Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-22 / 68. szám

1985. március 22. Hw kongresszus küldötte Or. Nagy József szekszárdi kórházi adjunktus Szekszárdi parasztcsalád­ban született, 38 évvel ez­előtt, itt végezte a gimnáziu­mot, majd érettségi után vették fel a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemre. Miután megkapta diplomáját, fél évig a bonyhádi kórházban dolgozott és amint lehetősége nyílt — megüresedett egy ál­lás a megyei kórház szülész- nőgyógyászati osztályán — hazajött. Rövid néhány év alatt ki­váló szakorvossá vált, aki t méltán tisztelnek, szeretnek munkatársai, beteged. Soron- kívül, az előírt 15 éves „vá­rakozási idő” helyett alig ti­zenegy évi gyakorlat utón nevezték ki adjunktussá. Ál­talános a vélemény róla, hogy etikai magatartása kifo­gástalan, példamutatóan vég­zi munkáját az osztályon. A KISZ-be tizenöt éves korában, a gimnáziumban lé­pett be. Az egyetemen már évfolyam-vezetőségi tag és lévén középiskolás korától aktív sportoló — csapatuk országos középiskolai atléti­kai bajnokságot nyert, ké­sőbb atletizált a PEAC-ban — a KISZ-vezetőség sport­felelőse. Ahogy „megmelegedett” szekszárdi munkahelyén, kapta a társadalmi megbíza­tásokat, köztük a szocialista brigádok segítését; Itt is tag­ja lett a KISZ-alapszervezet vezetőségének és természetes, hogy amikor 1976-iban a pártszervezet titkára meg­kérdezte : „akarsz-e párttag lenni, mert úgy látjuk, köz­tünk a helyed” — igennel válaszolt. Egyik ajánlója a KISZ-taggyűlés volt. Hamarosan pártcsoportve­zető lett, majd 1981 májusá­tól a kórházi II. számú párt­alapszervezet titkára. Bevá­lasztották a kórházi pártve­zetőségbe is. Közben politi­kailag is képezte magát, el­végezve a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetemet és a pártépítési speciális kollégiu­mot. — Nem könnyű a párt- munka a mi területünkön — mondja. — ötvenhat ta­gú alapszervezetünk műkö­dési területe néhány kórházi osztályon kívül kiterjed a műszaki, gazdasági és egyéb részlegekre is, a tagság egy része fizikai dolgozó. Szót kell érteni a kazánfűtőtől a főorvosig sokféle emberrel, foglalkozni problémáikkal. Nem panaszkodhatom una­lomra, akad dolgom mindig. Ha egy kis pauza van a szak­mai munkámban, megyek felkeresni a párttagokat, be­szélgetni velük, milyen gond­jaik vannak, mi foglalkoz­tatja őket. Az elődje vezette be, de már az ő irányítása alatt szé­lesítette ki az alapszervezet az osztályok beszámoltatásá­nak rendszerét a taggyűlé­sen, vagy vezetőségi ülésen. Ilyenkor kendőzetlenül, nyíl­tan jönnek elő a problémák, melyekre így születhet csak magyarázat, vagy ha kell, intézkedés. — Nemegyszer részesültem abban a siker­élményben, hogy hónapokkal a beszámolás után szólt a fő­orvos kolléga: de jó, hogy akkor segítettekek, ma már sokkal jobb a hangulat az osztályon .. . Eredményes pártépítő mun­ka is folyik az alapszerve­zetben. Az utóbbi három év­ben négy orvost vettek fel a párt saraiba. — Mit vár a kongresszus­tól? — Mindenekelőtt, számom­ra nagy élmény lesz, nem­csak hogy első ízben veszek részt ilyen magas szintű ta­nácskozáson, hanem az első vagyok a kórház történeté­ben, akit pártkongresszusi küldötté választottak. Hadd ne szóljak általánosságban az eddigi politika megerősí­téséről, az irányelvekről, ha­nem csak az egészségügyről. Iránymutatást, segítséget vá­rak az egységesebb elvek ki­alakításában, és az etikai helyzet javítására. Eddig is kiemelt terület volt az egész­ségügy fejlesztése és remél­hető, hogy már az irányel­vekben is jelzett előrelépés a népgazdaság fejlődésében valósággá válik. A kongresz- szuson bizonyára szó esik arról is, hogy mily módon, milyen eszközökkel. És ak­kor az egészségügynek is több jut, mert nagyon is hi­ányát érezzük a korszerű műszereknek. (J) Ötven éve tagja a pártnak Nagy Lajos kösröntése A sióagárdi téesznyugdíjas, Nagy Lajos, egyike ame ke­veseknek — számuk sajnos egyre fogy — akik a felsza­badulás előtt léptek a kom­munista párt soraiba. Nehéz gyermekkora volt, édesapja négy gyermeket hagyott itt­hon, amikor elvitték a világ­háborúba. Huszonegyben tért haza és sokat mesélt a csa­ládnak Oroszországról, ahol a munkásság vette kezébe a hatalmat, aminek védelmé­ben, mint vöröskatona ő is részt vett. A Komárom melletti Izsán éltek, a falusi cipész Lajos fia kőművesinasnak ment. Már ekkor kapcsolatba ke­rült a munkásmozgalommal, 1935-ben pedig — huszonhá­rom éves korában bellépett a Csehszlovák Kommunista Pártba. Negyvenben behív­ták katonának, negyven­négyben megszökött, elfog­ták, hadbíróság elé állították. — Hol lesztek ti már ak­kor, — gondoltam magam­ban, amikor a hadbíró ki­hirdette az ítéletet —, mire ez a tíz hónap letelik. Menekülve az előretörő szovjet csapatok elől, kon­centrációs táborba hurcolták, negyvenöt augusztusában tért haza. Azonnal jelentkezett a pártszervezetnél, pártmunká­ra, amit 1947-ben — az át­telepítés után — itthon foly­tatott. ötventől ötvenötig a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának építési elő­adója, majd otthon belép a termelőszövetkezetbe, építési brigádvezető és párttitkár nyugdíjazásáig. Párttagságának fél évszá­zados jubileuma alkalmából felkereste és köszöntötte Pé­ti Imre, a megyei pártbizott­ság titkára és Szabó Géza, a szekszárdi városi pártbizott­ság első titkára. A meghitt hangulatú be­szélgetés során előjönnek a régi emlékek. A felszabadu­lás előtti május elsejék, fel­vonulások, a csendőrök zak­latásai, az illegális mozgal­mi munka. A téeszszervezés, amikor kétségei voltak, hogy se földje, se állata, mit hasz­nálhat ő a szövetkezetnek? Megnyugtattak — emlék­szik az akkori időkre. — Is­tálló kell a közös állatállo­mánynak, én kisebb terveket is meg tudok csinálni, tudok tervrajzot olvasni, szükség lesz rám. Nehezek voltak az első évek, de lám, mire vit­te a szövetkezet! Meg lehet nézni most... És ebben neki is része van. Korábbi kitüntetései mellé — a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Szocialista Hazá­ért Érdemrend, a Felszaba­dulási Jubileumi Emlékérem — 1970-ben megkapta a Ki­váló Tsz-dolgozó kitüntetést is. A vendégek az egészségi állapotáról érdeklődnek, ami „koromhoz képest kielégítő”, elmondja, hogy ma is élénk figyelemmel kíséri a világ és az ország eseményeit. — További jó egészséget és hosszú életet kívánunk — búcsúznak el a vendégek. J. J. Csempe- és textilmatricák A Hollóházi Porcelángyár budapesti üzemének dolgozói új termékekkel bővítették a csempén ráégetéssel és a ru­haneműn, textílián rávasa- lással rögzíthető díszítőmin­tás matricák választékát. A csempegyáraknak ajánlott újfajta matrioa segítségével a szokásos háromszori he­lyett már a másodszori rá­égetéssel rögzíthetik a dí­szítőmintát a csempén. Ezzel az eljárással az égetési ener­gia egyharmadát lehet meg­takarítani. Így kisebb soro­zatban is kifizetődőén gyárt­hatják a csempét. Az újfajta matrica gyártási módszerét az üzem és NSZK-beii part­nere közösen dolgozta ki, s terveik szerint harmadik pi­acon is megjelennek ezzel az újdonsággal. ./tolna', NÉPÚJSÁG 3 A KISZ KB Vörös Vándorzászlaja Kitartó munkáért Minden évben a forradal­mi ifjúsági napok időszaká­ban adják át a legkiválóbb KISZ-szervezeteknek, bizott­ságoknak a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Az idén a megyében az első ilyen ün­nepségre tegnap délelőtt ke­rült sor Pakson a Munkás- művelődési Központban. A Vak Bottyán Gimnázium először érdemelte ki a ma­gas kitüntetést, amelynek adományozási feltételei kö­zött szerepel a hosszabb ide­je végzett kiváló mozgalmi munka, iskoláik esetében szá­mít a tanulás, a dolgozó­alapszervezetekben pedig a munka színvonala. Az iskola KlSZ-bizottsá- gának és alapszervezeteinek tevékenysége évek óta ki­emelkedő. A diákrendezvé­nyek révén országosan is­mert és elismert a diákszín­pad, a tájfutók is jó ered­ményeket értek el, a mar­xista diákakadémiák vetél­kedőin is mindig ott vannak a paksi gimnazisták, orszá­gos helyezéseket értek el. A színházteremben a mű­sor a DlVSZ-indulóval kez­dődött, majd Glósz Lajos igazgató köszöntötte a ven­dégeket, és mindazokat, akik­nek a sikerben részük van, tehát úgyszólván az iskola minden diákját. Részt vettek az ünnepségen a gimnáziummal kapcsolat­ban álló üzemek és intézmé­nyek képviselői is. Az iskola KISZ-szervezete korábban már többször el­nyerte a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, egy ízben megkap­ták a Kiváló KlSZ-szerve- zet zászlót. A legújabb elismerést Vi­da Ibolya, a KISZ-bizottság titkára vette át Bajsz József­től, a KISZ KB Intéző Bi­zottsága tagjától. Eután kö­vetkezett az ünnepi műsor a Tanácsköztársaság évfor­dulója alkalmából, amelyet az I. c. osztály, vagyis az Illyés Gyula alapszervezet adott elő. I fe Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Pótolják a téli lemaradást Állnak a traktorok Március második felében a gépeiknek már a határban lenne a helyük, az idén azon­ban egyelőre nem indíthat­ják a traktorokat, a vetőgé­peket a gazdaságokban; mindenütt laza, süppedékes a talaj. Sokfelé a mezőgaz­dasági utakon is vastagon áll a sár, s az alacsonyabb fek­vésű területeket egyelőre meg sem lehet közélíteni. A természetes vegetáció is két- három hetes késésben van. A fagyos talaj sóik helyen nem engedi át a megolvadt hóiét. Ez egyfelől azért okoz gondot, mert belvizek kelet­keztek, másfelől viszont a ta­laj vízháztartása kedvezőtle­nül alakul, ami később, a tavaszi-nyári időszakban hát­rányos lehet. A MÉM adatai szerint mintegy 80 ezer hek­tárt borít belvíz. A vetőgépeknek már a ta­vaszi árpatáblák kijelölt he­lyén kellene dolgozniuk. Százhúszezer hektárra szán­ják ezt a növényt. Ha nem készülnek dl időben a vetés­sel — erre az alacsonyabb fekvésű földterületeken szá­mítani kell — úgy kukorica kerülhet az árpa helyére. A cukorrépa vetésének is eljött az ideje. A gazdaságokba egyre- másra érkeznek a kukorica­vetőmag szállítmányok. A vetés ideje még odébb van, a talajnak 10—11 fokra még föl kell melegednie. A gyümölcsösökben és a szőlőkben nem sietnek a metszéssel. Várják, hogyan fakadnak a rügyek: az erős fagyok ugyanis sokfelé ká­rokat okoztak. Most különö­sen nagy gonddal kell el­járni a fák koronáinak ala­kításánál és a tőkék metszé­sénél, meg kell „fogni” az életképes rügyeket, az úgy­nevezett alvó rügyeket, ezek­kel igyekeznek helyettesíte­ni az elfagyottakat. A XIII. pártkongresszus és felszabadulásunk 40. év­fordulója tiszteletére kibon­takozott munkaversenyben most az iparvállalatok kol­lektívái mindenekelőtt a szokatlanul hideg téli hóna­pok termelési-szállítási le­maradásainak pótlására tesznek erőfeszítéseket. A Lenin Kohászati Műve­ket több mint 200 miliő fo­rint veszteség érte az elhú­zódó, tartós hideg időben. A vállalat 152 szocialista bri­gádja vállalta, hogy a har­madik negyedév végéig be­hozzák a lemaradást, s az év utolsó negyedében a ter­vezettnél 12 ezer tonnával több, itthon és külföldön egyaránt keresett hengerelt árut készítenek. A vállalat- vezetés a brigádokat önálló ösztönzési és premizálási joggal ruházta fel, hogy a végzett munka alapján diffe­renciáltabban jutalmazhas­sák a dolgozókat. Azzal is segítik a termelést, hogy a MÉH-vállalattal megálla­podtak a korábbinál több acélhulladék folyamatos be­szerzésében, s ezzel jórészt kiküszöbölik az alapanyag­ellátásban időnként ta­pasztalható gondokat. A Cement- és Mészművek gyáraiban összességében mintegy háromszáz millió forint volt a termeléskiesés a kemény téli hónapokban. A hejőcsabai gyárban egy ide­ig nem működtek a klinker- gyártó gépsorok, s ez az egész cementgyártást érintette. Az agyag- és a mészkőbányákban is gondot okozott az erős fagy. Most minden üzemben technológiai és munkaszer­vezési intézkedésekkel, a brigádok pótvállalásokkal kí­vánják behozni a lemaradást. Olyan eljárást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a ce­mentgyártásban több pernye és kohászati salak adalék­anyagKent vaio iemasznaia- sát, mégpedig úgy, hogy a cement minősége nem válto­zik, s megfelel a szigorú szabványnak. Ezzel az eljá­rással 100—150 ezer tonna többletcementet állítanak elő. A következő hónapok folya­matos, zavartalan termelését segíti, hogy előbbrehozták a nagyjavításokat, s ezeket a munkákat az év elején el­végezték, amikor a termelést a fagy nehezítette. Jelentős gondokat okozott a kemény tél a Borsodi Ve­gyi Kombinátban is. Keve­sebb ammónia készült, s ez exportkieséssel járt. Most a brigádvállalások nyomán gyorsítják és lerövidítik a nagyjavítások idejét. A gyártókapacitást új, nagy tel­jesítményű hűtőberendezés felszerelésével növelik, ezen­kívül a gyártórendszer cső­vezetékeit több szakaszon határidő előtt kicserélik. Egyéb intézkedésekkel is elősegítik, hogy a 6600 ton­nás ammóniagyártási elma­radást minél nagyobb mér­tékben csökkentsék. Több fővárosi és vidéki vállalatnál a XIII. párt- kongresszus idején kongresz- szusi hetet szerveznek. A Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat­nak mind a hét gyárában ezekben a napokban főleg a szállítási határidőcsúszások behozására törekednek, gyor­sítják a szovjet megrendelés­re készülő sajtgyári berende­zések, s a hazai konzerv­gyáraknak szánt feldolgozó gépsorok csomagolását. Az Özdi Kohászati Üzemekben úgy készítik elő a jövő heti munkát, hogy a kemencék maximális kihasználásával 21 ezer tonna terméket készít­hessenek, s ezzel elősegítsék a termeléskiesés pótlását. Kongresszusi hetet tartanak a Mecseki Szénbányák ter­melőüzemeiben is. Vida Ibolya megköszöni a ki tüntetést Péti Imre átadja a megyei pártbizottság ajándékát

Next

/
Oldalképek
Tartalom