Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. február 1. A TU-134-es különös kísérőié A hét végétol bővül a Magyar Televízió adásideje Az Aerofolot szovjet légi- társaság TU—134A típusú, Tbiliszi—Rosztov—Tallinn útvonalon közlekedő gépiének pilótái éjszaka, 4 óra 10 perckor nagy, egyenletes fényű csillagra lettek figyelmesek az égen. Ebből vékony fénysugár indult, le egészen a Földig, majd a fénysugár fokozatosan kiszélesedett, hosszú elnyújtott kúpra emlékeztetett. A gép minden jobb oldalt ülő utasa látta, hogy a pontból egy másik, szélesebb, ám halványabb kúp, majd egy harmadik, egészen fényes is kiindul. A megvilágított földterületen látszottak a házak és az utalk. A nem mindennapi eset részleteiről a moszkvai Trud számol be. Közli az összes érintett személy nevét, azt is, hány órát repültek eddig. Csupán a pontos dátumot nem adja meg — valószínűleg azért, nehogy „hamis tanúk” is jelentkezzenek, akiknek beszámolója mindent összekavarna. A történet így folytatódik: a pilóták egyaránt a Földtől 40—50 kilométerre levő ismeretlen objektumot írtak le, amelynek reflektorai a gépre irányulták. Vakító fehér fényt láttak, koncentrikus színes körökkel. A minszki repülésirányító központ azonban semmit sem észlelt, pedig a fehér pont felvillant, s a helyén zöld felhő alakult ki. A gén előtt a repülési megasságtól lejjebb, majd följebb mozgott, Falu végi Lajos Berlinben Falu végi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével csütörtökön küldöttség utazott Berlinbe Gerhard Schü- rernek, az NDK Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének meghívására. Tárgyalásokat folytatnak a két ország közötti gazdasági és műszaki együttműködés kérdéseiről. végül oldalra tért ki és oldalt, a géppel azonos magasságban és sebességgel követni kezdte a TU—134-est. A felhő belsejében fények vil'laiítak, olyan volt az egész, mint a pislogó lám- pácskák a karácsonyfán. A navigátor mindent jelentett a Földnek, a gépen pedig mindent leírtak és lerajzoltak. Ettől a perctől kezdve a földi megfigyelők is észleltek a megadott koordinátákon a repülő felhőt, almely időközben egy szárny nélküli repülőgép alakját vette fel. Az utasokat egyre nehezebb volt megnyugtatni. Beszéltek nekik északi fényről, a városi fények visszatükröződéséről, elektromos töltéső felhőről. A Tallinnba igyekvő géppel szemközt repült egy másik, Leningrádból indult, ugyanilyen típusú gép. Ennek pilótái a földi irányítóközpont koordinátái alapján érzékelték, majd a tallinniakkal teljesen azonos módon, de tőlük függetlenül leírták a jelenséget. A tallinni gép időközben elhagyta Vilniust, Rigát, majd a Csud és a Pszkovi tavak fölé repült, azoktól 120 kilométerre. A felhő Tartuhoz közelebb haladt, újra fénysugarakat bocsátott a Földre, így a fenti repülési adatok birtokában a pilóták ki tudták számítani koordinátáit, és azt is, hogy hossza nagyjából megegyezik a Pszkovi tó hosszával. Leszállás után a tallinni „égi váltóőrök” elmondták a pilóNagy-Britanniában az Országos Szénhivatal csütörtökön arról értesítette a bányászszakszervezetet!, hogy nem lát alapot a tárgyalások felújítására. így a 11 hónapja tártó bányászsztrájk folytatódni fog. Indoklásul a hivatal közölte: a tervezett tárgyalások napirendjének abban a változatában, amelyet a szaktáknak, hogy a radarernyőn gépük mögött még két TU—134-est láttak, pedig ott nem volt gép. Ezeket nem pillanatokra, hanem állandóan észlelték a radarernyőn. Ha a leszálló lokátor ernyőjén sokszorozódik meg a gép, az még érthető lett volna, de a követőernyőn megfigyelt jelenségre nem tudott magyarázatot adni a diszpécser. A szovjet lap Nyikolaj Zseltuhinhoz, a szovjet országos tudományos-műszaki társaság anomáliás jelenségekkel foglalkozó bizottságának alelnökéhez, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjához fordult magyarázatért. Nyikolaj Zseltuhin szerint ez esetben nem állja meg a helyét egyetlen olyan magyarázat sem, amely távoli, ismert légköri vagy geofizikai jelenségek közelinek tűnő, esetleg többszörösen visszavert képéről szól, hiszen a pilóták meghatározták az ismeretlen felhő tőlük mért távolságát. Egyetlen következtetést lehet levonni: a tallinni legénység általunk meg nem határozott repülő testnek (közismert angol rövidítésével UFO-nak) nevezett jelenséggel találkozott. Különösen értékes, hogy következetes, mindvégig regisztrált, sőt rajzokkal is illusztrált adatokkal rendelezünk az ismeretlen repülő test átváltozásairól. A tudós végül közli azt a címet, ahová el lehet küldeni az észlelt furcsa jelenség leírását. szervezet eljuttatott hozzá, nem szerepel az úgynevezett gazdaságtalanul termelő bányák bezárásának problémája, holott a szakszervezetnek elvileg el kellett volna fogadnia a hivatal — illetve a kormány — ultimátumát, és előzetesen hozzá kellett volna járulnia ahhoz, hogy gazdaságossági szempontok miatt bányák bezárhatok legyenek. PANORÁMA MOSZKVA A moszkvai Kremlben csütörtökön megkezdődtek a szovjet—csehszlovák külügyirmniszterá tárgyalások. A baráti légkörű és teljes nézetazonosság jegyiében lezajlott megbeszélésen Andrej Gramiiko és Bohuslav Chnou- pek a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és kölcsönös érdeklődésre számot tarltó nemzetközi problémákat tekintett át. BÉCS Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) elnöksége csütörtöki ülésén azt ajánlatija a párt képviselőinek: szavazzanak bizalmait Friedhelm Frischenschlager honvédelmi miniszternek. Az ellenzéki Osztrák Néppárt ma bizalmatlansági indítványt nyújt be a Parlamentben a szabadság párti miniszter ellen, aki a múlt héten személyesen fogadta az Olaszországból átadott náci tömeggyilkost, Walter Redert. LIMA A pápa mai érkezésének biztonsági előkészítéseként a perui rendőrség szerdán 2600 embert tartóztatott le Limában. Lefogtak kétezer embert „gyanuús tevékenység”, ötszáz nőt prostitúció miatt és száz fiatalt különböző más vádakkal. WASHINGTON Reagan elnök igyekszik nyomást gyakorolni az amerikai törvényhozás tagjaira a katonai költségvetés elfogadtatása érdekében. Szerdán a képviselőház megajánlási bizottságának tagjait hívta meg tanácskozásra, csütörtökön pedig a fegyveres erők bizottságának tagjaival találkozott. Az elnök azzal érvel, hogy a Genfben márciusban megnyíló leszerelési tárgyalások küszöbén az Egyesült Államoknak „kellő határozottságot” kell tanúsítania a megfelelő megegyezés kivívása érdekében — e határozottságot pedig elsősorban a fegyverkezési programok támogatása jelenti. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a januári szokatlanul kemény tél és az energiaforrások szűkössége arra késztette a kormányt, hogy az energiatakarékossági intézkedések keretében elrendelje a televízió adásidejének korlátozását is. A kormány köszönetét fejezi ki a lakosságnak, hogy megértette a kényszerintézkedések szükségességét, amelyek révén elkerülhetővé váltak további enengü'afcorllátozások. A helyzet mosit lehetővé teszi, hogy — a nézők kívánságait is figyelembe véve — a Miagyar Televízió a szombat, vasárnapi délelőtti gyermekműsorokat e hét végétől visszaállítsa. Március 31-től, a nyári időszámítás bevezetésétől pedig mód nyílik arra is, hogy a televízió adásai a jelenlegi 22 óra helyett általában 23 órákor fejeződjenek be. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza: mind a vállalatok, mind a lakosság részéről továbbra is következetes takarékosságra van szükség az elektromos energiával, valamint más fűtő- és tüzelőanyagokkal. (MTI) Mai kommentárunk Bécsi keringő Tovább folytatódik a különös „bécsi keringő”, újabb szakaszához érkezett a minap a közép-európai haderő csökkentéséről és a fegyverzet korlátozásáról tartott tárgyalássorozat. A NATO és a Varsói Szerződés teljes jogú résztvevő és megfigyelői státussal rendelkező tagjai megkezdték a 35. fordulót az osztrák fővárosban. A maratoni hosszúságú megbeszéléseken eddig gyakorlatilag semmilyen eredmény nem született, s a megfigyelők kissé borúlátóan ítélik meg a mostani forduló kilátásait is. A Varsói Szerződést és a NATO-t képviselő országok álláspontja ugyanis meglehetősen messze esik egymástól, s a szocialista országok ismételt kísérletei ellenére sem sikerült kompromisszumos megoldást találni. Pedig az utóbbiak még 1983-ban olyan tervezetet tettek le az asztalra, amely -messzemenően figyelembe vette a nyugati álláspontot. A válasz azonban egy teljes évet késett, s az ellenterv korántsem tanúsított akkora rugalmasságot, mint azt az akkoriban született nyilatkozatok, vagy a máig publikált „független” újságcikkek sugalmazták. Eddig csupán abban sikerült Bécsen megállapodni, hogy mindkét fél 700 ezerre csökkenti szárazföldi és 200 ezerre a légierő kötelékébe tartozó csapatainak létszámát. Alapvető nézetkülönbség van azonban a jelenlegi létszámok megítélésének kérdésében, és a csökkentés útjainak kiválasztásában is. Arról nem is beszélve, hogy a nyugati fél hallani sem akar fegyverzetcsökkentésről, sőt, erősíti hagyományos fegyverzetét, miközben megkezdődött az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése. Ez a korábbihoz képest alapvetően módosítja az európai politikai légkört, és a katonai helyzetet, s így mindenképpen fontos tényezője lesz a most újrakezdődő tárgyalásoknak. Az előző, 34. forduló szokatlanul heves szócsatákkal ért véget decemberben. Most, néhány nappal a genfi szovjet—amerikai tárgyalások időpontjának bejelentése után talán némi remény van — ha nem is a megállapodásra — a nyugodt hangvételre, a tárgyszerű megbeszélésekre, esetleg minimális előrelépésre is. A kezdetkor kitűzött cél azonban még nagyon messze van. HORVÁTH GÁBOR Folytatódik a brit bányászok sztrájkja Fenyegető árnyak a Távol-Keleten Az újságolvasónak bizonyára feltűnt, az utóbbi időben mennyire megszaporodtak az amerikai, a japán, a kínai és a dél-koreai vezetők kölcsönös látogatásai. Gyakoriak az olyan kétoldalú eszmecserék, egyeztető tárgyalások, amikor a főszereplők hadügyminiszterek, vezérkari főnökök vagy egyéb fontos pozícióban lévő katonai személyiségek. A hírügynökségi jelentésekből, még inkább az események hátterét kutató elemzésekből egyre kézzelfoghatóbban kitapintható, hogy a távol-keleti, s a hozzá csatlakozó hatalmas csendes-óceáni térségben valami olyan történik, ami az általános biztonság szempontjából egyáltalán nem megnyugtató. A tágabb összefüggések megértéséhez mindenekelőtt azt kell kiemelnünk, hagy a nemzetközi imperializmus három erőközpontja — az Egyesült Államok, Nyugat- Európa és Japán — az alapvető célok tekintetében ösz- szehangolt tervéket dolgozott Iki a Szovjetunió és szövetségeseinek „bekerítésére”, az ellenük bevethető politikai, gazdasági és katonai tartalékaik maximális mozgósítására. Az erőknek ebben a széles körű, mondhatni globális stratégiai-hadászati felvonultatásában — helyzeténél, lehetőségeinél és súlyánál fogva — az USA játssza a főszerepet, és saját önző érdekeinek, világuralmi törekvéseinek szolgálatában minden módon igyekszik biztosítani magának a másik két erőközpont feltétlen támogatását. Amiként a nyugat-európai raká- tateiepítés, ugyanúgy az ázsiai és a csendes-óceáni térfélben megfigyelhető katonai előkészületek is azt bizonyítják, hogy a Reagan- •kormányzat minden lépését a szocialista közösséggel szembeni „totális konfrontáció” tételei határozzák meg. Ezeket a tételeket a meginduló szovjet—amerikai tárgyalások sem változtatják meg, miután Washingtonnak feltett szándéka, hagy a „nyugati front” mellett egy „keleti frontot” is megnyit. Mostanában mind többször hallani olyan amerikai hangokat, hogy az Egyesült Államok — mérlegelve Nyu- gát-Európa „hanyatlását” — katonapolitikai súlypontját az Atlanti-óceánról a Csendes- óceánra helyezi át és ez — mint mondják — szinte fejér egy „korszakváltással”. Ha ebben a megfogalmazásban van is némi túlzás, hi szén az USA számára Nyu- gat-Európa, mint a szocialista közösség elleni közvetlen „harcérintkezési hídfő”, nem veszítette el jelentőségét, az aligha vitatható, hogy az Egyesült Államok keleti, tehát a Csendes-óceánnal érintkező partján nagy lendülettel fejlődő ipari óriások most jobban érdekeltek az ázsiai orientációban. Ez az irányváltás kifejezésre jut a Reagan-adminisztráció általános politikájában is. Az amerikai—japán—délkoreai katonai „háromszög”, és ennek Kína esetleges bevonásával való négyszögesítése pillanatnyilag a washingtoni hatalmi törekvések tengelyében áll. Az antikommunista koalíció összekovácsolásában eddig Janán és Dél-Korea ment el a legmesszebbre, .s ez a sokoldalú kapcsolatokban, s az ottani amerikai katonai jelenlét nagvságá'ban mérhető l;e a legjobban. Nakaszo- ne janán miniszterelnök nál- dámi kiie’pntetfe: a szigetországot „elsüllyeszthetetlen reNakaszone japán kormányfő (bal oldalt) Csőn Tu Hvan dél-koreai diktátorral Szöulban pülőgép-anyahajóvá” alakítják át, és Tokió magára vállalja a Japánt körülvevő ezer tengeri mérföldes körzet „ellenőrzését”, válság esetén pedig a Szovjetunió csendes-óceáni flottája kifutásának megakadályozását a közeli tengerszorosok lezárásával. Japán ugyanakkor — az 1987-ig terjedő ötéves haderőfejlesztási programjában — lázas sietséggel fejleszti az „önvédelmi erőket”, és 65 milliárd dollárnak megfelelő összegeket költ majd katonai célokra. Emellett az 1983-ban alakított közös amerikai—japán katonai bizottság keretében az eddiginél is aktívabb részt vállal a fegyverkezés, a legkorszerűbb technológiák átadásának koordinálásában. Ami pedig Dél-Koreát illeti, az ott állomásozó 30 ezer főnyi amerikai csapatokat az 1980-as évek végéig további modern fegyverzettel szerelik fel, s a jelenlegi 600— 700 darabos nukleáris készletüket Pershing—2-es rakétákkal és robatrepülőgépek- kel egészítik ki. Az Egyesült Államiaknak az ország határaitól távol állomásozó második legnagyobb csoportosítását, a csendes-óceáni parancsnokság (a PACOM) alárendeltségébe tartozó közel 150 ezer főnyi haderőt (ehhez tartozik a 7. amerikai flotta is), ugyancsak új raketa-atom- eszközökkel látják el. Szovjet értékelések szerint a Távol-Kelet — ha a fegyverkezésnek ez a tendenciája folytatódik — egy „korlátozott” atomháború potenciális hadszínterévé válhat, annak minden súlyos következményével együtt. SERFÖZÖ LÁSZLÓ alezredes A második világháborús „New Jersey” nevű amerikai csatahajói korszerűsítettek és a csendes-óceáni 7. flottához vezényelték. A szolgálatba állítás ceremóniáján ott volt Reagan elnök is.
