Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

1985. február 5. ( TOt NA 2 NÉPÚJSÁG Ma folytatja munkáját Centben a nemzetközi leszerelési értekezlet A szovjet küldöttségvezető nyilatkozata Mai kommentárunk Egy terv margójára Az összeg kimondva és leírva egyaránt döbbenetét kelt: ezer milliárd dollár. Ennyit költött fegyverekre a Pentagon Ronald Reagan hatalomra jutása, 1980 óta. Ennek a meghökkentő ténynek a felidézését az teszi időszerűvé, hogy hétfőn terjesztette a törvényhozás elé Ronald Reagan az Egyesült Államok új, az 1986-os pénzügyi évre szóló költségvetésének tervezetét, amely­nek világpolitikai hatású, fontos része a katonai kiadá­sok programja. Szakértők szerint két nagyon egyértelmű tendencia bontakozik ki a költségvetési tervezet előirányzatai­ból: a tisztében újraválasztott elnök gyakorlatilag minden olyan szociális programot megnyirbál, amely­nek fenntartására nem kötelezik törvényes rendelkezé­sek a kormányzatot. A szociális kiadások csökkentése szinte minden területre kiterjed, a farmereknek nyúj­tott ártámogatástól kezdve az öregkori betegbiztosí­tásig. Ezzel szember a katonai kiadások terén nem­hogy csökkentésre nem lehet számítani, de még az ütemnövekedés lassulása is ki van zárva. Az október 1-én kezdődő új pénzügyi évben az ideinél tíz százalék­kal többet, összesen 313,7 milliárd dollárt szánnak a „jó étvágyú” Pentagonnak. Ezek az irányzatok — a küszöbönálló genfi tárgya­lások tükrében — meglehetősen elgondolkodtatóak. Annál inkább, mivel Washington tudatosan terjeszti azokat az állításokat, miszerint szovjet részről megsér­tik a fegyverzet-ellenőrzésben vállalt kötelezettsége­ket. Voltaképpen ezzel próbálják magyarázni a rend­kívül magas katonai kiadástervezetet. Megalapozatlan vádak egyfelől, rekord katonai ki- adástervezet, másfelől — mindez jócskán megzavarja a tárgyalások előtti hetek és napok légkörét. Változat­lannak tűnik az amerikai alapállás, amely a Szovjet­unióval való tárgyalásokat az erő pozíciójára kívánja építeni. Maguk a washingtoni vezetők úgy fogalmaz­nak, hogy a stratégiai erők fejlesztése erősíti az ame­rikai pozíciót azokon a megbeszéléseken, amelyeken a nukleáris fegyverek csökkentésének reális útjait kutat­ják. De vajon miért kellenek újabb és újabb elsőcsa- pásmérő eszközök ahhoz az útkereséshez, amelytől végső soron az egész világ függ? GYŐRI SÁNDOR Az atomfegyverkezés ellen működését az új-zélandi kor­iKedvezően hathat a genfi leszerelési értekezlet ma kez­dődő újabb ülésszakának munkájára is az a szovjet— amerikai megállapodás, hogy a felék új tárgyalásokat kez­denek az atomfegyverek és az űrfegyverkezés kérdései­ről — állapítja meg a TASZSZ. Ezzel összefüggésben a hírügynökség idézi Bérez de Cuellar ENSZ-főtiítkárt, aki a szovjet—amerikai és a sok­oldalú alapon folyó tárgya­lások kölcsönhatására utalva kifejezte reményét: a küszö­bönálló ülésszakon lehetőség nyílhat az előrelépésre a le­szerelés területén. A genfi leszerelési érte­kezleten negyven állam vesz részt: köztük a Szovjetunió és más szocialista országok, nyugati államok, élükön az Egyesült Államokkal, a Kí­nai Népköztársaság és szá­mos afrikai, ázsiai, európai és latin-amerikai el nem kö­telezett ország. A leszerelési értekezlet az egyetlen olyan fórum, ahol többoldalú és A Tolna megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövet­sége a „Gazdaságirányítási rendszer fejlesztése” címmel február 4. és 6. között tan- folyamot szervezett a megye termelőszövetkezeti elnökei részére a Tolnia megyei Ta­nács tengeiici továbbképző központjában. Lakos Józsefnek, a Tsz- szövetség elnökének megnyi­tója után dr. Villányi Mik­lós, MÉM-államtitkár tartott előadást a gazdaságpolitikai rendszeres tárgyalások foly­nak a fegyverkezési verseny korlátozásáról és a leszere­lésről — hangsúlyozza a TASZSZ genfi tudósításá­ban. Az értekezlet elé kerül a szocialista országok számos javaslata, s több hasznos kezdeményezést terjesztettek elő az úgynevezett Huszon­egyek Csoportjába tömörült fejlődő és el nem kötelezett országok is. Most az Egyesült Államokon és szövetségesein a sor; ezek az államok eddig vagy nyíltan negatív állás­pontra helyezkedtek, vagy vég nélküli eljárási viták­kal igyekeztek akadályokat gördíteni a konkrét és haté­kony megállapodások létre­jötte elé. A genfi értekezlet részt­vevőinek minden lehetősé­gük megvan arra, hogy az ENSZ-közgyűlés utasításá­nak megfelelően megállapo­dásokra jussanak. A genfi leszerelési konfe­rencia munkájáról nyilatko­zott Viktor Iszraiéljan, a ta­helyzetképről, a gazdaság- irányítási rendszer tovább­fejlesztéséről. Délután a szövetkezeti jö­vedelem- és keresetszabályo­zásról dr. Medgyessy Péter PM Himnis zterhelyettes be­szélt. Az előadásokat konzul­táció követte. Az első nap programjában hangzott el Gyugyi János­nak, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottsága titkárának tájékoztatója a megye társa­dalompolitikai és gazdaság- politikai helyzetéről. náoskozáson résztvevő szov­jet küldöttség vezetője. Isz- raeljan szerint Andrej Gro- miko és George Shultz genfi találkozója reménykeltő eredményeket hozott a lesze­relési konferencia szempont­jából is. Az a tény, hogy a külügyminiszteri találkozóról kiadott közös nyilatkozatban a két legnagyobb nukleáris hátalom most első ízben nyil­vánította közösen egyik leg­főbb 'céljává a nukleáris fegyverzetek felszámolását, kedvező légkörit teremt a ta­nácskozás számára A Szovjetunió a maga ré­széről, a szocialista közösség más országaival együtt — és szorosan együttműködve az el nem kötelezett államok­kal — továbbra is a fegyver­zetek korlátozását, a lesze­relést szolgáló gyakorlati in­tézkedések mielőbbi kidol­gozásán munkálkodik. A genfi leszerelési konferen­cia napirendjén nem szere­pel ma egyetlen olyan kér­dés sem, amelynek megoldá­sára a Szovjetunió ne tett volna építő javaslatot. A mai napon előadás hang­zik el többek között az ár­politikáról, a termelői ár­rendszer és ármechanizmus fejlesztéséről. Szó lesz a kül­kereskedelem szabályozásá­ról, valamint időszerű szö­vetkezetpolitikai kérdésekről. A továbbképzés következő napján — szerdán — A fej­lesztés, hitel, tőkeáramlás, a bankrendszer továbbfejlesz­tése című előadás szerepel. A háromnapos felkészítés fórummal zárul. PANORAMA BUDAPEST A HNF OT meghívására René Rodriguez Cruz elnök vezetésével Budapesten tar­tózkodott a Kubai Népek Ba­rátsága Intézetének (ICAP) küldöttsége. A delegációval megbeszélést folytatott Pozs- gay Imre, a HNF OT főtit­kára, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke, Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Inté­zet főigazgatója. A vendége­ket fogadta Cservenka Fe- rencné, az országgyűlés al- elnöke. Pozsgay Imre és Re­né Rodriguez Cruz öt évre szóló megállapodást írt alá a HNF és az ICAP közötti együttműködésről. A küldött­ség magyarországi látogatá­sa során ismerkedett a nép­front lakóterületi munkájá­val. A kubai küldöttség hét­főn továbbutazott Varsóba. * Köpeczi Béla művelődési miniszter vezetésével hétfőn magyar küldöttség utazott Havannába; a delegáció részt vesz a Kubában február 5. és 12. között megrendezendő magyar kulturális napokon. MOSZKVA A Francia Kommunista Párt vezetőségének meghívá­sára Párizsba utazott az SZKP küldöttsége, hogy részt vegyen az FKP XXV. kong­resszusán. A delegációt Mi­hail Szolomencev, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB mellett működő Pártellenőr­zési Bizottság elnöke vezeti. Tagjai Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, az SZKP KB Nemzetközi Osztálya ve­zetőjének első helyettese és T. I. Zsdanova, a leningrádi városi pártbizottság titkára. TOKIÓ Nakaszone Jaszuhiro mi­niszterelnök némelyest enge­dett az ellenzék nyomásának, s ennek következtében hét­főn — négynapos szünet után — felújította munkáját a költségvetésről ülésező ja­pán parlament. A kormány­fő ugyanis reményét fejezte ki, hogy a szigetországi ka­tonai kiadásokat sikerül a bruttó nemzeti termék 1 szá­zaléka alatt tartani. Ezen a héit végén is — csakúgy mint három éve minden szombaton és vasár­nap — békeharcos nők tün­tettek az angliai Greenham Coanmon-i támaszipontnál az amerikai robatrepülőgépek telepítése ellen. Vasárnap a támaszpont területére beha­tolt ötvenhat tüntető nőt vet­tek őrizetbe, majd egy ki­vételével rövidesen szabadon engedték őket. A letartózta­tott nőt — mint a brit had­ügyminisztérium közölte — „vandalizmus” vádjával bí­róság elé állítják. * David Lange új-zélandi kormányfő hétfői sajtóérte­kezletén megerősítette kor­mányának azt az álláspont­ját, hogy nem engedi meg nukleáris fegyverrel felsze­relt amerikai hadihajók ki­kötését az új-zélandi kikö­tőkben. Lange egyúttal cá­folta, hogy ez a politika ve­szélyezteti az Egyesült Álla­mok, Ausztrália és Üj-Zé- land katonai szerződését, az ANZUS-t. Lange azért tartotta szük­ségesnek megismételni kor­mánya álláspontját, mert Washington a múlt héten az­zal fenyegetőzött, hogy fe­mannyal, ha Wellington ra­gaszkodik álláspontjához. Az Egyesült Államok korábban kérte, hogy az amerikai ha­diflotta egyik hajója Üj-Zé- landra látogathasson a már­ciusra tervezett tas man-ten­geri amerikai—'ausztráliai közös hadgyakorlat után. A hadvezetés nem hajlandó kö­zölni, hogy a hajón van-e nukleáris fegyver. • Hirosimában hétfőn nem­zetközi tanácskozás kezdő­dött tizenegy ország tudósai részvételével. A Tudósok Vi­lágszövetsége kezdeményezé­sére tartott szeminárium té­mája: az atomháború ka­tasztrofális következményei az emberiségre és a környe­zetre. * Dimitrisz Marudasz görög kormányszóvivő vasárnap megerősítette: országa nem tágít attól a szándéktól, hogy elérje az amerikai nukleáris fegyverek eltávolítását Gö­rögországból. A görög kor­mány szándéka összefügg a Balkán-térség atomfegyver­mentesítésének tervével, de — tette hozzá — akkor is megvalósítják, ha az a terv nem valósul meg.' Negyven éve történt fi nép bírósagai A szövetséges hatalmak már a II. világháború folya­mán megállapodtak a háborús és népellenes bűncselek­mények tetteseinek megbüntetéséről. Az 1943 októberi moszkvai deklarációt követte az 1945. augusztus 8-i Ion-, doni egyezmény, amely felállította a Nürnbergi Nemzet­közi Bíróságot. Ez a szervezet ítélkezett — 1945. novem­ber 20-a és 1946. október 1-e között tartott tárgyalásai után — a háborús főbűnösök perében, ítélte halálra Gö- rlngot, Keltéit, Ribben.trapót és másokat, és nyilvánította bűnös szervezeteknek az SS-t, az SD-t, az SA-t és a Gestapót. Ezzel az ítélettel vált valósággá először, hogy a béke és az emberiesség ellen elkövetett bűnöket a népek megtorolják. A szándék nem volt új; már 1916-ban felvetődött egy nemzetközi büntetőbíróság létesítésének gondolata a há­borús felelősség megállapítására. Végül azonban nem ke­rült sor ilyen szervezet létrehozására, jóllehet a versail- les-i békeszerződés és a hágai egyezmények, s több más nemzetközi egyezmény is, tartalmaztak erre vonatkozó előírásokat. A háborús és népellenes bűnök elkövetőinek megbün­tetésére a moszkvai fegyverszüneti egyezmény is köte­lezte hazánkat (s később a békeszerződés). A felszaba­dult országrészeken népi kezdeményezésre már a népbí­róságok felállítását elrendelő döntés előtt alakultak nép­bíróságok (pl. Szegeden 1945. január 4-én), de jogi kere­teket, törvényes alapot mindehhez az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 25-i rendelete teremtett, ami feb­ruár 5-én lépett érvénybe. A népbíróságokról szóló rendelet megfogalmazta cél­ját is: „ ... mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyer­jék büntetésüket”. Szokatlan elv érvényesülése volt ez a rendelet abból a szempontból is, hogy ezeknek a bűn- cselekményeknek sértettjéül a magyar népet nevezte meg. A legkomolyabb jogi és elvi problémát a jogszabály ha­tályának visszaható érvénye jelentette, s természetesen nemcsak hazánkban, hanem más országokban, így a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság gyakorlatában is. A visz- szaható hatály kimondása áttörte a klasszikus nullum crime sine lege elvét, azt tehát, hogy csak olyan cselek­mény büntethető, ami az elkövetés időpontjában is bűn- cselekménynek számított. A hitleri gyilkosok és magyar követőik a tömegmészrálásokat és más bűncselekménye­ket ugyanis az akkori államhatalmak által törvényesnek tekintve, nyílt, esetleg burkolt biztatást élvezve követ­ték el. A népek szenvedései, a mérhetetlen áldozatok, a béke ügyének szentsége azonban nem tűrhette, hogy a tettesek büntetlenek maradjanak. A népbíróságok hatásköre kiterjedt polgári és katonai személyekre egyaránt, tekintet nélkül a vádlottak állam­polgárságára. A jogszabály elévülhetetlennek mondta ki a háborús bűncselekményeket, s ez az elv ma is érvé­nyesül büntetőjogunkban. Időről időre — Nyugaton — történnek kísérletek ennek a szabálynak az érvénytelení­tésére, ezeket a szándékokat azonban a haladó erők ed­dig rendre meghiúsították. A népbíróságok — az akkor működött öt párt által delegált tagok részvételével — öttagú tanácsokban jártak el, kiegészítve egy szakképzett vezető bíróval. Működé­süket a jogszabály érvénybe lépését követően egy hónap­pal kezdték meg, és 1945. március végére megalakult a Népbíróságok Országos Tanácsa is, mint fellebbezési bí­róság. Ez utóbbin kívül a halálos ítéletek jóváhagyását a Nemzetközi Katonai Törvényszéktől is kérni kellett. A népbíróságok működése évekig a politikai harc kö­zéppontjában is állott. A parlamentben a koalíciós pár­tok között éles összecsapásokra került sor, amit azután a sajtóorgánumok — pártállásuknak megfelelően — tálal­tak a nagyközönség elé. A jobboldal támadta a rendőr­séget, javasolta a halálbüntetés eltörlését, a népbíróságok helyett indítványozta az esküdtbíráskodás rendszerét, mondván, hogy a népbíróságok voltaiképpen nem elfogu­latlanok, mivel osztálybíróságok. Természetesen felvető­dött a nópbírósági jogszabály visszaható érvényének kér­désié is, hatott a magyar törtánalemben volt már példa en­nék a klasszikus jogelvinek az áttörésére. Például az 1849. február 134 úgynevezett V észtorv én y iis visszaható érvény­nyel rendelte büntetni a hazaárulást és más főbenjáró bűncselekményeket, vagy az 1919-es XXIII. Néptörvény, amely a Károlyi-kormány működése idején lépett ér­vénybe, és a háborúért felelős személyek elleni eljárás­ról szólt. A baloldalnak sikerült elhárítania az indokolatlan mentőakciók zömét, noha a jobboldalnak is voltak „rész­sikerei”: nagyszámú bűnöst mentettek fel, illetőleg sokan úszták meg indokolatlanul enyhe büntetéssel elkövetett vétkeiket. 1949. január 31-ig a népbíróságok 45 687 ügyet tárgyal­tak, és 20 380 ügyben hoztak marasztaló ítéletet, 22 642 személy ellen. 414 vádlottat sújtottak halálbüntetéssel, ebből az említett dátumig 180-at végrehajtottak. A népbíróságok — mint különbíróságok — 1950-ig mű­ködtek, ezt követően a rendes bíróságok elé kerültek a háborús és népellenes bűntettesek ügyei is. A népbírósá­gok létrejötte és működése történelmi jelentőségű ese­mény volt a magyar demokrácia fejlődésének útján. Egy­értelműen eloszlatta azt az illúziót, hogy a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnök megtorlatlanok marad­hatnak. Gy. A. lülvizsgálja katonai együtt­Kamionosok sztrájkja A svájci teherautósok hétfőn megbénították a forgalmat az ország határátkelőhelyeinek többségénél. így tiltakoz­nak az ellen, hogy a szomszéd országokban magas útadó­kat vetnek ki a svájci kamionokra — a nemrég tett ha­sonló svájci lépés megtorlásaként. (Telefotó) Termelőszövetkezeti elnökök továbbképzése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom