Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-22 / 68. szám
U TÍNíÉPÜJSÁG 1985. március 22. POLGÁRI VÉDELEM „Elődeink példáin lelkesülve... 99 Olvasom a Polgári Védelem XXVI. évfolyamának 1. számában a „Pályázati felhívást”, a Magyar Polgári Védelem történetének feldolgozására és az jár az eszemben, milyenek lehettek ennek a képes folyóiratnak a kezdő számai. Mivel jómagam gyűjtöm a régi újságokat, így „véletlenül” rendelkezésemre áll az első tíz év anyaga. Előveszem az első évfolyam számait, és meghatódva forgatom a sárguló lapokat. Az első évfolyam egyes számának első borítólapján ez olvasható: Magyar Légoltalom. Az indulás időpontja nincs feltüntetve, csak következtetni lehet arra, hogy 1959 áprilisában jelenhetett meg, mert a borítón egy feszes sorokban álló és első ízben díszelgő légoltalmi díszzászlóalj látható, az április 4-i díszelgő légoltami díszzász- látható ruha és fegyverzet is meghatóan emlékeztet múltunkra, melynek ismerete nélkül sivár a jelen és bizonytalan a jövő. Az arcok és tekintetek láttán nehezen tudunk megválni a címlaptól, nehéz parancsot adni kezünknek, hogy lapozzon. Tudatomban megragadok a díszelgő zászlóalj sorai között, bár jómagam még csak ekkor kezdtem középiskolai tanulmányaimat. Csak sejteni tudom azoknak az érzését, akik a képen önmagukat ismernék fel egy negyedszázaddal később. Mivel a kíváncsiság igen nagy, így végre csak lapozásra lendül a kéz és szétnyílik az újság. A második oldalon folytatódik a fényképes tudósítás a hazánk felszabadításának 14. évfordulójának tiszteletére rendezett díszszemléről és a Szerkesztőség: Olvasóinkhoz! című rövid programnyilatkozata szövegével. A felvonuló technika láttán hitetlenkedve ámul az ember, hogyan lehetett 25 év alatt akkorát ugrani, hogy ennyire elavultnak tűnjön az akkori technika és felszerelés? Erre bizonyos értelemben meg is találjuk a választ, rögtön a harmadik oldalon olvasható cikkben, melyet Sajnovics János lg. alezredes: „Legyen alkotó és teremtő ez az ország, de legyen ereje jövőjét meg is védeni” címmel jelentetett meg. A hit, a tenniakarás sugárzik minden mondatából, hisz többek között így ír: „Mi dolgozni és alkotni akarunk a dolgozó népért, mert ez az eszménk és ez az akaratunk.” Gondolom és hiszem, hogy csak ekkora lelkesedéssel, tenniakarással és hittel lehetett ilyen eredményesen megtenni az elmúlt 25 év szép, de rögös útját. Természetesen ehhez szükség volt a béke megőrzésére. Ez a béke iránti vágyakozás és féltés csendül ki szinte minden írásból, köztük Sütő Ottó: „A béke nevében” című cikkéből is. Rövid áttekintést kapunk a békemozgalmakról, kezdve a lengyelországi Wroclawban 1948 augusztusában megtartott, a kultúra és a tudomány kimagasló képviselőinek nemzetközi tiltakozó kongresszusától, ahol a tudományok, a művészet és az irodalom 500 kiválósága tiltakozott a háborús tervek ellen. Rágondolni is félelmetes, hiszen csak . három éve múlt annak, hogy vége lett a nagy világégésnek és egyes imperialista körök már a harmadik világháború parazsát szították. Az azóta eltelt 35 évben sikerült ugyan a békét megvédenünk, de csak gigantikus erőfeszítések árán. A sárguló lapokat forgatva kezdi igazán megérteni az ember, hogy milyen törékeny a béke óhajtása, ha szavakon kívül mást nem tesz érte. Az említett cikk Díszelgő légoltalmi egység a címlapon Az 1959. április 4-1 díszszemle 500 kiválóságról tudósít, akik tiltakoztak a háború ellen. Napjainkban mind hazánkban, mind pedig a világ minden táján milliók emelik fel szavukat a háború ellen. A tiltakozók csak milliár- dokban kifejezhető tömege egyben sajnos azt is jelenti, miszerint a háború veszélye is igen nagy. Ebből törvényszerűen következeik, hogy csak közös összefogással lehet gátat vetni a kitörni készülő és mindent elpusztító gyilkos indulatoknak. Ebből az aspektusból nézve minden józan gondolkodású ember érzi, hogy mik a teendői és kötelességei. Most veszem észre, hiszen én az 1959-es Magyar Légoltalom számait akartam bemutatni, de csak az első szám ötödik oldaláig jutottam, és máris a ma teendőin elmélkdem. Az, hogy gondolatilag ilyen utat futottam be, természetesen az akkori szerkesztőség munkáját dicséri, mert szerény véleményem szerint sikerült olyan sajtóorgánumot kiadniuk, melynek tartalmát és mondanivalóját napjainkban is időtállónak mondhatjuk és méltán tekinthetjük példaképnek és követendő elődünknek. Sajnos a terjedelmi korlátok miatt a többi öt szám ismertetésére — mely az első évfolyamban megjelent — nem kerülhet sor, de talán a következő alkalommal közreadhatom elmélkedéseimet, remélve, hogy a kedves olvasót nem untatom. BEREGNYEI MIKLÓS Kiképzés a Dombóvár környéki termelő- szövetkezetekben A termelőszövetkezetek polgári védelmi feladatainak végrehajtása az 1984—85. kiképzési időszakban — az előző évek eredményeire alapozva — eredményesen történik, illetve folytatódik. Megállapítható, hogy tovább növekedett a szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek felkészültségének színvonala, javult a parancsnokok és törzsek irányító készsége. A szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek állományának' tudása tovább fejlődött hagyományos és tömegpusztító fegyverek alkalmazása következtében kialakult kárterületen, természeti és ipari balesetek következtében kialakult helyzetben a mentő-mente- sítő feladatok végrehajtásában. E feladatok végrehajtásánál kiemelkedően végezték a kiképzési feladatokat a döb- röközi, a várongi, a kapos- szekcsői termelőszövetkezetek, de sorolhatnám a többi téeszt is. A kiképzés végrehajtásánál figyelembe vették a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos feladatokat, ezért ütemezték a kiképzéseket olyan időszakokban, amikor azok nem befolyásolják a mezőgazdasági munkák tevékenységét. A döbröközi téesznél az állat- és növényvédelmi szakasz állatmentesítő raja a nagy hideg ellenére gyakorlati foglalkozás formájában végrehajtotta a Deréki major marhaállományának fertőtlenítését és egyben gyakorolták a fertőtlenítésre szolgáló eszközök kezelésének használatát. A növényvédő raj beosztott állománya hasznos gazdasági tevékenységet folytatva az elvetett gabonák megmentése érdekében erőgépekkel járták a földeket a megfagyott hóréteg feltörése céljából, hogy az elvetett gabona levegőhöz jusson. A műveletek irányításában részt vett a polgári védelmi parancsnok is. A munkaviszonyban áló dolgozók kiképzése folyamatban van, és több termelőszövetkezetnél már meg is történt. A kiképzési és ellenőrzési ütemterv alapján a Dombóvár városi Pv-parancs- nokság minden esetben ellenőrzi a kiképzések megtartását és a szükséges segítséget megadja. HALÁSZ ISTVÁN A polgári védelmi tudósítások nagy része a különböző helyeken megrendezett kiálításokról szól. Fontos feladat a lakosság polgári védelmi felkészítése és ezt a kiállítások, filmnapok teszik tartalmassá. Az éves propagandatervnek megfelelően a Bonyhád városi, a Tevel községi, a termelőszövetkezet polgári védelmi parancsnokságai és a városi tűzoltó parancsnokság közös kiállítást szervezett hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat keretében a teveli művelődési ház klubtermében. A közösen megrendezett kiálítás célja volt a lakosság és a dolgozók polgári védelmi, tűzvédelmi és a tanulóifjúság honvédelmi felkészítése az alapvető feladatokra. Ezen kívül a község szakszolgálati, önvédelmi szervezetei, és az üzemi dolKiképzés Nagymányokon A Bonyhádhoz 6 kilométerre lévő nagyközséghez két társközség tartozik. A lakosság lélekszámú meghaladja a 4000-et. A városi parancsnokság határozata alapján egészségügyi szakszolgálati alegységeket kellett felállítani. Már megkezdődött a foglalkozás, amikor megérkeztem. Teleki István a nagy- mányóki Nagyközségi Közös Tanács elnöke, mint polgári védelmi parancsnok az általános polgári védelmi ismeretekből tartott előadást. Ahogy körülnéztem a teremben, egyből feltűnt, hogy a hallgatók 'kivétel nélkül nők. Hétfő este lévén, lenne otthon is munkájuk — mondták a szünetben. A honvédelmi törvény értelmében az állampolgárok, polgári védelmi kötelezettségre kötelezhetők férfiak esetében 16—65 éves, nők 16—60 éves korig. Az éves kiképzésük a 60 órát nem haladhatja meg. Az alegységekbe beosztott nők nagyobb része a tanács egészségügyi és szociális intézményeiben dolgozik. Ez szerencsés, mert a kiképzésüket — szakmai felkészültségük miatt hatékonyabban lehet végrehajtani. A „Gemenc ’78” megyei módszertani bemutató gyakorlaton a község szakszolgálati alakulatai, és a lakosság is aktívan, kiemelkedően látta el feladatát. A foglalkozást, a kiképzési tervnek megfelelően hajtották végre elméleti és gya- koraltd feladatokkal. A tanácselnök előadása után Molnár Lázár szakasz- parancsnak, a mentőállomás dolgozója, gyakoroltatta az elsősegélynyújtás módszereit a különböző típusú sérüléseknél. Megismerkedtek a sérültek osztályozásával a kárterülleten. Deák Gabriella szakaszparancsnok — a szociális otthon vezetője — gyakoroltatta az egyéni védőeszközök felvételét, azokban a mozgást, a különböző feladatok végrehajtását. A négyórás foglalkozás megfelelő tartalommal, a résztvevők nagy aktivitása mellett zajlott le. Incze József — a nagyközség vb h titkára — elmondta, hogy a községek sok problémája mellett a polgári védelmi munkát is rendszeresen, folyamatosan végzik, — mert csak így tudják a kiképzést, a különböző tervek naprakészségét biztosítani. A szakszolgálati állomány egy része kicserélődött. De úgy érzi, és ezt a foglalkozás is bizonyította, hogy megfelelő felkészítéssel a kiképzési időszak végére a szakaszok képesek lesznek feladataik jó szintű végrehajtására. Sérültek osztályozása, ellátása Politikai helyettesek tanácskozása A három szomszéd megye — Baranya, Somogy, Tolna, — polgári védelmi szervezeteinek politikai helyettesei tartottak tanácskozást Ten- gelicen, a Tolna megyei tanács oktatási központjában. A tanácskozás házigazdája a megyei törzsparancsnokság volt. a résztvevőket köszöntötte Somogyi József alezredes. Sipőcz István őrnagy, Szekszárd pv. törzsparancsnoka tartott tájékoztató előadást — diavetítéssel szemléletesebbé téve — azokról a nukleáris rakéta-rendszerekről, amelyeket az Egyesült Államok, a katonai erőgozók kiképzésének idejét, tematikáját a kiállítás időpontjához kapcsolva — ezzel is elősegítve a feladatok, eszközök szemléletessé tételét a gyakorlatban bemutatva. A kiállítást Studer Péter tűzoltó főhadnagy, Bonyhád városi tűzoltóparancsnok nyitotta meg, melyen megjelent Somogyi József alezredes, a Tolna megyei Polgári Védelem Törzsparancsnoka, dr. Márton Pál, tűzoltó alezredes, Tolna megyei tűzoltóparancsnok, Kri- zsán István, a városi párt- bizottság titkára, dr. Schuler Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese, a város társ fegyveres testületéinek képviselői, a teveli párt-, állami, gazdasági és a tömegszervezetek vezetői. A megnyitó ünnepségen műsort adott a teveli általános iskola úttörőcsapata. A kiállításon szemléletefölény megszerzése érdekében most állít rendszerbe, illetve telepít az európai NA- TO-országok területére. Stadler Ferenc őrnagy előadása azzal foglalkozott, milyen feladatok hárulnak a politikai helyettesekre, az illetékes pártszervezetek miként segítik, ellenőrzik munkájukat. Rippert György, megyei politikai helyettes vezetésével végezetül kötetlen eszmecserével zárult a tanácskozás, melyen ki-ki elmondta eddigi munkájának tapasztalatait, és azokról a körülményekről is beszéltek, amelyek esetenként akadályozzák, nehezítik a munkát. sen bemutatták a tömeg- pusztító fegyverek fajtáit, valamint az ellenük való védekezés lehetőségeit. Anyagát, a „Nyugalmunk érdekében” című tablósorozat, a sugárzásvédő műszerek, a házilag elkészíthető szükségvédő, az egyéni védőeszközök, a polgári védelem, a tűzoltóság, és a munkásőrség életéből készült tablók, és a „felszabadult városok képekben” című összeállítás képezte. Bizonyította a lakosság érdeklődése, látogatottsága azt, hogy a közösen megrendezett kiállítással jobb eredményt lehet elérni, mintha külön-külön rendezne minden parancsnokság. A kiállítás elé kitűzött célt elértük. Szeretnénk továbbfejlesztve — eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolva vándorkiállítás jelleggel a többi községben is bemutatni. NAGY ZOLTÁN Kiállítás Tevelen