Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-15 / 11. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 11. szám ARA: 1,80 Ft 1985. január 15. kedd m Mai számunkból munkában az űj pArxvezetöség (3. oldal) KRITIKAI ROVAT (4. oldal) TOVÄBBTANULÄSI LEHETŐSÉGEK (5. oldal) ISKOLAKÖSTOLGATÖ (3. oldal) a Távolság és közeledés Íróhoz illő, szép megfogalmazása a társadalmi egymásrautaltságnak, az át nem alakítható logikus sorrendnek, amit Malkszim Gorkij írt: „Az emberek társadalmi -kulturális fejlődése csak úgy megy végbe szabályosan, ha a kéz tanítja a fejet, azután az okosabbá vál't fej tanítja a kezet, s az okos kéz újból és még erősebben segíti elő az agyvelő fejlődését.” Amit érthetünk szó szerint és képletesen, egyének, közösségek kapcsolataira, kölcsönhatások alakította viszonyaira, ám bárhogyan értsük is, egy valamit, mint legfontosabbat, nem tolhatunk félre az előbbi gondolatmenetből: és ez a tapasztaltat elsődlegessége. Érdekes módon a tapasztalatok mindennapos gyűjtésekor legtöbbünk nagyobb figyelmet szentel annak, ami a magunk munka- és életkörülményeitől elüt, különbözik, mint ami hasonló vagy éppen azonos. Erről a sajátos véleménytőről azután féligazságok és tévhitek sarjadnak. Ma háromszor akkora a középiskolát végzetteknek a népességen belüli aránya, mint volt 1960-ban. A tény példa is egyben, annak illusztrálására, vajon komolyan vehetj ük-e az olyan általánosításokat, mint azt például, hogy a termelési kultúra magasabb színvonalához hiányoznak a képzett emberek. Másfelé tekintve: 257 ezer ember él napjainkban ötszáz léleknél kisebb népességű településeken. Vajon igaz lenne az az általánosítás, hogy ők — csupán ebből a tényből következően, és figyelmen kívül hagyva helyzetük minden más jellemzőjét, így a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyüket — kizárólag hátrányokat jussólhatnak a közös javak elosztásakor? Fejlődésünk döntő elemének rögzítése egyetlen mondatban, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a XIII. kongresszusra szóló irányelveiben. így hangzik: „A társadalom alapvető osztályainak és rétegednek közeledési folyamata nagymértékben előrehaladt.” Ami nem azt mondja, hogy nincsenek számottevő különbségek az életszínvonalban, a műveltségben, az életmódban és más jellemzőkben, hanem azt emeli ki, a különbség kisebb, mint volt korábban. A népgazdaság 1985. évi terve jó idő eltelte után szólhat először a reálbérek csökkenésének megállításáról; nem könnyű feladatról. Ami kevésbé ismert — és ami szemben áll a közhiedelmekkel —, az az, hogy szinte „kidekázva” egyformán alakult a munkások és az alkalmazottak reálbére, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók reálkeresete, 1975-ig visszatekintve is — azt száznak véve — mindössze 0,3 százalékos az eltérés...! A háztartások jövedelemszintjei között a kiegyenlítődési folyamatok a meghatározóak. Például a szellemi foglalkozásúak háztartásaiban évtizede az egy főre jutó személyes jövedelem harminchét százalékkal haladta meg a munkásosztályhoz tartozó családokét, tiz év elteltével ez a különbség huszonöt százalékra csökkent. Előbbi példáink alapján leírhatjuk, lényeges jelzője a közeledésnek, hogy a családi jövedelmek szóródása ma sokkal kisebb, mint volt korábban. A népesség legmagasabb, illetve legalacsonyabb jövedelmű egy- tizede közötti különbség 3,8-szeres. Tíz éve 4,9-szeres volt...! Egyre szembetűnőbb új vonás, hogy a család helyzetében meghatározó szerep jut — nem a foglalkozási, vagy egyéb tényezőknek, hanem.— annak, milyen a kereső-eltartott arány, illetve a szülők hány gyermeket nevelnék. Fokozatosan háttérbe szorul, hogy a gazdaság mely terepén dolgozik valaki, ha otthoni viszonyai — családi jövedelme alapján — lényegében azonosak az egészen más népgazdasági, foglalkozási terepen tevékenykedőével. Egyformán érinti például a családokat, hogy az óvodáknál a helyhiány miatt elutasított gyermekek száma az 1980. évinek az ötödére csökkent. Persze, az ilyen és hasonló szolgáltatások úgynevezett hozzáférhetőségében még mindig tetemesek a különbségek. Lényeges tényezője az életszínvonalnak, hogy 1984- ben az aktív keresők 31,3 százalékát az ipar, 21,7 százalékát a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás foglalkoztatta, s hogy az aktív keresőkön belül a nők aránya már 45,5 százalék. El ne feledjük: a hatvanas években a paraszti jövedelmeknek a munkásosztályéhoz való felzárkóztatása volt a cél. A hetvenes években azután némi paraszti előny alakult ki, majd a hetvenes évek végén és évtizedünk eddig eltelt esztendeiben szinte teljesen azonos lett a munkásosztály és a parasztság egy főre vetített személyes jövedelmének szintje. A szövetkezeti parasztság átlagkeresete kisebb ugyan a munkásokénál — kilencven százalék körüli —, ugyanakkor a kiegészítő tevékenységből származó bevételek munkásokénál nagyobb aránya eltünteti ezt a különbséget. Friss gond — és a közeledésnek ez is bizonyítéka, bár a nemikívánatosak közül való —, hogy a legutóbbi években a munkás és a szövetkezeti paraszt családok egy tetemes részénél csökkent a könyvvásárlás, a színházlátogatás, egyértelműen anyagi okok következtében, mert ugyanakkor — olcsó! — a múzeum- és kiállításlátogatások száma folyamatosan növekszik. Ami nem több, csupán apró példa arra, milyen bonyolult részösszetevők hatására módosul távolság és közeledés viszonyrendszere, milyen furcsa koreográfia szerint tesszük meg lépéseinket előre és olykor visz- sza. MÉSZÁROS OTTÖ Megkezdődött a KGST V. B. 113. ülése Hétfőn Moszkvában megkezdődött a KGST Végrehajtó Bizottságának 113. ülése. A tanácskozáson magyar részről jelen van Marjai József miniszterelnök-helyettes^ hazánk állandó KGST-képvi- selője. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálja a rugalmas, automatizált termelési rendszerek létrehozásának és termelésbe állításának helyzetét. A tagországokban most folyik ezeknek a magas műszaki színvonalú rendszereknek a kifejlesztése. Sikeresen halad az idei ötéves tervre kitűzött feladatok végrehajtása. Kidolgozás alatt áll a gépgyártásban alkalmazható rugalmas, automatizált terAndrej Gromiko szovjet külügyminiszternek a genfi megállapodásról, az új leszerelési tárgyalásokról adott televíziós nyilatkozata vezető helyet kapott hétfőn az amerikai sajtóban. A kommentárok két fontos elemet emelnek ki a szovjet álláspontból: egyrészt azt, hogy az új leszerelési tárgyalások mindhárom eleme szorosan összekapcsolódik egymelési rendszerek létrehozásának és használatba vételének programja. Az ülésen áttekintik a KGST-n belüli közlekedési együttműködés helyzetét is. Az utóbbi 15 évben jelentősen fejlődött a tagországok közlekedési együttműködése, nőttek a kölcsönös szállítások, tökéletesedett a nemzeti közlekedési rendszerek munkája és együttműködése. A KGST közlekedéssel foglalkozó szerveinek terveiben szerepel, hogy a kölcsönös szállítások javítása érdekében az eddiginél szélesebb körben hasznosítsák a tagországok belső tartalékait, még ki nem használt lehetőségeit. Növelni kívánják a mással, s így nem lehet ered-' ményt elérni a hadászati és a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről folyó megbeszéléseken anélküli, hogy ne jönne létre kielégítő megoldás az űrfegyverekről, másrészt az, hogy az amerikai közepes hatótávolságú eszközök további telepítése a nyugat-európai országokban veszélyeztetné a tárgyalások jövőjét. szállítási együttműködés szervezettségét, szélesebb körben alkalmazni a legfejlettebb technológiát, munka- módszereket. A tervek között szerepel a KGST-tagországok közlekedési együttműködése 1991—2000 közötti időszakra szóló új komplex programjának kidolgozása. A Végrehajtó Bizottság ülésének napirendjén szerepel még a villamos energetika 2000-ig szóló távlati fejlesztési koncepciója. Megvizsgálják azt is, miként tökéletesíthetek azok az elvek, amelyekkel összhangban a tagországok és Jugoszlávia közötti kölcsönös kereskedelemben szállítandó gépek és berendezések pótalkatrészellátása megvalósul. Robert McFarlane, Reagan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója egy hétfő reggeli televíziós nyilatkozatában viszont kijelentette: az Egyesült Államok változatlanul folytatja a Reagen elnök által meghirdetett „hadászati védelmi kezdeményezés” űrvédelmi eszközök kidolgozd, sára irányuló programját. KÖZÖS közlemény A Varsói Szerződés tagállamainak megállapodása alapján a Politikai Tanácskozó Testület 1985. január közepére tervezett soron következő ülését később egyeztetendő időpontra halasztották. (MTI) Gáspár Sándor Prágába utazott Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT elnöke hétfőn Prágába utazott, hogy részt vegyen az SZVSZ, valamint a Nemzetközi Szakmai Szövetségek titkárságai képviselői, nek január 15—16-i együttes konzultatív tanácskozásán. A résztvevők a nemzetközi szakmai szövetségek időszerű feladatait, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ipari bizottságaiban kifejtendő tevékenységet, továbbá a propagandamunka javításával és a XI. szakszervezeti világ- kongresszus előkészítésével kapcsolatos tennivalókat vitatják meg. Gromiko tv-nyilatkozatának amerikai visszhangja Teljes kapacitással dolgozik a atomerőmű Jégtörők a hűtővízcsatornánál Naponta 20,6 millió kilowattóra áramot termelnek A rendkívüli időjárás — tegnap —17 Celsius-fokot mértek Pakson — az atomerőműnél is gondot okozott. Ennek ellenére bebizonyosodott, hogy az ország villamosenergia-termelő üzemei közül az atomerőmű a legérzéketlenebb a hidegre. Simon Péter üzemviteli főosztályvezető elmondta, hogy a primerköri berendezések meg sem érezték a rendkívüli időjárást. Gondot igazán az okozott, hogy a turbinagépházban a műszerek és a kisebb átmérőjű vezetékek fagytak le. Ez is azért történt, mert a gépház — 500 méter hosszú — teljes egészében az építkezés miatt még nincs lezárva, így az egyes és a kettes blokkot az épülő hármastól egy ideigenes fóliafallal kellett elzárni, a fal környékén pedig olyan olajtüzelésű hősugárzókat helyeztek üzembe, amelyek a légteret felfűtik arra a szintre hogy a műszerek és a vezetékek ne fagyjanak le. Ez természetesen óriási odafigyelést és munkát követelt a Paksi Atomerőmű Vállalat szak. embereitől. A legnagyobb problémát azonban a Duna jelentette. A rendkívüli időjárás először azt eredményezte, hogy a folyóban csak pár centiméterrel volt az elmúlt napokban több víz, mint az 1983-as nagy őszi aszály idején. A gondot természetesen fokozta az is, hogy a Dunán erőteljes jege- sedés indult meg. Az erőmű hűtővízcsatornája is befagyott. — Azonnal kértünk segítséget az Országos Vízügyi Hivataltól, akik azonnal a segítségünkre siettek — mondta Simon Péter. — Jégtörő hajókat küldtek ide. Kettő a hidegvizes csatornában dolgozik, négy pedig kint a Dunán. Jelen pillanatban nagy erőfeszítéssel dolgoznak a bajai, a székesfehérvári vízügyi emberek, és a Szekszárd—Paksi Vízitársulat dolgozói. — A nagyobb jegesedés, vagyis a hidegvizes csatorna védelme érdekében a csatorna Duna felőli végénél két uszályt állítottunk keresztbe, amelyek meggátolják a jég betüremkedését a csatorná(Folytatás a 2. oldalon.) Jégtörő hajó dolgozik a hidegvizes csatorna Duna felőli részén
