Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

1985. március 14. Képújság 5 Liba, kacsa, kiscslba A naposcsibék vörösek és fehérek Sárgás, vöröses kiscsirkék hömpölyögnek egymás he- gyén-hátán a perforált papír­dobozban. A Nagydorog és Vidéke Áfész kajdacsi kel­tetőüzemében december 24-én rakták az első tojásokat a keltetőgépekbe. A tollas pi­cike kétlábúak 46 grammo­sak, a tojás, amiből kikeltek 52 grammot nyomott. A kajdacsi keltetőben idén három alkalommal végeztek bérkeltetést: a csirkenevelé­séről és feldolgozóüzeméről híres hernádi Március 15. téeszbe került a naposcsirkék nagy része. Eddig 94 500 piros Hampshire, és 27 500 fehér Hybro csirkét keltettek. Az üzem előkészítő termében óriási libatojások: ebből 4500- at és 8500 kacsatojást raknak a gépbe. Az első Hampshire csirke január végén törte fel a tojás héját. A nagyüzemi csirke­keltetés ideje 21 nap, a liba 30, a kacsa pedig 28 nap alatt bújik ki a tojásból. A kelte­tést természetesen ütemezik: hétfőn kacsát és libát, csü­törtökön csirkét szednek ki a keltetőgépekből. Ennek megfelelően programozzák a szállítást is. A tojás-alap­anyagot a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinátból, a Kisállattenyésztő Szövetke­zettől és a mezőgazdasági téeszektől kapják. Az alap­anyag szülőpároktól szárma­zik, fajtatiszta, a kikelt állo­mány egyenletes. Kenderma­gos csirkét — amiből olyan keveset látni mostanában — 3 éve keltettek, — természe­tesen megrendelésre. Fajtatiszta kiscsibék Húsfeldolgozó állami gazdaságok Az állami gazdaságok ter­melésének egyharmadát adja a kiegészítő tevékenység; az ebből származó árbevételnek már több mint a fele élelmi- szeripari, főleg húsipari fel­dolgozásból származik. A mezőgazdaság állami nagy­üzemei 60 vágóhidat és hús- feldolgozót tartanak üzemben. Az elmúlt évben 700 ezer sertést vágtak, hozzávetőleg 150 ezerrel többet, mint 1983- ban. Termékeikkel mindenek­előtt a helyi ellátást javít­ják. A feldolgozással a gazdasá­gok „megújítják” a terme­lési láncot, fokozva az ágazat jövedelmezőségét. A nagy­üzemi sertéshizlalás haszna, általában csekély, nem ad fe­dezetet a termelés fejleszté­sére, ám, a helyi hizlalda mellé épített feldolgozóüzem, s az ott készített, a lakosság körében kedvelt termékek már jobb bevételt biztosíta­nak. Több gazdaság bekap­csolódott a tartósítóüzemek ellátásába, mindenekelőtt a konzervgyárakba szállítanak darabolt sertéseket. Olyan gazdaságok is építettek vágó­hidat, amelyek sertésteleppel nem rendelkeznek; a helvé- ciai gazdaság a háztáji ter­melőkkel szerződött, és az ál­taluk átadott hízott sertést dolgozzák fel. Az elmúlt évben több új vágóhidat adtak át. Az izsáki, a dél-somogyi, a Balaton- nagybereki és a böhönyei üzemben láttak hozzá a hús­ipari tevékenységhez. Szá­mos gazdaságban korszerűsí­tették a régi vágóhidakat, erre került sor Komáromban, Környén. Mezőhegyesen és például Veszprémben. Az új üzemekben hozzávetőleg 60 féle húsipari terméket készí­tenek, egy részüket az Ágker kft. közreműködésével érté­kesítik. Az állami nagyüze­mek a húskészítményekkel saját boltjaikat is ellátják. Az idén további nyolc vá­góhídon fejeződik be a fel­újítás, a műszaiki korszerű­sítés. Gyümölcsfák kora tavaszi ápolása és védelme A gyümölcsfák károsítói­nak többsége a fák kéreg- repedéseiben, fertőzött ága­kon és rügyekben, a fán maradt termésen (gyümölcs­múmiák), károsítóként vál­tozó fejlődési alakban (tojás, lárva, báb, kifejlett egyed, gombafonalak és termőtes­tek, stb.) vészeli át a téli nyugalmi időszakot. Kisebb részük a talajban, vagy a lehullott levelekben telel. Kora tavasszal, a vegetáci­ós időszak kezdetén tehát ezek a területek az elsőd­leges fertőzési források. Az ápolási munkák során, a károsítok egyedsűrűségét egyszerű mechanikai úton le­het csökkenteni, és ez fokoz­za a lemosó permetezések hatékonyságát, gátolja a tö­meges tavaszi felszaporodást, vagy erős primér fertőzések kialakulását. Egyes gyümölcsfajok fái­nak kérge idősebb korban erősen felrepedezik. A ké­reg alatti repedésekben telel többek között az almamoly, a barackmoly és a szilva­moly hernyója, a szövőlep­ke bábája, a körtebolha ki­fejlett alakja, és egyes gom­ba kórokozók is. A repede­zett kérgek lekaparásával, drótkefézésével, majd a hul­ladék elégetésével nagy ré­szük megsemmisül. A fertőzött és elhalt ág­részek, valamint a gyümölcs­múmiák eltávolításával és megsemmisítésével elsősor­ban a gomba kórokozókat gyérítjük (pl. őszibarack taf- rinás levélfodrosodása, csont­héjasok monoliája és levál- likasztó betegsége, liszthar­mat, stb.). Az ápolási munkák során (metszés, fűrészelés, kéreg- elhalások eltávolítása, stb.) friss sebek és sérülések ke­letkeznek a fák különböző részein. Ezzel utat nyitot­tunk olyan gomba és bak­térium korokozójának, ame­lyek csak sebzéseken keresz­tül képesek fertőzni. Fontos ezért a sebek és sérülések minél előbbi szakszerű le­zárása oly módon, hogy a fe­lületeket, illetve a sebek szé­lelit éles késsel simára vág­juk, és fasebkezelő pasztá­val bekenjük. A Cellcid és Santar SM sebkezelő paszták gombaölő szert is tartalmaz­nak, fagymentes időben ecsettel könnyel felvihetők. Az ápolási munka a le­hullott lomobzat aláforgatá- sával, vagy összegyűjtésével és elégetésével ér véget. Kö­vetkezik a vegyszeres véde­lem, a lemosó permetezések fagymentes időben történő elvégzése. A csonthéjas termésű gyü­mölcsfák közül az őszibarack és ezen belül a sárga húsú fajták védelme (Elberta, J. H. Halé, Bársonypír, Dixi- red, Aranycsillag, Sunbeam, stb.) üzemben és házikert­ben egyaránt kiemelt fel­adat. Az őszibarack tafri­Körtevarasodás nás levélfodrosodását okozó gomba (Taphrina defor­mans nedves és hűvösebb ta­vaszi időjárás esetén tetemes károkat okozhat, esetenként a fák teljes pusztulását is. A kárt ilyenkor csak a megelőző védekezésekkel le­het elhárítani, mert a meg­késett permetezés már ha­tástalan. Alapvetően fontos a lemosó permetezés elvég­zése nyugalmi állapotban, ősszel a rügypattanáskor ta­vasszal. Ha az őszi kezelés elmaradt — különösen az El­berta, J. H. Halé és Bár­sonypír fajtáknál — még a tavaszi nyugalmi állapot­ban pótolni kell. Javasolt készítmény a Rézoxiklorid 50 WP 0,5—0,75 százalékos töménységben. Fakadás után (pirosbimbós állapotban, vi­rágzáskor és sziromhullás végén) 7—10 naponként kell a permetezést elvégezni. Orthocid 50 WP (0,3 száza­lékos), vagy Zineb (0,3—0,5 százalék) gombaölő szerek va­lamelyikével. Egyéb csonthéjasoknál a rügypattanáskori lemosó per­metezésre szintén a Réz­oxiklorid 50 WP gombaölő szer, vagy a bordódé java­solt 0,5 százalék, illetve 1— 2,0 százalékos töménységben. Szilva- és ringlófáknál, ha pajzstetű fertőzöttséggel is számolni kell, indokolt 3 évenként a gyümölcsfaolaj használata 3 százalékos tö­ménységben. Almástermésűeknél a nö­vényvédő szer megválasztá­sánál a korábbi év, vagy évek tapasztalatait is vegyük figyelembe. Báriumpoliszul- fid (Neopol) elsősorban liszt­harmat ellen hatásos rügy­pattanás előtt, vagy rügy­pattanáskor 5 százalékos per­medében. E készítménynek az állati kártevőkre (levél- tetvek, pajzstetvek, atkák) Őszibarack tafrinás levél­fodrosodása csak gyérítő hatása van. A Novenda paszta („sárga- méreg”) rügyfakadás előtti használata akkor indokolt, ha több károsító tényező jelen­létét, és erősebb fertőzöttsé- get tapasztalunk, pl. lombos- fafehérmoly, takácsatkák, le- véltetvek, pajzstetvek, stb. A készítmény hatásos a le­hullott lombozatban áttelelt varasodás kórokozójára is. Felhasználható 2 százalékos töménységben. Az Ágról nevű készítmény jó hatást eredményez a kör­tebolha és lombosfafehér- moly ellen, de pusztítja az atkákat, levéltetűtoj ásókat és pajzstetveket is. Felhasznál­ható rügypattanás előtt vagy rögypattanáskor 4—6 száza­lékos töménységben. A permetezést minden eset­ben az ápolási munkák után és áztatásszerűen végezzük el. BEDA GYULA, Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Szekszárd Szamócaültetés tavasszal Talán a legkedveltebb ko­rai gyümölcsünk a szamóca, vagy ahogyan (helytelenül) nevezik: a földieper. A leg­korábban érő gyümölcsünk, s nemcsak íze, zamata, ha­nem illata miatt is sokak kedvence. Kevésbé érzékenyek Bizonyára koraiságának és ízletességének köszönhető, hogy majd minden kiskert­ben található néhány négy­zetméternyi szamócaágyás. Az évente többször gyümöl­csöt érlelő és az egyszer ter­mő fajtaváltozatok közül az utóbbiak a kedveltebbek, mert korábban és többet te­remnek. Gyümölcsük is tet­szetősebb, nagyobb, lédúsabb — s a háziasszonyok is azért kedvelik inkább, mert belő­lük a befőttkészítmények is kiadósabbak. Forgalomban lévő fajtáink közül ötnek érdemes a nevét emlékezetünkbe vésni, mert érési sorrendjükkel több hé­ten át is ellátják a család apraját-nagyját tavaszi cse­megével. A legkorábban pi­rosodó fajta a Fertődi korai, majd követi a Gorolla és a Pocahontas. Az utóbbi két fajtára jellemző, hogy bő­ven teremnek, és bogyóik kevésbé érzékenyek a nyo- módásra és törődésre. Már az idén terem A középérésű fajták közül az utóbbi esztendőkben slá­gerré vált a Sanga-Sengana, amelynek tulajdonsága a sok gyümölcs érlelésén túl az, hogy gyümölcsei egy idő­ben piroslanak. Igaz, hogy bőségesebb vízellátást, s gondosabb ápolást igényel, mint a vele azonos időben szüretelhető Vesper, amely az utóbbi évek keresett faj­tájává lépett elő. Valamennyi újabb fajtára jellemző, hogy a régi faj­tákkal ellentétben több fi­gyelmet kell fordítani nö­vényvédelmükre, a termő­hely kiválasztására, a gyom­irtásra és igényesebbek az öntözés iránt is. A hagyományos szaporítá­si eljárással: tőosztással vagy az indanövénykék gyökereztetésével a nyár második felében — augusz­tusban — próbálkozhatunk eredménnyel. A tavaszi ültetéshez ered­ményesebb megoldás a frigó szamócapalánták telepítése. Hazánkban a Pest megyében lévő dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz-ben állítanak elő legnagyobb mennyiségben frigó szamócapalántát, ame­lyet a kistermelők is vásá­rolhatnak. Ezeket a palántákat télen alacsony hőmérsékleten pi­hentetik, és tavasszal kínál­ják eladásra. Legfőbb érté­kük, megfelelő gondozás mellett, hogy már a telepí­tést követő kilencedik hét elteltével érett gyümölcsöt teremnek. A frigó palánta telepítése elsősorban nyár elejéig előnyös, noha a szak­emberek és a tapasztalt kis­termelők úgy tartják, hogy egész esztendőben telepíthe­tők. A késői telepítésnek azonban az a hátránya, hogy gyümölcsöt már nem, vagy csak alig érlelnek. A telepítés legkedvezőbb idő­szaka március közepétől má­jus végéig terjed. A telepí­tés évében nem szabad nagy termést várnunk a növény­kéktől, ám a következő esz­tendőben szakszerű ülteté­süket és az ezt követő gon­dos ápolásukat bő terméssel honorálják. Gondos ültetéssel Mire ügyeljünk leginkább az ültetéskor? Csak alapo­san átforgatott, mélyen ásott talajba ültessük a palántá­kat. A talaj megmunkálása előtt okvetlenül szerves trá­gyázzunk, vagy ha ez nem áll módunkban, akkor mér­sékelten adagolt műtrágyá­zásról és talajfertőtlenítés­ről ne feledkezzünk meg. A megvásárolt palántákat az ültetésig tartsuk hűvös he­lyen, s közvetlenül a telepí­tést megelőzően szívassuk meg a palántákat vízzel. A becsomagolt palántás zacs­kókat egyszerűen, de óvato­san, hogy a gyökerüket ne sértsük meg, fel kell hasíta­nunk, és azután állítsuk víz­be, ügyelve arra, hogy a le­vélkezdemények ne kerülje­nek a víz felszíne alá. A ta- sakokból már csak az ülte­tés előtt kell kiszednünk a kis növénykéket. Az előkészített és megüle­pedett talajba csak akkora ültető gödröcskéket érdemes készítenünk, amelybe a pa­lánták gyökérzete visszatű- rődés nélkül, kényelmesen belefér. Ez megközelítőleg 15x15x15 centiméteres lyuk­méretet jelent. Vigyázzunk a talajba he­lyezésnél arra, hogy a pa­lánták gyökénzete azonos magasságba kerüljön a gyö­kérzet körüli talaj tömörí­tése után, mint ahogy ere­deti helyükön voltak. Sem a magas, sem pedig a mély ültetés nem vezet kellő ered­ményre. Ültetés előtt és után feltétlenül öntözzünk, hogy palántáink gyorsan és biztosan megeredjenek. Fóliatakarással Az öntözést hetente egy­két alkalommal ismételjük meg, növényenként két-há- rom liter vízzel. A túlöntö- zéstől is óvakodjunk, mert a palánták gyökérzetének fej­lődéséhez a talajban lévő levegőre is szükségük van. A növények fejlődésének 9—10. hetében már színese­dő gyümölcsök örvendezte­tik meg fáradozásunkat. A virágzás idején azonban ajánlatos a virágok felét, egyharmadát ollóval óvato­san levágnunk, hogy a ter­mésképzés ne vegye túlzot­tan igénybe a növényeket. A Hőgyészi Állami Gazdaság szolgáltató üzeme vállalja VILLANYMOTOROK TEKERCSELÉSÉT 15 kW-IG, TÖRPETRANSZFORMÁTOROK, BEHÜZÓTEKERCSEK JAVÍTÁSÁT, rövid határidővel a lakosság és közületek részére. Telefon: 74-16-442, vagy 22/79 mellék. Telex: 14-350. (402)

Next

/
Oldalképek
Tartalom