résztvevői azt vi­tatták meg, hogyan lehet mozgósítani a nemzetközi közvéleményt a genfi szov­jet-amerikai tárgyalások si­kerének elősegítésére. Ezen az ülésen kapott szót Peter Muurman finn szociáldemok­rata képviselő, aki nagyon fontosnak nevezte a külön­böző országok politikai párt­jainak korunk legfontosabb kérdéseiről folytatott párbe­szédét. Rámutatott arra, hogy jelenleg a legfontosabb fel­adat a fegyverkezési hajsza világűrre történő kiterjeszté­sének megakadályozása. Lo­renz Knorr nyugatnémet új­ságíró, a német béketanács Igazgatóságának tagja fel­szólalásában arra mutatott rá, hogy a világűrbe telepí­tendő rakétavédelmi ernyő létrehozásával Washington csak saját biztonságát pró­bálja megteremteni, s a nuk­leáris fegyverzet túszaivá te­szi Nyugat-Európa országait, A világ különböző térsé­geiben, így Közép-Amerikó- ban, a Közel-Keleten, Afrika déli részén és Délkelet-Ázsió­ban élő népek elleni agresz- szió megakadályozásának le­hetőségeit áttekintő harma­dik munkabizottságban is he­ves bírálatok érték az Egye­sült Államok politikáját. Jev- genyij Primakov szovjet aka­démikus, a BVT alelnöke fel­szólalásában megállapította, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunióval vívott pár­harc ürügyén a világ legkü­lönbözőbb térségeiben erősíti katonai jelenlétét, A negyedik munkabizottság napirendjén a harmadik világ országainak súlyossá vált társadalmi és gazdasági prob­lémái, ezek megoldásának lehetőségei szerepeltek. A tanácskozás résztvevői közül szombaton többen is tartottak sajtóértekezletet. Nagy érdeklődést váltott ki a nlcaraguai küldöttséget ve­zető Olga Avilesnek, a BVT alelnökének sajtóértekezlete Aviles asszony éles szavak­kal ítélte el a Reagan-kor- mányzatnak azt a törekvését, hogy minden eszközzel meg­akadályozza a békés közép­amerikai rendezést. Washing­ton a közép-amerikai nem­zeti felszabadító mozgalmak elleni felvonulási tereppé vál­toztatta Hondurast, s az ot­tani pozícióit a nlcaraguai kormány megdöntésére is fel akarja használni. Hatalmas mennyiségű hadianyagot irá­nyít Hondurasba, hogy onnan tovább juttassa a sandinista kormány ellen küzdő ellen­forradalmároknak. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom