Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-22 / 68. szám

Mai számunkból XXXV. évfolyam. 68. szám ARA: 130 Ft 1985. március 22., péntek KITARTÓ MUNKÁÉRT (3. old.) KIÁLLÍTÁS TEVELEN (4. old.) OLV ASÖSZOLG ALAT KIKÉPZÉS NAGYMANYOKON (4. old.) Az SZKP KB Politikai Bizottságának ülése Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága legutóbbi ülésén megvitatta azokat a felada­tokat, amelyek a múlt heti rendkívüli központi bizottsá­gi ülésén körvonalazott ál­lásfoglalásokból fakadnak. Ezek az állásfoglalások ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy a szovjet gazdaság in­tenzív fejlődési útra állítá­sa, a társadalmi és gazdasá­gi fejlődés meggyorsítása ér­dekében mozgósítani kell a pártot, az állami szerveket, a társadalmi szervezeteket és a népgazdasági mechanizmus valamennyi alkotó elemét. A testület ülésén hangsú­lyozták, hogy a Szovjetunió a jövőben is szilárdan és kö­vetkezetesen folytatja a béke és a haladás politikáját, s a béke és a békés egymás mellett élés lenini elveivel összhangban cselekszik, s eb­ben a vonatkozásban nagy jelentőségűnek értékelte Mi­hail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának múlt heti baráti találkozóját a Varsói Szerződés tagállamai párt­ós állami vezetőivel. A talál­kozón megtartott vélemény- csere igazolta, hogy a meg­vitatott időszerű kérdéseket egységesen ítélik meg. A szocialista közösség kö­zös érdékei megkövetelik, hogy következetesen végre­hajtsák a KGST-országok felső szintű gazdasági érte­kezletén hozott döntéseket. A Politikai Bizottság tel­jes egészében jóváhagyta a baráti találkozónak, valamint más szocialista országok kül­döttségvezetőivel folytatott megbeszélések eredményeit. A testület ismételten meg­erősítette, hogy az SZKP és a szovjet állam a jövőben is minden eszközzel erősíteni kívánja szövetségeseihez fű­ződő testvéri barátságát, s külpolitikájában elsődleges­nek tekinti a szocialista or­szágokhoz fűződő viszonyt. A Politikai Bizottság nagy jelentőségűnek minősítette Mihail Gorbacsov, Nyikolaj Tyihonov és Andrej Gromi- ko más országok vezetőivel a múlt héten Moszkvában folytatott megbeszéléseit. A Politikai Bizottság jóvá­hagyólag tudomásul vette Vaszilij Kuznyecov és Borisz Ponomarjov beszámolóját azokról a megbeszélésekről, amelyeket más országok kommunista, szocialista és nemzeti demokratikus párt­jainak vezetőivel, legfelsőbb államhatalmi szerveinek kép­viselőivel folytatott. A Politikai Bizottság ülé­sén megvitattak és határoz­tak több olyan kérdésben, amely összefügg a szovjet nép második világháborús győ­zelmének 40. évfordulójával. A Politikai Bizottság meg­hallgatta Vitalij Vorotnyikov beszámolóját annak a szovjet küldöttségnek a munkájáról, amely vezetésével a szerb és a Crna Gora-i kormány meg­hívására látogatást tett Ju­goszláviában. Meghallgatva Nyikolaj Tyihonovnak és Andrej Gro- mikónak Roland Dumas, francia külügyminiszterrel megtartott találkozójáról szó­ló beszámolóját a Politikai Bizottság megállapította. hogy a találkozó ismét be­bizonyította: bizonyos mér­tékben közel áll egymáshoz a két ország álláspontja olyan fontos kérdések megítélésé­ben, mint az enyhülés politi­kájához való visszatérés szükségessége, az európai biztonság erősítése, az erő- egyensúlynak a lehető leg­alacsonyabb szinten történő fenntartása, az űrfegyverke­zési hajsza megakadályozása. A politikai bizottság megál­lapította azt is, hogy a Szov­jetunió és Franciaország egy­aránt törekszik a kölcsönösen előnyös együttműködés, a gazdasági, a technológiai és a kulturális csere elmélyítésére, a politikai párbeszéd folyta­tására. A Politikai Bizottság jó­váhagyólag tudomásul vette Vlagyimir Scserbickij beszá­molóját a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa küldötségé- nek az Egyesült Államokban tett útjáról. Megállapította, hogy az Egyesült Államok kormányzata és kongresszusa, valamint az amerikai társa­dalmi és üzleti körök képvi­selőivel létrejött találkozó­kon a küldöttség komoly munkát végzett annak érde­kében, hogy megvilágítsa a Szovjetunió elvi álláspontját a szovjet—amerikai kapcso­latok és a legfontosabb nem­zetközi problémák kérdései­ben, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének és a Világűr militarizálása elhárításának tekintetében. A politikai bizottság ülésén áttekintette az SZKP és a szovjet állam bel- és külpo­litikája megvalósításának né­hány más kérdését is. Ünnepségek, megemlékezések Csütörtökön országszerte megünnepelték a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 66. évfordulóját. A for­radalmi ifjúsági napok már­cius 21-i központi ünnepsé­gét az idén Egerben rendez­ték meg. Koszorúzásokkal, ifjúsági nagygyűlésekkel, fák­lyás felvonulásokkal, kiállí­tásokkal ás más rendezvé­nyekkel emlékeztek meg a fiatalok és idősebbek az első magyar proletárállam létre­jöttéről. A Magyar Tanácsköztár­saság kikáltásának 66. évfor­dulója alkalmából csütörtö­kön koszorúzási ünnepséget rendeztek Budapesten a Dó­zsa György úti Tanácsköz­társasági emlékműnél. A Himnusz hangjait köve­tően a tisztelet és a megem­lékezés koszorúját a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti és Budapesti Bizottsá­ga nevében Apró Antal, a Központi Bizottság tagja és Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottságának tit­kára helyezte el. A Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa képviseletében dr. Medve László egészségügyi miniszter és Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke rótta le ke­gyeletét. A forradalmi ifjúsági na­pok központi rendezvényét Egerben tartották meg. A Szabadság téren a Tanács­köztársasági emlékműnél ko­szorúzási ünnepséget ren­deztek. Az MSZMP Közpon­ti Bizottsága és a KISZ Köz­ponti Bizottsága nevében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja és Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára helyezett el ko­szorút, s megkoszorúzták az emlékművet Heves megye és Eger város párt- és KISZ- bizottságának vezetői is. Ez­után a Kemény Ferenc kör­csarnokban nagygyűlést tar­tottak amelynek elnökségé­ben jelen volt Benke Va­léria. Az ünnepi beszédet Köpf Lászlóné tartotta. — Március 21-én, nemzeti ünnepünkön — hangsúlyozta a többi között — arra a 66 évvel ezelőtti napra emléke­zünk, mikor kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Az éhezéstől, a nyomortól, a háború borzalmaitól meg­kínzott nép, a munkások, pa­rasztok és a velük sorskö­zösséget vállaló értelmiségi­ek a világon harmadikként diadalra vitték a proletár­forradalom ügyét. A Tanácsköztársaság 133 napja a történelem végtelen­jében csak pillanatként mér­hető. De olyan pillanat volt, mely, ha altkor még csak rövid időre is, a fejlődés él­vonalába állította népünket, s az utána következő hosszú ellenforradalmi időszakban erőt adó, bátorító, harcra buzdító példává vált. Példa ma és a jövőben is, minden felnövekvő nemzedéknek is­mernie kell a tanulságait. A történelmi évfordulók bizonyítják: a forradalmak­nak mindig jelentős sajátos­sága volt, hogy az akkori fiatalok legjobbjai ott küz­döttek az élvonalban, a ha­ladó társadalmi erők mindig számíthattak arra, hogy az ifjúság legjava egy velük, így van ez ma is, mikor né­pünk a szocializmus építésén dolgozik. A tanácsköztársasági év­forduló alkalmából számos egyéb rendezvény is volt Egerben. Tegnap délután Szekszár- don a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 66. évfordulója alkalmából ünnepséget tar­tottak, amelyen az emlékezés koszorúit helyezték el az 1919-ben mártírhalált halt hősök emlékművénél a me­gye, a város párt-, állami és társadalmi vezetői. A rövid ünnepségen Deli István, a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola szekszárdi kihelyezett tagozatának vezetője emlé­kezett meg a 66 évvel ez­előtti eseményekről. A me­gyei pártbizottság nevében Péti Imre, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, a megyei tanács nevében Ribling Ferenc elnökhelyet­tes helyezett el koszorút. Megalakult a vállalati tanács a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátban Megerősítették beosztásában Vas István vezérigazgatót Huszonegynéhány ember számára nem volt könnyű a tegnapi nap Dalmandon. Azért nem pontosan húszat írtam, mert ennyien tagjai a megválasztott üzemi tanács­nak, de ilyen jeles eseményen megjelennek mások is. Nem haszontalanul, mivel taná­csaikkal segíteni tudnak a jö­vőt illetően. Ez történt Dalmandon. Amikor bevonult a húszta­gú üzemi tanács munkáját végezni a művelődési otthon termébe, megkérdeztem a volt vezérigazgatót, Vas Ist­vánt, fél-e a választástól? 0 így válaszolt: „Nem félek, én még sohasem féltem, de meg­vallom, hogy izgulok.” Az előszobában alkalmam nyílt beszélgetni dalmandiak- kal. Mit tudtam én akkor, hogy ésőbb az elnökségben látok közülük egyet-kettőt? Fontos üzemi kérdésekben dönt a vállalati tanács Nyilvánvaló volt a kérdés: „Mit tippelnek?” Egy választ idézek: „Hu­szonöt évig jó volt. Megis­mertük. Tudjuk, hogy mi­lyen. Ha eddig megfelelt, megfelel ezután is”. Ünnepi eseményt akartam írni elsőbben, most inkább azt mondom, munkaértekez­let volt, amelynek rangját emelte, hogy részt vett ben­ne az állami gazdaságok köz­pontjának vezérigazgató-he­lyettese, Mentényi Miklós, Cserép Imre, a városi párt- bizottság első titkára és Ko­vács József, a MEDOSZ me­gyei titkára. Tizenegy fős előkészítő bi­zottság munkálkodott azon, hogy a húsztagú vállalati ta­nács összeülhessen, megala­kulhasson és végezhesse munkáját. A szakszervezeti szervek, jogosítványuknál fogva, ügyeltek arra, hogy olyanok legyenek a tanács tagjai, akik arra valóban al­kalmasak, élvezik a dolgozók bizalmát, hiszen rendkívül nagy felelősség 2300 ember képviselete a kombinát igaz­gatásában. Kis István szb-titkár ter­jesztette be megválasztásra a vállalati tanács leendő el­nökét és elnökhelyettesét. Egyhangúan Právics Józsefet választották a tanács elnö­kének, helyettesének pedig Olaszu Jánost. Ezután már Právics József elnökölt. Számos kérdésben kérte a vállalati tanács vé­leményét, sőt döntését. A legjelentősebb döntés az volt, ki legyen a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója az elkövetke­ző öt esztendőben. Egyhangúlag úgy határo­zott a vállalati tanács, hogy megerősíti eddigi tisztségében Vas István állami díjast, cím­zetes egyetemi docenst, az Ál­lami és Kossuth-díj bizottság tagját, a megyei pártbizott­ság végrehajtó bizottságának tagját, számos kitüntetés bir­tokosát. A megyei és városi poli­tikai szervek nevében Nagy Ferenc, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője köszön­tötte Vas Istvánt, majd a tisztében megerősített vezér- igazgató mondott köszönetét a bizalomért. Hogy az esemény őszinte hangulata tükröződjék, hadd idézzem köszönő szavait: — Sokszor, amikor nagyon egyedül éreztem magam, eszembe jutott, meg kellene kérdezni benneteket, támo- gattok-e? Ügy éreztem, most megkaptam a választ. L. Gy. Fotó: G. K. Právics József, a vállalati tanács elnöke elsőnek gratulál Vas Istvánnak Szekszárdon Deli István, Péti Imre és Varjas János, a városi pártbizottság titkára helyezi el a koszorút

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom