Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

© ixfEPÜJSÄG 1985. január 19. Jugoszlávia Vállalati sikerlista A belgrádi Közgazdasági Szemle munkatársai minden évben összeállítják a legered­ményesebben működő és a legnagyobb jugoszláv válla­latok jegyzékét. A jövedelmezőségi listán jelenleg 220 vállalat szerepel. Az első helyet a 360 milliárd dináros jövedelemmel rendel­kező zágrábi INA olajipari vállalat, a másodikat a 335 milliárdos újvidéki NAFT- GAS foglalja el. A két válla­lat évek óta listavezető. A rangsorban a harmadik a Zenica bányászati és kohá­szati kombinát 22 milliárd dinárral. Ezt a szarajevói ENERGOINVEST 196 milli- árddal, valamint a belgrádi Mezőgazdasági Kombinát 146 milliárdnyi jövedelemmel kö­veti. A legnagyobb vállalatok jegyzéke 140 céget sorol fel; 100 ipari és bányászati, 26 mezőgazdasági és erdészeti, valamint 14 építőipari üze­met. A jövedelmezőség és a nagyság szempontjait össze­sítő jegyzéken az abszolút el­sőséget a belgrádi JUGOPET- ROL élvezi. A második az INEX idegenforgalmi és szál­lodaipari egyesülés, a harma­dik pedig a szarajevói UPI mezőgazdasági egyesülés. A jegyzékekben feltünte­tett vállalatok adták tavaly a népgazdaság jövedelmének 62 százalékát. Az ukrajnai Mironovka vá­ros Növénynemesítési- és Bú_ zavetőmag-termesztési Tudo­mányos Kutatóintézetben, amelyet a kiváló növényne- mesítőről, Vaszilij Remeszló- ról neveztek el, a nemzetközi szelekciós kutatásokhoz kü­lönleges laboratóriumot szer­veztek. Itt összpontosították az egész módszertani, elmé­leti és nemesítési anyagot. A laboratórium, amelynek az élén Leonyid Zsivotkov, az intézet igazgatója áll, a KGST-tagországok közös ku­tatásainak bázisává válik. A mironovkai szakemberek már régóta együtt dolgoznak NDK-beli és csehszlovák kol­légáikkal. Az idén nyáron a három ország tudósainak ta_ lálkozása kijelölte a közös kutatások és tudományos ki­dolgozások további bővítésé­nek és elmélyítésének az út­ját. A nagy hozamú gabonafaj­ták kinemesítése bonyolult, fáradságos, hosszú időt igénylő munka. A három or­szág szakemberei közös mun­kájának tapasztalatai, e munkában a korszerű szelek­ciós-genetikai módszerek al­kalmazása lehetővé teszik az új gabonafajták kinemesíté- si időtartamának lényeges csökkentését. A mironovkai intézet az NDK és Csehszlovákia nö_ Konsziantyin Lebegyev operátor beszabályozza a munka­rendet az NDK-ban készült, mesterséges klímájú vegetá­ciós kamrákban. Itt nevelik fel a hibrid nemesítési anya­got, amelyet a szovjet, a csehszlovák és az NDK-beli tu­dósok közös őszibúza-nemesítési programja alapján hoz­tak létre. vénynemesítőit annak idején 808, a Jubilejnaja, az Ilji- nagy hozamú őszibúza-faj- csevka a baráti országokban tákkal látta el. A kollégák szintén alapul szolgáltak a véleménye szerint ezek a faj- saját, elsőrendű minőségű ták a gabonatermesztésben hibridek kinemesítésében. Az alapvetővé váltak, az ossz- intézetben most a bolgár és terméshozam másfélszeres- a magyar szakemberekkel vi- kétszeres növekedését tették tátják meg az együttműködés lehetővé. A Mironovszkaja— perspektíváit. A Macskajáték sikere Constantán „Szenvedély, amely dacol a korral, előítéletekkel és az egyhangúsággal...” — ezt hangsúlyozza Örkény Macs­kajátékával, a darab Constan­tái színrevitelével kapcsolat­ban az egyik legtekintélye­sebb romániai színikritikus, Carmen Tudora. Most megjelent cikke jel­lemzi, hogy a darab Constan­tái sikere a bemutató után fél évvel is foglalkoztatja a színházértő közönséget. A kissé megkésett színházi beszámoló mindenképp el­ismerő, főként az Orbánnét alakító Ileana Ploscaru játé­kát, a magyar vendégrendező, Gáli László munkáját dicséri. Carmen Tudora szerint Gáli László elsősorban Ilena Plis- caru személyiségére építi a darabot, s e színészi játék arra hivatott, hogy „megcsil­lantsa a finom nüanszok, a belső élet, a lelki feszültség skálájának színpadi megjele­nítésében rejlő csodálatos művészetet”. A rendező a drámai hangsúlyokra, a sze­replők emberi alkatára, a groteszk hatásra törekszik el­sősorban, elkerüli a melodra- matikus csapdákat — írja Gáli László rendezéséről a román kritikus, hozzáfűzve, hogy a darab szinrevitelénéil elkerülte a társadalmi háttér töntető magyarázatát — úgy­hogy az éppen emiatt kellő­képpen tükröződik. Orbánná magatartása, maga a minden­napi élet természetessége, nincs semmi trükk, moralizá- lás. Ilena Ploscaru érdeme, hogy Orbánná alakjában tel­jes mélységében kelti életre a szenvedélyt, a féltékenysé­get, a boldogságot, a szomo­rúságot, a reményt, a hiúsá­got — ezeket a kavargó in­dulatokat — állapítja meg a kritika. Nem felejtkezik el Carmen Tudora a többi sze­replőről sem. Jean Ionescu elegánsan alakítja a hatva­nas éveiben járó gavallért, akit a sors elkényeztetett, Gi­zella szerepében Ana Mirena egy konformista alkat egysze­rű megjelenítését adja. Tu­dora a díszletet kissé szürké­nek találta ugyan, de kritiká­jából ítélve a darab egészé­ben nagyon is meggyőző ha­tást gyakorolt rá. Elismerő véleménye a Constantái szín- revitelről, a magyar darab sikeréről aligha „tisztelet­kör”: Carmen Tudora nem hízelgő kritikus. Nem a Cons­tantái volt a Macskajáték romániai bemutatója, a dara­bot Bukarestben már játszot­ták. A tengerparti siker azonban az örkény-darabok nagy romániai kedveltségét jelzi, a színészek és a közön­ség értően fogadja a világ­hírű művet, amelynek színre- vitele a román—magyar szín­házi együttműködés szép fe­jezete. Szénabrikett csőpostán Préselt brikett formában érkezik a széna szovjet Grú­zia falvaiba az alpesi kaszá­lókról. A grúz mezőgazdasá­gi intézet szakemberei által kifejlesztett automatikus szé­naszállító berendezés össze­sajtolja a durva takarmányt, majd rugalmas légvezetéken percek alatt szállítja el két kilométeres távolságra. A pneumatikus berendezés se­gítségével egyetlen ember óránként másfél tonna szénát továbbít a traktorok és más erőgépek számára megköze­líthetetlen hegyi lejtőkről. A briketté sajtolt takarmány megőrzi táptulajdonságait, formája megkönnyíti a szál­lítást és a tárolást. Grúzia területének három­negyedét hegyek uralják, ezért a természetes kaszálók hasznosítása számtalan ne­hézségbe ütközik. A grúz szakemberek új fejlesztése jelentős könnyebbséget jelent az alpesi rétek termésének betakarításában. A műtéteket televízión tanulmányozzák Grúzia fővárosában, Tbili­sziben Angiológiai Intézetet alapítottak. Az intézetben a nyirok- és vérkeringési rend­ellenességeket vizsgálják, a vérkeringési zavarok leg­újabb diagnosztikai módsze­reit dolgozzák ki és vezetik be a klinikai gyakorlatba, gyógyítással és kórmegelőzés­sel foglalkoznak. A sebészcsoport a klinika külön részében dolgozik, ahol színes televíziókon és video- megnetofonokon követik, il­letve rögzítik a műtéteket. A felvételek nemcsak a se­bészi beavatkozás technikai elemzését teszik lehetővé, hanem oktatófilmként is szolgálnak az intézetben dol­gozó orvosok számára. A Grúz Angiológiai Intézet jó példája a szovjet szakor. vosi ellátás fejlesztésének. Az állam különböző kardio­lógiai, onkológiai, nő- és cse­csemővédő stb. intézeteket alapít. A következő évek fe­ladata, hogy veseátültető, szív- és érsebészeti, égési se­beket gyógyító és szembeteg­ségekkel foglalkozó intézete­ket hozzanak létre. Az orvosok a műtét levezetését vitatják meg. Középen Nodar Bohua professzor, az intézet vezetője. Kambodzsa A vörös hercegnő Január 7-én ünnepelte a Kambodzsai Népköztársaság hatodik születésnapját. Arra, hogy milyen előzmények után következett el ez az újjászületés, a különleges szem­tanú vallomásával utal az az interjú, amelyet Baracs Dé­nes, az MTI különtudósító ja készített Phnom Penhben Sisowath Sowethwong Moniwang — más néven Poeu Li­da — asszonnyal, a „vörös hercegnővel”. Ő valóban nem mindennapi szereplője az elmúlt évek történelmi fordu. latainak. — A királyi családhoz tartozom, és az a megtisztelte­tés ért, hogy a Népfront-szervezet tanácsának tagja lett- tem, majd a nemzetközi kapcsolatokért felelős főtitkár- helyettessé választottak. Lida Poeu választékos francia nyelven fejezi ki magát. Nemes arcélűi első pillantásra rendkívül fiatalos megje­lenésű, csengő hangú asszony. Arcán nemcsak a kor nem látszik, de az elmúlt években átélt szenvedések sem hagy­tak rajta látható nyomot. Pedig már a kettős név is tra­gikus — de ebben az országban nem rendkívüli — tör­ténetére utal. — Sisowath, ez a családnév azt mutatja, hogy a kirá­lyi családhoz tartozom, unokatestvére vagyok Szihanuk hercegnek. Lida Poeu, ez az egykori álnevem. Akkor vet­tem fel, amikor a vörös khmerek uralma idején engem is vidékre küldtek rizst ültetni. Nem tudták, ki vagyok, és én vigyáztam, hogy ne is tudják meg, mert akkor vé­geztek volna velem, hiszen a királyi családnak szinte min­den kezükre került tagját megölték. Amikor 1979-ben fel­szabadultunk, nem mertem rögtön felfedni magam. Csak amikor meggyőződtem arról, hogy a győzelem után ha­talmat gyakorló Kambodzsai Népi Forradalmi Párt va­lóban humánus politikát folytat!, s az új vezetés felelős­ségre vonja a polpotista gyilkosokat, csak akkor mertem elárulni, ki is vagyok valójában. Ám a közéletben azóta is megtartottam az új nevet, amely, azt is mutatja, hogy új életet élek. — 1975-ben, a vörös khmerek uralmának kezdetén Bat- tambang tartományba kerültem két gyermekemmel együtt. Szerencsém volt, hogy életben maradtam — ott ugyanis, ahová először kerültem, a körzet főnöke felismert, de megszánt és azt tanácsolta, meneküljek el máshová. A férjemet azonban 1976-ban megölték. Nagyobbik lá­nyom, aki ma 16 éves lenne, Phnom Penh 1975-ös kiürí­tésekor eltűnt. Nem tudom, él-e valahol, esetleg más né­ven vagy meghalt. Másik lányom és fiam velem volt, de a lányom meghalt a nélkülözések miatt. Csak a kisfiam maradt életben velem a felszabaduláskor. — A faluban, ahol éltünk, minden reggel háromkor kel­tettek bennünket. Aratási szezonban vagy vetéskor a föl­deken dolgoztunk, máskor gátakat építettünk. Hajnali fél négytől fél tizenkettőig dolgoztunk, majd másfél órás ebéd­szünet után este hatig folytattuk a munkát. Ekkor is­mét étkezési szünet járt, s ha volt még tennivaló, este tízig dolgoztunk tovább. Ha nem, szemináriumot tartot­tak számunkra. Ekkor kellett kritikát és önkritikát gya­korolnunk. — Elmondták nekünk, hogy nem önmagunkért, hanem a hatalmat gyakorló Angkarért — Szervezetért — dől. gozunk. Csak a Szervezet számít, senki és semmi más, minden érte történik. Ezek az évek szörnyű tapasztala­tot jelentettek számomra: láttam), hogy az éhség meg­semmisíti az emberben az emberti, s puszta eszközzé vá­lik. Szét akarták rombolni a családot is, azt láttam, hogy már csak az életbenmaradási ösztön dolgozik, min­denki csak magára gondol. — A hatalom kíméletlen hierarchiában valósul meg. A falufőnököket a körzetfőnökök, őket a területi főnökök ellenőrizték, és így tovább. 1978-ban pedig újabb tiszto­gatás következett a mi körzetünkben, akkor azok a falu­főnökök, akik addig a hatalmat gyakorolták helyi szin­ten, maguk is a hatalom áldozataivá váltak. Mindenki rettegett a másnaptól. — A felszabaduláskor jóval több nő maradt életben, mint férfi, egyes becslések szerint arányuk elérte a "70 százalékot. Ma is a nők alkotják a lakosság többségét. Ezért a nők ma sokkal nagyobb szerepet töltenek be az ország életében, mint másutt, öntudatosabbá, magabizto­sabbá váltak. — Ami engem illet, számomra a felszabadulással telje­sen megváltozott minden. Korábban elkényeztetett arisz­tokrata voltami, nem ismertem a nép igazi életét. Ügy érzem, a felszabadulással valósággal újjászülettem. Budd. hista vagyok, és vallásunk azt tanítja, hogyha valaki­től egy tál rizst kapsz, azt hasonlóval kell viszonozni. Én nem vagyok a párt tagja, de az életemet és a fiam éle­tét kaptam a párttól: a felszabadulás mindenkinek az életet jelentette. — A népfront szerepe az, hogy hidat építsen a párt és a tömegek között, minél szélesebb rétegeket vonjon be ebbe a munkába. Most ez az én munkám, ez az én éle­tem. A „vörös hercegnő” hangja elnémulj, a magyar újságírók is hallgatnak. A szokatlan interjú — nyilatkozatot vár­tunk, vallomást kaptunk — véget ért. Csehszlovák tudósok a „Fedorenko” kolhoz földjein Növénynemesítők együttműködése

Next

/
Oldalképek
Tartalom