Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 2. szám ARA: 1,80 Ft 1985. január 4., péntek Mai számunkból BUSZ HELYETT SZERVEZÉS (3. old.) ŰJ EURÓPAI RANGLISTA (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT A SZÁNTÓFÖLDRŐL A KONZERVDOBOZBA (3. old.) Az Ügyintéző intézői Látszatra nincsen sok köze az állampolgárnak hozzá, a valóságban viszont nagyon is befolyásolja az ügyme­netet — annak szakszerűségét, gyorsaságát — az ügy­intézőt körülfogó környezet. Ez a környezet sorozatosan változásokon ment át, javult, tökéletesedett, korszerű­södött, de még mindig messze áll a kívánatostól. Cse­kély súlyú, mégis érzékletes példát erre. A községi tanácsoknak — a település nagyságától és jogállásától függően — 300—400 különböző nyilvántartást kell ve­zetniük. Kell, mert jogszabály írja elő. Nem kellene, ha bátrabb lenne a korszerűsítés, az egyszerűsítés — így ítélkeznek tapasztalt szakemberek. Melyik szélső ponton lelhető az igazság? Vagy éppen középen áll? Óvakodjunk a hamari okosságtól, ne tartsuk napjaink nyavalyájának a mindent szabályba foglalást. Régi törekvés ez. Kicsippentett eset a múlt akváriumából: a százkilencven esztendeje, 1794-ben életbe léptetett porosz Allgemeines Landrecht majdnem húszezer tör­vénycikkelyt tartalmazott...! A mind több és mind részletezőbb jogszabályok — törvények, rendeletek, irányelvek, végrehajtási útmutatások — szinte termé­szetes kísérője az élet bonyolultabbá válásának, a tár­sadalom és a gazdaság többszörös kölcsönhatásokkal át­itatódott viszonyai folytonos módosulásának. Amit azonban nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni: a végrehajthatóság. Mert igaz az ókori Róma polgárai által reánk hagyott bölcsesség; sok törvény, sok örvény; a túlságosan sok szabály éppen hogy nem rendet, ha­nem rendetlenséget teremt. Rendetlenséget, azaz aka­ratlan szabályszegést, kiskapu nyitogatást, paragrafusok közöti szlalomozást, büntetlenül maradt jogsértést, hiszen az ügyintézőhöz nemcsak akták folyama árad, hanem azokkal egy időben új és módosított, meg egy­séges szövegbe szerkesztett jogszabályok is hullámza- nak íróasztala, iratszekrénye, hivatali szobája körül. Megtörténhet éppen ilyen okok következtében, hogy a nagy tapasztalaid, gazdag gyakorlatú ügyintéző is el­bizonytalanodik, s mert tétovázni kezd, téved. Akkor az állampolgár azt mondja, na, ez sem ért hozzá... Ami nem igaz, ám az állampolgár szemszögéből nézve mégis helytálló, mivel másod- vagy harmadfokon végül is a döntés őt igazolja, már amikor ezt teszi. Az állam­polgár ugyanis hajlik rá, hogy amikor nincsen igaza, amikor jogosulatlanul tart igényt valamire, és eluta­sítják, akkor is hozzá nem értésre gyanakodjon, éppen a valóságos tévedések, a létező melléfogások okán, alap­ján. Ezért — ezért is — lényeges, az ügyintéző intézői, azaz munka- és intézkedési, döntési környezetének ala­kítói a kellő súllyal érzékelik-e a végrehajtás-végre­hajthatóság ketté nem választható kettősének egysé­gét? Jelenleg hazánkban — az élet valamennyi terepét figyelembe véve, s tudva azt is, hogy a vezető hely a gazdaságnak jut benne — ötezer hatályos jogszabály van. A felszabadulás óta összesen, a ma hatályosokkal együtt huszonötezer különféle jogszabály jelent meg, volt hosszú ideig vagy átmenetileg érvényben. A hu­szonötezresre aligha mondhatjuk, csekélység, bár igaz, ezeknek a jogszabályoknak az egy része — mint pél­dául különböző nemzetközi egyezményekhez való csat­lakozás — a szakembereknek, a szakigazgatásnak csu­pán szűk körét érintette, érinti, azaz a mindennapos gyakorlatban nincsen szerepe. Ennek ellenére sem ítél­hetjük könnyűnek az ügyintéző dolgát, mert gyakran a jogszabályok kibocsátói is nehezen igazodnak el saját szövegükben — amit az évek folyamán többször mó­dosítottak —, nemhogy azok, akik a tanácsoknál, más hivataloknál, hatóságoknál, közüzemi vállalatoknál az íróasztalnál ülnek. S akkor az ügyfelet — akinek bi­zony önérdeke az eligazodás — még meg sem említet­tük...! Társadalmi igény — és szükségszerű haladási irány — fogalmazódik meg ilyen értelemben is az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára megalkotott irányelveiben, amikor kimondatott,' „ér­zékelhető javulást kell elérni a lakosság ügyeinek inté­zésében, a bürokrácia visszaszorításában”. Gyanítjuk, a közigazgatás átszervezésén túl, a lakosság ügyeinek intézése minden más terepén is szükséges a korszerű­sítés, a kisebb létszám, nagyobb hozzáértés, fokozott megbecsülés hármas elvének érvényesítése, aminek fe­jében mindaz hathatósabban számon kérhető, ami az ügyintéző kötelme, joga, lehetősége. Az azonban vesze­delmes tévedés lenne, ha úgy hinnék (bárkik) is, de főként az ügyintéző ügyeinek intézői, hogy ezzel vége a teendőknek. Mert seregnyi tényezőre az ügyintézőnek semmi befolyása nincsen, s ezen a módon olykor ki­szolgáltatottja és nem szolgálója a jognak, amibe sem az ügyintéző, sem az ügyfél nem törődhet bele. De elég-e, ha csak ők elégedetlenek...?! VERESS TAMÁS A középfokú oktatás személyi feltételeiről tárgyalt a megyei tanács vb A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága teg­nap két, igen élénk vitára serkentő témát tűzött napi­rendjére. Dr. Nedók Pál, osztályvezető beszámolója alapján megtárgyalta a tes­tület a megyei tanács köz­lekedési osztálya másfél éves tevékenységét és megállapí­totta, hogy az új osztály lét­rehozása az ügyfélfogadás­ban, ügyintézésben nem okozott megtorpanást, s mint ezt a Közlekedési Miniszté­rium képviselője, Tóth Ist­ván is megerősítette: a fel­adatok ellátását folyamatosan végzi, az osztály hatásági te­vékenysége megfelelő. Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy a KPM szerveze­tének korszerűsítése a köz­úti, gépjárműközlekedési és hajózási alágazatokban is maga után vonta a hatósági szervezetrendszer és a hatás­körök korszerűsítését. A megszüntetett Autófelügyelet és Autóközlekedési Taninté­zet feladatait részben az új, országos hatáskörű Közleke­dési Főfelügyelet, részben a megyei tanácsoknál 1983. jú­lius 1. napján létrehozott közlekedési osztályok látják el. így, ez alkalommal elő­ször került a megyei tanács vb ülésének napirendjére a feladatait tekintve nem cse­kély munkaterhelésű osztály szerteágazó és nagy felké­szültséget igénylő tevékeny­sége. Mint azt a vb megállapí­totta, az osztály és intézmé­nyed eredményes munkájá­nak elismerése mellett nem csekélyek további feladatai sem. Biztosítani kell a még színvonalasabb, kulturáltabb munkavégzéshez szükséges jobb tárgyi feltételeket. Tö­rekednie kell az új osztály­nak — megtartva tevékeny­ségének eddigi színvonalát — az ügyintézési határidő csökkentésére is. Továbbá ki­emelt figyelmet kell fordíta­nia a község—megye kap­csolatokban a községek ága­zati feladatainak segítésére. Póla Károlyinak, a műve­lődési osztály Vezetőjének a középfokú oktatás személyi feltételeinek helyzetéről, a fejlesztés feladatairól készí­tett beszámolója a nyitó napi­rend témájánál is nagyabb érdeklődést váltott ki. A ma­gyarázat kézenfekvő: a kö­zépfokú oktatás személyi fel­tételeinek helyzetét, a felté­telek fejlesztésének felada­tait a megyei tanács vb az MSZMP KB 1972. júniusi ‘határozatának megjelenése óta önálló napirendként nem tárgyalta. A fejlesztés irá­nyát az 1973. decemberi, a közoktatás helyzetével és fel­adataival foglalkozó tanács­ülés határozta meg, majd az 1979. decemberi tanácsülés foglalkozott átfogóan a kö­zépfokú Oktatási intézmény­hálózat fejlesztésének távlati célkitűzéseivel. Ezt követően a nagy létszámú korosztály középfokú intézményi foga­dására 1983 tavaszán készült átfogó tervet az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottsága tárgyalta meg még ez év őszén. Póla Károly osztály- vezető beszámolója tulajdon­képpen erre az utóbbi elem­zésre támaszkodva tárta fel a középfokú oktatási intéze­tek személyi feltételeinek helyzetét. Figyelemmel a megyei párt- és állami szer­vek évek óta tartó és rend­szeres együttgondolkodása során feltárt tennivalókra is. A napirend felett nyitott vita szenvedélyessége jól ér­zékeltette a személyi feltéte­lek fejlesztésének feladatai­val kapcsolatos gondok nagy­ságát, lévén a középfokú in­tézmények személyi ellátott­sága jelenleg is a tényleges szükséglet alatt. Ez idő sze­rint a legjobban ellátottak a szakközépiskolák, ahol az ál­lományi létszám csupán hat­tal marad el a szükséglet mögött. A gimnáziumok ta­nárszükséglete viszont tizen­hattal nagyobb a jelenlegi — 204 fős — állományi lét­Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén jóváhagyólag tu­domásul vette a Finn Köz­társaság miniszterelnökének, Kalevi Sorsának hazánkban tett hivatalos látogatásáról adott tájékoztatót. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műsza­ki-tudományos Együttmű­ködési Kormányközi Bizott­ság Budapesten tartott ülé­séről szóló jelentést. Megbíz­ta a Gazdasági Bizottságot, hogy gondoskodjék az ülés határozatainak végrehajtásá­ról. A Minisztertanács a Gaz­dasági Bizottság tájékoztató­ja alapján áttekintette a Fo­gyasztók Országos Tanácsá­nak tevékenységét. Elismer­ve a tanács és aktivistáinak eredményes munkáját, fel­kérte a Fogyasztók Országos Tanácsát, hogy a lakosság érdekében aktívan működjék közre a tisztességtelen gaz­dálkodás tilalmáról szóló törvény érvényesítésében, s fordítson nagyobb figyelmet a szolgáltatások színvonalá­ra. A kormány áttekintette a videotechnika szélesebb körű hazai alkalmazásának né­hány kérdését. Utasította az illetékeseket, hogy dolgozzák ki a videogyártás és -kiadás, valamint a terjesztés és for­galmazás jövőbeni rendjét. (MTI) J) Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny A Szekszárdi Húsipari Vállalat a lakosság'jobb ellátásáért számnál. Nyolc idegennyelv- (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP XIII. kong­resszusának és hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lója tiszteletére kibontako­zott munkaverseny célja az élelmezésiparban is az or­szág előtt álló legfontosabb feladatok teljesítése, a gaz­daságosság és a minőség ja­vítása, a takarékosság és a nemzetközi versenyképesség fokozása. Kedvező visszhangot vál­tott ki az élelmiszeriparban a Gyulai Húskombinát kol­lektívájának felhívása. A húskombinát ugyanis elsők között kezdeményezte az ágazatban a versenyt. Felhí­vással fordultak a húsipari vállalatokhoz, hogy vállalá­saikkal, a belföldi ellátás színvonalának javítását és a hús, húskészítmények ex­portja növelésével készül­jünk a kongresszusra, ünne­peljük a neves évfordulót. A felhíváshoz a Szekszár­di Húsipari Vállalat kollek­tívája, ezen belül 55 szocia­lista brigádja — 950 fővel — csatlakozott. A munkaverseny-vállalá- soknak az értékelése havon­ként történik, így a vállalat dolgozói, szocialista brigád­jaink folyamatosan figye­lemmel kísérhetik az ered­mények alakulását. Vállalá­saink pontjai között szere­pel, hogy a sertésvágási ter­vünket 4 százalékkal túltel­jesítjük, mellyel export áru­alapunkat növeljük. Vállalásunk további pont­ja a főbb technológiai terü­leteken (darabolás, csonto- zás) a kihozatali normák ja­vítása a bázishoz képest. Ezen a területen javuló ten­dencia mutatkozik. A szállítás jobb szervezé­sével, a kihasználtság növe­lésével a szállítási költséget 5 millió forinttal csökkent­jük a tervezetthez képest. Ezt a vállalásunkat 7,4 mil­lió forintra teljesítettük. A tervezett rubel elszámolású Luncheon Meat termelésün­ket 220 tonnával növeljük, mely 14,8 millió forint több­letárbevételt eredményez vál­lalatunknak. Vállaltuk, hogy a lakosság jobb ellátása érdekében hat új termékkel növeljük a vá­lasztékot. Eddig már öt új termékkel találkozhatott a vásárlóközönség. A termé­kek a tájjellegnek megfelelő elnevezést kaptak: Koppány virsli, Tolnai szüret kolbász, Völgységi szíves, Sárközi paprikás és Szekszárdi fok­hagymás néven kerültek for­galomba. Vállalásaink között szerepelt az olcsó termékek arányának növelése. Ezek tervezett 3 százalékos növe­lését vállaltuk, ennek telje­sítése 5,3 százalékot tesz ki jelenleg. Decemberben kom­munista műszakot szervez­tünk, amelynek bevételéből 80 ezer forintot az épülő új Nemzeti Színház egységszám­lájára kíván vállalatunk kol­lektívája befizetni. A fenti eredményekhez vállalatunk teljes kollektívá­ja hozzájárult. Ezen belül az 55 szocialista brigádból ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tottak sertésvágási terveink teljesítéséhez a felvásárlási területeken működő és az el­sődleges feldolgozó üzemek brigádjai, valamint a kon­zervüzemben dolgozó szocia­lista brigád. A fenti brigádok túlórák, szombati műszakok vállalá­sával tették lehetővé az ered­mények elérését. Az új mun­kaverseny-szabályzatban rögzítettek figyelembevételé­vel megtörtént a szocialista brigádok féléves és I—III. negyedéves teljesítményének értékelése. Az 55 szocialista brigádból az értékelő bizott­ság a kiemelkedően dolgozó 29 szocialista brigádot évkö­zi pénzjutalomban részesítet­te. VALENTIN FERENCNÉ munkaverseny-szervező Az eredmények a vállalat eg ész kollektívájának köszönhetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom