Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-16 / 39. szám
1985. február Ifi. "riÉPÜJSÁG 5 4 KSH Tolna megyei Igazgatósága Jelenti A megye 1984. évi társadalmi-gazdasági fejlődése A KSH közelmúltban megjelent országos jelentése megállapította, hogy „1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult. Az életszínvonal és az élet- körülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt teljesültek. A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konvertibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubelszámolásokban pedig kevésbé nőtt.” A megye 1984. évi eredményei több területen felülmúlják az országos növekedési ütemet is, ami döntően az új kapacitások belépésének, termelésfelfutásának a következménye. Beruházások A megye területén 1984-ben több mint 13 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, ez az összeg valamelyest alacsonyabb az előző évinél. A gazdálkodó egységek az előző évivel közel azonos fejlesztési forrással rendelkeztek, nőtt viszont a hitelkérelmek száma és összege is. Folyamatban vannak az országos energiaracionalizálási és az Intenzív Gabonatermesztési Programhoz kapcsolódó beruházások, az előbbi keretében került sor Szek- szárd és Bonyhád város föld- gázvezetékének átadására és a nagyfogyasztók átállítására. A megye területén az év végén kilenc 100 millió forintot meghaladó költségelő- irányzatú beruházás volt folyamatban (az atomerőmű építésén kívül), összes költségelőirányzatuk meghaladja a 2 milliárd forintot. Az 1984. évi pénzügyi teljesítésük mindössze 336 millió forint, ami a beruházások jelentős elhúzódását is tükrözi. A beruházásra fordított összegek mérséklődése valamennyi népgazdasági ágban megfigyelhető, csökkent valamelyest a tanácsi beruházások összege is. A beruházási célú eszközök árának emelkedése miatt a ráfordítások volumene az előzőekben bemutatottnál nagyobb mértékben csökkent. Ipar A megye szocialista iparának 1984. évi bruttó termelése folyó árakon számolva meghaladta a 23 milliárd forintot, ennek mintegy 90 százalékát az állami, 10 százalékát a szövetkezeti szektorban termelték. Az ipar 1984. évi termelése volumenben 13,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, a gyorsütemű termelésfelfutást azonban döntően a Paksi Atomerőmű Vállalat és a Szekszárdi Húsipari Vállalat tevékenysége eredményezte. A tanácsi és a szövetkezeti szektor termelése kevéssel az előző évi szint alatt maradt. Az ipar egyes ágazatai közül a nehézipar és az élelmiszeripar termelés- növekedése jóval gyorsabb ütemű volt az országosnál, míg a megye könnyűiparának termelése az országos növekedéssel szemben valamelyest visszaesett. Az ipari kisszervezeteket tevékenységi körönként eltérő árbevétel alakulása jellemzi. Az autójavító kisvállalatok árbevétele 10 százalékot meghaladóan növekedett, az elektromos gépjavító kisvállalatoké 5, a kisszövetkezeteké közel 10 százalékkal visszaesett. Az ipar kedvező produktuma mellett figyelemre méltó, hogy a csökkenő termeléssel dolgozó egységek száma 1984-ben növekedett, a termelésüket növelő vállalatok, szövetkezetek közül a korábbinál jóval kevesebb a nagymértékben növekvők száma. A megye ipara által előállított termékek egy része országos viszonylatban is jelentős volument képviselt. Ezek közül 1984-ben az alábbi termékekből állítottak elő az előző évinél lényegesen nagyobb mennyiséget: — villamos energiából 53 százalékkal, — csontos marhahúsból 10,4 százalékkal, — csontos sertéshúsból 23.1 százalékkal, — sajtból 30,3 százalékkal, — puhabőrből 3,3 százalékkal. A jelentősebb termékek közül csökkent viszont a termelés volumene: — égetett tetőcserépből 1,1 százalékkal, — kenderkócból 16.2 százalékkal, — zománcozott háztartási edényből 7,6 százalékkal, — feldolgozott tojásból 43,1 százalékkal. Az ipar értékesítése a termeléssel közel azonos ütemben, dinamikusan növekedett. A megye ipara 1984-ben termelt termékeinek 20,8 százalékát adta át külföldi értékesítésre, ez az arány az állami szektorban 20,0, a szövetkezetiben 27,8 százalék volt. Az 1984. évi export 36,3 százalékát rubelben, 63,7 százalékát konvertibilis devizában számolták el. A megye iparának exportértékesítését mindkét relációban, de különösen a konvertibilis szférában meghatározta a Szekszárdi Húsipari Vállalat export- tevékenysége. Az összes export 20,4 százalékkal, a vállalat adatait figyelmen kívül hagyva, csak 2,1 százalékkal emelkedett. A tanácsi szektorra a stagnáló, a szövetkezetire az élénkülő exporttevékenység volt jellemző 1984-ben. A termelés növekedése és a viszonylag kismértékű létszámmozgás következtében a termelékenységi szint is jelentősen emelkedett. Különösen gyors ütemű az egy teljesített munkaórára jutó termelés növekedése, miivel 1084 elején bevezették az ipainbaln a 40 órás munkalhetst, így a létszám kismértékű növekedése ellenére a munkaidőalap szűkült. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar teljes termelése 1,8 mffiiliárd forint volt, folyó áron számítva sem érte el az élőiző évi szintet. Ezen beliül a meghatározó súlyú állami szektor termeléscsökkenése meghaladta az 5 százalékot, az építőipari szövetkezetek produktuma viszont 20 százalékkal a bázis fölött volt. A élmúllt évben létrejött a megye első építőipari le- ányválllálalta a Tamási SZÖ- VÁLL jogutódiáként. Tovább folytatódott a változatlan áron saját építőipari termelés csökkenése, az 1984. évi teljesítmény csaknem 10 százalékkal kevesebb az 1983. évinél. Ezen belül szektoronként a teljes termeléshez hasonlóan az állami vállalatok termelésicsökkenése 11 százaléknál is nagyobb, míg a szövetkezetek termelése csaknem 10 százalékkal nőtt. Az állami szektor termeléscsökkenésének oka a beruházási piac szűkülése, az igényekhez való alkalmazkodás nehézkessége. Az építési piac változásával megélénkült a kivitelezők megyén kívüli tevékenysége. Az építőipari termelésen bélül a megyén kívüli tevékenység aránya a 80-as években 15 százalékról 31 százálákra emelkedett. Az elmúlt években országos programmá vált a felújítási, fenntartási tevékenység fokozása. 1984-iben a megye építőipari szervezetei 78,4 millió forint összegű fenntartási munkát végztek, ami építési tevékenységüknek 4,6 százaléka. Ez az arány az előző évben még a jelenleginek mintegy fele volt, az igények fokozódása azonban további aránynövekedést indokol. Mezőgazdaság A szántóföldi növénytermelés területén az 1984. évi szélsőséges időjárás ellenére (súlyos jégverések, egyenlőtlen csapadékeloszlás) jó eredményeket sikerült elérni. Kalászos növényekből az eddigi legnagyobb termés- mennyiséget takar itatták be a .megye mezőgazdasági üzemei, és a fejlődést a termésátlagok növekedése eredményezte. A vetésterület 1 százalékos csökkenése mellett a termsémennynség közei 4 százalékkal múlta felül az 1983. évi igen magas szintet. Előzetes adatok alapján az őszi betakarít ás ú növények termésmennyisége is kedvezőnek ítélhető. Csökkenő vetésterület mellett kimagasló hozamot adott a cukorrépa, a kukorica és a napraforgó termésátlagát a jégverés és helyenként az aszály jelentősen csökkentette. A VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt négy évében a fontosabb szántóföldi növények hozama lényegesen felülmúlta az előző tervidőszak átlagát, a növekedés üteme azonban mérséklődik. Ez döntően abból adódik, hogy a megye magas terméshozamai további jelentős növelésének termelési és gazdaságossági oldalról is korlátái vannak. A talajerő-utánpótlás színvonala tükrözi az egyre nehezedő gazdálkodási feltételek hatását. A felhasznál t összes műtrágya-hatóanyag mennyisége az állalmi gazdaságokban 4,5, a mezőgazdasági .termelőszövetkezetekben 12,5 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, Viszont magasabb volt, mint az V. ötéves tervidőszak átlaga. Az utóbbi négy évben az állami gazdaságok 3,1 százalékkal nagyobb, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 6,5 százalékkal kisebb területet sZervestrágyáztak, mint az V. ötéves tervidőszak átlaga, az állatállomány azonban a jelenleginél jóval nagyobb terület trágyázását teamé lehetővé. Az 1984. év végi állatállomány a két legfontosabb állatfaj, a szarvasmarha és a sertés esetében egyaránt csökkent. A szarvasmarhaállomány a tervidőszakban eddig tapasztalt kismértékű növekedéssel szemben ez évben nem érte el az előző évi szintet. A csökkenés valamennyi szektorban jelentkezett, a nagyüzemeknél azonban jóval kisebb mértékben, mint a kisgazdaságoknál. A tehénállomány alakulása — az állami gazdaságok kivételével — az összállománynál valamivel kedvezőbb képet mutat. Az év végi sertésállomány az 1976 óta tartó folyamatos emelkedés után az elmúlt évben közel 5 százalékkal visz- szaesett. Az összes állomány közel 26 ezer, ezen belül az anyakoca-állomány 2 ezer darabbal csökkent az előző év azonos időpontjához mérten. A sertéstartási kedv mérséklődését legérzékenyebben a kisüzemek állománycsökkenése jelzi. A fontosabb állati termékek értékesítése megközelítően az előző évek tendenciája szerint alakult. A VI. ötéves tervidőszak első négy évében értékesített összes mennyiség vágósertésből, vágóbaromfiból és tehéntejből egyaránt több, mint 1 százalékkal magasabb, vágómarhából 20 és tyúktojásból 60 százalékkal kevesebb, mint az V. ötéves tervidőszak folyamán értékesített összes mennyiség. A lakosság életkörülményei Népesség, foglal koztatottság A megye népessége előzetes adatok szerint valamelyest csökkent az előző évhez viszonyítva. A megfigyelt ágazatokban (az anyagi ágakban) foglalkoztatottak létszáma minimális mértékben csökkent az előző évhez mérten, hasonló tendencia figyelhető meg a fizikai foglalkozásúak körében is. Népgazdasági áganként vizsgálva az ipari létszám kismértékben nőtt, a mező- gazdaság állami szektorában nem változott, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél valamelyest visszaesett. A legnagyobb mértékben a kereskedelemben és a víz- gazdálkodásban csökkent a foglalkoztatottak száma, több, mint 3 százalékkal. 1984-ben az összes foglalkoztatottak és a fizikai foglalkozásúak átlagbére egyaránt 6,3 százalékkal emelkedett, a béren felül kifizetett jutalom, prémium összege jóval több volt az előző évinél. így az átlagkeresetek növekedése meghaladta az átlagbéreket, az összes foglalkoztatottak kereseti színvonala 7,2 a fizikai foglalkozásúaké 7,0 százalékkal emelkedett. Özembe helyezték a Paksi Atomerőmű II. blokkját Az egyes ágazatok bérszínvonalának növekedésében jelentős különbségek voltak, ezek azonban a forintban mért differenciák mérséklése irányába hatottak. A legmagasabb átlagbérű ágazatok (közlekedés, építőipar) bérszínvonala növekedett a legkisebb mértékben, 3,5—4 százalékkal. A kiáramló jövedelmek — a csökkenő teljesítmény ■ mellett alacsony bérfejlesztésű építőipar kivételével — összhangban vannak az ágazatok teljesítménymutatóinak változásával. Pénzforgalom Az MNB Tolna megyei Igazgatóságának előzetes adatai szerint 1984-ben a lakosság pénzbevételei 8944, kiadásai 8907 millió Ft-ot tettek ki, a bevételek az előző évhez viszonyítva 8,3, a kiadások 7,5 százalékkal nőttek. A bevételi források közül az átlagnál szerényebben nőttek a munkaviszonyból származó jövedelmek, jóval nagyobb ütemben a kisvállalkozásokból és a társadalombiztosításból származó bevételek. A kiadások szerkezetében 1980 óta megfigyelhető tendencia az áruvásárlási kiadások arányának mérséklődése, amit a szolgáltatásra fordított összeg és a lakás- szerzéssel kapcsolatos kiadások megnövekedése okozott. Az OTP Tolna megyei Igazgatóságának jelentése szerint a lakosság betétállománya 1984. december 31-én 5077,5 millió Ft volt, az elmúlt év folyamán 424,6 millió Ft-tal növekedett. A teljes állományemelkedés 44,5 százalékát a kamatjóváírások adták. Ä betétállomány növekedése valamelyest meghaladta a lakossági bevételek fejlődését, belső struktúrájában azonban átalakulás figyelhető meg. Az OTP tapasztalatai szerint a lakosság jelenlegi pénzügyi helyzete nem kedvez a betétképzésnek, ezt tükrözi, hogy a könyvesbetétek állománya jóval szerényebb ütemben növekedett. A képződő pénzeszközök felhasználásánál megfigyelhető a magasabb hasznot ígérő beinvesztálási törekvés (pl. takaréklevél, kötvény- vásárlás). A hitelállomány 1984. december 31-én 4608,6 millió Ft volt, az éves emelkedés 606,6 millió Ft. Az állományemelkedés 94 százaléka a lakáshoz jutási segítő hosszú lejáratú hitelekre jut. A 100 Ft betétre jutó hitelösszeg közel 91 Ft volt, ami újra jelentősen (ezúttal csaknem 5 Ft-tal) több az előző évinél. A hitelállomány emelkedésében nagy szerepet játszott a hitelfeltételek kedvező változtatása. Lakásépítés A megye területén az elmúlt évben több, mint 1700 lakás épült, valamivel több az 1983. évinél. A megszűnt lakások száma csökkent, így a lakásállomány jelentősen (a tervidőszak alatt összesen közel 7400-zal) gyarapodott, a laksűrűség javult. Az összes lakásépítésen belül az állami erőből épült lakások aránya tovább csökkent, az előző évinek alig több, mint fele, az 1980. évinek pedig már a harmadát sem éri el. A magánerős lakásépítések támogatására a tanácsok folytatják a telkek kialakítását, közművesítését, egyes területeken — elsősorban a városokban — a lehetőségek így is elmaradnak az igényektől. Az építkezéshez szükséges anyagok hiánya 1984-ben is gyakran hátráltatta a munkálatokat. Áruforgalom Az elmúlt év folyamán a megye kiskereskedelmi hálózata nem változott számottevően. A forgalom 10,6 milliárd Ft volt, ennek 42,2 százalékát az állami, 56,3 százalékát a szövetkezeti, 1,5 százalékát a magánszektor realizálta. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8,5 százalékkal bővült, miközben az átlagkészletek 5,1 százalékkal nőttek. A forgalombővülés teljes égészében az árszínvonal emelkedésiből adódott. Változatlan áron számítva az egyes árufőcsoportok közül csak a vegyesiparcikkek értékesítése növekedett, a bolti élelmiszereké, minimális mértékben, a ruházati cikkeké és a vendéglátásé jelentősen elmaradt a bázistól. Az áruellátás színvonala valamelyest javult, bár az elmúlt évben is valamennyi árufőcsoportban előfordultak tartós hiánycikkek. Az idényáras cikkek árai — a kedvezőtlen időjárás hatására — gyorsabban nőttek az előző évinél, az áremelkedés a boltokban nagyobb mértékű volt, mint a szabad piacon. Egészségügy Az általános körzeti orvosi hálózat az előző évhez viszonyítva nem változott, a 111 körzetből háromban helyettesítéssel oldják meg a rendelést. 1984-ben két új gyermekorvosi körzetet szerveztek (Dombóváron és Bonyhádon). Nőtt az üzemorvosi létszám, ugyancsak emelkedett a szakrendelési és gondozási órák száma. A szociális otthoni ellátás 90 férőhellyel bővült (Duna- földváron 10, Decsen 80 fős fejlesztés volt). A táppénzes napok száma alig érzékelhetően emelkedett, a táppénzes arányszám változatlan maradt. A Pakson átadott új bölcsőde 120 fővel emelte a megyében levő bölcsődei férőhelyek számát, a gyermeklétszám ezzel egyidejűleg tovább csökkent. Oktatás Tovább javultak a megyénkben egyébként is magas színvonalú óvodai ellátás feltételei. Az óvónők száma növekedett, ígv a csökkenő létszámú óvodáskorú korosztálynak a valamelyest csökkenő férőhelyek mellett is a korábbinál jobb ellátás biztosítható. Az általános iskolákban az előző évinél 522 fővel több tanuló kezdte meg a tanévet, a tanulólétszám növekedési üteme azonban már mérséklődik. A középiskolai tanulmányokat is 118 fővel több diák kezdte meg az előző évinél, a tanulólétszám a szak- középiskolákban gyorsabban nőtt, mint a gimnáziumokban. Emelkedett a szakmunkástanuló-létszám is. Az eddigiekből kitűnik, hogy a megye 1984. évi eredményei a nehéz körülmények ellenére is biztatóak voltak, jó alapot biztosítanak a VI. ötéves terv fő irányainak teljesítéséhez.
