Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-22 / 68. szám
PANORÁMA 2 'NÉPÚJSÁG 1985. március 22. Négyhatalmi tanácskozás Damaszkuszban a Szilárdság Frontjának felújításáról Gromiko és Fischer a nemzetközi helyzetről Szíria, Algéria, Líbia és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság vezető politikusai szerdán Damaszkuszban tanácskozást kezdtek az úgynevezett Szilárdság Frontjának felélesztéséről. A résztvevő küldöttségeket Abdel Halim Haddam Szíriái alelnök, Mohamed Serif Meszadija, az algériai Nemzeti Felszabadítási Front állandó titkárságának vezetője, a politikai bizottság tagja, Adusszalam Dzsallud, Továbbra sincs haladás Becsben A NATO változatlanul a még nem létező egyezmény ellenőrzését és az évtizedes létszámvitát állítja előtérbe a haderőcsökkentési tárgyalásokon, amelyek így továbbra is zsákutcában vannak. Thomas Hammond kanadai nagykövet a csötörtöki. ülésen ismét arról beszélt, milyen módon kellene ellenőrizni a tervezett egyezményt — amelynek azonban még a körvonalai sem rajzolódtak ki. A NATO képviselője egyébként ezúttal sem adott választ a szocialista országok konkrét, gyakorlati egyezmény-tervezetére, sem a Varsói Szerződés legutóbbi javaslataira, hogy csökkentsék elsőnek a szovjet, illetve az amerikai csapatok létszámát a közép-európai térségben. A bécsi tárgyalások jelenlegi fordulója a jövő héten véget ér anélkül, hogy azon bármilyen haladás volna tapasztalható. Kéthónapos szünet után, május végén ül ösz- sze ismét a bécsi fórum. Munkájának további alakulását várhatóan megszabja, hogyan alakulnak időközben Géniben a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások. a líbiai forradalom második számú vezetője és Anisz Haszán Jahjia, a Jemeni Szociálisba Párt KB PB tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Jelen vannak az érintett országok külügyminiszterei is. A Szilárdság Frontját a négy ország — és a PFSZ — 1978-ban hozta létre, tiltakozásul Szadat néhai egyiptomi államfő Camp Da- vid-i különmegállapodásai ellen. Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Parlamentben fogadta Antonio Gavát, az Olasz Köztársaság postaügyi és távközlési miniszterét. A megbeszéKhomeini ajatollah, Irán vallási vezetője szerdán, a perzsa újév alkalmából mondott beszédében kijelentette, hogy országa addig folytatja a háborút, amíg a világ nem ismeri el jogát az „agresszor megbüntetésére”. Khomeini szerint „Irán nem akarta a háborút, de nem hajlandó elfogadni olyan békét, amely rosszabb a háborúnál”. Az iráni vezető Irakot tette felelőssé a városok és a gazdasági övezetek elleni támadásokért, és kilátásba helyezte: mindaddig lőni fogják az iraki városokat, amíg Bagdad be nem szünteti az iráni polgári célpontok elleni támadásait. Irán a tavasz első napján — a hagyományos naptár szerint az 1364. évbe lépett. Taher el-Maszri jordániai külügyminiszter szerdán Washingtonban találkozott George Shultz amerikai külügyminiszterrel: a közel-keleti helyzetet vitatták meg. Ezen belül kiemelten foglalkoztak a nemrég megkötött jordániai—palesztin egyezménnyel és Hoszni Mubarak egyiptomi álamfőnek a térség helyzetének rendezésére tett legújabb javaslatára. lésen részt vett Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke, jelen volt Emilio Paolo Bassi, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Khomeini beszédének első részét egyébként Teherán lakói nem hallhatták, mert iraki hairci repülőgépek húztak el a főváros felett, és emiatt elsötétítés volt a városban, szünetelt az áramszolgáltatás. Az ENSZ New York-i központjában szerdán újabb széles körű megbeszélések folytak a konfliktus rendezéséről. Blaise Rabetafika, a Biztonsági Tanács soros elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a testület tagjaival az 1980 szeptembere óta tartó háború korlátozásának és befejezésének lehetőségeiről. Szanandadzs iráni város körzetében az iraki repülőgépek lelőtték az iráni légierő egy F—5 típusú repülőgépét — közölték Bagdadban. BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. * Szirmai Jenőt, a munkás- mozgalom régi harcosát, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatóját köszöntötte párttagsága ötvenedik évfordulója alkalmából Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. GENF Csütörtökön Genfben teljes ülést tartott a nukleáris és űrfegyverzettel foglalkozó tárgyalásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség. ADDISZ ABEBA A faji megkülönböztetés elleni harc napja alkalmából az Afrikai Egységszervezet nyilatkozatban követelte a Dél-Afrikában lévő politikai foglyok haladéktalan és feltételek nélküli szabadon bocsátását. A dokumentum felszólítja a dél-afrikai fajüldöző rendszert, hogy vessen véget namíbiai uralmának és vonja ki csapatait Angola déli részéből. BRASILIA Tancredo Neves, Brazília megválasztott elnöke újabb műtéten esett át szerda délután. Az eredetileg vakbélgyulladás miatt operált betegnél a belek működési zavara tette szükségessé az újabb orvosi beavatkozást. A műtétet végző sebészek szerint Neves idős korához képest „nagyon jól vészelte át” a műtétet, s rövid időn belül felgyógyulhat. Neves betegsége alatt ideiglenesen az alelnök, Jósé Sarney látja el az államfői feladatokat. A Szovjetunió és az NDK a továbbiakban is erősíteni fogják a Varsói Szerződés szervezetét, amely immáron harminc esztendeje sikeresen tölti be történelmi feladatát, megbízhatóan védelmezi a testvéri szocialista államok vívmányait és biztonságát, jelentősen hozzájárul a béke és a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának fenntartásához — olvasható az Oskar Fischer NDK- beli külügyminiszter Szovjetunióban tett látogatásáról és Andrej Gromikóval folytatott tárgyalásairól csütörtökön Moszkvában közzétett közös közleményben. Gromiko és Fischer hangsúlyozta, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi légkörben különös jelentősége van a szocialista közösség egységének és összeforrottságá- nák. A világűr militarizálásának Wiashington által meghirdetett terve súlyos veszély az emberiségre nézve. A tárgyalásokon a felek aggodalmuknak adták hangot amiatt, hogy az NSZK és néhány más ország kormánya késznek mutatkozik csatlakozni az amerikai úgynevezett „tuTegnap, március 21-én ünnepségre gyűltek össze a Len- gyeli Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet diákjai, tanárai, a KISZ Tolna megyei Bizottságának és a KISZ Bonyhád városi Bizottságának képviselői. Az iskola egyik KlSZ-alap- szervezete színvonalas, a Magyar Tanácsköztársaság Tolna megyei eseményeit felelevenítő műsorral lépett színre, dományos-kísérleti” munkálatokhoz, amelyek célja csapásmérő kozmikus fegyverek előállítása. Ezzel ezek a kormányok súlyos felelősséget viselnek az ilyen lépések következményedért. Negatívan hatnak az európai politikai légkörre a NATO bizonyos, elsősorban NSZK-beli köreinek arra irányuló törekvései, hogy megkérdőjelezzék a kontinensen kialakult jelenlegi politikai-területi realitásokat. A háború utáni berendezkedésről költött szövetségesek közötti megállapodásokban, a szocialista országok és az NSZK közötti szerződésekben, a helsinki záróokmányban meghatározott és megerősített határok sérthetetlensége az európai biztonság elválaszthatatlan feltétele — szögezi le a közös közlemény. A felek a tárgyalásokon ismét hangsúlyozták: szigorúan be kell tartani a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodást, amely az európai stabilitás megőrzésének egyik lényeges eleme — mutat rá egyebek között az Andrej Gromiko és Oskar Fischer tárgyalásáról kiadott közös közlemény. melyet az újdonsült KISZ- tagok ünnepélyes fogadalomtétele követett. Ezután adták át az iskola pedagógus KISZ- alapszervezetének a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, valamint személyi kitüntetéseket. A nap záróeseményeként a megyei, a városi KlSZ-bizott- ság és az iskola képviselői megkoszorúzták az ellenforradalom áldozatául esett Má- tai Antal síremlékét. Ha élne, ebben az évben töltené be 50. életévét. Czinege Lajos fogadta Antonio Gavát Iráni-iraki háború Khomeini beszéde Megkoszorúzták Métái Antal síremlékét Salvadori választások Urnák ás fegyverek Ha a közép-amerikai válságról esik szó, legtöbbször a Nicaragua körül kialakult feszültségre, a managuai kormányzat ellen folytatott bélés külföldi támadásokra gondolunk. Valamivel keve- vesebb szó esett az elmúlt időben a salvadori krízisről, pedig az összetűzések hevessége, a polgárháborús helyzet robbanékony volta e karibi országban nem sokat csökkent. Kiképzők, segélyek S nem módosult jelentősen az az aggodalom sem, amit az Egysült Államoknak a fegyveres harcokba történő fokozottabb belekeveredésétől tartva számos amerikai politikus érez. „Az USA Salvadorban egyre inkább egy Vietnamra emlékeztető háborúba bonyolódik” — állapította meg például alig egy hónapja egy olyan kongresz- szusi jelentés, amelynek kidolgozásában republikánus és demokrata képviselők és szenátorok egyaránt részt vettek. A jelentés szerint a Reagan-ikabinet a törvény- hozás által engedélyezettnél nagyobb összegeket nyújtott gazdasági és katonai segélyként Jósé Napoleon Duarte elnök kormányzatának, illetve a hazafias erők ellen küzdő kormányhadseregnek. A feltételezések alapján a Fehér Ház túllépi a katonai tanácsadók létszámhatárát is és az engedélyezettnél több „kiképző és kisegítő” tisztet küld a gerillaellenes harc segítésére. Az elmúlt esztendők azt bizonyították, hogy még a növekvő amerikai elkötelezettség, s a salvadori jobboldal minden erőfeszítése sem volt elegendő a polgárháborús álapotok felszámolásáhbz. Ez az ingatag helyzet, az ultrareakciós halálbrigádok erőszakcselekményei, a leromlott gazdaság sűrűsödő problémái pedig nyilvánvalóan nem kedveztek a „demokratikus kibontakozás” jelszavát zászlójára tűző Duartének pozíciója megszilárdításában. Nem vezetett eredményre az a kezdetben sokat ígérő fejlemény sem, hogy — hosszú évek merev elzárkózása után — végre közvetlen párbeszédbe bocsájtkoztak egymással a felkelők vezetői, illetve a salvadori kormány képviselői, jóllehet a tavaly októberben tartott első megbeszélésen a kapcsolatfelvétel kivételesen magas szinten történt: Duarte elnökkel szemben Guillermo Ungo, a Farabundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Front (FMLN) és Rubén Zamora, a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) vezetői foglaltak helyet tárgyalópartnerként. A kezdeményezés — amint azt a november végi második forduló is jelezte — nem termett sok babért. Duarte eleve elzárkózott a jelentősebb engedményektől, s csak amnesztia javaslatát helyezte kilátásba a megkövetelt fegyverletételért cserébe. Jobboldali ellenzékének viszont már maga a találkozó ténye — mármint, hogy eszmecsere alakult ki a legyőzendő ellenféllel — elviselhetetlennek bizonyult. Megszaporodtak a támadások az amúgy is szorult helyzetben tevékenykedő elnökkel szemben, aki a hazafiak szerint túl gyenge ahhoz, hogy saját, valamelyest engedékenyebb irányvonalát érvényre juttassa. jobboldali előretörés „A jobboldal támadásban van és Duarte képtelen ellenállni” — magyarázta például a közvetlen párbeszéd kudarcát Rubén Zamora. Valóban, a beígért harmadik forduló megtartására eddig nem is került sor. A jobboldali többségű parlament ráadásul az év eleje óta egy sor olyan törvényt fogadott el, amely megkérdőjelezi Duartének a kormány felett gyakorolt hatalmát. A bonyolult kötélhúzás kimeneteleiét valószínűleg jelentősen befolyásolják a március utolsó napján sorra kerülő Lángoló busz az országúton parlamenti választások. A jobboldali előretörés folytatódása — amit jó néhány szakértő egyáltalán nem tart kizártnak — teljes sikertelenségre kárhoztatná az éppen csak megindult tárgyalásokat, megfosztaná hitelétől a „nemzeti megbékélés” elvét hirdető elnököt és minden bizonnyal új csúcsokat hozna az immár több, mint öt éve folyó véres polgárháborúban. (A harcokban elesettek, illetve a polgári lakosság köréből követelt halálos áldozatok száma az óvatos becslések szerint is meghaladja az 50 ezret, s egyelőre nincs jele, hogy a kormányhadsereg felkészültségének állandó fokozása ellenére pusztán katonai eszközökkel döntést tudna kierőszakolni.) Most is hétről hétre érkeznek a jelentések az egyre átfogóbb tisztogató hadműveletekről, büntető manőverekről csakúgy, mint a gerillaegységek új meg új akcióiról. A felkelők célja általában az ország gazdaságának meggyengítése, a kormány megingatása. Ezt szolgálja a közlekedés, a teherszállítás megbénítása, az energiahálózat, hidak, országutak elleni gyakori támadások. Ami pedig a küszöbön álló választásokat illeti, a hazafias erők nyilvánvalóan nem fogadják el azok törvényes jellegét. Bojkottfelhívásuk nyomán tagadják, hogy azok valóban a lakosság véleményét tükröznék. A hazafiak javaslatai Mindennek fényében érthető, ha a kormányellenes FMLN—FDR vezetői kétségbe vonják a választások értelmét, s azt hirdetik, hogy a jelenlegi körülmények között a puskáknak változatlanul legalább akkora, ha nem nagyobb szerepük van, mint a nemegyszer manipulált voksoknak. Mégsem jelenti ez részükről a fegyveres küzdelem kizárólagosságát, sőt a Duarte-kabinet képviselőivel történt, előbb említett közvetlen tárgyalásokon olyan, részletesen kidolgozott rendezési tervet terjesztettek elő, amely tényleg biztosíthatná a békés, demokratikus kibontakozást, s esélyt kínálna fel a gazdasági-társadalmi válság leküzdésére. A javaslat szerint először az állami függetlenség és a polgárjogok helyreállítására lenne szükség, vagyis ki kellene vonni a kis karibi országból a külföldi katonai tanácsadókat, fel kellene oldani a rendkívüli állapotot, s felszámolni a terrorbrigádokat. A második lépcsőben a kiterjedt ellenségeskedések megszüntetésére kerülhetne sor — kellő biztosítékok megteremtésével és a kormány összetételének megváltoztatásával. A harmadik szakaszban pedig létre kellene hozni a „nemzeti egyetértés kormányát”, népszavazással módosítani az alkotmányt, átszervezni a hadsereget és általános, nemzetközileg ellenőrzött választásokat kiírni. Kétségtelen, mindez maximális követelésnek tűnik, de a tárgyalások során valószínűleg elérhető lenne kompromisszumos megegyezés is. Már amennyiben egyáltalán lesznek még tárgyalások. Ha ugyanis az addig is kisebbségben kormányzó Duarte helyzete a mostani választáson valóban meginog, akkor kétséges, hogyan maradhat nyeregben a kereszténydemokrata politikus? Ugyancsak nem egyértelmű, hogyan reagálna Washington a fejleményekre, melyik felet támogatná inkább — figyelembe véve, hogy a Fehér Ház újabban a nicaraguai sandinistákkal szemben is a lehető legkeményebb fellépést pártolja. Nem kevés tehát a kérdőjel. Ám egy dolog biztosnak tűnik: az, hogy a salvadori események alakulását a közeljövőben a fegyverek csakugyan éppúgy meghatározzák, mint a szavazócédulák. SZEGŐ GÁBOR
