Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

L SZU AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXV. évfolyam, 3. szám ARA: 2,20 Ft 1985. január 5., szombat Mai számunkból SZÖVETKEZETI KÖNYVTERJESZTŐK (4. old.) NEM SZÖL A ZENE (5. old.) MEGKEZDTE FELKÉSZÜLÉSÉT A DÓZSA GARDAJA (13. old.)- T ISKOLAKÓSTOLGATÓ (3. old.) ú| módszerek a kereskedelemben A falusi életforma nehézségei nem kis részben abból adódnak, hogy minél kisebb egy település, annál szű- kebb a boltok áruválasztéka; néhány száz lakos szá­mára nem gazdaságos mondjuk harminc féle tejter­méket forgalmazni, még kevésbé tartós fogyasztási cikkeket kínálni. Bevásárlás végett a városba utazni pedig nemcsak időigényes, hanem — amióta a közle­kedési tarifák emelkedtek — drága is. Ezen a gondon igyekeznek enyhíteni a fogyasztási szövetkezetek, amelyek — a SZÖVOSZ ajánlásai alap­ján — korszerűsítik kereskedelmi módszereinket. Az egyik ilyen, már alkalmazott, de erősen kiterjesztendő rendszer a főboltosi forma: a nagyobb települések áru­házai, szaküzletei a közeli falvak kis boltjai számára is rendelnek árut. Természetesen ehhez nem elég a jó szándék, hanem az érdekeltséget is meg kell teremteni. Mivel a kis boltban többletforgalom — többletnyereség — jelentke­zik, itt magától adódik az érdekeltség. Ám, hogy a na­gyobb üzlet vagy áruház együttműködési készsége egy­úttal érdekévé is váljon, a többletnyereségből is része­sednie kell, tehát a rendszer csak akkor működhet, ha az árrésen a két partner osztozik. Jobban szervezett ellátást, a kereslethez rugalma­sabban alkalmazkodó nyitva tartást eredményezhet, ha a kisbolt szervesebben kapcsolódik a nagyhoz, annak fióküzlete. Ebben az esetben érdekazonosság alakul ki: a kis bolt az áruház, a szaküzlet kihelyezett részlege­ként működik, forgalma és eredménye is ott jelentke­zik. Néhány áfész — például az egri, a túrái, a gyöngyösi — már megpróbálta bevezetni a minta utáni értékesí­tést szintén a nagyobb és a kisebb áruházak, illetve boltok együttműködésére építve. Ennek lényege, hogy a vásárló csak mintadarabokat lát, ezek közül választ, és a kért árut a legközelebbi szövetkezeti áruházból vagy szaküzletből szállítják a lakására. Ez az értéke­sítési forma szinte minden fejlett országban megho­nosodott, hazai elterjedésének azonban több akadálya van. A minta utáni árusításhoz mindenekelőtt képes ka­talógusok kellenének, amelyekből a vásárló tájékozód­hat a termék tulajdonságairól és áráról. A prospektu­sok, a katalógusok azonban több okból is hiányoznak. Ezek előállítása, kinyomtatása egyfelől költséges — a nálunk honos árrések nemigen nyújtanak rá fedezetet — másrészt hosszadalmas. Márpedig amíg a nyomdai termék elkészül, azalatt változhat a bolt kínálata és a termék ára. Katalógusból árut majd csak akkor rendel­het a falusi lakosság, ha a nyomdák rövidebb határ­időre vállalnak munkát; ha a termelők nagyobb biz­tonsággal, folyamatosan gyártják, szállítják áruikat; ha a forgalmazó szövetkezetek költségviselő képessége növekszik. Addig is, átmeneti formaként kínálkozik az előjegy­zés alapján történő értékesítés. Ez a módszer kezdetben csak a nehezen beszerezhető termékek kiszolgálását szabályoztá, megakadályozandó az áruvisszatartást. Se­gítségével azonban nemcsak sorbaállítani lehet a vá­sárlókat, hanem begyűjteni is az igényeiket. Már sok falusi boltos vesz fel előjegyzést, és annak birtokában meg meri rendelni az árut: tudhatja, nem marad rak­táron. Az előjegyzés elterjesztésének aligha vannak akadályai, jószerivel csak a boltos készségén múlik, hogy vállalkozzon a kért termékek megrendelésére, el­adására. A falvak, a kistelepülések boltjai akár a megrendelő iroda funkcióját is betölthetik, ahol a vásárló bármire feladhat rendelést. Nem kell hozzá más, mint az áfészek aktív piacszervező tevékenysége. Bármely kisbolt veze­tője egyúttal ügynöke, üzletszerzője lehet egy vagy több nagyobb szaküzletnek, áruháznak, különösen, ha valamennyi egyazon áfészhez tartozik. Valamelyest javítják a falvak áruellátását a mozgó ABC-boltok is. A fogyasztási szövetkezetek 1981-ben — ha nem is kizárólag a saját pénzükből, hanem köz­ponti támogatással — tizenegy ilyen üzletet indítottak útjára. Jelenleg 32 mozgóbolt közlekedik menetrend­szerűen, és lát el egyenként 3—5 kisebb települést, vagy tanyasi körzetet napi cikkekkel. Bár a mozgóárusítás is ésszerű megoldás, nálunk két tekintetben nem racionálisan alkalmazzák. Egyfelől: a mozgó ABC-boltok szinte kizárólág olyan települések­re járnak, amelyeken van hagyományos üzlet is. Más­felől: tevékenységük veszteséges. Hogy ilyen körülmé­nyek között miért járnak mégis a busz-holtok? A hi­vatalos magyarázat szerint azért, mert „fontos szerepet töltenek be az új áruk megismertetésében és elterjesz­tésében, a választék bővítésében, s versenyt támasztva, jobb munkára késztetik a helyi holtokat is”. Az új üzemeltetési formák — a szerződéses és a bérleti rendszer, illetve a jövedelemérdekeltség — amelyek gazdaságosabbá teszik a boltok, vendéglátó- helyek működését, nemigen terjedtek el a kis telepü­léseken. A SZÖVOSZ a jövedelemérdekeltség egy egy­szerűsített formáját dolgozza ki, amelyet alkalmasabb­nak ítél a falusi kereskedelemben. GÁL ZSUZSA Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny A bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet eredményes munkát végzett A februári zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlés előtt már szép eredményekről ad­hat számot a bonyhádi Pan­nónia Termelőszövetkezet ti­zenegy brigádjának 311 tag­ja, akik csatlakoztak a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny-felhíváshoz. A brigádmozgalom ma már átfogja a gazdálkodás min­den területét, és a mozgalom célkitűzései a termeléssel összhangban kerülnek meg­határozásra. A 6500 hektáron gazdálkodó termelőszövetke­zetben a gazdálkodás színvo­nala, a termelés hatékonysá­ga jóval meghaladja az or­szágos átlagot, jók a munka- feltételek, ami nagymérték­ben köszönhető a szocialista brigádok kitűnő munkájának is. A felszabadulási munka- verseny-felhívást 1983. feb­ruár 4-én, a zárszámadó köz­gyűlésen a Zöld mező brigád tette közzé, melyhez minden brigád csatlakozott. Célkitű­zéseik között a termelési és pénzügyi terv teljesítése, a takarékos gazdálkodás szem előtt tartása, az energiahor­dozók gondos felhasználása, hozamfokozás és önköltség- csökkentés egyaránt szere­pelt. Tagomként felajánlot­tak egy kommunista műsza­kot az új Nemzeti Színház építésére is. Az utóbbi évek­ben a vállalások termelés- centrikusak voltak, ahol a konkrét tervszámok is sze­repet kaptak. Az idei évre összességében kétmillió fo­rint többlet termelési érték produkálását vállalták, mely már az értékelés előtti sza­kaszban is jelentős túltelje­sítést mutat. Különösen je­lentős a vállalások túltelje­sítése az állattenyésztésben. Az Aranykalász szocialista brigád vállalta, hogy 1,5 szá­zalékkal növelik a tejterme­lést, mely a felmérések sze­rint közel hat százalékot mu­tat, így több mint negyven­ezer literrel több tejet fejtek. Vállalták, hogy a borjúelhul- lási arányt a 6,9 százalékról 3,5 százalékra csökkentik. Ezzel közel százezer forint megtakarítást értek el. Az egy liter tejre eső takar­mányfelhasználást 400 gramm helyett 345-re szorí­tották vissza. A Rákóczi brigád vállalá­sában egyszázalékos terme­lési emelkedés szerepelt a haltenyésztés területén, ami a próbahalászatok és a fel­mérések szerint elérte a plusz tiz százalékot. A Pannónia szocialista brigád az alkatrészfelújítás terén tett vállalását már 150 ezer forinttal túlteljesítette. Bonyhádon tehát nyugodtan várhatják a zárszámadást és a teljes értékelést, hiszen a brigádok maradéktalanul eleget tettek felajánlásaik­nak. n SZOT elnöksegenek illésé A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, és ezen több jelentős kérdésről tárgyalt. Megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Ál­lásfoglalását eljuttatja a párt Központi Bizottságának. A továbbiakban a Minisz­tertanács felkérésére — a társadalmi vitába bekapcso­lódva — a terület- és tele­pülésfejlesztés hosszú távú feladatait, valamint a buda­pesti agglomeráció hosszú tá­vú fejlesztési koncepcióját vitatta meg a SZOT elnök­sége. Az ülésen elhangzott vi­ta, továbbá a szakszerveze­tek megyei tanácsainak és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának véleménye, va­lamint az ágazati-iparági szakszervezetek észrevételei és egyéb tapasztalatok alap­ján az elnökség kialakította állásfoglalását, amelyet eljut­tat az illetékes állami szer­vekhez. Állásfoglalásában az el­nökség megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben a terület- és településfejlesztésben szá­mottevő eredmények szület­tek. A termelőerők elhelyez­kedése arányosabbá vált, és Az elnökség tájékoztatót hallgatott még a VII. ötéves terv ipari koncepciójáról és annak társadalmi vitájáról. További napirendi pontként megvitatta a magyar szak- szervezetek 1984. évi nemzet­közi tevékenységéről szóló jelentést, és jóváhagyta az idei teendőkre vonatkozó ja­vaslatot. ez elősegítette a teljes fog­lalkoztatást. Az életszínvonal emelése, majd megőrzése az infrastrukturális ellátás ja­vulásával párosult. A szak- szervezeti szervek — együtt­működve a tanácsokkal — felmérték a jogos igényeket és lehetőségeket, s tevéke­nyen közreműködtek abban, hogy társadalmi összefogás­sal javítsák az életkörülmé­nyeket. A társadalmi mun­ka értéke tavaly már túlha­ladta a tízmiiliárd forintot. Az eredmények mellett azonban új feszültségek is keletkeztek. Mind sürgetőb­bé válik az idős korúak problémáinak megoldása, a lakáshiány enyhítése, ugyan­akkor fel kell figyelni arra ds, hogy a városok koncent­rált fejlesztése csökkentette a falvak népességmegitairló- képességét. Az általános fej­lődés ellenére mind a ter­melő, mind a lakosságot szolgáló infrastruktúra szín­vonala még mindig elmarad az ország általános gazdasá­gi fejlettségétől. A SZOT el­nöksége helyesli, hogy a te­rületfejlesztési koncepció a Egyben rámutat, hogy az államnak is igen jelentős fel­adatai vannak az infrastruk­túra fejlesztésében. A gazda­ságirányítás korszerűsítése például várhatóan erőteljes differenciálódást idéz elő a termelőerők fejlődésében, ami kedvező hatásai mellett kedvezőtlen aránytalanságo­kat is előidézhet. Ilyen ese­tekben a szakszervezetek vé­leménye szerint elengedhe­tetlen a központi támogatás. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a hosszú távú koncepciókban pontosan je­löljék meg a központi és a helyi szervek feladatait. Cél­szerű lenne arra is kitérni, hogy a szükséges fejlesztés fedezetének megteremtésé­ben mit vállal az állam, s mit kell az érdekeltség meg­teremtésével a helyi gazdál­kodó szerveknek és a lakos­ságnak fedezniük. Az elnök­ség hangsúlyozza a lakásel­látás javításának, az egész­séges ivóvíz biztosításának, a megfelelő egészségügyi, ke­reskedelmi, szociális, gyer­mekintézményi alapellátás korábbinál jobban épít a he­lyi adottságokra, erőforrá­sokra, s az eredmények nö­velését segítheti a tanácsok önállóságának növekedése. kialakításának nagy jelentő­ségét. Felhívja a figyelmet a demográfiai hullámhoz kap­csolódó követelményekre. Szükségesnek tartja például, hogy több célra hasznosítha­tó gyermekintézményeket hozzanak létre, s már most meg kell kezdeni valameny- nyi szinten a nagyobb lét­számú korosztályok fogadá­sának feltételeit. A szakszervezetek szüksé­gesnek tartják, hogy a taná­csi szervek intézményesen vonják be a lakosság mind szélesebb rétegeit, illetve a lakosságot képviselő társa­dalmi szerveket e célok kö­zös kialakításába. Ez a meg­oldás lehetővé teszi az érde­kek hatékonyabb feltárását, ütköztetését, s a közösen ki­tűzött célok megvalósításá­ban a társadalmi összefogást. Az elnökség felkéri a te­rületi szakszervezeti szerve­ket, hogy vegyenek részt ér­dekeltségi területük hosszú távú fejlesztési koncepciójá­nak kidolgozásában. (MTI) Terület- és településfejlesztés Infrastruktúra t Jól jövedelmez a szövetkezetben a halászati ágazat

Next

/
Oldalképek
Tartalom