Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-24 / 19. szám

1985. január 24. NÉPÚJSÁG 5 Tanácsok, 1985 Lakosságunk megköze­-------------■ litoen sem fog lalkozott annyit 1984. ja­nuár 1-et megelőzően a köz- igazgatás korszerűsítésével, mint a szorosan érdekeltek, az átszervezés feladataival megbirkózók. Utólag közö­nyösséggel lehetne ezért vá­dolni lakosságunkat? Szó se volt közönyről. Várakozó bi­zakodásról annál inkább, hi­szen a közigazgatás korszerű­sítésére a társadalmi fejlő­désnek olyan szakaszában került sor, amikor a tanácsok és az általuk képviseltek, a lakosság kapcsolata minősé­gével követelte ki magának a korszerűsítés garantála to­vábblépést. Nem fájt tehát a fejünk, így utólag annál na­gyobb tisztelettel adózunk azok iránt, akik az állam- igazgatási feladatok átszerve­zésével kapcsolatos tenniva­lóikat úgy végezték el, hogy itt a megyében három járási hivatalunk — a paksi, szek­szárdi és tamási — megszün­tetése nem okozott zökkenőt a közigazgatási munkában. Belső ügy ez? Már hogyan tekinthetnénk annak azt, ami valahányunkat érint, s ami nem szűkíthető le csak ha­tóság—ügyfél közötti kapcso­latokra?! Ha a krónikás azt veti pa­pírra, hogy kevés társadalmi méretű feladat előkészítése, végrehajtása történt meg kö­zelmúltunkban olyan apró­lékos gonddal, mint a köz- igazgatás átszervezése, senki se nevezheti túlzónak. Az ál­lamigazgatási feladatok át­szervezését megelőzően, ké­sőbb pedig azt követve or­szágos és helyi párt- és álla­mi vezetők tanácskozásainak volt csaknem állandó napi­rendjén az átszervezés. Majd az ezt követő munka, hogy annak szükséges tar­talmi javítása folyamatosan történhessék meg, továbbá, hogy az új helyzethez alkal­mazkodó munkamódszerek felett se álljon meg az idő. Már 1984. április elején summázta a Tolna megyei Tanács V. B. az 1984. január 1-től összegyűlt tapasztala­tokat, kiegészült ez később a megyei párt-vb értékelé­sével. Ha mindezek után azt vetjük papírra, hogy a köz­ponti elgondolásnak megfe­lelően, kielégítően érvénye­sülnek az új felállásban a jogalkalmazás, jogpolitika el­vei, az olvasó bólint, de nem gondol a tartalomra, arra, hogy mit érthet ez alatt. Se­gítségképpen: gyorsult, egy­szerűsödött az ügyintézés, erősödött a törvényesség, javult a jogalkalmazás szín­vonala. S eredmények mutat­koznak a társadalompoliti­kailag kiemelt feladatok (csa­ládvédelem, telekellátás, la­kásépítés, lakáselosztás) el­látásában is. Talán nem fölösleges el­mondani, hogy a három meg­szűnt járási hivatal igazga­tási létszáma 118 volt. Csu­pán egy töredék helyezke- det el nem tanácsi szervek­nél. A többség a városi ap­parátusban, tanácsi intézmé­nyekben folytatja munkáját. Nem valósult meg az a cél, hogy a járások jól fölkészült munkatársai a községi appa­rátusokat erősítsék az átszer­vezést követően. Viszont, a hivataloknál fölszabadult bértömeget a községi taná­csok bérfejlesztésére fordí­tották. Így átlagosan, de dif­ferenciáltan 14 százalékos bérfejlesztés valósult meg ott, ahol erre igen nagy szükség volt. Az átszervezés­sel egyébként létszámarányo­sításra is sor került, ám az addigi tapasztalatok alapján további ésszerű átcsoportosí­tásokra, arányosításra lesz még szükség. Az átszervezé­sek, a hatáskörök decentrali­zálása folytán bővültek egyes megyei szakigazgatási szer­vek feladatai is. Nőtt a mun­katerhelés, melynek létszám- és bérigényét a megyei ta­nács belső átszervezéssel ol­dotta meg. Dunaföldvár, Simontornya és Tolna nagyközségek úgy­nevezett megyei nagyközsé­gekként kerültek megyei irá­nyítás alá, ezek tekintetében már meg is valósult a két­szintű igazgatás. Egyes ható­sági ügyek intézése jelentett viszont gondot a megyei nagyközségek és városok kapcsolatában. A művelő­désügy, egészségügy és sport területén máig sem alakult ki egyértelmű, helyes gya­korlat. Jól vizsgáztak ugyan­akkor a községek, melyeknek I. fokú döntéseire hatósági ügyekben az életszerűség, a törvényesség és humánum a jellemző. Ügyintézésük 30 napos időbenisége is megfe­lelő. Határidő-túllépés az ösz- szes ügyek 3 százalékánál fordul elő, döntően a kisa­játítás, gyámügy területéről, mely terület a legbonyolul­tabb ügyeket adja. A mérlegelés eredmé­---------------■-------nye? íme: b ár a járások megszünteté­se a lakosság ügyeinek inté­zésében is számos változást hozott, a lakosság nem érez­te meg az átszervezést. A községi tanácsi szerveknél is a vártnál hamarabb szokták meg az új irányítási módsze­reket. Az a megyei párt- és állami vezetés tapasztalata, hogy a községi tanácsok dol­gozói önállóbbakká váltak, s ha valamiben bizonytalanok, bátran kérdeznek. Hasznos volt tehát az igazgatási ha­táskörök és hatósági jogkö­rök decentralizálása is, a la­kosság elégodettten fogadta, hogy lehetséges ügyeik csak­nem teljes körét a helyi ta­nácsok intézik. De kedvező­en fogadta a közvélemény azt is, hogy a városi tanácsok szakigazatási szervei a köz­ségekre kiterjedően már csak olyan hatásköröket gya­korolnak, melyek különleges szakértelmet igényelnek, rit­kán fordulnak elő, nem tar­toznak a lakosság mindenna­pos ügyei közé. A perspekti­vikus cél a községi tanácsok közvetlen, teljes körű me­gyei irányítása, de mert en­nek számos területen nin­csenek még meg a feltételei, szükség van átmenetileg a városok közreműködésére a megye—község kapcsolatok­ban. Szűkebb hazánk települé­sein élő tanácstagokkal lakó­helyükön beszélgetve elé­gedettséggel hallottuk nyug­tázni azt, hogy „a városiak­nak és megyeieknek” gyako­ribbá váltak a látogatásai s ez azt ígéri, hogy mind köz­vetlenebbé válnak a kapcso­latok. Azt már az újságíró jegyezheti meg, hogy a me­gyei tisztségviselőket, szak- igazgatási szerveket a helyi tanácsok vezetői is gyakrab­ban keresik föl gondjaikkal. Az információcsere így köl­csönös, a megye időben tájé­kozódhat az egyes települé­sek helyzetéről, sajátos gond­jairól és megértőbben fogad­ja reális elképzeléseiket is. „A tanácsok a nép hatal­mát megvalósító szocialista állam területi — helyi szer­vei, amelyek a demokratikus centralizmus elve alapján működnek. Jellemzőjük, hogy egyidejűleg van népképvise­leti-önkormányzati és állam- igazgatási funkciójuk. Mun­kájukat e sajátosságok együt­tes figyelembevételével kell javítani” — szögezte le az MSZMP KB 1984. október 9-i — az országgyűlés őszi, a ta­nácsok tevékenységét is tárgyaló ülését megelőző ál­lásfoglalásának beveztőjében. A közigazgatás koí" sítésének első éve után most a tanácsok népképviseleti — önkormányzati jellegének markánsabb érvényesítése te­hát a soros, kiemelt feladat, de marad folyamatos tenni­való az államigazgatási, ha­tósági munka színvonalá­nak emelése is. — a — Dombóvár Kényelmes a váróhelyiség is Külön vizsgálóban dolgozik a körzeti orvos Bemutatjuk az új orvosi rendelni (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Űjabb jelentős előrelépés történt Dombóváron, az egészségügyi alapellátásban. Nemrég nyílt meg a város új orvosi rendelője a Szabadság utcában. A városi tanács mindig igen nagy gondot for­dított arra, hogy javuljanak az egészségügyi alapellátást biztosító dolgozók munkakö­rülményei. a betegellátás színvonala. Az első lépést a ma már 15 éves kórház és rendelőintézet megnyitása jelentette. Majd az anyagi lehetőségtől függően, sürgős­ségi sorrendben igyekeztek évről évre a legégetőbb tenni­valókat elvégezni. A fejlő­dés azonban 1980 óta meg­gyorsult. öt ipari üzemben szervezték meg az üzem­egészségügyi szolgálatot. A kórházhoz csatolták a gu- narasi gyógyfürdő jól felsze­relt fizikotherápiás részlegét. Megszervezték a hét végi or­vosi ügyeletet, és rádiótele­fonnal látták el az ügyeletes gépkocsit. Alig egy éve pedig ideggondozó intézetet létesí­tettek a Hunyadi téren. Meg­teremtették annak lehetősé­gét is, hogy az új Molnár György Általános Iskolában lévő fogászati rendelőben valamennyi általános iskolás korú gyermek rendszeres fo­gászati ellátásban részesül. Az új orvosi rendelő meg­nyitása révén — melyet a volt DOMBCALOR Szövet­kezet romos épületéből ala­A fogorvosi rendelőben várják a pacienseket kítottak ki — első ízben si­került komplex módon létre­hozni két körzeti orvosi ren­delőt, két gyermekorvosi, és öt fogorvosi munkahelyet, a szükséges váróhelyiségekkel, betegöltözőkkel. Az egység­nek kislaboratóriuma is van. Magyarszéki Endre Fotó: Dombai AZ ÉPÍTŐK ÜDÜLÖTÄRSASAGA FELVESZ azonnali belépéssel is NÉPMŰVELŐT, FELSZOLGÁLÓ LÁNYOKAT ÉS KONYHALANYOKAT. Jelentkezni lehet az üdülő igazgatójánál hétfő­től péntekig a reggeli órákban. Felvétel esetében útiköltséget térítünk. Balatonfüred, Szabadság u. 4. (519) Jogról — mindenkinek A nem vagyoni kárról 'Ezt a polgári jogi fogalmat csak néhány éve „szentesí­tette” Polgári Törvényköny­vünk. A bíróságok gyakorla­ta hosszú évieken át jelezte annak inkodóltságát, hogy anyagi kárpótlásit kell nyúj­tani egyes, pénzben tulajdon­képpen pontosan ki nem fe­jezhető anyagi hátrányokért. A Legfelsőbb Bíróság új irányellve érdekes jogeseten elemzi azokat a szemponto­kat, amelyek a nem vagyoni kárpótlás elbírálásánál irányadók. A 32 éves, életvidám, makkegészséges fiataQembert súlyos baleset érte. Munka­helyén vezető szerelőként dolgozott. Egy 2,5 méter mélységű akna felett elhe­lyezett pallón áthaladva a kiásott aknába esett. Egy évig vdlt táppénzes állo­mányban, egészségét nem nyerte Vissaa. Nem százalé­kaitok le, de kímélő munkát tudott csak ellátni. Sem so­káig állni, sem gyorsan mo­zogni .ném tud. Akit üzemi baleset ér, az baleseti (tehát a „normál” táppénznél kevesébbj társa­daloméi ztasítási ellátásban részesül. És a betegséggel, az ápolással járó kárát meg kell téríteni. Hiába vonta ki magát a munkáltató a kárté­rítési felelősség álól, a mun­kaügyi bíróság teljes kárté­rítést ítélt meg konkrét anyagi kárát illetően. Fiatalemberünk valószínű­leg úgy belejött a pereske­désbe, hogy nyertes csatáját követően új követeléssel állt elő: százhúszezer forint nem vagyoni kártérítést követelt. A keresetlevélben a követ­kezőkre hivatkozott: jó, hogy megtérítették az anyagi ká­rát, de ki fizeti meg neki azt, hogy most már egész éle­tében ortopéd aipőt kell hordania. A kirándulás, a tánc végképp hiányozni fog fiatal életéből. Fizikai mun­kát többé nem végezhet, így le kellett mondania álmáról, a házépítésről. Idős apja sző­lőjét azért kellett eladni, mert ő, aki eddig gondozta azt, többé már nem képes arra. És nem utoBsósorban fájlalja azt, hogy mozgás­korlátozottsága miatt elhí­zott. Emiatt magas lett a vér­nyomása, és bizony a másik nemnél is lényegesen kisebb esélyei lették. Ezért komoly psziehhés problémáikkal küsz­ködik. A kérelmet nemcsak a dön­tőbizottság, hanem a mun­kaügyi bíróság és a megyei bíróság is elutasította azzal az indokkal, hogy az orvos- szákértő véleménye szerint „az életvitele nem nehezült meg, csupán a balesettel ösz- szefüggő egészségkárosodás tartós jellege áll fenn”. A Legfelsőbb Bíróság azon­ban helyt adott a jogerős ítélet elleni törvényességi óvási kérelemnek. Irányelvé­ben hangsúlyozta, hogy a kár­pótlás összegét valamennyi, ebből a szempontból jelentős tényező gondos mérlegelésé­vel kell meghatározni. Külö­nösen a következőiket kell fi­gyelembe venni: a nem va­gyoni sérelem jellegét és mértékét; a társadalmi élet­ben való részvétel vagy egyébként is az élet tartós és súlyos megnehezülésének módját; továbbá a sérelmet szenvedett személy korát és életkörülményeinek alakulá­sát. A nem vagyoni kárpót­lás összegét befolyásoló té­nyezők között jelentős az egészségkárosodás jellege, az a körülmény, hogy a sérelem az életfunkciók (munka, mozgás, testi szükségletek ki­elégítése, közlekedés stb.) el­végzését befolyásoló-e, illet­ve az emberi kapcsolatban okoz-e pszichológiai hátrányt. ' Dr. Kertész Éva Az orvosi rendelő bejárata A gyermekrendelő mellett elkülönítő szoba is van

Next

/
Oldalképek
Tartalom