Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
1985. január 24, A^síÉPÜJSÁG Utassy József; Vadászdalocska Róka, terítsd le a bundád! Hideg a föld, minden havas. Hová térdeljen, ha jön a hóvirágbűvölő Tavasz? Az előrelátó hangya (Adig népmese) Egy hangya ballagott az úton. Szembe vele — egy ember. Ez az ember minden áltat és madár nyelvét ismerte. — Miért van ilyen nagy fejed? — kérdezte a hangyától. — Mert sok benne az ész. — És miért ilyen vékony a derekad? — Mert keveset eszek. — Mennyit eszel? — Egy búzaszem elég nekem egy évre — felelt a hangya. — No, majd meglátjuk, elég-e neked egy évre egy búzaszem! Fogta az ember a hangyát, és a cserkesz-kabátja töltényzsebébe tette, bedobott mellé egy szem búzát, és lezárta a zsebet. Elmúlt egy év. Az ember egész megfeledkezett a hangyáról. Elmúlt még egy év. És akkor feleszmélt az ember, hogy már bizonyára elpusztult a hangya. Belenézett a töltényzsebbe, és látja ám: ott ücsörög a hangya, mellette pedig két negyed búzaszem fekszik. — Hé, te! Azt mondtad, hogy neked egy búzaszem egy évig elég. Két év is eltelt, és még mindig van a búzából. Hogy van ez? — kérdezte az ember. — Az az ostoba, aki ideültetett engem a ■ töltényzsebbe, elfeledkezhet rólaim, gorklolltam, és hogy éhen ne haljak, négyfelé osztattam a magot. Migray Ernőd fordítása Régi keleti imaszőnyegek A muzulmánok lakta Keleten általános volt a szőnyegek kedvelése és használata. Elegánsan élni egyet jelentett a választékos és gazdag öltözködéssel, a kényelem pedig azzal, hogy a lakás tele legyen pazar szőnyegekkel, párnákkal és függönyökkel. Ez határozta meg a kor arculatát. Egy 955-ben meghalt mohamedán aszkétát, át-TusZit halála után azzal jellemezték, hogy neki sohasem voltak szőnyegei. A szőnyegek az egyes közel- keleti népek nemzeti jellegű lakásberendezésének szerves részét képezték. Gyártottak falra, padlóra, fekhelyre szánt szőnyegeket, takarókat, láb alá rakható kisebb darabokat; iilőipámákat, a fej, illetve a hát mögé való apróbb párnákat. A keleti szőnyegek használatáról sok adat maradt fenn a IX—X. századiból, ennek ellenére sem tudjuk pontosan, hagy mióta használtak a muzulmánok imaszőnyeget. Baládhumi IX. századi arab történész szerint a hívők kezdőiben az imánál a kövekre és a homokra borultak le, Tiirmidhi feljegyzései szerint (meghalt 982-ben) a napi kötelező imák során szö- .vött szőnyegeken és a padlón fohászkodtak Állatihoz a hívők. A hagyományok szerint Mohamed próféta (571—632) valamilyen kelmét, Muawija kalifa pedig a VII. században az imánál gyékényt használt. A kairói al-Azhar mecset 1009-ből származó leltárában kiváló abadáni és egyszerű gyökén yszőnyegekről történik említés. A X. században élt Ibn Abd al-tArtz asz-Szuszi nevű férfiú, mólkor beállt muzulmán szerzetesnek, a következőket mondogatta: „Fogtam az imas zőn ye gémét, mely olyan hosszú volt, mint a nap, s levágattam a bajuszomat, melyet korábban meghagytam.” Ez az első említése a keleti imaszőnyegeknek. A szőnyeg formájára és méretére is utalás történt, s arra is, hogy az illető magával vitte a denvisrendbe az imaszőnyegét, és mint a mohamedán Keleten szokás volt, levágatta arcát ékesítő szőrzetét. Egyébként csak a rajongók, a feltűnni vágyók és a dervisek vágatták le a bajuszukat és a szakállukat, mert a tisztes emberi külső enélkül elképzelhetetlen volt. 1071-ben Tyros mecsetjében Alii kalifa egyik leszármazottja 300 dinárt tett a tudós tanító, Kbatito ad-Bag- dádi imaszőnyegére, aki a haragtól elvörösdve felkapta imaszőnyegét, és elhagyta a mecsetet. A magas rangú személy kénytelen volt a padló réseiből az aranyait kiszedegetni. Egy másiik történet szerint Haszan al-Bas- ri aszkéta már 728-faan használt imaszőnyegét, s ezt az Eufráltesz folyó vízére helyezte, és felkérte Rabi ’a al- Adawija szenltéletű nő-t, hogy a vízen együtt imádkozzanak. A hölgy válasza az volt, hogy feldobta a levegőbe az imaszőnyegét, és felkérte az aszkétát, hogy ott fenn végezzék el a vallásos leboru- 1 ásókart. Behzád, a híres perzsa festő egy 1479-ben készített miniatúrán méltóságteljes dervist ábrázod, aki a folyón imaszőnyegen kelt át. Kelet legszebb szőnyegei az imaszőnyegek Voltak, és ezeknek varázsos-mágikus erőt tulajdonították. Ibn Battuta XIV. századi híres aráb utazó könyvében hangsúlyozta, hogy Egyiptomban sok a muzulmán kolostor, s mindegyük dervis a saját imaszőnyegén ül. A kolostorba való jelentkezéskor a dervisjelölt derekán öv, vállán ümaszőnyeg, jobbjában bot, és balkezében vizeskancsó van. EvtlijQ Cselebi XVII. századi török utazó és történész is hasonlókat írt a török dervisékről. Valószínű, hogy az imaszőnyegek használatát a muzulmán aszkéták és dervisek vezették be, meghatározva az imaszőnyegek rendeltetését és szerepét. Abu Nas as-Sairádj, aki 988-ban halt meg, hivatkozik egy régen élt szufi sejk tanítására, miszerint a dervisnek (koldusnak, azaz muzulmán szerzetesnek) imaszőnyeggel kell rendelkeznie, mert ezen köteles ülni, arcát Mekka irányába fordítani, hódolatát és tiszteletét Allah (arabul az isten) iránt kifejezni, és magábavonultan hosszasan tűnődni és elmélkedni. Gombos Károly Gördesz, XVII. századi török imaszönyeg — az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből A nők hosszabb életűek A nemzetközi statisztika szerint a nők átlagéletkora mintegy 3 és fél évvel haladja meg a férfiakét; ugyanakkor Magyarországon ez a különbség a kétszeresénél is nagyobb: a születéskor várható élettartam a férfiaknál 66 év, nőknél pedig 73 év felett van. Vajon mi lehet ennek a statisztikailag kimutatott ténynek az oka? — Ezen már bizonyára sokan és sokszor meditáltak, és a magyarázat nyilván mélyebben fekszik, mint egyes szerzők nőellenes érvei. Mert ha igaz is, hogy a válások alkalmával több férfi jár rosszabbul, mint nő, de a mindennapi életben — a szabadidőre vonatkozó felmérések tanúsága szerint — a nők azok, akik sokkal több időt fordítanak a második műszakra, és kevesebbet a pihenésre, művelődésre, szórakozásra. Mielőtt az élettani magyarázatba belemennénk, először is a várható életkor fogalmát kell tisztáznunk. A születéskor statisztikailag várható életkor pontosan azt jelenti, amit e három szó kifejez: az összes megszületett csecsemő — átlagosan — meddig fog élni. Ebből következik, hogy ezt a mutatót rendkívüli módon befolyásolja a születés körüli csecsemőhalandóság. Közismert, hogy e tekintetben — bármilyen szép fejlődést értünk is el az utóbbi időkben — még jócskán elmaradunk a fejlett ipari államok szintjétől. A magasabb csecsemőhalandóság tehát hazánkban eleve lecsökkenti a várható élettartamot. Ehhez még számításba kell venni, hogy a férfiak mindig is hamarabb haltak meg (átlagosan), mint a nők, hiszen ők vadásztak, harcoltak. A természet bölcs előrelátása folytán viszont néhány százalékkal több fiú születik, mint lány. Ez a többlet hazánkban kb. a negyedik életévtizedig megmarad: a férfiak elhalálozási többlete kb. a 39. életévre egyenlíti ki a két nem arányát; a 40. életévtől kezdve a népességen belül fokozatosan növekszik a nők aránya. A biológiai összehasonlítást megkönnyíti az a párhuzam, hogy 70 különféle állatfaj közül 62-nél a nőstény él tovább, mint a hím. A kutatók másféle vizsgálatokat is végeztek. Vegyes nemű patkány-populációt sötét, de élelemmel ellátott ketrecbe zártak, ahonnan csak egyetlen keskeny rés nyílt a szomszédos ketrecbe, ahol viszont macskák voltak. Megfigyelték, hogy — mivel a macskák a résen semmiképpen nem fértek át — a patkányok némelyike préselte át magát kíváncsiságtól hajtva a macskák birodalmába. Ezek persze nem tértek vissza soha. A kísérlet végén megállapították: a vakmerő és kíváncsi patkányok mindegyike hím volta nőstények inkább megmaradtak a védett otthonukban. Az állatkísérletben — megfelelő óvatossággal — talán levonható az a következtetés, hogy a férfiak statisztikai átlagban — lényegesen vállalkozóbb szelleműek, nagyobb egyedi teljesítményre képesek, de ugyanakkor a tapasztalatok szerint kisebb az alkalmazkodó képességük a környezeti ártalmakkal szemben. A nőket rugalmasabb alkalmazkodóképességük segíti abban, hogy nehéz körülmények között is életben tudjanak maradni. Ez régebben főleg az éhezés, a természet mostoha viszonyai, viszontagságaival szembeni ellenállóképességben fejeződött ki, míg modern korunkban a szív- és érrendszeri megbetegedések, az infarktus okozta halálesetekben mutakozik meg. Sajnálatos módon azonban az utóbbi években a nők e téren élvezett előnye kezd csökkenni. Ha az ember teljes élettartamát szakaszokra bontjuk, szembetűnő, a leánygyermekek előbb járnak, hamarabb beszélnek, később, tizenéves korukban már két évre tehető a fejlettségi előny a fiúkkal szemben. Átlagosan ennyivel hamarabb érik a nő, mint a férfi. Ugyanakkor az öregedés is gyorsabban bekövetkezik: a nők 45—55 éves korukig fogamzóképesek; a férfiak viszont 60—70 éves korukban érnek el ide (statisztikai átlagról van szó). Ez tehát azt jelenti, hogy a termékeny, az utódok létrehozására alkalmas emberi élettartam a nőknél jóval rövidébb, mint a férfiaknál. Ha nagyobb is a nők öröklött válaszképessége a környezetre, és ha emiatt könnyebben tudnak biológiailag védekezni a környezeti ártalmakkal szemben, mégis úgy tűnik: napjainkban a különbség a fejlett ipari államokban kezd csökkeni. Mivel ott az átlagéletkor várható ideje mindkét nemnél hosszabb, feltételezhető, hogy a különbség az életfeltételek javulásával, az egészségesebb életmóddal, táplálkozással fokozatosan úgy csökken, hogy a férfiak élettartama hosszabb lesz. DR. KEMPLER KURT Idejében kezdjük el kára lágy és bő melltartót használnak, amelybe hígított citrom-, narancs- vagy uborkalével dúsított, vagy más gyümölcspépes pakolást helyeznek. Ezáltal a mell feszes, fiatalos, rugalmas marad. Ajánlatos a mell hetenkénti kétszeres ledörzsölése. Ehhez megfelel a kámforos alkohol, citromlé, arcvíz. Magunk is készíthetünk egy jó hatású oldatot: literes befőt- tesüveget töltsünk meg fenyőtűvel, majd öntsük le fél liter sósborszesszel, s mindennap felrázva, hagyjuk egy hétig állni. Utána szűrjük le, töltsük üvegbe, s e folyadékba mártott mosdókesztyűvel masszírozzuk körkörösen mellünket. Akinek pedig szükséges melltartót viselni, ne sajnálja a pénzt a legjobb minőségű és formájú kiválasztására. Hiszen a rossz melltartók a mellet összepréselik, ellapítják, oldalra nyomják. A túl szorostól pedig zsírdudorok keletkeznek a háton, s ezek zavarják a vérkeringést. Ahhoz, hogy a női mell szépségét, formáját és rugalmasságát megőrizzük, már fiatal korban ápolni, gondozni kell. Mégis, kevesen törődnek a szépségápolásnak ezzel a részével. A legszebb formát az úszás, evezés és a tenisz alakítja ki a sportok közül. A rendszeres sport és torna erősíti a mellizmokat, javítja a tartást, és ezáltal még a kicsi mell is jobban érvényesül. A szép mellforma megtartása érdekében többféle eljárást is megvalósíthatunk, amelyeket érdemes rendszeresen alkalmazni. A mell érzékeny szövete akkor marad erőteljes, rugalmas ha jó a vérellátása. Folyóvíz alatt szivaccsal öblítsük le mellünket hideg vízzel 2—3 percig, alulról fölfelé, majd oldalt körös- körül, végül felülről lefelé. Utána finoman masszírozzunk be a bőrbe E—F vitamin tartalmú bioaktív krémet, amelyek szövetregeneráló hatásúak. Külföldön alkalmazott módszer a következő: éjszaRégi pulóverből - divatos mellény Ebben a szezonban minden divatos ruha, kabát és pulóver mély karkivágású, bő, egyenes, a csuklón szűk vagy széles ujjú. Ne essünk kétségbe, ha tavaly egy szűk ujjú, hagyományos szabású kötött pulóvert készíthettünk, vagy netán vettünk drága pénzen. Kiválóan átalakítható — a legdivatosabb kötött mellénnyé. Fejtsük le az ujjait, bontsuk meg a hónalját, körülbelül alulról a negyedik bordánk magasságáig. A felfejtett fonalból kössünk keskeny pántot, az így kialakított mély karöltőbe. Frissítsük fel — ha esetleg egyszínű a mellény — befűzött színes bársony, vagy bőrszalagokkal. Ez lesz az idei télen a legkedvesebb ruhadarabunk... >
