Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

( TOLNA \ A NÉPÚJSÁG 1985. március 14. A fölcserélt betűk titkai Az anagramma nevű szó­játék már több mint két év­ezrede szórakoztatja a moz­gékony elméjű felnőtteket és gyermekeket. Eredete a homályba vesz­ne. ha nem kínálna némi támpontot az ógörög ana- grammata megnevezés, mely új írást, más értelmezések szerint még egy írást jelent. Híven a jelentéshez, ana­grammának nevezünk min­den olyan új szót, vagy akár egész mondatot, amiben az eredeti szó vagy mondat vala­mennyi betűje megtalálható. Szigorított és régebbi formá­jában az is feltétel volt, hogy az újonnan alkotott fogalmak .az eredetivel kapcsolatban álljanak. Szép példa erre ARISTOTELES ókori bölcs neve, amiből az ISTE SOL ERAT mondat kerekedik ki. Ez utóbbi jelentése: ö VOLT A NAP, ragyogóan utal a hajdani szellem fényességé­re. Elmúlt korok emberei kö­zül sokan bűvös erőt tulaj­donítottak az anagrammák­nak. Ekkor inkább gyógyítás­ra, „megbabonázásra” hasz­nálták, mintsem a szellem edzésére. Jóslatok és hízelgő versikék is gyakorta jelentek meg az anagramma köntösé­ben. Ezt követően tudósok és csillagászok rejtjeles közlési módjává vált. Roger Bacon a puskapor receptjét foglalta anagrammába, s ezt tette Galileo Galilei is, mikor föl­fedezte a Satumus bolygó mozgásának furcsaságait. A hazai anagrammák színe- javát Ráth Végh István őriz­te meg az utókor számára. Ám a szójáték történeténél is érdekesebb, hogy mi ma­gunk milyen anagrammákat tudunk kiötleni. Aki már is­meri a fortélyokat, bőven ta­lál megfejtendő feladványo­kat a rejtvénylapokban. De legalább ennyi szellemi izgal­mat kínál: önállóan kitalálni anagrammákat. Kezdetben le­gyünk,.szerények, és eléged­jünk meg azzal is, ha egy- egy szóból, annak minden betűjét felhasználva, egy vagy több másik szót sikerül lét­rehoznunk. Csak ha már ka­pásból is tudjuk variálni a rövidebb szavakat, akkor tűz­zünk ki bonyolultabb felada­tot magunk elé. A következő minták alapján könnyű lesz felelni az utánuk olvasható feladványokra is. RŐT — TŐR — ŐRT; OLDAL — DALOL; LAKA­TOS — SALAKOT — TASA- KOL; MÁLNA — NÁLAM — NA LÁM; ESZTER — SZE­RET; LEGELŐ — ELŐLEG; E VILLAMOSON — VILMA ELOSON; Ennyi példából már lát­ható, hogy az anagramma le­het tréfás is. És most követ­kezzenek a feladványok, miknekmegoldásához jó szó­rakozást kívánunk. A következő szavakból ma­gyar helységnevek olvashatók ki: GYALU, DÉLCEG SZE­GŐK, HÓRA MALOM, KÉK MECSET, DÁN UDVAR, LECKE. A következő sorban sze­mélyneveket rejtenek a sza­vak: SZÁLLÓ, A GÓT Á, ÓINKA. NŐRE, RÉNI, A TIK S AZ BÁL? HAJ LANKA? * A megfejtések: Helységnevek: GYULA, CEGLÉD KŐSZEG MÓRA- HALOM, KECSKEMÉT, NÁDUDVAR, KECEL. Személynevek: LÁSZLÓ, ÁGOTA, ANIKÓ, ERNŐ, IRÉN, KATI, BALÁZS és HAJNALKA. CSÁKY IDA Ha „elszakad a cérna” A cérna bizony gyakran elszakad, és főleg otthon, a családban szakad el. Amíg a nyugdíjas kort el nem érjük, (de gyakran azon túl is!) rohanva élünk. Munka, külön­munka, bevásárlás, takarítás, főzés estére, holnapra, kis- mosás, nagymosás, vasalás; a diákgyereknek tanulás és különóra, és ilyen és olyan program ... Általában azt gondoljuk, hogy sokkal többet bírunk, és még vállalhatunk. Aztán egyszer csak elszakad a cérna, Otthon összeveszünk egy semmiségen, felnagyítjuk fér­jünk, feleségünk, anyánk, apánk, fiúnk, lányunk, anyósunk, apósunk, tetstvérünk kis hibáit. Megsértődünk egy meg­jegyzésen, és gyakran magunk sem értjük, miért harag­szunk a másikra, miért idegesít minden, amit éppen 6 csinál, akit egyébként a legjobban szeretünk, aki a leg­közelebb áll hozzánk. Es különösen ilyenkor, a tavaszváró hosszú tél végén van ez így. Orvosbiológusok szakszerűen is ki tudják mu­tatni, miért kisebb tél végén a tűrőképességünk. Mert tény, hogy kisebb. De ha tény, akkor mit lehet kezdeni ezzel a ténnyel? Főként azt, hogy számolunk vele. Ügy is folytathatnánk, hogy számolunk magunkban néhányat, mielőtt „odamon­dunk" a másiknak, számolunk néhányat. mielőtt megsér­tődünk valami igaz vagy igaztalannak vélt kritikán. De jobb módszer a megelőzés. Ha számolunk azzal a ténnyel, hogy tavasszal csökken az emberi tűrőképesség, akkor próbáljuk kissé ellensú­lyozni. Talán jobb megosztással, jobb szervezéssel csök­kenthetők a házi munkák. Es ide tartozik a jobb táplálkozás is. Korai zöldfélék még nincsenek, de van C-vitaminban gazdag savanyú káposzta, egy-egy fél citromot is megengedhetünk ma­gunknak, többet amúgy sem hasznosít jól naponta a szer­vezet, de ennyit igen. A mirelit zöldségek vitamintartalma csaknem a frissel ér fel. Es ami semmibe sem kerül: a jó levegő. Most már re­mélhetőleg mind többet tartózkodhatunk a szabadban, jó levegőn. Megkezdhetjük a hét végi tavaszi kirándulásokat. Ha reggel negyed órával korábban kelünk fel, akkor ezt a negyed órát a munkahelyünkre sétálhatjuk, s ha messze a munkahely, akkor is csak az út egy részét tegyük meg járművel. A gyerekeknek, a fejlődésben lévő fiataloknak pedig még nagyobb szükségük van minderre, mint a fel­nőtteknek. Figyeljünk jobban rájuk. Ne csak türelmeseb­bek legyünk velük, mint szoktunk, hanem igazítsunk úgy az életmódjukon, hogy ők is tűrőképesebbek legyenek. (sárdi) Tud ön jól nadrágot vasalni? Megkérdezték tőlem, hogy miért zöld szappant veszek? Ugyanazért, amiért zöld fog­kefét, zöld törülközőket vá­sárolok. És még a fésűm is zöld. És szívesen megtartom azt a flakont, ami zöld szí­nű, hajlandó vagyok még a másikból ebbe átcsöpögtetni mosószert. Ezektől a zöld foltocskáktól lesz fehér für­dőszobám üde, hangulatos. A törülközők egyszínű zöldek. A vendégtörülköző csíkos, színei nemcsak azért szépek, mert megbontják a két szín monotóniáját, feloldják a két szín egyhangúságát, hanem mert felhívják az idegen fi­gyelmét; különben könnyebb is azt mondani, hogy a csí­kos a vendégtörülköző, mint vele menni, megmutatni... A régi fürdőszobák nagy többsége fehér. Az új fürdő­szobák nagy többsége kicsi. Mindkét esetben szüksé­günk van a „felöltöztetés­re”, illetve annak végiggon­dolására. Minden fürdőszo­bában textilek garmadája kap helyet. Ha ezeknek ki­alakítjuk a színvilágát, már fel is öltöztettük a fürdőszo­bát, s nem hat zűrösnek, rendetlennek. Az évek során minden családban úgyis ren­geteg törülköző, fürdőlepedő, mosdókesztyű használódik el; a vásárlással próbáljunk meg egymáshoz illő színeket választani. Én az egyszínű kiegészítők híve vagyok, de nagyon elképzelhető egy-egy diszkrét minta is a törülkö­zőkön, különösen ha nagy a család és meg kell külön­böztetni a darabokat. A kis fürdőszobát különösen ne zsúfoljuk tele tarka textilek­kel —, idegesítő a hatásuk. A különféle textilek he­tenként válthatják egymást, a rózsaszín, a kék más-más hangulatot képvisel, mint a komoly barna, vagy a vidám zöld. Ha egyetlen színt részesí­tünk előnyben, akkor nem­csak a textilek, a kiegészítő tárgyak is melléjük igazod­hatnak. De ebben a színiben tervezhetjük a fürdőkád előtti kis szőneyeget, a für­dőköpenyt vagy a fürdőszo­ba ablakának függönyét is. Az addig észre nem vett für­dőszoba, mellékhelyiségből a lakás díszévé léphet elő! A fürdőszoba berendezésének az a sajátossága is megvan, hogy nem szükséges azonnal és egyszerre mindent össze­hordani belé; évek során egyetlen színtartományba csoportosulhat minden új beszerzésünk. A fürdőszobának nemcsak a textíliák lehetnek hasznos díszítőelemei. A legújabb be­rendezői vélemények szerint nyugodtan bútorokat is elhe­lyezhetünk benne. Tudniil­lik, csak akkor fér el benne a bútor, ha elég nagy, s ak­kor már nem is párásodik be annyira. Lehet a fürdő­szobában szék, amelyre le­pakolunk, leülünk hajat szá­rítani. Lehet tárolóbútor, amelyben nemcsak a tisztál­kodáshoz, mosáshoz szüksé­ges szereket, eszközöket tá­roljuk, hanem például a tö­rülközőket — szépen hajto­gatva remek díszei a fürdő­szobának — fürdőlepedőket, fehérneműt. Ha kicsi a für­dőszobánk, elfeledkezünk egy kihasználatlan lehetőségről; a mosdó aljának beépítésé­ről. Ez a terület is nagyon jó tárolóbútor lehet, éppúgy, mint a szekrénykét rejtő tü­kör, vagy a tükör mellé épített szekrényke. Ilyet kapni is lehet a műanyag­boltokban. A fürdőszobai bú­tort modulrendszerből is ki­választhatjuk, hiszen csak le kell mérnünk a rendelke­zésünkre álló helyet és an­nak megfelelően rendelni belőle. De ha egyszínű pol­cot csinálunk házilagosan Dexion—Salgó elemekből, fehérre vagy a fürdőszoba színére befestve, ügyes tá­rolótérként használhatjuk. Ne féljünk fabútort használ­ni. Ma már nincs akkora gőz a fürdésnél, se a mosás­nál, hogy ártana neki. Tisz­ta környezetű lakásban még padlószőnyeget is feltehetünk a fürdőszoba kövére. Láttam egy igen kedves fürdőszobát, amelybe egy régi konyhaszekrény került, világoskékre festve, ugyan­olyan színűre, mint az ablak­függöny. Tálalórészén, a kis ablakon színes törülközők kandikáltak elő. Legyünk óvatosak a be­rendezéssel a tarka vagy mintás csempével díszített fürdőszobák esetében. Jó öt­let a tiszta fehér törülközők, függönyök, fürdőköpenyek, fürdőlepedők használata, leg­feljebb lássuk el a családtag monogramjával. Nagy elő­nye, hogy mosógépben együtt mosható, s a másik, hogy nyugalmat teremt a színes környezetben. A fürdőszoba mellékhelyi­ség ugyan, de berendezése mégsem mellékes a lakás 'hangulatteremtése szempont­jából. TORDAY ALIZ Gondolhatná valaki: mi­csoda kérdés? Pedig nadrágot jól vasalni nehéz, és még ta­pasztalt háziasszonyoknak sem mindig sikerül. Ugyanis a nadrág élének elöl-hátul a lábszár közepére kell esnie. Ha ez a ránc rosszul van be­vasalva, a leggondosabb ösz- szehajtás sem segíthet a ba­jon. Mi azonban elárulunk egy apró trükköt, amivel el­érhető, hogy a nadrág éle mindig az illető lábának megfelelően középre essék. Ha a nadrág viselőjének kissé kifelé álló lába van, azaz a járásnál oldalt lép, a nadrágot vasalás előtt úgy kell összehajtani, hogy az ol­dalvarrás a belső varrás fö­lött körülbelül két centimé­terrel beljebb essék. Aki egyenesen lép. annál ezt a két varrást pontosan egymásra kell helyezni. Aki kissé befelé hajló láb­fejjel jár, annál az oldal­varrásnak a belső varrástól mintegy két centiméterrel kijjebb kell esnie. A vizes ruhát, amit a nad­rágra terítünk, addig kell vasalni, amíg száraz nem lesz. Sokan csak átgőzölik, a nad­rág így nyirkos, félig nedves marad, s ha így veszik föl, azonnal összegyűrődik. Jó szemed van? Egyet kivéve a nagy négyzet minden kis ábrájából öt­öt példány található. Melyik ábra kivétel? 0 A □ 0 ti A 1 A 0 m • A 0 ti 0 • A 0 O 1 o 0 ■ m • ■ A Q o 0 Q i O A 0 0 A □ O ■ 0 ti ■ m ű □ A □ Q 1 □ A o 1 • m 0 □ 0 ti ■ Megfejtés: [adajazs ueqXuepiad ÁSau jfeso Sozsuiojpq jaqaj v Pirók egér A házi egérnél valamivel nagyobb, az erdei egerekkel rokon rágcsáló. Vörhenyes- barna bundáján a tarkóról induló, és a hát középvonalán végighúzódó, 2—3 milliméter széles, jellegzetes fekete csí­kot visel. Farka hosszú, sze­mei viszonylag nagyok, fekete színűek. A pirók egér hazai elterje­dése nem egyenletes. Gyakori az északkeleti országrészben és a Dunántúl déli felén, ugyanakkor északnyugaton, például Győr-Sopron megyé­ben hiányzik. Elsősorban a bokros, gazos mesgyeszéle- ken, szántóföldeken, folyó­árterekben telepszik meg, de rendszeresen előfordul a Kis- balatonon át húzódó Zala- gát mentén, a nagy nádasok közelében éppen úgy, mint a Tisza felső folyása vidékén, a folyót kísérő ligeterdők alj­növényzetében. Többnyire éj­szaka jár táplálék után, a késő délutáni, alkonyati órák­ban is megfigyelhető. Ha mozdulatlanul állunk egy fa törzséhez támaszkodva, a gyanútlanul keresgélő pirók egerek néha egészen közel jönnek, és cipőorrunktól alig fél méternyire rágcsálnak a Többnyire éjszaka jár táplálék után talajon szerteszét futó indák és avar között. A pirók egér tápláléka az év különböző szakaiban el­térő. Tavasszal főként az el­múlt évből származó magok után keresgél, de ezenkívül rendszeresen sok zöldet, fü­veket, vetést és más termesz­tett növényeket is fogyaszt. Nyáron a zöldeleség mellett a rovartáplálék is jelentős, ősszel és télen a magok van­nak túlsúlyban. Egyes példá­nyok ilyenkor kisebb raktá­rakat is készítenek. A pirók egér szapora állat. ^ nőstények évente három vagy négy alkalommal 5—6 fiókát szülnek. A vemhességi idő kb. huszonegy nap. A csöpp fiókák eleinte csupa­szon és vakon feküsznek a föld alatti járat mélyén szá­raz levelekből készített puha fészekben. Szemeik tizenegy napos korukban nyílnak ki, ettől kezdve gyorsan nőnek, s két és fél hónapos korukban már ivarérettek. Így a tavaszi első ellésekből származó nős­tények még abban az évben maguk is szaporíthatnak. A többi rágcsáló fajhoz ha­sonlóan a pirók egerek állo­mánya sem állandó, vannak évek, amikor túlszaporodás- ról beszélhetünk. Ilyenkor fé­nyes nappal is gyakran lát­hatjuk őket, amint ide-oda szaladgálnak a felszínen. Ter­mészetes ellenségeik minde­nekelőtt a baglyok, ezenkívül az ölyvek és a vércsék, az emlősök közül a róka, a gö­rény, a menyét és a hermelin, ebben az időszakban különö­sen sokat fognak el belőlük. A pirók egér nem alszik téli álmot, de ősszel a mezőkről a védettebb, fás, bokros te­rületekre, kertekbe húzódik. Ilyenkor gyakran felbukkan az épületek belsejében is. Szabadban elért életkora leg­feljebb másfél évre tehető. SCHMIDT EGON A fürdőszoba „felöltöztetése” Egy skandináv fürdőszoba beépített bútorokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom