Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
1985. január 24. NÉPÚJSÁG 5 Tanácsok, 1985 Lakosságunk megköze-------------■ litoen sem fog lalkozott annyit 1984. január 1-et megelőzően a köz- igazgatás korszerűsítésével, mint a szorosan érdekeltek, az átszervezés feladataival megbirkózók. Utólag közönyösséggel lehetne ezért vádolni lakosságunkat? Szó se volt közönyről. Várakozó bizakodásról annál inkább, hiszen a közigazgatás korszerűsítésére a társadalmi fejlődésnek olyan szakaszában került sor, amikor a tanácsok és az általuk képviseltek, a lakosság kapcsolata minőségével követelte ki magának a korszerűsítés garantála továbblépést. Nem fájt tehát a fejünk, így utólag annál nagyobb tisztelettel adózunk azok iránt, akik az állam- igazgatási feladatok átszervezésével kapcsolatos tennivalóikat úgy végezték el, hogy itt a megyében három járási hivatalunk — a paksi, szekszárdi és tamási — megszüntetése nem okozott zökkenőt a közigazgatási munkában. Belső ügy ez? Már hogyan tekinthetnénk annak azt, ami valahányunkat érint, s ami nem szűkíthető le csak hatóság—ügyfél közötti kapcsolatokra?! Ha a krónikás azt veti papírra, hogy kevés társadalmi méretű feladat előkészítése, végrehajtása történt meg közelmúltunkban olyan aprólékos gonddal, mint a köz- igazgatás átszervezése, senki se nevezheti túlzónak. Az államigazgatási feladatok átszervezését megelőzően, később pedig azt követve országos és helyi párt- és állami vezetők tanácskozásainak volt csaknem állandó napirendjén az átszervezés. Majd az ezt követő munka, hogy annak szükséges tartalmi javítása folyamatosan történhessék meg, továbbá, hogy az új helyzethez alkalmazkodó munkamódszerek felett se álljon meg az idő. Már 1984. április elején summázta a Tolna megyei Tanács V. B. az 1984. január 1-től összegyűlt tapasztalatokat, kiegészült ez később a megyei párt-vb értékelésével. Ha mindezek után azt vetjük papírra, hogy a központi elgondolásnak megfelelően, kielégítően érvényesülnek az új felállásban a jogalkalmazás, jogpolitika elvei, az olvasó bólint, de nem gondol a tartalomra, arra, hogy mit érthet ez alatt. Segítségképpen: gyorsult, egyszerűsödött az ügyintézés, erősödött a törvényesség, javult a jogalkalmazás színvonala. S eredmények mutatkoznak a társadalompolitikailag kiemelt feladatok (családvédelem, telekellátás, lakásépítés, lakáselosztás) ellátásában is. Talán nem fölösleges elmondani, hogy a három megszűnt járási hivatal igazgatási létszáma 118 volt. Csupán egy töredék helyezke- det el nem tanácsi szerveknél. A többség a városi apparátusban, tanácsi intézményekben folytatja munkáját. Nem valósult meg az a cél, hogy a járások jól fölkészült munkatársai a községi apparátusokat erősítsék az átszervezést követően. Viszont, a hivataloknál fölszabadult bértömeget a községi tanácsok bérfejlesztésére fordították. Így átlagosan, de differenciáltan 14 százalékos bérfejlesztés valósult meg ott, ahol erre igen nagy szükség volt. Az átszervezéssel egyébként létszámarányosításra is sor került, ám az addigi tapasztalatok alapján további ésszerű átcsoportosításokra, arányosításra lesz még szükség. Az átszervezések, a hatáskörök decentralizálása folytán bővültek egyes megyei szakigazgatási szervek feladatai is. Nőtt a munkaterhelés, melynek létszám- és bérigényét a megyei tanács belső átszervezéssel oldotta meg. Dunaföldvár, Simontornya és Tolna nagyközségek úgynevezett megyei nagyközségekként kerültek megyei irányítás alá, ezek tekintetében már meg is valósult a kétszintű igazgatás. Egyes hatósági ügyek intézése jelentett viszont gondot a megyei nagyközségek és városok kapcsolatában. A művelődésügy, egészségügy és sport területén máig sem alakult ki egyértelmű, helyes gyakorlat. Jól vizsgáztak ugyanakkor a községek, melyeknek I. fokú döntéseire hatósági ügyekben az életszerűség, a törvényesség és humánum a jellemző. Ügyintézésük 30 napos időbenisége is megfelelő. Határidő-túllépés az ösz- szes ügyek 3 százalékánál fordul elő, döntően a kisajátítás, gyámügy területéről, mely terület a legbonyolultabb ügyeket adja. A mérlegelés eredmé---------------■-------nye? íme: b ár a járások megszüntetése a lakosság ügyeinek intézésében is számos változást hozott, a lakosság nem érezte meg az átszervezést. A községi tanácsi szerveknél is a vártnál hamarabb szokták meg az új irányítási módszereket. Az a megyei párt- és állami vezetés tapasztalata, hogy a községi tanácsok dolgozói önállóbbakká váltak, s ha valamiben bizonytalanok, bátran kérdeznek. Hasznos volt tehát az igazgatási hatáskörök és hatósági jogkörök decentralizálása is, a lakosság elégodettten fogadta, hogy lehetséges ügyeik csaknem teljes körét a helyi tanácsok intézik. De kedvezően fogadta a közvélemény azt is, hogy a városi tanácsok szakigazatási szervei a községekre kiterjedően már csak olyan hatásköröket gyakorolnak, melyek különleges szakértelmet igényelnek, ritkán fordulnak elő, nem tartoznak a lakosság mindennapos ügyei közé. A perspektivikus cél a községi tanácsok közvetlen, teljes körű megyei irányítása, de mert ennek számos területen nincsenek még meg a feltételei, szükség van átmenetileg a városok közreműködésére a megye—község kapcsolatokban. Szűkebb hazánk településein élő tanácstagokkal lakóhelyükön beszélgetve elégedettséggel hallottuk nyugtázni azt, hogy „a városiaknak és megyeieknek” gyakoribbá váltak a látogatásai s ez azt ígéri, hogy mind közvetlenebbé válnak a kapcsolatok. Azt már az újságíró jegyezheti meg, hogy a megyei tisztségviselőket, szak- igazgatási szerveket a helyi tanácsok vezetői is gyakrabban keresik föl gondjaikkal. Az információcsere így kölcsönös, a megye időben tájékozódhat az egyes települések helyzetéről, sajátos gondjairól és megértőbben fogadja reális elképzeléseiket is. „A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista állam területi — helyi szervei, amelyek a demokratikus centralizmus elve alapján működnek. Jellemzőjük, hogy egyidejűleg van népképviseleti-önkormányzati és állam- igazgatási funkciójuk. Munkájukat e sajátosságok együttes figyelembevételével kell javítani” — szögezte le az MSZMP KB 1984. október 9-i — az országgyűlés őszi, a tanácsok tevékenységét is tárgyaló ülését megelőző állásfoglalásának beveztőjében. A közigazgatás koí" sítésének első éve után most a tanácsok népképviseleti — önkormányzati jellegének markánsabb érvényesítése tehát a soros, kiemelt feladat, de marad folyamatos tennivaló az államigazgatási, hatósági munka színvonalának emelése is. — a — Dombóvár Kényelmes a váróhelyiség is Külön vizsgálóban dolgozik a körzeti orvos Bemutatjuk az új orvosi rendelni (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Űjabb jelentős előrelépés történt Dombóváron, az egészségügyi alapellátásban. Nemrég nyílt meg a város új orvosi rendelője a Szabadság utcában. A városi tanács mindig igen nagy gondot fordított arra, hogy javuljanak az egészségügyi alapellátást biztosító dolgozók munkakörülményei. a betegellátás színvonala. Az első lépést a ma már 15 éves kórház és rendelőintézet megnyitása jelentette. Majd az anyagi lehetőségtől függően, sürgősségi sorrendben igyekeztek évről évre a legégetőbb tennivalókat elvégezni. A fejlődés azonban 1980 óta meggyorsult. öt ipari üzemben szervezték meg az üzemegészségügyi szolgálatot. A kórházhoz csatolták a gu- narasi gyógyfürdő jól felszerelt fizikotherápiás részlegét. Megszervezték a hét végi orvosi ügyeletet, és rádiótelefonnal látták el az ügyeletes gépkocsit. Alig egy éve pedig ideggondozó intézetet létesítettek a Hunyadi téren. Megteremtették annak lehetőségét is, hogy az új Molnár György Általános Iskolában lévő fogászati rendelőben valamennyi általános iskolás korú gyermek rendszeres fogászati ellátásban részesül. Az új orvosi rendelő megnyitása révén — melyet a volt DOMBCALOR Szövetkezet romos épületéből alaA fogorvosi rendelőben várják a pacienseket kítottak ki — első ízben sikerült komplex módon létrehozni két körzeti orvosi rendelőt, két gyermekorvosi, és öt fogorvosi munkahelyet, a szükséges váróhelyiségekkel, betegöltözőkkel. Az egységnek kislaboratóriuma is van. Magyarszéki Endre Fotó: Dombai AZ ÉPÍTŐK ÜDÜLÖTÄRSASAGA FELVESZ azonnali belépéssel is NÉPMŰVELŐT, FELSZOLGÁLÓ LÁNYOKAT ÉS KONYHALANYOKAT. Jelentkezni lehet az üdülő igazgatójánál hétfőtől péntekig a reggeli órákban. Felvétel esetében útiköltséget térítünk. Balatonfüred, Szabadság u. 4. (519) Jogról — mindenkinek A nem vagyoni kárról 'Ezt a polgári jogi fogalmat csak néhány éve „szentesítette” Polgári Törvénykönyvünk. A bíróságok gyakorlata hosszú évieken át jelezte annak inkodóltságát, hogy anyagi kárpótlásit kell nyújtani egyes, pénzben tulajdonképpen pontosan ki nem fejezhető anyagi hátrányokért. A Legfelsőbb Bíróság új irányellve érdekes jogeseten elemzi azokat a szempontokat, amelyek a nem vagyoni kárpótlás elbírálásánál irányadók. A 32 éves, életvidám, makkegészséges fiataQembert súlyos baleset érte. Munkahelyén vezető szerelőként dolgozott. Egy 2,5 méter mélységű akna felett elhelyezett pallón áthaladva a kiásott aknába esett. Egy évig vdlt táppénzes állományban, egészségét nem nyerte Vissaa. Nem százalékaitok le, de kímélő munkát tudott csak ellátni. Sem sokáig állni, sem gyorsan mozogni .ném tud. Akit üzemi baleset ér, az baleseti (tehát a „normál” táppénznél kevesébbj társadaloméi ztasítási ellátásban részesül. És a betegséggel, az ápolással járó kárát meg kell téríteni. Hiába vonta ki magát a munkáltató a kártérítési felelősség álól, a munkaügyi bíróság teljes kártérítést ítélt meg konkrét anyagi kárát illetően. Fiatalemberünk valószínűleg úgy belejött a pereskedésbe, hogy nyertes csatáját követően új követeléssel állt elő: százhúszezer forint nem vagyoni kártérítést követelt. A keresetlevélben a következőkre hivatkozott: jó, hogy megtérítették az anyagi kárát, de ki fizeti meg neki azt, hogy most már egész életében ortopéd aipőt kell hordania. A kirándulás, a tánc végképp hiányozni fog fiatal életéből. Fizikai munkát többé nem végezhet, így le kellett mondania álmáról, a házépítésről. Idős apja szőlőjét azért kellett eladni, mert ő, aki eddig gondozta azt, többé már nem képes arra. És nem utoBsósorban fájlalja azt, hogy mozgáskorlátozottsága miatt elhízott. Emiatt magas lett a vérnyomása, és bizony a másik nemnél is lényegesen kisebb esélyei lették. Ezért komoly psziehhés problémáikkal küszködik. A kérelmet nemcsak a döntőbizottság, hanem a munkaügyi bíróság és a megyei bíróság is elutasította azzal az indokkal, hogy az orvos- szákértő véleménye szerint „az életvitele nem nehezült meg, csupán a balesettel ösz- szefüggő egészségkárosodás tartós jellege áll fenn”. A Legfelsőbb Bíróság azonban helyt adott a jogerős ítélet elleni törvényességi óvási kérelemnek. Irányelvében hangsúlyozta, hogy a kárpótlás összegét valamennyi, ebből a szempontból jelentős tényező gondos mérlegelésével kell meghatározni. Különösen a következőiket kell figyelembe venni: a nem vagyoni sérelem jellegét és mértékét; a társadalmi életben való részvétel vagy egyébként is az élet tartós és súlyos megnehezülésének módját; továbbá a sérelmet szenvedett személy korát és életkörülményeinek alakulását. A nem vagyoni kárpótlás összegét befolyásoló tényezők között jelentős az egészségkárosodás jellege, az a körülmény, hogy a sérelem az életfunkciók (munka, mozgás, testi szükségletek kielégítése, közlekedés stb.) elvégzését befolyásoló-e, illetve az emberi kapcsolatban okoz-e pszichológiai hátrányt. ' Dr. Kertész Éva Az orvosi rendelő bejárata A gyermekrendelő mellett elkülönítő szoba is van
